szovegiras

Hogyan írj élvezetesen? 10 lépésben minden, amire szükséged van (1. rész)

Szerző:
Ha jól végeztem a dolgomat, akkor a cikk elolvasása után soha többé nem úgy tekintesz az írásra, ahogy előtte. Föltették nekünk a kérdést, hogy hogyan lehet élvezetesen írni. És bár könyvek százai foglalkoznak azzal, hogy hogyan írj jól*, én most megírom „Az elfoglalt szövegíró/marketinges útmutatóját a jó íráshoz”, és az egészet letudjuk egy cikksorozatban.
*Stephen King Az írásról című, mára már klasszikusnak számító könyvétől Ann Handley Everybody Writes című relatíve friss könyvéig, és tényleg sorolhatnánk
Mielőtt rákanyarodnánk az élvezetes írás kiskátéjára, előbb tisztáznunk kell 2 dolgot.  

Mi számít élvezetesnek?

  Attól függ, hogy kinek írsz, mi a formátumod és mi a környezet, ahol megjelenik – és mennyire szeretnél formahű vagy formabontó lenni. A ponyvák jó része szépirodalmi szemmel nézve értéktelen szemét – az viszont tagadhatatlan, hogy élvezetesen írták meg őket. Talán nem nekem. Talán nem neked. De a célközönségük nem tudja letenni őket. Ugyanakkor vannak klasszikus művek, esszék, értekezések és tudományos anyagok, melyeket olvasni minden, csak nem élvezet – de a koncepció, a gondolatiság, a tartalom vagy másegyéb naggyá teszi őket. Tehát mielőtt bármit is leírsz, tudnod kell az alábbiakat:
  • ki az ideális olvasód (buyer personád), és ő hogyan szeret olvasni?
  • az anyag, amit írsz, milyen formai sajátosságokat követel meg? (Mást bír el a cikk, mást a Facebook-bejegyzés, megint mást a hírlevél)
  • kontextus – online máshogy olvasunk, mint offline; a hírlevél intimebb környezet, mint a zajos Facebook-hírfolyam
  • formahűség vagy formabontás – betartasz minden szabályt, esetleg szándékosan megbontod valahogy a felépítést, hogy nagyobb figyelmet kapj?
A szabályokat ismerned kell, ha meg akarod őket szegni – ám a jó szabályszegés képes nagyobb figyelmet kiharcolni az anyagodnak, mint amire a platform vagy a téma alapból képes lett volna. És a marketingben a figyelem minden.  

Tényleg csak egy cikkre van szükségem?

  Nem – viszont a tanulás többi részét nem olvasgatással fogod tölteni, hanem írással. Az emberek jó része beleesik a „csak még egy”-szindrómába. Ők csak még egy konferenciára mennek el, mielőtt megalapítják a cégüket. Csak még egy könyvet elolvasnak az első kampányuk előtt. Csak még egy cikket elolvasnak a szövegírásról, mielőtt bármiféle szöveget írnának. Ezek az emberek nem megvalósítók, ezért évek óta egy helyben toporognak – és fognak is, ha így folytatják. Az írást nem lehet csak elméletekből megtanulni (ahogy semmilyen tudást sem). Az ilyen cikkek mindössze az irányt jelölik ki neked, és megspórolnak több száz órát azzal, hogy már egyből a jó felé indulhatsz el – és nem neked kell mindegyiket kikísérletezned. Minden író (szövegíró, szépíró, újságíró stb.) rengeteget írt – e blog szerzői is. Anno megírtam egy kisregényt, több tucat novellát, nagyjából ennyi cikket és kb. 1000 blogbejegyzést, mielőtt egyáltalán leérettségiztem volna – és csak utána kezdtem el magát a szövegírást kitanulni. My point is: nem erre a cikkre van szükséged, hanem arra, hogy a tippek segítségével írj minél többet. Nézzük a 10 pontból az elsőt. Read More

Mit tanulhat egy szövegíró az újságíróktól?

Szerző:
Sose küldj újságírót a szövegírók csatájába, avagy valaki attól még nem lesz jó copywriter, mert előtte egy napilapnak dolgozott. Jó alapot ad (elvégre nekem és Benyó Daninak is ott mosolyog az életrajzában az újságírói múlt), de ez önmagában még nem elég, hiszen teljesen új szakmáról beszélünk, ahol mások a hangsúlyok és eltérnek a célok. Tény, hogy mindketten írnak, mégpedig vadul és sokat, plusz tökéletesen ismerniük kell a használt nyelvet (legyen az az angol vagy a magyar), de a különbségek ennél sokkal beszédesebbek:
  • Amíg a szövegírók a reklám- vagy a marketingszakma irányából támadnak, addig az újságírókat általában a kommunikációszakról küldik csatába.
  • Ugyanez vonatkozik a tapasztalatra is: a szövegírók marketingkampányokban edződnek (kis és nagy cégeknél egyaránt), az újságírók ellenben nyomtatott vagy online újságoknak dolgozva publicisztikákat vagy tájékoztató anyagokat (híreket, közleményeket, riportokat, interjúkat, tudósításokat) készítenek.
  • Az egyik Don Draper (Mad Men), a másik Bob Woodward (vagy Carl Bernstein Az elnök embereiből).
Az is nagy különbség, hogy bár ő is szereti a nagy konverziót (a maga módján), egy újságíró nem rak CTA-t a cikkei végére. De ez nem jelenti azt, hogy egy szövegíró ne tanulhatna az újságíróktól, és hogy ne swipe-olhatna néhány okos dolgot a távoli rokonszakmától. Hogy pontosan miket?

all-the

via mentalfloss.com

Az állhatatosságot

Azt, hogy egy igazi újságírónak nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Persze, ott van a napi robot, és az aktuális tartalmak elsők között történő közlésének vágya, de egy újságíró általában akkor a legbüszkébb, amikor olyan tartalmakat állíthat elő, amelyeket évekkel később is jó olvasni. Mindkét nagy hazai online hírportálnak vannak kiváló publicisztikái (én például szeretem a Ma is tanultam valamit vagy a Táfelspicc rovatokat), amiket szívesen olvas ember, és amik mögött könnyű észrevenni az állhatatos munkát. Az órákat, amiket nem kíméltek az anyagtól. Egy szövegírónak is erre kell törekednie: amikor megtalálta a témát, szánja rá az időt arra, hogy a lehető legjobbat kihozza belőle. Így a végeredmény olyan lehet, amit jó érzés elolvasni, és aminek a minősége önmagáért beszél.

Mire kell figyelned, ha jó anyagokat szeretnél készíteni?

Témaválasztás. A jó téma nemcsak érdekes, de konkrét is: valószínűleg egy tucatnyi cikk készült már arról, hogy miképp dekorálhatod ki a szobádat, ezért ilyenkor érdemes egy konkretizálni. Hogyan rendezheted be a szobádat country-stílusban?  Vagy vintage-ben, esetleg skandináv vagy amerikai stílusban. Egyszerűbb a dolgod, és vonzóbb is a végeredmény. Források feldolgozása. Lásd következő pont. Készíts egy erős piszkozatot, amit folyamatosan cizellálhatsz. Mindig jobb egy kész anyagot formázni, mint az üres papír felett gondolkodni, ezért írd ki magadból az első változatot. Ügyelj a hibákra. Nehéz észrevenni az elírásokat vagy a helyesírási hibákat, amikor az ember a saját cikke felett ül, de van néhány tanácsunk erre is:
  • Nyomtasd ki a kész anyagot, és úgy olvasd el. Érdemes előtte egy kis szünetet beiktatni.
  • Olvasd fel lassan és hangosan a szöveget.
  • Olvasd el visszafele, ezzel ugyanis átverheted az agyad, amely azért siklik át a hibák felett, mert ismeri a cikket.
  • Ha megteheted, azért kérj külső segítséget. Egy második szempár mindig hasznos lehet.

A források feldolgozását

Ezt mondjuk speciel a bölcsészeknek is megtanítják, én legalábbis ott kaptam meg azt az inputot, amire ma is támaszkodhatok. Hogy miről beszélünk? Arról, hogy az is művészet, miképp dolgozol fel egy témát: milyen forrásokat találsz (mit keresel, hol keresel, melyiket fogadod el hitelesnek), majd azokat miképp darabolod szét, a darabokat pedig miképp építed fel a saját szád íze szerint. Azt gondolod, hogy ez könnyű? Képzeld el, hogy nekiállsz írni egy cikket az A/B-tesztelésről. Mivel még a legprofibbnak is szüksége van néha mankóra, ezért bepötyögöd a Google-ba a kulcsszavadat, majd elégedetten hátradőlsz. A mosolyod addig tart, amíg meglátod, hogy mekkora a találat: cirka 118 millió. És ebben az esetben nem csak az első oldali találatok a nyerők, hiszen ha egy kiváló példát akarnál beépíteni az anyagodba, és fel szeretnéd hozni a Netflixet, akkor az erről szóló forrásig a 9. oldalig kéne lapoznod. De 118 millió találatot nem pörgethetsz végig. Arról, hogy mi hogyan dolgozzuk fel a forrásokat, jövőre cikket is fogunk írni, de azért elöljáróban itt van néhány trükk:
  • Miután megvan a téma, határozd meg azt is, hogy miképp dolgozod fel. Ne csak azt döntsd el, hogy a fogászati implantátumokról írsz, hanem azt is, hogyan építed fel a kész anyagot: kezdd azzal, hogy bemutatod az implantátumok történelmét, majd folytatod azzal, hogy milyen statisztikák támasztják alá a sikerességét, és végül jöhetnek az előnyök. Látod, így már megvan az a három sarokpont, amelyekhez forrásokat kell keresned.
  • Válassz ki 10 forrást, amit felhasználsz. Ne legyen több, mert csak elaprózódsz. Mielőtt döntenél, nézd meg, hogy a forrásokat ki publikálta; olyan honlapokról és szerzőktől dolgozz, amik és akik relevánsak a témában.
  • Mindig tüntesd fel, ha valakitől idézel. Az online közölt tartalmak esetében használd a hivatkozás beillesztését, és elég, ha csak egyszer, az első alkalommal hivatkozol a forrásra.

Azt, hogy elfogadják: egyedül nem megy

Nem vagy és nem lehetsz mindennek a szakértője, ezért igen gyakran szükséged lesz majd egy kis segítségre. Ahogy az újságírónak is van beépített embere, úgy neked is kell, hogy legyen, akit alkalomadtán felhívhatsz, ha például egy autós cikk miatt elakadtál az EGR-szelepeknél.

Azt, hogy tudják: többet kell olvasni és kutatni, mint írni

Bizony, de ezt a regényírók is gyakran mondják, többek között Stephen King is erről beszél Az írásról című könyvében: olvass többet, mint amennyit írsz. Márpedig sokat kell írnod, tehát forogjanak a kezedben a könyvek, bújd a netes szakirodalmat, és edukáld magadat. Nehéz látni előre, de ez előbb-utóbb meghálálja magát.
Az irodánkba toppanva sok ügyfél meglepődik azon, hogy nem folyamatos billentyűzetcsapkodást hall, hanem a szövegírók csak olvasgatnak. A szövegírói munka dandárja az, hogy megértsd először az ügyfél igényeit és vágyait, majd megismerd a nyelvezetét, a kifogásait és a nyomógombjait. Ezután meg kell értenünk magát a terméket: összegyűjtjük a termékelőnyöket, megválaszoljuk a kifogásokat, felépítjük az árprezentációt, összerakjuk az ajánlatot (hogyan és mikor kommunikáljuk), csökkentjük a kockázatokat, no meg az egész pitch ívét meghúzzuk. Ha mindez megvan, csak utána kezdünk el valóban írni. A vázlatokat és anyagokat mindenki ízlés szerint szedi össze: én a nagyját fejben és papírlapokra firkálva (nézd meg a vázlatainkat itt).– Balázs

A főcím és a lead tiszteletét

Jó főcím nélkül semmit sem ér a cikked, hiszen ha emiatt nem olvassák el (nem kattintanak rá, nem nyitják meg, mert nem elég érdekes), akkor teljesen felesleges volt a munka, amit belefektettél. Vannak remek formulák a jó és hatékony főcímre, és rengeteg kiváló példát látunk, amit gond nélkül át lehet ültetni. Bizony, ezeket az újságírók is használják, néha ügyesen, néha kevésbé jól, de az online sajtóban különösen fontos, hogy egy főcím kattintós legyen.

Hogyan írhatsz hatékony főcímeket?

Read More

Az 5 leghatékonyabb szó (kutatással alátámasztva)

Szerző:
Egy vallomással kezdem: nem hiszek a „power wordökben”, sem abban, hogy néhány varázslatos szóval hatékony szövegeket írhatsz. Nincsenek kerülőutak. Az itt bemutatott szavaknál (mely csak egy merítés) nem maga a szó számít, hanem az üzenet, amit hordoz – és a hatás, amit kivált. Amikor szöveget írsz, akkor ne a szavakra és a mondatokra figyelj, hanem az üzenetedre – és azt fejezd ki a megfelelő szavakkal. Fordítva nem működik (vagyis hogy fölütsz valami szótárat és szavakból próbálod összelegózni az üzeneted). Nézzük hát az 5 leghatékonyabb szót.

Mindenki erről ír

Nem titok, hogy vannak olyan szavak, amelyek sok-sok hirdetésben előfordulnak, és hatékonyabbak, mint a többi szó. És az itt bemutatott 5 szót földolgozták már sokan (sokszor nem pont ezt az 5-öt, de a merítésben benne vannak). Lásd itt és itt és itt és itt és itt is (és még találhatsz egy rakás cikket).

Miért foglalkozunk ezzel?

Valószínűleg sokszor gondolsz arra, hogyan tedd hatékonyabbá a marketinged. Próbálsz az ügyfél fejével gondolkodni és lekutatni a vágyait. Aztán elérni, hogy az ügyfeled sóvárogjon a megoldásért. Majd fölkínálni a saját terméked mint a következő logikus lépést. Ezek a szavak azonnal torkon ragadják az ügyfeled, fölkapcsolják a lámpát az agyában és tükörsimává teszik a vásárláshoz vezető utat. Read More

A szövegírás jövője

Szerző:

Te, aki szövegírást tanulsz (akár szakmaként, akár azért, mert a pozíciódban vagy a cégedben ez egy hiányzó skill)! Bizonyára föltetted már a kérdést (vagy ha nem, akkor föltesszük most együtt): Van-e jövője a szövegírásnak? A válasz: Van és nincs. A válasz bonyolult. Először megnézzük a jelenlegi üzleti környezetet és digitális világot, következtetünk a jövőről, körbejárjuk … Read more

John Carlton legendás „One-Legged Golfer” levele [elemzés]

Szerző:
John Carltont nem kell különösebben bemutatni: A-list copywriter, anno Gary Halbert mellett tanult és dolgozott, hirdetései pedig elképesztően sikeresek. Annyira sikeresek, hogy becslések szerint ő a legtöbbet másolt szövegíró, és a „the most ripped-off copywriter” titulust büszkén viseli. Nézzük hát a „One-Legged Golfer” elemzését! A hirdetésről 3 dolgot állíthatunk biztosan:
  • a megjelenésekor fölforgatta a golfmagazinokat (látni fogod, hogy nem egy szokványos stílusú hirdetés)
  • éveken keresztül futott és rengeteg terméket adott el (John Carlton írja, hogy „sold a ton of product”, és ez a legpontosabb, amit találtunk)
  • rengeteg szövegíró másolta le a felépítést
Illetve maga a hirdetés már legendás, és egy szövegíróaspiránsnak kötelező olvasmány. John Carlton

John Carlton (via)

Így dolgozd fel a hirdetést: olvasd el magát a szöveget (akár itt), majd töltsd le az előfizetői rész mögötti részletes elemzésünket. (Ilyen részletes elemzést nem találtam, egyedül John Carlton szemináriumain dolgozzák fel mondatról mondatra. A választott képzéstől függően pár száz dollártól 5000 dollárig terjed a beugró. Hogy ezt előfizetőnkként olvashatod, az igen nagy pénztárcakímélés.) elemzés Read More

[Kutatás] Ezt a zenét hallgatják a szövegírók (és ti magatok)

Szerző:

„A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene”, szól a népi bölcsesség, na meg Akkezdet Phiai. Nietzsche inkább úgy fogalmazott: „Zene nélkül az élet tévedés volna.” Miért írok zenéről egy szövegírásról szóló blogon? Egyszerű a válasz: képzelj el egy szerkesztőséget, egy nyílt irodát vagy egy home office-ban serényen dolgozó szövegírót. A legtöbb esetben ott … Read more

[Szövegírás] Hogyan írj mindennap legalább 1 cikket (11 tipp)

Szerző:

Játsszunk ipari kémeset! Ez az a játék, amikor begyűjtesz egy fontos információt, amit a másik örökre elzárna egy fiókban, majd megpróbálod azt felhasználni a saját sikeredhez. Annak érdekében, hogy ez könnyű legyen, most kiadunk néhány iparági titkot, és megmutatjuk, hogy mi az a módszer, amit használunk. Hogy mindennap legyen legalább egy cikked, hogy mindennap tudj … Read more

Hogyan írj 15 perc alatt hírlevelet a legszárazabb termékről? (Tudás a belső szövegíróképzésünkről)

Szerző:
Vannak nehéz és unalmas témák. Ezekről hálátlan hírlevelezni. Szerintem egyetértesz velem abban, hogy egy színes-szagos tréning salesanyagait megírni könnyebb, mint egy csomag jegyzettömbről olyan hírlevelet küldeni, amit megnyitnak (és eladásról még nem is beszéltünk). Egy szövegírótól elvárás, hogy ezekben a témákban is hatékony anyagot állítson össze – ahogy a marketingestől is elvárás, hogy fölépítse az inbound folyamatát egy biztosításnak, illetve ahogy a saleses is megkötött szerződésekkel menjen vissza az irodába.  

A vázlatokat már ismered

  Ha olvasod ezt a blogot (és követed a téma nemzetközi szakirodalmát, pl. a Copybloggert), és írtál már hatékony hírleveleket, akkor van a fejedben egy kép arról, hogy milyen felépítésekkel érdemes hírlevelet írni. Gyakorlatilag minden szöveg vázlatosítható. A vázlat azonban becsapós dolog, mert azt meg is kell töltened jó tartalommal. És itt szoktak sokan leblokkolni.  

Mit csinálunk a szövegíróképzésen? (És miben érint ez téged?)

  Mielőtt ezt megtudod, előbb tisztázzuk a képzés létjogát. Magyarországon nem beszélhetünk kiépült szövegírószakmáról, és piacról fölvenni valakit még fejvadászoknak is komoly kihívás. Tehát képeznünk kell szövegírókat, ezért indult a belső képzés. Erre a képzésre csak a kollégáink ülhetnek be – tanulnak az újságírók és a szövegírók, egytől egyig kiváló szakemberek, és bent ül például az inbound stratégánk, aki előtte a MOL-nál és a Coke-nál dolgozott. Ezt nem azért mondom el, hogy szomorkodj, hogy valamiről lemaradsz – hanem azért, mert hamarosan a Marketingszöveg.com előfizetését kiegészítjük több elvégezhető kurzussal, a felépítést és tapasztalatokat pedig erről a belső képzésről is hozzuk.  

Tanuljunk meg hírlevelet írni nehéz témáról

  Képzeljük el azt, hogy egy irodaszeres cég az egyedi logózott jegyzettömböket akciózza bármilyen okból. (A példa úgy jutott eszembe, hogy épp egy ilyen jegyzettömb volt előttem.) Ennél hétköznapibb és életszerűbb terméket hirtelen nem is tudok mondani. Ha a jegyzettömbről lehet jó hírlevelet írni, akkor mindenről. Így néz ki a mi logózott jegyzettömbünk, ami ezt a szövegírási feladatot ihlette:

#landingpage #workshop #sketch

Marketingszöveg.com (@marketingszovegcom) által közzétett fénykép,

Hogyan kezdenél neki? Hogyan tudsz úgy lelkesedni egy jegyzettömbért, hogy az az olvasódra is átragadjon?

Egy nem szövegírással foglalkozó ember egyből a termékkel kezdi.

Read More

14 szövegírói formula (és a probléma a formulákkal)

Szerző:
A szövegírás nem egzakt tudomány. Nem írható le egyenletekkel, nincsenek olyan szabályszerűségei, melyek bármikor alkalmazhatók. (Ez a marketingre is igaz.) A statisztikákból tanulhatunk, de minden egyes új kampány, minden új tartalom, minden leírt mondat esetén előre csak sejtésünk lehet arról, valóban működni fog-e. Ha nem így volna, akkor nem lenne akkora eredmény virális tartalmat előállítani, én pedig sokkal jobban félteném a munkámat a robotoktól. A szerencse az, hogy nemcsak a saját statisztikáinkból és tapasztalatainkból dolgozhatunk, a copywriting ugyanis évszázados mesterség. Rengeteg formula és axióma segít, ha a kurzorod az üres lapon villog. Ezeket mutatom most be neked.

Az AIDA-modell

Az AIDA-modellről, amelyet az 1900-as évek legelején dolgoztak ki, már szóltunk itt. Ennek lényege, hogy fokozatosan kell hatnod a közönséged érzelmeire. Először is fel kell keltened a figyelmét. Kattints, a figyelemfelkeltésre a linkelt cikkben Balázs egy sor bevált példát hoz. A figyelmet meg kell tartanod és érdeklődéssé (interest) formálnod. Ezt jellemzően azzal teheted meg, ha leírod a közönséged egy problémáját, de erre egy másik modellnél még visszatérünk. szovegirasi_formulak_1 Ezt követi a vágy (desire) felkeltése, az AIDA más értelmezésében a döntéshozatal (decision). Ezen a ponton mutatod meg a megoldást a problémára és éred el, hogy a közönséged felismerje: kell neki a terméked. Végül a tett zár (action), amikor elmondod, hogy mit kell tennie, illetve felszólítod, hogy tegye is meg. A legtöbb formula az AIDA-modellből származik, nagyjából ugyanezt a sémát követik. Vegyük végig őket, aztán azt is elmondom, hogy mi a probléma velük.

ACCA

(Awareness, Comprehension, Conviction, Action)

A formulákat vázlatként képzeld el. Ebben a modellben először felhívod a figyelmet (awareness) azzal, hogy elmondod nekik: létezik a terméked. A lényeg, hogy a célközönség tudjon róla. Ezt követi a megértés (comprehension), az a pont, amikor elmondod neki, hogy a termék mire képes, miért jó neki – mik a jellemzői és előnyei (features & benefits). A meggyőzéssel (conviction) arra veszed rá a szöveg olvasóját, hogy döntést hozzon, végül pedig jön a cselekvés (action).

AIDPPC

(Attention, Interest, Description, Persuasion, Proof, Close)

Komplexebb módszer, de még mindig nem térünk el az alapoktól. A figyelem és az érdeklődés felkeltése után megismertetjük az olvasót a megoldással (description), meggyőzzük arról, hogy ez kell neki, hogy megoldja a problémáját. Egy új elem is feltűnik, a bizonyíték (proof). Ez lehet testimonial, kutatás, social proof vagy akár videós termékbemutató is, a lényeg, hogy kezelje az olvasóban felmerülő kifogásokat (de nem a hitelességelem ad el, ugye). Végül lezárjuk (close) az eladást jellemzően egy CTA-val.

IDCA

(Interest, Desire, Conviction, Action)

A figyelemfelkeltés helyett itt mindjárt azzal indítasz, hogy érdekeltté teszed az olvasót a szöveg elolvasásában. Ez a neten már jobban működhet, a figyelemfelkeltés az AIDA-modellt ugyanis a hagyományos reklámszövegekre alkották meg, de erről mindjárt bővebben szólok.

AAPPA

(Attention, Advantage, Proof, Persuasion, Action)

Figyelem, előnyök, bizonyíték, meggyőzés, cselekvés. Erőssége lehet a modellnek, hogy mire a meggyőzéshez jutsz, és mire ténylegesen rá akarod venni a konverzióra az olvasódat, a bizonyítékon már túl vagy: már elolvasta a testimonialokat vagy látta az értékeléseket. Termékleírásnál jól működhet ez a sorrend, mert már azelőtt kezelheted a kifogásokat, hogy azok a meggyőzés során felmerülnének. Nem keverendő össze a PPAP-vel.

PPPP

(Promise, Picture, Prove, Push)

Az AIDA-nál jóval konkrétabb módszer. Egy ígérettel indítasz, rögtön rátérsz, hogy miért jó a te megoldásod és ígérsz egy előnyt. Ezután jobban berántod azzal, hogy élénk képet (picture, ugyebár) festesz arról, milyen lesz, ha téged választ. Vedd rá az olvasódat, hogy elképzelje magát a probléma megoldása után, amikor már a megoldás előnyeit élvezi. Ez megteheted történetmeséléssel, élénk leírásokkal. Ebben a nauromarketing is segít neked, erről itt bővebben regélek. A jó termék megváltoztatja az ügyfeled életét (jobbá teszi, nyilván). Ha a terméked nem hoz változást, akkor nem piacképes. A bizonyítékot követően pedig a konverzió felé lököd (push) az olvasót. Nem egyszerűen felhívod a cselekvésre: konkrét jó ajánlatot teszel neki, és ráveszed, hogy el is fogadja. Hogy hogyan győzöd meg, arról itt olvashatsz még.

Mi a gond ezekkel a formulákkal?

Az AIDA-modellen alapuló formulák legtöbbje azzal kezd, hogy valahogyan fel kell keltened a célközönséged figyelmét. A gond ezzel az, hogy online szövegírás esetében ez a legtöbbször már szükségtelen. Mondjuk, hogy landing page-et vagy termékleírást írsz. Hogyan jutott az oldalra, aki a szövegedet olvassa? Valahogyan már felkeltetted a figyelmét – lehet, hogy egy jól megírt Facebook- vagy AdWords-hirdetéssel, esetleg egy jól megírt posztból kattintott át, egy videó alatti hivatkozásról érkezett. Valamilyen hirdetésből vagy tartalomból. (Esetleg visszatérő vásárlód, és közvetlenül, célzottan jutott el az aktuális megoldásodhoz.) A figyelemfelkeltést tehát ezekben az esetekben elhagyhatod. Annyira kell figyelned, hogy az üzenetek egyezzenek, hogy a message match meglegyen, de bátran ígérhetsz, lehet a célod az érdeklődés felkeltése, a megoldás valamilyen előnyének kiemelése már a szöveg elején. Tehát: nézzünk meg néhány olyan formulát, amely bátrabban elrugaszkodik az évszázados hagyományoktól.

SSS

Read More

Így írd meg a webszöveged (26 konkrét lépésben)

Szerző:
Hatékony webszöveget írni külön mesterség. Látszólag ennek csak az elmúlt években nőtt meg a jelentősége, valójában egyszerűen csak volt idő, amikor a keresőalgoritmusok átverésére kitalált módszerek elhomályosították a jó web copy fontosságát. Mindannyiunk megelégedésére szolgálhat, hogy ezeknek az időknek (és módszereknek) már leáldozott. Most megmutatom, hogyan írunk mi webszöveget, és milyen lépésekben készül el a jól konvertáló szöveged. Egy szájt megszövegezése nem kis munka, de ha rendszerben csinálod, ha követed az alábbi checklistet, akkor nem hagysz majd ki semmi fontosat.

Előkészületek, mielőtt írni kezdenél

  1. Határozd meg a célközönséged. Állítsd fel a szegmenseket, amelyeket a terméked érdekelhet, és ennek alapján készítsd el a buyer personákat. Ez önmagában sem kis munka, de nem csak a webszövegedhez lesz rá szükséged, mindenképpen el kell végezned – ehhez itt találsz segítséget.
  1. Vizsgáld meg a közönséged kommunikációját. Figyeld meg, milyen szavakat használnak, hogyan beszélgetnek, érvelnek, hogyan kérdeznek. A linken megkapod a módszereket is.
  1. Végezz kulcsszókutatást. Meg kell találnod azokat a kulcsszavakat (lehetőleg long tail, vagyis három vagy annál több szóból álló kifejezéseket), amelyekkel a célközönséged a termékeidre vagy szolgáltatásaidra keres, vagy amelyekre releváns tartalommal tudsz szolgálni. Ehhez rengeteg eszközt találsz, sok ingyeneset is, a Wordstream például itt 8 darabot gyűjtött egybe.
  1. Ha még nem tetted, dolgozd ki az oldaltérképet. A legjobb, ha a legfontosabb keresőkifejezésekre mind külön dedikált aloldalt készítesz az optimalizáció miatt. Egy egyszerű, átlátható oldaltérkép terve nagyjából így néz ki:
webszoveg_checklist_1
  1. Határozz meg egy-egy kérdést, amelyre a különféle aloldalaknak választ kell adniuk. A buyer personára figyelve ilyen egyszerű kérdések lehetnek ezek: „Miért érdemes megvennem ezt a terméket?”, „Milyen problémámat oldja meg ez a termék?”.
  2. Ülj le egyeztetni a dizájnerrel. A legfontosabb, amit szem előtt kell tartanod, hogy a dizájn mindig a szöveget kell, hogy szolgálja. Gondolj arra, hogy egy dizájn nélküli, de kiváló szöveggel feltöltött weboldal képes eladni – de egy olyan, amin csak képek vannak szöveg nélkül, na az biztosan nem hoz eladást. A dizájn célja az, hogy segítse a szöveg érvényesülését.
  3. Döntsétek el, hogy milyen tartalomformátumokat használtok majd. A sima szöveggel nem lesznek problémák, az infografikák, videók, animációk tálalása már trükkös lehet.

Szövegírás (az egyes aloldalakra)

  1. Írd meg a törzsszöveget. Nem kell görcsösen a kulcsszavakra figyelned, de ha használsz valamilyen beépített keresőoptimalizáló megoldást, úgyis tudni fogod majd, hol kell finomítanod a szövegen. Részletes útmutatót itt találsz.
  1. Írj figyelemfelkeltő alcímeket. A subheadline-ok több funkcióval is bírnak. Az olvasót ráveszi a továbbolvasásra, aki csak átfutja (skimmeli) a szöveget, annak összegzi az oldal tartalmát és megmutatja, hol érdemes megállnia olvasni. A keresőrobotoknak pedig segít megérteni, hogy miről szól az oldal – de itt sem kell görcsösen ragaszkodnod ahhoz, hogy kulcsszavakat zsúfolj az alcímbe.
  2. Írd meg az oldal headline-ját. A címet, mint minden szövegtípusnál, a webszövegnél is utoljára kell megalkotnod. Mindig visszafelé gondolkodj: határozd meg, milyen célt akarsz elérni az oldalon, és alkosd meg visszafelé haladva azokat a lépéseket, amelyek ide vezetik a látogatót. Ennek utolsó lépése a headline, amely felkelti a figyelmet, amely rábír, hogy a második mondatot is elolvassam.
  3. Figyelj a szöveg hosszára. Nincsen szükséged minden aloldaladon több ezer szóra. A szakmai anyagoknál vagy éppen komplexebb ajánlatok landing oldalainál hasznos a hosszú szöveg, más esetben viszont, így egy kapcsolati oldalon vagy egy egyszerű feliratkozási oldalon néhány jól megválasztott mondatnál több nem kell.

Ellenőrzés (mit ne hagyj ki, mire figyelj írás közben)

Read More

Kreatív Kontroll Informatikai és Médiaszolgáltató Kft.

vezető magyar tartalomfejlesztő ügynökség

© 2022 Kreatív Kontroll Kft. – Minden jog fenntartva.

Bejelentkezés

a Kreatív Kontroll-fiókodba

Még nincs fiókod? Kattints ide és regisztrálj ingyen.