Így írj szakmai szöveget, hogy a laikusok is megértsék

Tehát el akarsz adni nekem egy duplakarburátoros fúziós szemöldöknyírót. A konkurencia technológiája messze el van maradva: ők még csak az egykarburátoros fissziós típust árulják. El tudod nekem magyarázni, miért téged válasszalak? Tudom, számodra nyilvánvaló, hogy miért jobb a duplakarburátor és a fúzió. Ki ne értené? A célpiacod. Értenem kell-e a termékedet? Nem azt kérem, hogy … Read more

Így érj el a több olvasót mobilon! (6+1 hasznos tanács)

Van egy kihívásom neked: ülj le, helyezkedj el kényelmesen, majd írj egy cikket azzal az elhatározással, hogy a követőid azt csak mobilon fogják olvasni. Akár meg is hirdetheted a Facebookon (kizárólag mobilos eléréssel), és a végén mindenképp meséld majd el nekünk, hogy mi történt. Hányan olvasták, mennyi időt töltöttek az oldalon, és mekkora volt a visszafordulási arány? De mielőtt nekivágnál ennek a kísérletnek, előbb fusd végig ezt a cikket.

Szinte mindenki kezében ott a mobil

A tartalomkészítést sokan még mindig úgy képzelik el, hogy lehuppannak szépen a gép elé, és amikor feltöltik a kész cikket, akkor azt a felhasználó majd elolvassa a laptopján vagy az asztali gépén, és akkor a tartalommarketinget kipipáltuk. A mobil valahogy még ma is kimarad ebből a képzelődésből, pedig a számok azt mutatják, hogy az okostelefonok szerves részei lettek életünknek.

Mit mutatnak a számok? Olvasnak az emberek mobilon?

Igen, ráadásul egyre többet, és ezt könnyű bebizonyítani. Az első ábra a napi átlagos nethasználatot mutatja, mégpedig eszközök szerinti bontásban. Olvasás mobilon, statisztika

(via www.slideshare.net)

Jól látszódik, hogy folyamatosan nő az az idő, amit a gépek előtt és online töltünk, de nemcsak ez a tényező változik. Amíg 2010-ben átlagosan 3,2 órát neteztünk, addig 2015-ben ez a szám már 5,6 óra volt. Érdekes viszont, hogy bár a laptopokon és asztali gépeken szinte mindig közel ugyanaz a szám jött ki (~2,5 óra), addig a mobilon elképesztő ugrást és egyre nagyobb számokat tapasztalhatunk. 2010-ben átlagosan 0,4 órát neteztünk a telefonunkon, tehát napi fél óránál is kevesebbet. Tavaly? Nos, majdnem 3 órát (2,8). Öt év alatt ez hétszeres növekedés. Az Egyesült Államokban amúgy a mobilos penetráció 75 százalékos, de világviszonylatban is 52,7 százalékról beszélünk. Valamikor 2014-ben a mobilosok ráadásul meg is előzték az asztali gépeseket, vagyis előbbiek most már többen vannak. Mobilos olvasás, statisztika 2.

(via www.smartinsights.com)

Amennyiben ez nem volna elég, úgy érdemes felidézni, hogy az e-bookot vásárlók 54 százaléka (2015-ös adatok szerint) már az okostelefonján olvassa el a tartalmat. 2012-ben ez a szám még csak 24 százalék volt.

Fogadunk, hogy minket is olvastál már mobilról

Nem költői kérdés, nyugodtan írd meg kommentben, de szinte biztosak vagyunk benne, hogy olvastál már marketingszoveg.comos cikket a mobilodról. Ettől függetlenül is igaz, hogy ma már nem vehetjük félvállról az okostelefonok szerepét, és amíg néhány éve még csak készültünk a trónfosztásra, addig most már egészen nyilvánvaló, hogy mekkorát nőtt a mobilok szerepe. Nem ignorálhatjuk az alábbiakat:
  • a nethasználók legalább 80 százalékának van okostelefonja
  • több mint a felük azzal indítja a napját, hogy ránéz a telefonjára (és szörfözni kezd)
  • a felhasználók 33 százaléka a mobilját használja a különböző céges weboldalak eléréséhez
  • az amerikai cégek 68 százaléka már beépítette a mobilmarketinget a céges marketingstratégiába
  • a Google szerint a felhasználók 61 százaléka nem tér vissza arra a weblapra, ahol korábban problémákat tapasztalt
  • az okostelefonos konverzió 64 százalékkal több, mint az asztali számítógépes.

Így vedd rá, hogy olvassanak téged a mobiljukon

Amikor az izgalmasabbnál is izgalmasabb forrásokat kutattam a cikkhez, akkor találtam egy érdekes tévhitet. Vagy mondjuk inkább azt: mítoszrombolást. Az UX Myths által felhozott tétel a következő volt: az emberek olvasnak a neten. A szerző ezt akarta vagányan megcáfolni (mert szerinte ez tévhit), majd elsőként leírta a következő mondatot:
Az emberek akkor olvassák végig a cikkedet a neten, ha az valóban nagyon érdekes tartalom.
Ez akkor azt jelenti, hogy írjunk érdekes tartalmakat? Color me surprised. A kávé világnapján előző héten mi például összeállítottunk egy listát arról, hogy az irodai csapat mennyit iszik meg naponta a fekete levesből. Ha kávéforgalmazásból élnénk, ebből biztosan írtunk volna egy hosszabb cikket. De így, fotóként is érdekes volt, és hirdetés nélkül is frankó bejegyzésaktivitást ért el a Facebookon.

6+1 tipp a nagyobb számokért

Rendben, akkor jöjjön a lényeg, hogy mit kell tudnod és tenned ahhoz, hogy többen olvassák el cikkeidet mobilon? Read More

Hogyan adj el hatékonyabban úgy, hogy megnehezíted a vételt? (Haladó szövegírás)

Ezt a cikket nagyon ésszel olvasd. A bemutatott stratégia a leghatékonyabbak közül való, hiszen az emberi hajtóerők legerősebbikével és magával a kereslet-kínálat egyensúlyával dolgozunk. Ha rosszul alkalmazod, akkor vevők nélkül maradhatsz. Viszont ha elegánsan dolgozol, akkor a szövegeid és a marketingkommunikációd ereje megsokszorozódik.  

A hagyományos értékesítő el akar adni neked

  Ha időpontra találkozol egy értékesítővel, vagy bemész egy boltba és odalép hozzád az eladó, akkor pontosan tudod, hogy a másik fél el akar adni neked valamit. Hívhatjátok megbeszélésnek, hívhatod nézelődésnek. De pontosan tudod, hogy a másik fél értékesíteni szeretne. Ez nem rossz dolog, sőt. Vásárolni jó. Arról van mindössze szó, hogy mielőtt az értékesítő kinyitja a száját, már azzal a prekoncepcióval fordulsz felé, hogy mindjárt megpróbál értékesíteni neked. Ez azt jelenti, hogy számítasz az értékesítésre, logikusan gondolkozol, készülsz az árak összehasonlítására, készülsz a termék jellemzőinek vizsgálatára – és készülsz arra, hogy az esetleges „saleses trükköket” felismerd. Alapvetés, hogy egy kapcsolatban annak van nagyobb hatalma, aki (látszólag) kevésbé akarja. Mi lenne, ha az egész dinamikát megfordítanánk… és az eladó megnehezítené a vásárlást? Belép a takeaway selling.    

Meghackelt kínálat

Read More

Hogyan írj feliratkozási oldalt a webáruházadnak? (Letölthető elemzés a belső képzésből)

Te is unod már az „iratkozz fel a 10% kedvezményért” felugró ablakokat? Csináljunk valami jobbat. Sokkal jobbat. A cikkben szételemzett feliratkozási oldal kampánya a percekben indul, ahogyan ezt a cikket olvasod. Az előfizetés értékét az adja, hogy időnként az indulás pillanatában belátsz a kulisszák mögé, és épp futó magyar kampányok anyagainál láthatod, hogy mit miért úgy írtak (és mit emelhetsz át te is). A karrierünk legelején szinte ölni tudtunk volna ilyen esettanulmányokért. Szóval ha olvasnád az elemzést, akkor kattints ide és fizess elő. És ez egyetlen cikk a havi ~20-ból.  

A háttér

Read More

Tegeződj vagy magázódj?

Kampányszöveget írsz, esetleg a hírleveled szövegezed vagy a blogcikkedet csinosítod, és jön az örök kérdés: Vajon tegeződj… vagy magázódj? Az egyik, ha nem a leggyakoribb kérdés, és a válasz rövid: teljesen mindegy. De ha ennyire egyszerű, akkor miért született meg a cikk? Nos, mert tudom, hogy mit csinálj e kérdés helyett. „De komolyan mindegy?” Igen. … Read more

Így írj hatékony e-mailt egy kávészünet alatt

Hírlevelet komponálni nem kétperces feladat, se neked, se nekem. A történelem leghatékonyabb leveleit hónapokig finomították a szövegíró-legendák, mire tökéletesnek ítélték. Mi egy 59 lépéses checklistet használunk, mielőtt a leveleinket kiküldjük, ezen se lehet csak úgy végigszaladni. Szóval: miért akarok én levelet íratni veled szűk negyed óra alatt? Azért, mert néha nincs ennél több időd – és mert néha nem is kell. A legegyszerűbb leveleket ennyi idő alatt is megírhatod, ha tudod, hogyan csináld pontosan, ezért most egy ilyen gyorsabb módszert fogok mutatni. 59 helyett ez a gyorslista mindössze 6 lépésből fog állni, de feltételezi, hogy rendelkezel már némi levélírási rutinnal.

1. Tudd, mit akarsz elérni

Read More

Így írj jó szöveget a webre (amit el is olvasnak)

Az emberek nem olvasnak a weben. Ezt Jacob Nielsen még 1997-ben állapította meg, és nem a hasára ütött, egy alapos kutatás eredményét sommázta így. A Moz.com (és persze sokan mások) később megismételte ezt a kísérletet, és ők is úgy találták, hogy nagyon kevesen vannak, akik az egész szöveget végigolvassák. Azok aránya, akik saját bevallásuk szerint … Read more

6 konkrét példa, hogy jobb AdWords-hirdetéseket írj

Hogyan kell hatékony Ads- (korábban AdWords-) hirdetéseket írni? Billentyűzettel, hihi. Meg az alábbi hat tippel. Könyveljük el magunkban az „írj figyelemfelkeltő főcímeket” és hasonló tanácsokat, és nézzük meg valóban futó hirdetéseken, hogy mit lehet rajtuk javítani. Talán a te hirdetésed is e 6 hirdetés között van? Csak akkor derül ki, ha elolvasod a cikket. Pár tucat … Read more

Honnan tudod, hogy minőségi szöveget írsz? (Figyeld ezeket a mérőszámokat)

Valószínűleg te sem méred jól, milyenek valójában a tartalmaid. Azért merem ezt kijelenteni, mert az elmúlt években rengetegen kérdeztek tőlem a témában, rengeteg diskurzust, szakmai cikket olvastam a témáról. És a legtöbbször ugyanazok a téves gondolatok kerülnek előtérbe. A  tartalom minőségének mérése persze nem egyszerű, hiszen sok esetben a megtérülése mérhetetlen: ha valaki nem éppen … Read more

Egy befolyásolási technika, hogy mindenki egyetértsen veled

Lehetséges, hogy mindenki egyetértsen veled? Nem. De arra van módszer, hogy többen fogadják el az üzeneteid (nem kell mondanom, hogy a hirdetéseknél ez miért hasznos). A most bemutatott befolyásolási technika írásban is működik, logikus és egyszerű. Hirdetések és salesprezentációk ezreiben találod meg nem véletlenül. Még jobb, hogy valószínűleg te is használod, csak nem tudatosan. Ezt a bejegyzést bizony imádni fogod.  

Vezesd el az olvasód oda, ahova csak szeretnéd

  Nézd meg a következő két példát:
  1. „Menjünk moziba.”
  2. „Péntek van, semmi dolgunk és megérdemeljük a kikapcsolódást. Menjünk moziba.”
Szerintem egyetértesz velem, hogy a második meggyőzőbb, és az esetek többségében könnyebb rávenni beszélgetőpartnerem a mozira. De miért meggyőzőbb? Read More