Te hány blogposztot tudsz megírni egy nap?
Ne válaszolj egyből: gondold át, melyek a legjobban sikerült írásaid. Melyekre érkezett a legpozitívabb válasz a közönségedtől? Melyek azok, amiknél már tényleg majdnem úgy érezted, hogy készet alkottál?
Ha olyan vagy, mint a mi stábunk vagy akár, mint Neil Patel, a Moz.com bloggerei vagy mindazok, akik vannak annyira maximalisták, hogy alig akarnak kiengedni egy-egy szöveget a kezükből, akkor tudod, hogy egyetlen jól felépített posztra 4–6 órányi idő is könnyen elmehet.
Márpedig a modern reneszánsz embereknek, akiket online marketingesként tisztelünk, nincs ennyi ideje.
Nézz csak meg egy bármilyen álláshirdetést a szakmában: egyszerre kell foglalkozni szövegírással, közösségi médiával, kampánytervezéssel, kapcsolattartással, e-mail marketinggel, akár események szervezésével és így tovább.
Ha nem akarsz napi 20 órát dolgozni, egyszerűen muszáj a saját folyamataidat optimalizálnod.
Már csak azért is, a sikered kulcsa az írás.
Mennyit kellene posztolnod?
Mindig lelkesen idézem a HubSpot nagyszerű statisztikáit, ugyanis remekül megmutatják, hogy minél többet írsz, annál nagyobb sikert érsz el az üzletben.
Nem meglepő. Ha 10 helyett 100 bejegyzésed van, akkor 10-szer több belépési pontod, rangsorolható tartalmad és szakértői imázsodat építő anyagod van.
Amikor megkérdezi valaki, hogy mekkora a megtérülése egy blogbejegyzésnek, ilyen grafikonokat szoktunk mutatni neki – ezekből ugyanis kiderül, hogy a blogolás hosszú távon igazán megtérülő. Ahogyan Joe Pulizzi is mondta nekem: az első 6–12 hónap csak az építkezésé.
Ugyanis minél több posztot publikálsz egy hónapban, annál nagyobb lesz a forgalmad.
Ez nálunk sem volt másképpen: március 16-án indítottuk el előfizetős blogunkat, innentől minden munkanapon egy cikket teszünk közzé – és ez a forgalomban is kiválóan megmutatkozik.
De nem csak látogatóból, értékes leadből is egyre több és több érkezik majd…
És a régi posztok ugyanúgy hasznot hajtanak: 100-200 poszttal a blogodon egy adott szintű forgalomra és leadmennyiségre már eleve számíthatsz.
Ezt a hihetetlen mennyiségű tartalmat tehát valahogyan létre kell hoznod – és fenn is kell tartanod az aktivitásodat, hogy megőrizd.
Megmutatom, hogyan ne égj ki, hogyan ne rokkanj bele ebbe az irdatlan munkamennyiségbe.
Tűzz ki határidőket – de tartsd meg őket magadnak
Ha csak annyi célt tűzöl ki magad elé, hogy megírj napi egy cikket, az nem fog motiválni eléggé. Konkrét időpontra van szükséged.
Jól tudom, hogy mindannyian máskor vagyunk a legproduktívabbak, én például remekül tudok írni este 10 és hajnali 2 között – saját mércém szerinti legjobb írásaim közül nem egy ekkor született.
Mérd fel, hogy neked mikor megy a legjobban az írás, és eszerint tűzz ki magadnak határidőt. Ha azt látod, ha általában délelőtt 10-kor jön meg az inspiráció, akkor határozd el, hogy a holnapi bejegyzésnek délután 3 órára készen kell lennie.
Ez már önmagában motivációt fog jelenteni, de vigyázz – ha ugyanis másokat is beavatsz a céljaidba, az könnyen visszaüthet.
Ez persze sokszor elkerülhetetlen, hiszen másokkal együtt kell megszervezned a munkádat. Ezzel együtt pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy ha valamilyen célt tűzöl ki magad elé, sokkal nagyobb eséllyel éred azt el, nagyobb elhivatottsággal küzdesz érte, ha senkit sem avatsz be.
A Psychology Today így magyarázza ezt: ha elmondom valakinek azt, hogy holnap 3 órára készen leszek a cikkel, ő már úgy fogja gondolni, hogy akkor az a cikk tényleg készen lesz 3-ra. Esetleg fél órával későbbre ennek biztos tudatában másik feladatot ad nekem. Ez a bizonyosság pedig visszahat rám, úgy fogom érezni, részben már el is értem a célom (holott még egy betűt sem írtam le), ez pedig oda vezet, hogy kevésbé keményen dolgozom majd az eléréséért.
A határidő azért is hatékony, mert rákényszerít, hogy pontosan átgondold, hogyan fogod ezt a célt elérni: mit kell és milyen sorrendben megtenned hozzá, hogy ténylegesen elkészülj a kívánt időpontra. De ezzel át is kanyarodunk egy másik pontra…
Oszd be az időd – és tervezz reálisan
Általában nem azért készülnek lassan a kiváló cikkek, mert sokat kell írni hozzájuk – ha megvan a megfelelő ihlet, és szeretsz is írni, akkor az oldalak csak úgy kiröppennek a klaviatúrád alól.
A lassúság oka általában az, hogy nem tervezed meg jól a feladatot.
Tegyük fel, hogy szeretnék írni egy cikket arról, hogyan lehet a kosárelhagyást csökkenteni a webáruházakban.
Egy ilyen téma alapos körbejárást igényel – már csak azért is, mert a neten rengetegen foglalkoznak ugyanezzel, nekem tehát ebben az esetben felhőkarcoló-módszerrel kell dolgoznom, és mindenkinél jobbat létrehozni.
Tehát meghatározom előre, hogy a cikk mondjuk 2000 szó körüli hosszúságú lesz. (Ez kiemelkedő, főleg a magyar kínálatot tekintve – nálunk viszont gyakori.) Ez Wordben 7-8 gépelt oldalt jelent.
Ekkora szövegmennyiséget egy gyakorlott író gond nélkül elkészít két óra alatt akár pihenővel is. De az is biztos, hogy egy ilyen témánál nem tudok csak úgy leülni és elkezdeni gépelni – vagy ha megteszem, akkor félbe kell majd hagynom a munkát, ami tovább lassít.
A folyamatnak nagyjából így kell kinéznie:
- Kutatás. Utána kell járnom, hogy mekkora a kosárelhagyások aránya külföldön és itthon, mégpedig a legfrissebb adatokra van szükségem. Utána kell olvassak, hogy milyen eredményes módszerekkel küzdhető le – esettanulmányokat, statisztikai kiadványokat, kutatásokat kell átnyálazzak, és már ezek meglelése sem mindig gyors folyamat.
- Tervezés. Ha összegyűjtöttem az adatokat, fejben felépítem a cikk vázát: meghatározom az alaptézist, hogy honnan hová szeretnék eljutni, milyen főbb pontokat, témákat akarok érinteni, ki akarok-e térni esetleg altémákra. Ez a szerkezet írás közben úgyis módosul majd, de koncepció nélkül nagyobb eséllyel szülsz káoszt világosan levezetett érvelés helyett.
- Írás. Miközben folyamatosan figyelem a forrásaimat, megírom a cikket, belefoglalom a fontos adatokat és elvetem a kevésbé relevánsakat. Saját tapasztalataim és tudásom alapján hozzáadott értékkel gazdagítom, különben nincs is értelme annak, hogy leültem a monitor elé.
- Ellenőrzés. A kész szöveget átolvasom – ideális esetben átolvastatom valakivel. (Mi például minden, a blogra kikerülő írást mind a hárman átolvasunk, hogy ne maradjanak benne hibák véletlenül sem.) Hidd el, az első szövegben bőven lesznek elütések, akár befejezetlen mondatok, egyeztetési hibák – ezeket muszáj kigyomlálnod, ha minőségi szöveget szeretnél létrehozni.
- Illusztrálás. Ha nincs időd saját grafikákat gyártani a cikkhez (vagy éppen felesleges volna, mert olyan remek forrásokat találtál annak alátámasztására, amit írsz), akkor is fel kell ezeket kutatnod, forrásaikat pedig lehivatkoznod. Ha magad készítesz illusztrációkat, akkor pedig valószínűleg ez lesz a leginkább időrabló pontja a munkádnak.
- Feltöltés. A nyers szöveget fel kell töltened és beszerkesztened, hogy esztétikusan jelenjen meg – megfelelően tagolni, alcímeket adni, formázni, a linkeket beilleszteni, a képeket a megfelelő helyre rendezni és így tovább. Emellett meg kell adnod a különféle plusz információkat – hogy mik a főbb kulcsszavaid, milyen címkéket társítasz hozzá, milyen legyen a Google-ben megjelenő találat.
Ez a munka aprólékos és éppen ezért időigényes. Azt tanácsolom, egy hétig figyeld meg, hogy ha a folyamatot ilyen tervszerűen végzed el, akkor mi mennyi időt vesz el – ekkor már reálisan fogod látni, hogy várhatóan egy bejegyzés megírása mennyi idődbe telik majd.
Ha úgy számolod, hogy a tapasztalatid alapján egy cikk megírása mondjuk 4 órádat fogja elvenni, legalább 5-öt számolj rá.
Mindez a szervezettséget, a tervezhetőséget szolgálja: mi sem tudnánk napi egy szakmai cikkel jelentkezni egyéb elfoglaltságaink mellett, ha nem lenne a folyamataink mögött verejtékes tervezés.
Így nem csúszik majd szét mindaz, amit csinálsz: nem esel kétségbe félúton azért, mert a tervezettnél lassabban haladsz, nem kezdesz kapkodni, nem leszel frusztrált. Ezzel pedig máris gyorsabban fogsz dolgozni azzal együtt, hogy nagyobb eséllyel hozol létre igazán minőségi szöveget.
Készülj fel a legjobb ötleteidre
Az inspiráció sajnos nem úgy működik, hogy pontosan akkor lep meg, amikor leülsz írni. A napot előre meghatározott célok és határidő szerint éled, ami a munkát illeti, a múzsádnak azonban nincs órarendje – pláne nem a tiédhez illesztett.
Véletlenszerűen viszont egészen biztosan találkozol vele. Nem arról beszélek, hogyan gyűjts témákat – ezt kiveséztük már egy igen alapos cikkben. A legjobb ötleteidről beszélek, amelyek akkor jönnek majd, amikor a pirosnál állsz, amikor lefekszel aludni vagy éppen zuhanyzol.
Ezeket az ötleteket meg kell őrizned, mert emlékezni nem fogsz rájuk, azt garantálom.
Találd meg a számodra legjobb megoldást: ahogy más álomnaplót vezet, neked úgy kell ötletnaplót vezetned. Én erre a célra a Google Keepet használom – nagyon kényelmes megoldás, bármikor egy mozdulattal lejegyezhetek bármit, és utána a felhőből el is érhetem. Persze neked lehet, hogy az Evernote működik majd, vagy bármely másik hasonló applikáció.
Szánj arra is minden héten időt, hogy a felgyűlt ötleteket átgondolod. Ha még akkor is úgy tűnik, jó téma lehet belőle, akkor vezesd fel a tartalomnaptáradba, kezdd el fejben megtervezni. Ha úgy gondolod, hogy mégsem életképes, vesd el nyugodtan.
Egy előadásomban elhangzott, hogy fontos, hogy írás és szerkesztés közben megöld a gyermekeid, ha arra van szükség. Egy résztvevő ezen felháborodott, ami jelzi, hogy ő valószínűleg nem rutinos író, illetve nem ismeri Stephen King ezen mondatát. A mondataidhoz ragaszkodsz. A szavaidhoz ragaszkodsz. Az anyagodhoz ragaszkodsz. Te hoztad létre mindet. De ha nem tudod kíméletlenül irtani a rossz mondatokat, akkor soha nem leszel jó író. – Balázs
Hallgass (tudományosan választott) zenét
A zenehallgatás nagyszerű hatással lehet a produktivitásodra: ha jól választasz, éppen megfelelően stimulálja majd az agyadat.
Egy korábbi cikkben írtam egy olyan programról, amely egyszerűen kávéházi zajokat szimulál neked otthon: nem véletlenül készült annyi regény, vers, novella kávéházakban, az itteni állandó alapzaj is sokakra ilyen hatással van.
Egy másik megoldás, ha a tudományoz fordulsz – a kutatók ugyanis meg tudják neked mondani, mire van szüksége az agyadnak, hogy gyorsabban és jobban írj.
Így segít figyelni a zene: újra és újra visszaránt, ha elkalandoznál.
A legjobbak közé tartoznak a videojátékok soundtrackjei: ezeket ugyanis kifejezetten úgy alkották meg, hogy játék közben ne zavarjanak, hanem segítsék a koncentrációt.
De jó választás lehet a klasszikus zene, vagy éppen az, amire mások elaludni szeretnek: a természet hangjai is.
Ha konkrét példákat szeretnél, átirányítalak a HubSpothoz, ahol egy remek cikkben gyűjtötték össze a legjobb listákat.
Én csak annyi tanácsot adnék: olyan zenét, amivel együtt énekelsz, soha ne hallgass munkához.
Instrumentális downtempo, azon belül is főleg trip hop. Emellé szintén instrumentális hip hop és ambient – Balázs
Iktass ki minden zavarót, de tarts szüneteket
Aligha kell mondanom, mennyire nem hatékony, ha írás közben feltévedsz a Facebookodra ismerőseid cicás képeit nézegetni.
Sajnos a közösségi média nem az egyetlen zavaró tényező, ami hátráltathatja a munkád. Nálunk például sok szövegíró pont ezért szeret este dolgozni, mert olyankor nem kap telefont az ügyfelektől, nem jön e-mail új feladatokkal, és még a család sem zaklatja – nyugalomban, saját tempójában dolgozhat.
Ezzel együtt tudnod kell, mikor kell pár percre felállni az asztal mellől. Engem sokszor látni például véletlenszerűen sétálgatva, stresszlabdát dobálva, kávét kevergetve, amint egyszer csak odaugrok a géphez és elkezdek vadul gépelni. Ilyenkor nem megőrülök: az agyam folytatja a cikken a munkát akkor is, ha nem ülök előtte, és sokszor épp ilyenkor jövök rá, mit hagytam ki vagy hogyan kellene valamit a legjobban megfogalmazni.
A billentyűleütés már csak kivitelezés. A valódi írást mindig a fejedben végzed. Egy profi szövegíró képes elnézni a monitortól és beszélgetni veled, miközben egész bekezdéseket ír le – hiszen mire eljut a leírásig, addig a mondatok már készen vannak.
Ne csak akkor írj és olvass, ha muszáj
Ha szeretnéd, hogy gyorsabban menjen a fogalmazás, gördülékenyebben találj ki headline-okat, ha választékosabban akarsz fogalmazni agyalás nélkül is, akkor nem csak akkor érdemes a billentyűzet elé ülnöd, amikor feltétlen muszáj.
A szövegírók többsége már eleve grafomán: nem véletlen, hogy annyian érkeznek ebbe a szakmába újságírói, forgatókönyvírói, írói vagy hasonló múlttal. A legtöbben valamilyen formában akkor is írnak, ha nem fizetik őket érte – verseket, novellákat vagy éppen blogot.
Jó szívvel ajánlom, hogy ha valami közlendőd van, ha valamit úgy érzed, jó lenne kiírni magadból, akkor tégy is így. Minden egyes írással töltött perccel tovább csiszolhatod a stílusodat, sebességedet, képességeidet.
Fontos az is, hogy sokat olvass – mégpedig a választékos fogalmazás miatt. Én manapság sajnos jóval ritkábban tudok könyvet olvasni, mint szeretném, de azért legalább havonta egyre mindenképpen szakítok időt. Ezt kevésnek érzem, de emellett rengeteget olvasok, és nem csak szakmai blogokat, de például híreket is.
Nem elég az, ha a Facebookon átpörgeted az idővonaladat és elolvasod azt a néhány helytelenül leírt szót, amit ismerőseid közölni akarnak éppen a világgal. Szokj rá, hogy profi írók munkáiból merítesz ihletet.
Te milyen rutint használsz, hogy hatékonyabban írj? Van egy tuti módszered, olyasmi, amire nem gondoltunk? Oszd meg itt alul kommentben!
A Kreatív Kontroll szerzője.
