A blogbejegyzések többségénél megfigyelheted, hogy csak az alapokat érintik. Elmondják azokat a pontokat és érveket, amiket a szakmában tényleg mindenki tud, de még a laikusok is valószínűleg hallották. „Fontos, hogy sok vitamint fogyassz.” „A marketing közvetlenül növeli az árbevételeidet.” „A tartalommarketing alapja a minőségi tartalom.” És így tovább. Nem arról van szó, hogy ezek ne … Read more
Én a kiszervezés híve vagyok. De ha most indítod a céged, akkor mindent tarts házon belül. Ez a cikk lehet, hogy nagy port kavar majd a szakmán belül (azt fogják gondolni, hogy más kivitelezők piacát rontom), de nézzük, hogy mi az igazság arról, hogy kiszervezz-e vagy sem. Ha frissen indult mikrocég vagy, akkor segítek eldönteni … Read more
Cracked: ahol még a listákról is listákat írnak, és tarolnak vele.
A lista elképesztően jól tagolható tartalomfogyasztás szempontjából: nem kell az alcímekkel, bucket bridge-ekkel trükköznöd, hiszen minden egyes elem magában is megállja a helyét, önállóan is érdekes. Amiért sok újságíró nem szereti, az éppen az a tény, hogy nem is lehet más, mint vázlatos. Ha fogsz egy nagy témát, és készítesz hozzá egy 5–15 elemből álló listát, nem jut majd helyed az egyes résztémák kifejtésére, nem építheted fel úgy az írást, mint egy hagyományos cikket (nem lesz ugyanolyan íve az anyagnak). A magam részéről az aggályokat nem látom igazoltnak. Nem a formátum hibája az, hogy rengeteg olyan listicle-lel találkozhatunk, amelyek egy fabatkát sem érnek. Bármikor tudok olyan kétezer szavas, szakmainak nevezett cikket mutatni, amit eleve nem volt értelme megírni, mert nem tartalmaz értékes információkat a célközönség számára. Rizsázni könnyű, listaformátumban még inkább, tehát a kontár tartalomgyárosok is felkapták. Ha nem gyártod, hanem alkotod a magad tartalmát, akkor ugyanazért nincs okod aggódni, amiért a tartalomsokk miatt sincsen: magasabb talán a belépési küszöb, de ez csak növeli a befektetett munka értékét. Ezt a rövid előzetes eszmefuttatást David Leonhardt gondolatával szánom, aki a New York Times hasábjain kelt a formátum védelmére:„As easy as it may be to mock listicles, they’re really no different from traditional articles, quotations, photographs, charts or statistics. They’re an extremely useful tool of expression that can be used well or used poorly.”Lássuk tehát a gyakorlatot: hogyan alkothatsz olyan listacikkeket, amelyek nem egyszerűen sikeresek, de minőségiek is?
„Használd a célcsoportod nyelvezetét.”Szemed felcsillan, hogy no végre egy megvalósítható copywriting-technika, és még logikus is. De… hogyan találd meg, hogy hogyan beszél a célcsoportod? Nézzük, hogy mi hogyan szoktunk „ez annyira rólam szól, mintha én írtam volna” szövegeket írni.
Ha van egy termékem, akkor inkább szövegíróknak szánom, nem a copywritereknek (holott ugyanazt jelenti a kettő)
Egy „normális” kulcsszókutatásnál figyelembe veszed a keresési szándékot, a versenyt és a javasolt licitet (minél nagyobb rá a licit, várhatóan annál értékesebb a forgalom). Ám itt elsősorban a javasolt kifejezésekre vagy kíváncsi és a kulcsszavak keresési volumenjére. A célod az, hogy végül a szövegedbe beírhasd azokat a kifejezéseket, amelyeket a célcsoport szokott beírni Google-be. Ismétlem: nem azért, hogy erre rangsorolj, hanem azért, hogy az olvasód azt érezze, hogy a terméked (vagy csaliterméked, tehát bármid, amit épp eladsz) neki szól.Az viszont tény, hogy a szerző jobb ösztönös értékesítőnek tűnik, mint ebben a szakmában nagyon sok súlytalan szakértő. Utóbbiak remek előadásokat tartanak az elméletről, de világéletükben nem adtak el még egy rozsdás szeget sem – a szerk.Nézzük a szöveget, aztán a konkrétumokat. Ezt a hirdetést a szerkesztőségben imádtuk:
első, hölgy tulajdonos. ráadásul orvos. ráadásul az anyám, aki egy karácsonyi ebéd alatt háromszor cserél abroszt, és kábé kétnaponta porszívózik, a kocsi állapota is ennek megfelelő.Az olyan apróságok, mint anyuka tisztaságmániája, a közönséghez közvetlen, személyes szinten szólnak. Hátteret kap az autó, személyes lesz és átélhető. Továbbá nem leírja azt, hogy milyen tiszta a kocsi, hanem bemutatja és hitelesíti.
Axiom 1: Copywriting is a mental process, the successful execution of which reflects the sum total of all your experiences, your specific knowledge and your ability to mentally process that information and transfer it onto a sheet of paper for the purpose of selling a product or service.Ez egy definíció, mely szerint a szövegírás (leegyszerűsítve) mindaz, amit azért teszel, hogy írásban eladj egy terméket vagy szolgáltatást. (Az axiómákat elkezdtem lefordítani, végül maradtam az angolnál, mert pontosabb. Ehhez a szakmához kell az angol.)
Axiom 2: All the elements in an advertisement are primarily designed to do one thing and one thing only: get you to read the first sentence of the copy.Ha nincs közönséged, akkor nincs kit meggyőznöd. A szöveg egyes elemeivel értelemszerűen más és más céljaid vannak.
Axiom 3: The sole purpose of the first sentence in an advertisement is to get you to read the second sentence.Az esetek többségében nem tudsz az első 20 szóval eladni. (Kivéve akkor, ha nagyon egyszerű és olcsó terméked van: pl. egy doboz energiaitalod vagy egy pár zoknid.) A hirdetés elején a legfontosabb célod továbbra is az, hogy az olvasód tovább olvasson. Olvassa el az első mondatot. Azután a másodikat. Azután a harmadikat. Egészen addig, amíg a szöveg „behúzta magába” – mint egy letehetetlen könyv, amely beindul, vagy mint a kedvenc sorozatod, amikor már izgalmas a sztori. A hirdetés elején a terméked konkurense nem a többi hasonló termék – hanem a Facebook, a csörrenő telefon vagy épp az ebédszünet. A hirdetésed akkor jó, ha miatta nem veszek fel egy hívást. Read More
Az első konkrétumért, ami felkeltette az érdeklődésemet, a 4. találati oldalig (más narratívákban „senkiföldje”) kellett mennem, és az is egy hír volt, nem egy üzleti blog. Az, hogy csinálsz egy gyűjtést kreatív(nak gondolt) fotókból, nem egy eredeti ötlet. Ötletnek is csak nagyvonalúan hívnám. Ha már elsőre azt gondolom a tartalmadról, hogy nem ad többet, mint 10 másik, amivel már korábban találkoztam, nem pazarolok rá értékes perceket az életemből.Az első néhány tucatnyi ötleted olyasmi lesz, amiről már bőven sok tartalom készült. Az első eredetit jó eséllyel akkor szülöd majd meg, amikor dühösen az asztalra csapsz, kiemelkedsz a börleszkes gyűröttpapír-halomból és kimondod a legnagyobb marhaságot, ami eszedbe jut.Egy jó ötletet megszülni rendkívül nehéz, de bőven megéri. Az hoz majd neked elismerést lájkok, kommentek és megosztások formájában, ami új élményt ad a fogyasztónak.
Ezen a blogon nem fogsz arról olvasni, hogyan készíthetsz jó dizájnt egy e-mailhez, mert bár vannak átfedések és rengeteget tudnánk írni arról, hogy a vizuális elemek hogyan irányítják a figyelmet, mi tartalommarketinggel foglalkozunk. Akit a dizájn érdekel, aki erre a témára keres rá, az nem (annyira) célközönségünk.A kérdés tehát az, hogy gazdagít-e téged egy adott tartalom, hogy olyan érdeklődőket vonz-e, akik számodra értékesek.
Apropó: határozatlan ideig most még fogadunk megrendeléseket Miniblogra és Optiblogra. Írj itt.Mutatom magát a hírlevelet (és azt is, hogy hogyan jöttek ki ezek a számok). 2016. április 27-én kiment egy hírlevél, amely a Kontent magazint reklámozta (ha még nem vagy előfizető, akkor az tarthatatlan állapot, és itt kérd az előfizetésed, mely elhanyagolható évi 4000 Ft-ba kerül, ebben a postázás is benne van, ráadásul bruttó). A tárgymező asztali Gmailen így jelent meg:
(Kattints rá és olvasható lesz.)
A teljes tárgymező: Így néz ki „meztelenül” egy 45 millió forintot hozó online magazin (ULTRARÉSZLETES tartalomjegyzék a Kontentről) Igen, a Gmail levágta a végét, mert nem követtük a saját tanácsainkat. A hírlevél a kontentmagazin.hu oldalra linkelt, és a hírlevélben erősen értékesítettük az előfizetést (mindjárt belecsapunk a saleslecsóba). Mikrokonverziónak az átkattintást, célkonverziónak az előfizetést tekintettem. Kétszer is kiküldtük a levelet – először a teljes listára, utána másnap azoknak, akik az első levelet nem nyitották meg. A második e-mail tárgymezője: Ez a levél 37%-os konverziót hozott. A 2 kiküldés statisztikái a MailMaster szerint (kattintható a kép):
A Kissmetrics blogján megjelent még 2010-ben egy 10 lies Freelance Copywriters Like to Tell You című cikk, amely a simlis szövegírók simlis trükkjeire világít rá. Ezt én anno olvastam, sok ponttal már akkor sem értettem egyet, majd a cikkről meg is feledkeztem. Ám nemrég egy angol facebookos szövegírócsoportban belinkelték, illetve több helyen fel-felbukkant az írás. … Read more
