Én a kiszervezés híve vagyok.
De ha most indítod a céged, akkor mindent tarts házon belül.
Ez a cikk lehet, hogy nagy port kavar majd a szakmán belül (azt fogják gondolni, hogy más kivitelezők piacát rontom), de nézzük, hogy mi az igazság arról, hogy kiszervezz-e vagy sem. Ha frissen indult mikrocég vagy, akkor segítek eldönteni a kiszervezést.
Nekem érdekem, hogy kiszervezd a szövegírást – de nem most
Üzleti érdekem azt diktálja, hogy a szövegírást szervezd ki, és ha már kiszervezed, akkor hozzánk tedd azt.
Másik megfontolás, hogy a cégvezető, marketingvezető, operatív vezető (stb.) dolga nem az, hogy írogasson. Ha a céged indulása után 5 évvel neked (kiszámolva) megéri a saját blogodat írni és minden szövegírást házon belül tartani, akkor valamit nagyon elrontottál – akkor nem elég magas az óradíjad, akkor nem termelsz a munkáddal elég értéket.
Miért egy 15 000 Ft-os cikket írnál 5 órán keresztül, amikor egy potenciálisan milliós árbevételt hozó ügyféllel kellene találkoznod? Na, ugye.
Mit szervezz ki, ha most indult a céged?
Tehát hangsúlyozzuk, hogy nekem az az érdekem, hogy minél több ügyfelünk legyen.
Ennek ellenére mondom azt, hogy induláskor ne szervezd ki a szövegírást, se a webfejlesztést, se a grafikai munkákat – semmit. Amikor indulsz, akkor (valószínűleg) nincs annyi elkölthető pénzed (ahogy árbevételed sincs még), hogy bármilyen szakértőt megfizess. Nemhogy külső szolgáltatót nem tudsz megbízni, de egy jó szakember alkalmazására sem termeled ki a pénzt.
Következésképp neked kell belöknöd a szekeret.
Az első időben magamnak csináltam az oldalainkat, most már eszembe sem jutna, mert nem éri meg. A képességeim határán már lényegesen túlment az összetettség, ami a háttérben szükséges ahhoz, hogy jól működjenek – mire beletanulnék, annyi munkaidőm menne el, amivel drágábban jönnék ki.
De kezdőként elég volt, amire képes vagyok, és nem volt pénzem mindent kiszervezni.
A félreértett kkv-szektor
A marketinget hosszú évtizedekig nagyvállalati területként pozicionálták – az egyetemi tankönyvek drága márkaépítési eszköztárat vonultattak fel, a szakmai rendezvényeken olyan nagy ATL-reklámtortákat mutogattak, hogy egy kisebb cég még életében nem látott annyi árbevételt.
Az utóbbi 10-15 évben szép lassan a kkv-szektorba is leszűrődött a marketing és a tudatosabb reklámozás, az online marketing pedig (kis túlzással) demokratizálta a területet. Még mindig számít a költés, de neten könnyebben verheted meg a nagy céget, ha kreatív vagy – van esélyed tehát az érdemi versenyre.
Mindebből következett az is, hogy a kkv-vkra szakosodó kivitelezői réteg is megerősödött – a meglévő (és felkeltett) keresletre megjelent a kínálati oldal: webfejlesztők, grafikusok, szabadúszók, „kkv-barát” árazású kis ügynökségek, marketingesek, tanácsadók, szövegírók és sorolhatnánk.
Ez eddig csodálatos piacépülés is lehetne.
Ám egyvalamit elfelejtünk: a kkv-szektor óriási. A középvállalat határát 250 főnél kevesebb létszámnál és 50 millió euró éves árbevételnél húzzák meg (kb. 15,6 milliárd forint).
Hagyományosan a mikrovállalkozásokat (10 fő és évi 2 milliós árbevétel alatt) és a most indult vállalkozásokat is ide soroljuk (bár a kis- és középvállalat kifejezésből hiányzik a mikro).
A most indult cégnek pedig felesleges kivitelezést eladni, mert:
- nem tudja megfizetni
- nem akarja megfizetni
- most még nincs értelme, hogy megfizesse (egy nagy kampányhoz szabott és árazott landing page-t a további eszközök hiányában még nem tud teljesen kihasználni)
Mégis a kivitelezői szektor egy része a kkv-t mintha szinonimaként értené arra, hogy most indult, egyelőre nem tőkeerős cégeknek eladja a szolgáltatásait.
Értékesítés helyett segítség
Mi lenne, ha nem próbálnánk meg eladni azoknak, akiknek még (hangsúly: még) nincs pénzük a szolgáltatásainkra?
Inkább segítsünk nekik.
Nézz körül ezen a blogon: 261 cikket találsz reklámszövegírásról, tartalommarketingről, hírlevélírásról és csupa olyan témáról, melyekkel a marketingkommunikációd hatékonyabb lehet. Ha most indultál és szeretnél jobban kommunikálni, akkor egy ilyen cikkadatbázis neked aranyat ér – mert a megvalósításban segít.
Rendszeresen kapunk ilyen visszajelzéseket:
(Gyuri egyébként nem kezdő, és szokott rendelni is.)
Ki olvassa ezt a blogot és mit akarok tőle?
4 fő csoportra osztom a megcélzott olvasótáborunkat (buyer persona készítésénél hiba az is, ha túl sok personát állítasz föl).
1. Tanulók (főiskola, egyetem, OKJ) – Nekik elképesztő értéket jelentenek az olyan cikkek, mint pl. a marketing mixet érthetően és olvasmányosan bemutató anyagunk. Több kommentben is jelezték, hogy a tanulmányukat segíti, végre megértik a tételt stb.
(A terv az, hogy több ilyet készítünk, mert az egyetemi marketingkönyvek többségét olvasni tényleg nem öröm.)
Őket elsősorban segíteni szeretnénk, valamint már itt elérni őket – hogy amikor 2–5 év múlva egy cégnél marketingmenedzserek lesznek, akkor már tudják, hogy melyik kivitelezőt kell választani, ha szövegírásról van szó.
2. Mikrovállalkozók (most indult cégek) – Náluk kb. ugyanezt szeretném elérni, mint a tanulóknál, csak nem az egyetemi tananyaggal érem el őket, hanem az üzletüket segítő cikkekkel, melyek végre nem elméleti habosítását adják az online marketingnek, hanem valódi megvalósítási segédletekből dolgozhat.
Ha ők megerősödnek, akkor az ügyvezetőnél úgyis eljön az a pont, amikor már nem éri meg neki írni mindent – és valószínűleg ahhoz a céghez fogja kiszervezni, amely addig segítette őt.
3. Kkv-cégek – A marketingesüket célozzuk, aki már karmesterként irányítja a belső szerkesztőséget és az alvállalkozókat. Félig oktatunk (megvalósítási segédlet, amelyből dolgozhat), félig a szakmai hitelünket építjük (esettanulmányok, referenciaposztok), hogy a szövegírási munkákat (pl. egy magazin összeállítását) hozzánk szervezze ki.
4. Nagyvállalatok – Nekik elsősorban a szakmai hitelünket mutatjuk. Ez az oldal a maga (e pillanatban) 261 cikkével sokkal meggyőzőbb, mint bármely ügynökség csilivili* oldala arról, hogy ők egyébként szövegírást és tartalomfejlesztést is vállalnak.
Az nagyszerű, nekem meg van 261 cikkem, amelyben meg is mutatom, hogy hogyan csináljuk.
Jellemzően belső tréninget kérnek, nyilvános tréningjeinkre jönnek, időnként kiszerveznek egy részfeladatot – de velük nehézkes, mert lassú a megállapodás és fojtó a bürokráciájuk. A kisvállalatokkal könnyebben és gyorsabban működünk együtt, a nagyvállalatoknál tréningeket szeretünk tartani.
[*Ez a csilivili érdekes: a csillogó-villogó kifejezésből jött, így csilli-villi lehetne, ami ikerszóként is viselkedhetne (ezeknél legfeljebb az egyik tag értelmes), mint a csigabiga vagy csihi-puhi. Ha mindkettő tag toldalékolható, akkor ezeket kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: irult-pirult, ímmel-ámmal; de kötőjel nélkül írjuk egybe, ha csak a végén toldalékolunk: limlomos, mendemondás; stb. Vannak kivételesen toldalékolható ikerszók, amelyek mégis lazább, tehát kötőjeles egybeírásban jellemzőek annak ellenére, hogy a végén toldalékoljuk őket: csihi-puhi, piff-paff. Vannak még ingadozó változatok, melyeket jellemzően összeforrva (kötőjel nélkül) írunk egybe, mégis toldalékolható mindkettő elemük: icipici, icipicit, de icit-picit. A csilli-villi lehetne tehát a csihi-puhi analógiájára és a kiejtése alapján csili-vili vagy mivel nem toldalékolható az első eleme, az eredeti kifejezés alapján csillivilli, kiejtés után meg csilivili. A helyesírási szótár csak a csilit mint paprikafélét hozza, de az itt nekünk irreleváns. A csillog-villog szónál pedig nem hozza ezt rövidülést.
Na, ezzel is elment fél óra.]
Szakmai butáskodások
Vallom, hogy nem az ügyfél a hülye, hanem a kivitelező nem tájékoztat eléggé.
(Ha az ügyfél tényleg hülye ésvagy rosszindulatú, akkor meg ki köll rúgni.)
Sajnos itthon nagyítóval kell találni olyan webprogramozót, aki nemcsak lehány eléd egy kódot, hanem önállóan is logikusan, sőt üzletileg célszerűen összeállított oldalt rak le eléd. Jellemzően jó munkát ad ki a kezéből, de előfordul, hogy például a grafikussal harcolni kell egy CTA miatt, mert szerinte az nem szép (nem illeszkedik az arculati színekbe).
Ugyanakkor a legtöbb kivitelező tudna mesélni a pluginhuszárokról és a rosszabb (olcsóbb) kivitelezőkről – tényleg nem öröm a szétgányolt kód után tüzet oltani.
Ám ez még mindig a kivitelező felelőssége. Tegyük fel, hogy egy normális, egyszerűbb weboldal kulcsrakészen 200 000 Ft-ba kerül. Ha ez a piaci átlagár, akkor a 30 000 Ft-os ajánlat nem jó, mert nem hozza azt a minőséget, tele lesz biztonsági résekkel, csúnya lesz, eltűnik a fejlesztő stb.
A megrendelőd nem köteles tudni, hogy minek mennyibe kell kerülnie – a kivitelező felelőssége a tájékoztatás.
Térjünk vissza a most indult büdzséhiányos vállalkozáshoz: 200 000 Ft-os weboldalra nincs pénze, a 30 000 Ft-os honlap épp beleférne.
Mit csinálsz, ha a 200 000 Ft-os ajánlatot tevő fejlesztő vagy?
- Először is nem mész bele árversenybe.
- Azután készítesz egy anyagot, amelyben empatikusan (hangsúly: empatikusan) elmagyarázod, hogy az ár miből tevődik össze, és mi mindennek kell megfelelnie egy jó honlapnak. Itt nagyon elronthatod azt, ha a stílusod leereszkedő.
- Végül adsz az ügyfelednek egy oktatóanyagot, hogy hogyan tudja egy WordPress-sablonnal „összekattintgatni” a saját weboldalát – mire figyeljen, hogy mégis jó legyen.
Tehát nem akarsz eladni neki, de megóvod őt a 30 000 Ft-os rossz kiadástól, valamint bizalmat építettél.
Mondhattam volna azt is, hogy tartalommarketing.
Ne féltsd azt a piacodat, ami nincs
A most indult vállalkozásnak nem kivitelezői réteg kell, hanem megvalósítási segédlet.
Lehet azt mondani szakmai oldalról, hogy a kedves ügyfél inkább ne kattintgasson össze weboldalakat, meg a profi logó és arculat bizony 500 000 Ft – de a frissen indult vállalkozásnál ennek nincs realitása.
Abból a pénzből nem lehet kivitelezőt megfizetni, ami még nem folyt be. Arra nem lehet kínálatot adni, amire nincs kereslet.
A felelősségteljes kivitelező dolga az, hogy megvalósítási segédleteket adjon a most induló cégeknek – hogy majd később szolgáltatást nyújthasson nekik. A piacról ez égetően hiányzik: néhány üdítő példán kívül a kivitelezői oldal jellemzően azonnal szolgáltatást akar értékesíteni (akinek meg nem tud, azzal nem foglalkozik).
A szakmának szüksége van kivitelezési segédletekre, amelyekből az induló cég dolgozhat. Készíts te is egyet.
Oszd meg ezt a cikket és építsük közösen a marketingszakmát.
