Sok előadásban és cikkben hallhatod és olvashatod, hogy készíts buyer personákat. Én viszont azt is elmondom neked, hogy hogyan.

A buyer persona egy olyan fiktív személy, mely valós adatokra épül és a célcsoportodat (vagy azon belül egy-egy szegmenst) képviseli. Maga a buyer persona nem létezik, de ha alapos piackutatással, pontos (és bőséges) információhalmazból építed fel „őt”, akkor a persona valós embereket képvisel és tudsz vele dolgozni.

Jól érzed, hogy ez általánosítás, de erre szükség van.

Adott egy 100 fős szegmensed – ez a 100 fő jó néhány dologban hasonlít egymásra, de mégis 100 különböző emberről beszélünk. A célcsoportválasztásnál és szegmentálásnál az első szabály az, hogy profitábilis legyen: 100 emberre 100 külön kampányt futtatni lehetetlenség, de 100 embernek 1 kampányt már érdemes lehet. A célod, hogy minimalizáld a holtszórást és maximalizáld a relevanciát.

Fontos, hogy a buyer personád dinamikus, mert a szegmenseid is változnak – a profilozást nem tudod „letudni”, mert folyamatosan ki kell egészítened az egyes personákat (ahogy a szegmens változik és ahogy egyre többet tudsz meg a piacodról).

(A cikkben célcsoportokról és szegmensekről beszélünk. Ha azt gondolod, hogy a te célcsoportod „mindenki” vagy „mindenki, akinek a termékem kell”, akkor a cikk neked nem biztos, hogy értékes lesz, mivel feltételezzük, hogy a piacodról alapvető dolgokat már tudsz.)

Anyád hogy van?

Kívánok neki jó egészséget, a kérdés nem kíván sértő lenni.

Édesanyád egy valós személy. Ismered az életkorát, a történetét, az iskolázottságát és egy sor más demográfiai és pszichográfiai adatot. Ismered továbbá azt, hogy miket olvas (és miket nem), milyen oldalakat lájkol (és miket nem), valószínűleg merre szavaz (és merre nem), milyen mindennapi problémái vannak vagy voltak és így tovább.

Tegyük fel, hogy édesanyád egy buyer persona és egy igencsak profitábilis szegmenst képvisel. Mennyire lenne könnyű marketingkampányt készíteni ennek a szegmensnek?

Nagyon.

Egyszerűen készítesz egy olyan kampányt, amely anyunak tetszik – és jó eséllyel az egész szegmens harapni fog rá.

Azért készítünk personákat, mert...

1) Könnyebb a célzás.

A 34–50 év közötti fővárosi egyedülálló értelmiségi (stb., stb.) szegmensre célozni nehéz. Személytelen és bonyolult, az üzeneted pedig nem lesz olyan kiforrott, mintha egyetlen personának készítenéd.

2) Megkönnyíti és felgyorsítja a cégen belüli munkát.

A szegmenseket még egy brainstorming-ülésen is bonyolult kezelni, ha pedig egyik osztály (PPC a SEO-nak) egy adott szegmenssel kapcsolatos teendőket átad, akkor könnyebb Társkereső Titanillaként hivatkozni „rá”, mint „4. szegmens”-ként.

3) Segíti a megértést.

Az 1)-es pontban igencsak vázlatosan leírt szegmensből nehéz insightokat kibogozni, és még nehezebb az ő nyelvükön az ő problémáikról beszélni az általuk követett csatornákon. Emberekkel kommunikálsz, nem adathalmokkal. Továbbmegyek: ha egy adatot nem tudsz értelmezni vagy felhasználni, akkor az az adat zajnak számít.

4) Körvonalazza a tartalom típusait és a csatornákat.

Ha egy personád nem használ Facebookot, de LinkedInt igen, nem olvas hosszú cikkeket, de 5 percig megnéz egy videót, akkor egyértelmű, hogy hol terjeszted a milyen tartalmadat.

Valószínűleg meggyőztelek arról, hogy a buyer persona hasznos dolog. Ha mégsem, akkor lapozz párat.

Információk ügyfélprofilozáshoz

Nézzük, hogy mit érdemes megtudnod az egyes szegmensekről. Vedd figyelembe, hogy egyes információk fontossága attól is függ, hogy a céged mit csinál – ha szoláriumod van, akkor a lakhely kiemelt fontosságú, míg ha felhőalapú szolgáltatásokat kínálsz, akkor alig érdekes.

A cikk a Kontent magazin legfrissebb számában folytatódik!

Méghozzá számtalan információtípussal, melyekből az ügyfélkarakter felépítheted (demográfiai, pszichográfiai és tranzakcionális adatok, kommunikációs stílus, pain ponts stb.). A cikkben kitérek a negatív personákra és arra is, hogy hol és hogyan gyűjts elégséges adatot a vásárlóidról.

A teljes cikk 1681 szavas, tehát ismét hosszú és mély szakmai ínyencség vár csak arra, hogy elolvasd.

A II. évfolyam 4. száma Internet Hungary-s különkiadás, címlapon pedig a content marketing keresztatyja, maga Joe Pulizzi!

Joe Pulizzitől egy 4 oldalas exkluzív interjút olvashatsz. Joe eddig még soha nem adott interjút magyar sajtóterméknek, de megkockáztatom, hogy kelet-európainak sem.

Az egyetlen hazai nyomtatott tartalommarketing-magazinnak ott a helye minden kreatív ügynökség és marketingtudatos cégvezető asztalán. Első kézből kapod az iparági híreket, ráadásul az olvasást a finom nyomdaillat és a csillogó, minőségi papír teszi élménytelivé.

Az előfizetés egy évre mindössze 3000 Ft (bruttó), ezért az árért nem 1, hanem 4 lapszámot kapsz! Előfizetni a kontentmagazin.hu oldalon tudsz. Töltsd ki az űrlapot még ma, és akkor a fenti lapszámot is megkapod!

Tartalomjegyzék (a tartalmak már nem változnak, de ez korrektúra előtti, nem végleges változat, így az oldalszámok igen):

I've heard you like content so I've put some content in Kontent to keep you content.

Oszd meg ezt a cikket, hogy lássák mások is, milyen minőségi szakmai kiadványokat olvasol.