Szeretnél hatékony hírleveleket küldeni, ezért egy checklistbe összegyűjtöttem a jelenlegi best practice-t.

Ezt nyomtasd ki és hírlevélíráskor vedd magad elé, és a pontokon menj végig.

A lista kiemelten értékes – ezeken a pontokon szoktam végigmenni én is (csak nekem már a fejemben van az 1356-odik hírlevél megírása után). Ha követsz minket, akkor pontosan tudod, hogy minden saját hírlevelünk 200 000 Ft felett hoz eladásokat (legutóbb egy hírlevelünk fél óra alatt behozott 550 000 Ft megrendelést).

Természetesen a best practice folyamatosan változik, ezért lehetőleg sűrűn A/B tesztelj. Nem az számít, hogy elvileg és más piacon mi működik, hanem az, hogy a te listádon a te hírleveidben mi adja el a te termékeidet. Viszont az alábbi lista azonnal megnöveli a hatékonyságodat.

Csapjunk is bele.

Előkészületek

1. Összeírtam az ajánlat összes előnyét (legalább 20 db-ot)

2. Kiválasztottam a legnagyobb előnyöket és alapérzelmekhez (félelem, öröm, meglepetés, düh, szomorúság, irigység stb.) kapcsoltam őket.

3. Kiválasztottam 1-2 érzelmet, melyek dominálni fognak. Szóhasználatom ehhez igazodik.

4. Összeírtam minden kifogást (túl drága, már van ilyenem, nem kell, most nem kell stb.) és megválaszoltam őket.

5. A célcsoportról minden infót begyűjtök, amit csak elérhetek. Ha van szövegminta (ügyfélszolgálat, e-mailek stb.), akkor a jellemző szavaikat belefogalmazom a szövegbe.

6. Meghatározom, hogy a címzett mit tud az ajánlatomról. Nem untatom olyanokkal, amiket már ismer, de nem ugrok túl nagyot.

7. Megnézem, hogy van-e olyan elem az ajánlatban, amit díjmentesként/ingyenesként kommunikálhatok (pl. ha az éves előfizetésem 12 000 Ft, de az akció keretében 2000 forintot elengedek, akkor „2 hónap ingyen”). Ezt csak akkor használom, ha nem megy az ajánlatom rovására (tehát ha prémium terméket adok el, akkor nem).

8. Van elem, amit garanciaként kommunikálhatok? Ha van, használom.

9. Ügyfélvéleményeket gyűjtök (megkérdezem, hogy használhatom-e). Ha a levél típusa engedi, akkor minél többet felhasználok, mert hatékonyabb, ha a vásárlóim dicsérik a szolgáltatásomat.

Megnyitás és tárgymező

10. A levél küldője az, akit a feliratkozóim felismernek. Ha személyhez iratkoztak fel, akkor névvel küldöm. Ha a céget jobban ismerik, akkor cégnévvel. (Itt figyelj a törvényi előírásokra!) De ezt gyakran letesztelem.

11. Írtam legalább 10 tárgymezőt az alapján, ami már bevált. Például a Digitalmarketer vagy a Hubspot gyűjtése jó.

12. A nagy médiumok legjobb címeinek mintájára írom meg a tárgymezőt.

13. A legjobb tárgymezőket kisebb listán A/B tesztelem. A legjobban teljesítőt küldöm ki a teljes listára.

14. A tárgymezőmmel csak megnyitást akarok elérni (nem eladást) – és leírom, hogy mi van a levélben. A tárgymező megválaszolja azt, hogy miért fontos a hírlevél (milyen értéket kap, ha megnyitja) és miért kell ott és akkor megnyitnia (mert lejár az akció, elfogynak a helyek, holnap már nem elérhető, elavul a hír stb.).

Átkattintás

15. A CTA-m lehetőleg egy gomb és egy van belőle. Pozíciót és színt tesztelem (vagy korábbi levelekből megnézem, hogy melyik a leghatékonyabb.) Narancssárga, sárga általában jó (kivéve, ha az egész dizájn narancssárga).

16. A CTA-nál fontosabb az olvashatóság és a megtalálhatóság, mint az esztétikum. Nincs narancssárga gombon fehér szöveg, mert kifolyik a szem.

17. VAN CTA a levélben. (Mi az a CTA?)

18. A gombszöveg konkrét és értéket kommunikál (az olvasó tudni fogja, hogy hova kerül, ha rákattint, és tudni fogja azt is, hogy miért érdemes rákattintania). Példákat itt találok.

19. A CTA-t írom meg először, utána a tárgymezőt. Ezután jön a levél többi része.

Szöveg