A blogbejegyzések többségénél megfigyelheted, hogy csak az alapokat érintik.

Elmondják azokat a pontokat és érveket, amiket a szakmában tényleg mindenki tud, de még a laikusok is valószínűleg hallották.

„Fontos, hogy sok vitamint fogyassz.”

„A marketing közvetlenül növeli az árbevételeidet.”

„A tartalommarketing alapja a minőségi tartalom.”

És így tovább.

Nem arról van szó, hogy ezek ne lennének igaz állítások (mert azok) – hanem arról, hogy mindez nem elég, ez nem érdekes, ez nem hozzáadott érték, ez jellemzően csak zaj.

Tehát hogyan írj részletesebben? Hogyan vonj le jó következtetéseket? Hogyan írj olyan anyagot, amit megéri elolvasni?

Miért olvasnak az emberek hosszú anyagokat?

Szerintem lefutottuk már, hogy a hosszabb cikkeket is elolvassák. Ha nem hiszed, járj utána.

Tegyük fel, hogy ugyanazt a témát feldolgozták egy 200 szavas és egy 2000 szavas cikkben. A hosszabb anyaghoz nagyobb befektetés kell (az időddel „fizetsz”), ám várhatóan több értéket kapsz tőle.

Az olvasód tudat alatt felméri, hogy az adott téma (és ahogyan cikként feldolgoztad) megéri-e azt a 10 percet vagy sem. Mindez azt jelenti, hogy a cikkeidnél nem az olvasmányosság vagy a jó körítés a legfontosabb, hanem az, hogy adj minél több értéket.

Nézzük, hogy hogyan adhatsz minél több értéket.

1) Mondd el a véleményed

A (szakmai) híreket elolvashatom bárhol – az értéket egy értelmezés adja. A nézőpontod, a lelkesedésed, a felháborodásod – a megalapozott véleményed.

Ne értsük félre egymást: szerintem e kor legnagyobb hibája az, hogy a véleményeknek túl nagy értéket tulajdonítanak. Semmilyen hozzáadott értékkel nem rendelkezik egy olyan komment, hogy „hát ez szar” – mindössze növeli a zajt.

Szakmai vélemény alatt arra gondolunk, hogy például egy új Google-algoritmusfrissítésnél segítesz az adatokat és változásokat a cégemre vonatkoztatni… vagy leírod, hogy miért nincs szövegírószakma… vagy nekimész a cinizmusnak.

A célod az, hogy segítsd az olvasódat eligazodni a szakmádban és az újdonságokban.

Tegyük fel, hogy kijön egy új kompresszor, te pedig viszonteladó vagy, és megírod a hírt. Ilyenkor értékes véleménye az, hogy…

• kinek éri meg megvenni
• mennyire könnyű használni
• árban hol helyezkedik el
• szerinted érdemes-e beruházni rá (hány év alatt térülhet meg)
• szerinted a brosúrában meghirdetett innovatív feature-ök tényleg olyan innovatívak-e
• a te műhelyedben hogyan muzsikált
• hatékonyabban tudsz-e vele dolgozni

Tehát a véleményeddel segíted a vásárlói döntésemet (vagy azt, hogy nagyjából tudjam, hogy mit gondoljak az új kompresszorról).

2) Legyen a kedvenc szavad az, hogy „például”

Ha megfigyeled a blogbejegyzéseinket, akkor talán észrevetted már, hogy milyen sokszor használjuk azt a szót, hogy „például”.

Logikusan egy példa követi.

Ennek az az oka, hogy az elmélet fontos és jó, de könnyebb elképzelni és megérteni egy koncepciót (vagy algoritmusfrissítés, szövegírói technikát, bármit), ha hozok egy életszerű példát.

3) Másik kedvenc kifejezésed: „ez azt jelenti, hogy”

A szakmád szakértője te vagy, nem pedig a vásárlód. Nem elvárható az ügyfeledtől, hogy ismerje a szakkifejezéseket, az elméleti hátteret, a módszertant stb.

A te feladatod, hogy közérthetővé tedd a témádat.

Például (heh, 2-es pont!) érdekes adat lehet a kompresszornál, hogy hűtveszárító-egységgel árulják – ez azt jelenti, hogy a sűrített levegőd szinte teljesen páramentes lesz.

Ez azért fontos, mert a nyomásváltozás miatt kicsapódhatna a víz, ami tönkretenné a kompresszort. A másik baj a vízzel, ha eljut a szerszámig a „vizes levegő”, akkor a hirtelen nyomáscsökkenés miatt a levegő lehűl, a víz kicsapódik és megfagy, a szerszámod pedig lefagy – ami eleve egy több százezer forintos játékszer, másrészt értékes munkaidőd elmegy azzal, hogy a szerszámod kiolvadására várakozol.

A lényeg tehát az, hogy minden állításod mögé másold be ezt: „ez azt jelenti, hogy”; „ez azért fontos, mert”. Ha megválaszolod, akkor máris jobb anyagokat írsz, mint az elméletet habosító konkurenseid.

4) Idézz

Az idézet célja az, hogy…

• bemutass egy opponáló véleményt, vagy
• erősítsd a saját véleményed

Mindkét esetben a célod az, hogy az olvasód teljesebb képet kapjon, az állításaidat pedig hitelesebbé tedd. Például ha a Google céljait fejtegetem, akkor Matt Cutts egy-egy mondatával megmutathatom, hogy valószínűleg tényleg azt akarja a Google, amit elébb leírtam.

5) Hivatkozz sokat

A cél elsősorban nem a keresőoptimalizálás, hanem az, hogy az olvasód ismét teljesebb képet kapjon, és az őt érdeklő területekről egyetlen kattintással tovább olvashasson.

(Bár tény, hogy mind a belső, mind a külső hivatkozások erősítik a rangsorolásod.)

Gondolj bele, hogy hányszor fordult már elő veled az, hogy egy téma bővebben érdekelt volna, de a szerző nem adott rá linket – ilyenkor kénytelen vagy kimásolni a kifejezést és magad rákeresni, ami frusztráló lehet.

Rendben, tehát mit linkelj?

• Forrásokat (tényleg azt mondta, tényleg úgy mondta, tényleg ennyi százalék stb. – ezek a linkek a cikk írásakor amúgy is megvannak, hiszen nemcsak a saját véleményed írod, hanem utánaolvasol a területnek, ugye?)
• Saját anyagaidat (ha írtál korábban egy-egy témáról, akkor írás közben eszedbe fog jutni, és elhelyezed rá a linket – a Copyblogger és Neil Patel ezt kiválóan végzi)
• Konkurensek vagy hasonló témájú oldalak vonatkozó anyagait (ha írtak a témádról és úgy érzed, hogy az olvasódnak hasznos lehet az anyag, akkor linkelj rá)
• Kutatásokat, publikációkat (ha mondjuk egy white paper számait használod, akkor a forrásmegjelölésedet tedd linkké – lesznek, akik szívesen letöltenék, és így nem kell keresgélniük)

6) Írd le a saját tapasztalataid

Térjünk vissza a kompresszorhoz.

A gyártó brosúráját és termékleírásait máshol is elolvashatom – ehhez nem kell „felütnöm” a blogodat.

Viszont a tapasztalataidat nem tudja sem a gyártó, sem a konkurensed megírni. Csak nálad olvashatom (vagy olvashatnám) el, hogy egy magyar műhelyben hány perc beüzemelni, hogyan lehet ellenőrizni, mire figyeljünk, hány üzemóra után kell benne cserélni valamit, milyen könnyű vele a munkád, milyen érzés vele dolgozni és így tovább.

Ez tesz autentikussá, ehhez tudnak kapcsolódni az olvasóid.

A marketing területén a helyzet hasonló: elolvashatod mondjuk a márkaépítés elméletét szakmai cikkekben, a Wikipedián vagy épp egy egyetemi tankönyvben. Ám sokkal értékesebb az, hogy például Magyarországon, kkv-büdzsével hogyan lehet felépíteni egy ismert márkát (adja magát, hogy esettanulmány legyen).

7) Használj olyan képeket, amelyek jelentenek is valamit

A stock photókat utálom. Ennek oka az, hogy szinte mindenki félreérteti, mire valók valójában.

Eredetileg a szándék olyasmi volt, hogy a grafikusok olcsón jó képeket kaphassanak, melyekből tudnak dolgozni – és ne kelljen minden kampányhoz, projekthez vagy weboldalhoz stúdiófotókat csináltatni (ami drága és időigényes).

Ám a stock photókat sok ember személyre szabás nélkül felhasználja.

„Igen, ez a több száz helyen látott lány tökéletesen kifejezi a cégünk egyedi értékeit, használjuk ezt!”

Oké, mire akarok kilyukadni?

• Arra, hogy amikor cikket írsz mondjuk a dokumentumkezelő szoftveredről, akkor a felhasznált kép ne egy steril irodát mutató stock photó legyen… hanem egy kép a program kezelőfelületéről.
• Amikor a márkaépítésről írsz, akkor a használt képanyagod mutasson mondjuk Facebook-bejegyzéseket (ahol a márkádat posztról posztra építed) vagy egy kiállításon céges ruhákban feszítő kollégákat.
• Amikor egy kampányodat mutatod be, akkor mutass képernyőképeket a hirdetésekről és a Google Analyticsből.
• Amikor egy tornagyakorlatot mutatsz be, akkor a kép mutassa a végrehajtást. Még jobb, ha videót is mellékelsz.
• Amikor egy trendet írsz le, akkor használj grafikonokat és a kutatások anyagait.

Tehát a képed valóban tegyen hozzá az anyaghoz.

Összefoglalva

Ezt a részt mentsd el valahova (hogy írás közben magad elé vehesd).

Amikor anyagot írsz, akkor…

1. foglalj állást, írd le a (megalapozott) véleményed,
2. az állításoknál magyarázz: „ez azt jelenti, hogy”,
3. mondd el, hogy miért fontos, amiről írsz: „ez azért fontos, mert”,
4. használj sok-sok példát,
5. használd példaként a saját tapasztalataid,
6. idézz szakértőktől vagy az ügyfeleidtől,
7. hivatkozz úgy, hogy az olvasód „egere alá dolgozol”,
8. használj olyan képeket, amelyek hozzátesznek ahhoz, amiről írsz.

Van még egy jó tipped? Írd meg egy hozzászólásban! (Ennek a cikknek adj egy lájkot.)