A Kissmetrics blogján megjelent még 2010-ben egy 10 lies Freelance Copywriters Like to Tell You című cikk, amely a simlis szövegírók simlis trükkjeire világít rá.

Ezt én anno olvastam, sok ponttal már akkor sem értettem egyet, majd a cikkről meg is feledkeztem.

Ám nemrég egy angol facebookos szövegírócsoportban belinkelték, illetve több helyen fel-felbukkant az írás. Mindemellett a magyar szövegírói piac időközben kiépült (szerintem beképzeltség nélkül állíthatjuk, hogy ebben hatalmas szerepünk volt).

Ezért hát tisztázzuk, hogy a szerzőnek (James Chartrand) hol van igaza, esetleg hol téved. Mit hihetsz el szövegírónak, és mikor akar téged átverni? Saját tapasztalatainkon átszűrve elemzem az állításokat pontról pontra.

„Minden projekt egyedi, ezért addig nem tudok árazni, amíg nem tudok többet”

Ha kértél már tőlünk árajánlatot, akkor tapasztalhattad, hogy a projekt típusától és komplexitásától első körben vagy egy pontos árat kapsz (ha egyértelmű a projekt), vagy egy tól-ig árat (és ezzel párhuzamosan megkérlek, hogy még beszéljük át a projektet).

Tehát az igazság inkább az, hogy pontos árajánlatot nem tud adni a szövegíró addig, amíg a projekt minden részlete nem körvonalazódott – viszont körülbelüli árakat adhatunk.

„Ismernem kell a büdzsédet, mielőtt árat mondok”

A cikk szerzője felteszi a kérdést: „Miért? Hogy utána elvedd az egészet?”

Ezt a félelmet megértem (főleg akkor, ha rossz tapasztalatok fűtik), ám a büdzsére nem így (és nem mindig) kérdezünk rá. A projektelemek ára független attól, hogy meg tudod-e fizetni vagy sem (ha nem, akkor nem születik megállapodás).

Viszont van, amikor egy összetettebb projektet vagy nagyobb kampányt készítünk, és ekkor fontos a büdzsé, mert azt osztjuk fel. Ha szerintem plakátok helyett jobban jársz PR-cikkekkel, akkor azt fogom javasolni – de ehhez tudnom kell, hogy mennyit költenél plakátokra, pontosan melyekre költenél és mekkora elérést remélsz.

Ha költséghatékonyabb megoldást szeretnék ajánlani, akkor tudnom kell, hogy mi maga a költség.

„Kvalifikált vagyok, mert van releváns diplomám.”

(Az eredetiben angol irodalom, hazánkban magyar irodalom vagy újságírói az, amit fel szoktak hozni.)

A cikk szerzőjével egyetértek, hogy a diploma irreleváns.

A tartalmi szövegírásban (blogok, PR-anyagok stb.) jól jöhet egy újságírói diploma (senior szerzőinknek éppenséggel van), de ez is inkább a technikai tudást adja meg (pl. hogyan épül fel egy klasszikus sajtóközlemény). Viszont a diploma önmagában semmilyen garanciát nem ad arra, hogy az illető jól ír.

Az értékesítési szövegírásban pedig nincs vonatkozó diploma, így nehezen várhatnád el. Egy-egy képzés létezik (pl. AWAI), de ezen a területen csak az eredmények számítanak – diplomával vagy anélkül.

Ezért diploma helyett portfóliót nézz. Ha szövegírót vennél fel, akkor próbamunkát vagy portfóliót kérj attól függően, hogy milyen szakemberre van szükséged (az elismert veterán nem fog próbamunkát írni neked).

„Azért ilyen drága, mert sokáig tart, amíg ezt megírom”

A magas ár relatív. Itthon egy landing page (például) 50 000 Ft-os ára (181,35 dollár) egynémely cégvezető szerint sok. Az USA-ban 1000-1500 dollár alatt komoly és profi szövegíró nem vállal landing page-t.

De akármi legyen is az elfogadott ár: nem az időtől függ, hanem az adott értéktől.

Sőt nem akarsz óradíjban szövegírót (vagy más kreatívot) fizetni, mert azonnal ellenérdekeltté teszed magad. Az ő célja az lesz, hogy maximálja a projekttel töltött időt, így szélsőséges esetben drágábban és később kapod meg az anyagot.

(Az óradíjnál kivétel lehet például az, ha a dedikált szövegíró a te irodádban ír vagy elkísér valahova, és óra- vagy napidíjban fizeted őt.)

„Az e-mailedet megfogta a spamszűrő”

Ez a legjobbakkal is megesik, de ezért szoktuk ellenőrizni a spammappát, kukát és minden helyet, ahova a levelező bepakolhatja az e-mailt (tehát van rá megoldás). Ha pedig a spameket automatikusan törölné a levelező (van ilyen beállítás), akkor az feltűnik: minden e-mailt kérdéssel vagy a következő lépéssel zárunk, ha pedig nem jön válasz, akkor küldünk még egy e-mailt vagy telefonálunk.

A kommunikációs korban a kommunikáció több mint megoldható.

Ha egy szövegíró várhatóan sokáig nem tud válaszolni, akkor jelzi, hogy nagyjából mikor tud eljutni a levélig.

„Be vagyok táblázva, ezért csak sürgősségi felárral tudlak beszorítani”

A cikk szerzője itt azzal riogat, hogy ez pszichológiai manipuláció, és a profi szövegíró ilyet nem csinál.

A valóság viszont az, hogy léteznek nagyon betáblázott szövegírók (én egyike vagyok ezeknek). Alapesetben normál díjszabáson berakunk a várólista végére (két-három hét, néha több). Ha ennél hamarabb kell, akkor (mivel más projekteket kell halasztanunk a te projekted miatt) jön a sürgősségi felár.

Ez nemhogy nem ördögtől való, hanem iparági sztenderd.

Abban igaza van a szerzőnek, hogy a szövegíró nem ezzel nyit: a sürgősségi felár akkor jön, ha a projekt – meglepő módon – valóban sürgős.

„Azt kapod, amiért fizetsz”

A szerző szerint ez nincs így. (Vagyis pontosabban: nem az ár a minőség elsődleges mércéje, mert egy amatőr is adhat magas árat.)

Szerintem így van.

Ha 3 babszemet fizetsz a szövegírónak, akkor nem a legjobb munkát kapod meg. Nem azért, mert direkt rosszul dolgozik a szövegíró, hanem azért, mert minimális projektárral számolva nincsen lehetősége belemélyedni a munkába, tökéletesre csiszolni rengeteg befektetett munkaórával.

A profik megkérik az árukat, mert nagy rájuk a kereslet.

„Az eladáshoz csak jó szövegre van szükséged”

A világ legjobb szövege sem fog eladásokat hozni, ha…

• rossz a terméked
• rossz az árad
• nem működik a weboldalad (akár mobilon, akár használhatatlan)
• rossz a híred és az ügyfélszolgálatod
• nem a jó célcsoportnak hirdetsz
• nem jön forgalom az oldaladra

Sorolhatnám, de te is érted, hogy a szöveg egyetlen eleme a marketingkirakósnak (nagyon fontos eleme, de csak egy eleme).

Felmerül a kérdés, hogy a dizájn és a szöveg közül melyik a fontosabb. Itt már írtam erről.

„Ez a szöveg bárkinek elad”

Ilyen szöveg nem létezik. Nem mindenki a célcsoportod.

Lehet egy szövegnek magas a konverziós aránya, de még a legjobb célzással sem fogsz soha (na jó, szinte soha) 100%-os konverziót elérni.

„Tudom, mit csinálok, és ha okos vagy, akkor megbízol bennem”

A cikk szerzője ezt kifogásolja, pedig nagyon fontos, hogy az ügyfél bízzon a szövegíró tudásában.

Én a technikai javításokat nemhogy elfogadom, de még meg is köszönöm.

A Forma–1-es versenyzők is szakemberek, így bízhatsz az ő tudásukban is. (via Amazon)

Ezzel szemben az „ez a stílus nekem nem tetszik”, „szerintem ezt így ne futtassuk le”, „szerintem ne ez legyen a cím, ne ide kerüljön, nem kell utóirat, miért van itt egy CTA” és hasonló véleményekkel nem tudunk mit kezdeni teszt nélkül. Azért kerestél meg minket, mert több száz és ezer sikeres kampányunk van és értünk hozzá – ezért kérlek, a szakmai oldalát bízd ránk.

A szakembereket éppen azért fizeted, mert valami olyat tudnak, amit te nem. Én sem szólok bele, hogyan szereljék fel a lakásban a radiátort, mert bízom a szaktudásban, és legfeljebb akkor reklamálok, ha végül hideg marad a lakásban.

Amit megtehetsz, hogy nagyobb biztonságban érzed magad, hogy tapasztalat szerint válogatsz: olyan szövegírót keresel, aki a te adott területedre specializálódott (ilyenek például a technical copywriterek), aki sok hasonló projekttel tette már próbára magát és aratott sikert.

Kihagytunk valamit, amit gyakran hallasz szövegíróktól vagy más kreatív szakemberektől? Írd meg egy hozzászólásban!