Mi köze a kíváncsiságnak az orgazmushoz?

Több, mint elsőre gondolnád. Mindent meg fogsz tudni, mert ebben a cikkben a szövegírás legmélyére ásunk (már megint) azért, hogy a kattintásaid mögötti legfőbb motivátort, a kíváncsiságot körbejérjuk. De nemcsak körbejárjuk, hanem azt is megtudod, hogy hogyan tudsz tudatosan kíváncsiságot kiváltani a potenciális ügyfeleidből, így pedig több embert vinni azon felületeidre, ahol az árbevételed megszületik.

Mi a kíváncsiság és miért alapvető a marketingszövegben?

E blog olvasójaként tudod, hogy nem érjük be olyan válasszal, hogy a kíváncsiság az információszerzést hajtó motivátor: az a vágy, hogy a tudásunk és a megismerni vágyott dolog között hidat emeljünk. De nem vagyunk kíváncsiak arra, hogy miért vagyunk kíváncsiak? Dehogynem. Vélhetőleg az alábbi 3 föltevés valamely keveréke áll legközelebb az igazsághoz:
  1. A kíváncsiság kielégítése csökkenti az ismeretlent és a bizonytalanságot. A valóságról alkotsz magadban egy képet és ezt próbálod minél aktuálisabban tartani – például tudod, hogyan néz ki a hátsó kerted. Amikor azonban egy fura szövetanyag akad a diófád ágai közé, akkor muszáj megnézned, hogy az mégis micsoda, mert korábban nem volt ott (nem tartalmazza a valóságról alkotott képed) és bizonytalanságot okoz. Amint megtudod, hogy az a szomszéd ruhája, azzal kiegészítheted a belső képed, megszűnik a rejtély és a kíváncsiság buborékja kipukkad.
  2. Izgalmat tart fönn. Ezen elmélet szerint a kíváncsiság annak a mellékterméke, hogy az agynak folyamatosan stimulusokra van szüksége, hogy – profánul – ne und szét magad. Ha unalmas a környezeted, akkor keresel valami olyasmit, ami friss, izgalmas és szokatlan. Mivel a meglévő stimulusokhoz idővel hozzászokunk (értsd: megszokod azt, hogy hogyan néz ki a szobád), ez részben magyarázza azt is, hogy az emberiség miért felfedezésre hajlamos faj – és miért kell egy újabb együtteses poszter a kamasz szobájába.
  3. Az agy jutalmazási rendszeréhez van köze. MRI-be fektetett és kíváncsivá tett alanyokon megfigyelték, hogy a jutalmazási központot szabályozó agyterület aktiválódik akkor, amikor elkezdesz kíváncsiskodni, az információ megszerzése pedig dopamint szabadít fel. (Olvass bele a kutatásba, érdekes.)
Ha többet szeretnél olvasni a kíváncsiságról, akkor Josh Clark cikkét ajánlom (könnyebben fogyasztható) és George Loewenstein „The Psychology of Curiosity: A Review and Reinterpretation” c. munkáját (mely '94-es ugyan, de még mindig jó szakirodalom-áttekintést ad). Szóval a kíváncsiság az a viszketés az agyadban, amit csak új infókkal tudsz megvakarni. Ez pedig azért alapvető a marketingszövegben, mert célunk az, hogy a termékről olyan információkat adjunk át (és olyan sorrendben), hogy az olvasónk úgy érezze, muszáj teljes figyelmével a landingen bemutatott sztorihoz fordulnia – a kíváncsiság a figyelem előszobája.

Így teszlek kíváncsivá

Read More

Írj velem szöveget (így fogalmazd meg a legbonyolultabb fogalmakat is néhány szóban)

Marketingtanácsadásaink során gyakran alakul így a beszélgetés:
Ügyfél: Ennek a célcsoportnak ezt és ezt a problémát oldom meg azzal, hogy én ezt és ezt a szolgáltatást nyújtom nekik, amit ezért és ezért szeretnek. (Tételezzük fel, hogy olyan tartósított ételeket készít a cég, amely a legjobb házi ételeket megfőzi, csomagolja és kiskereskedelmi forgalomba hozza.) Mi: Tehát anyám legjobb kajái anyám nélkül. Ügyfél: Pontosan.
Mi történt itt? Egyszerű: megértettük, hogy a cég mit csinál és lepároltuk az eszenciáját. És ezt raknánk ki a landing page legtetejére, a hírlevelekbe, a Facebook- és Instagram-hirdetésekbe és a fő kommunikációs felületekre. No nem azért, mert az ügyfél szolgáltatásleírása ne volna pontos, hiszen tűpontos – azért használjuk mégis a rövidebb verziót, mert, nos, rövidebb… lényegretörőbb… és emlékezetesebb. Ezáltal pedig hatásosabb. Az alkímia hozzávalói ismertek előtted (amennyiben alkímiának tekintjük esetünkben azt, hogy egy hosszabb leírásból rövidebb kis aranyrögöt készítünk): Ebben a cikkben megkíséreljük a lehető legkövethetőbb lépésekre lebontani a folyamatot – mert amint elkezded fejben egyszerűbbé tenni a komplex szolgáltatásokat és pár szavas hasonlatokban megmagyarázni a világot, na akkor nyílik meg a szövegírás új és izgalmas fejezete. Előtte azonban kezeljük a nappaliban ücsörgő elefántot.

„De az én cégemmel ezt nem lehet megcsinálni”

Hiszen a te szolgáltatásod innovatív, a céged komplex, az ügyfélköröd speciális ésvagy nehéz, ezért – elgondolásod szerint – minden marketingkommunikációd csak részletes, pontos és szinte mindenre kiterjedő lehet. Ezt a mentalitást általában 2 dolog fűti:
  1. A célcsoport félreismerése. Azt gondolja a cég, hogy a szofisztikált ügyfélköre kizárólag akadémiai igényességű marketingszöveget olvas. Ez nincs így: a közérthetőség nem a primitív szinonimája, másrészt a reklám nem kapja meg ugyanazt a figyelmet és olvasói elköteleződést, mint egy publikáció, egy regény vagy egy white paper. No meg nap végére mindenki fárad. E hármas végeredménye az, hogy egy közérthető, ám szakmailag kifogástalan szöveg nagyobb olvasottságot fog kapni, mint a bonyolultabb verzió – az olvasottság pedig a hatékonyság előszobája.
  2. Görcsös maximalizmus. „Vagy 100%-osan, vagy sehogy” – gyakori hozzáállás, melynek nyomán egy egyszerűnek induló kis brosúra kénytelen elviselni azt, hogy a (például) szoftver összes létező funkcióját belezsúfolják azért, mert csak úgy lehet teljes a kép. Ám meglehet, hogy az adott szegmensnek csak 2-3 funkció releváns, ám azok nagyon – de ha az összes funkciót kiszórod eléjük, akkor a saját üzeneted gyengíted.
Ezres nagyságrendben dolgoztunk cége marketingkommunikációján és eddig még nem találkoztam olyannal, amelynek a fő profilját ne lehetne néhány jól eltalált szóval megragadni úgy, hogy azt egy ötödikes is tökéletesen megértse. Ha ez eddig nem sikerült neked, akkor talán nem gondolkoztál eleget rajta.

Dolgozz velem egy szövegen!

Read More

Azok a makacs első mondatok, avagy a szövegírás legjobb nyitólépései

Amikor ezt a cikket írom, kint farkasordító decemberi hideg van, én pedig a forró radiátor mellett görnyedek egy bögre forró fekete bodzateát szürcsölgetve. És egyre csak ez a mondat jár a fejemben: „A Privet Drive 4. szám alatt lakó Dursley úr és neje büszkén állíthatták, hogy köszönik szépen, ők tökéletesen normálisak.” Feltételezem, tudod, melyik klasszikus … Read more

Konverziós dallamok, avagy a zeneiség szerepe a szövegírásban

Leonard Ray Tell szerint a jó szöveg olyan, mint a zene. Egyedi ritmusa, mintázata, áramlása, hanglejtése, tempója és tónusa van. Érzelmeket kelt, érzékszervekre hat és erős fizikai reakciókat vált ki. A Duke Egyetem kutatásából azt is tudjuk, hogy a zene és a beszéd (vagyis a kimondott szöveg) érzékelése között bizonyított a biológiai és neurológiai kapcsolat, vagyis mindkét vokális közlésmódot hasonlóan dolgozza fel az agyunk. (Újabb érv amellett, hogy a szövegírásra célszerű beszédírásként tekinteni, ha hatékony copyt készítenél.)   Tehát a jó szövegíró az olvasó fülébe mászik és miközben a leírt szöveget narrálja, az ügyfél belső monológját, mentális működését, döntéshozatali folyamatát is áthangszereli. Teszi mindezt a megfelelő pillanatban a megfelelő szavak használatával – vagy éppen a szavak hiányával, a legendás New Orleans-i ritmustörő dzsesszzenészek improvizációinak és kiállásainak mintájára. Ebben a cikkben megmutatom, hogyan használhatsz hatékonyan egy több mint kétszáz (!) éves zenei formulát a szövegeidben és milyen elemekkel hívhatod akusztikus utazásra az olvasóidat. Mert a szövegíró kedvenc dallama a kasszában csörrenő konverzió boldog akkordja egy átírt nap után.

Nem szöveget, hanem szonátát írsz

Általános és középiskolában alaposan belénk verték a szöveg felépítésének szentháromságát (bevezetés, tárgyalás, befejezés), amitől kezdő szövegíróként nagyon nehezen tudunk elvonatkoztatni. Az absztraháció hiánya vagy korlátozottsága miatt érezzük egy blogon a jólfésültséget, egy hírlevélen az iskolás hangvételt és ugyanezért unjuk el magunkat villámgyorsan landingoldalakon (tízből kilencszer szolidan bebólintva már a hajtás feletti részen). Körülményes indítás, lélekölő kifejtés, erőtlen lezárás – a reklámszövegnek vagy szakmai cikknek álcázott fogalmazások tipikus kellékei. Mennyivel jobban jártunk volna copywriterként, ha már elsősként emelt óraszámban tanultuk volna az ének-zenét… A jó marketingszöveg struktúrája ugyanis megszólalásig hasonlít a klasszikus szonátaformára. A gyengécske fogalmazásokhoz hasonlóan ugyan ez is három nagy szerkezeti egységre tagolódik, ám egészen másképp (és más hatékonysággal). Read More

Így írj hatékony szöveges Google Ads-hirdetést

Az online marketing diadalmenete elválaszthatatlan a Google felemelkedésétől. A keresőóriás algoritmusai új alapokra helyezték a digitális tartalomfogyasztást, az Ads (leánykori nevét AdWords) pedig jelentősen demokratizálta a hirdetési piacot és kisvállalkozások százezreit tette versenyképesebbé. A hatékony tartalommarketing is szinte elképzelhetetlen hatásos Ads-hirdetések nélkül.   Miért? Mert a felhasználók 65%-a a keresősávba beírt kulcsszavakra felugró tartalmak közül elsőként a fizetett hirdetéseket kattintja le (Craig McConnel), az összes click 41%-át pedig a találati lista top 3 hirdetése szívja el (Wordstream). Az Unbounce adatai szerint a PPC-ből érkező látogatók ráadásul 50%-kal nagyobb valószínűséggel vásárolnak valamit a felkeresett webhelyen, mint az organikus forrásból érkezők – nem csoda, hogy a Google saját statisztikái szerint minden Adsben elköltött 1 dollárral 2 dollárnyi bevételre tesznek szert a hirdetők. A hirdetési költségek meredek emelkedése és a nem skálázható, vagyis véges keresőmennyiség ellenére az Adsnek ugyanúgy megvan a maga a helye a marketingstratégiádban és hirdetési mixedben, mint a minőségi tartalomnak és a kontentfókuszú SEO-nak. Csak nem ott és nem úgy, ahol és ahogy eddig használtad. Egy korábbi cikkünkben 6 konkrét példát már mutattunk arra, hogyan írj jobb hirdetéseket. Ma azokra a szektorsemleges, a gyakorlatba könnyen átültethető alapelvekre fókuszálunk, amelyek révén hatékonyabb, a tartalommarketing-stratégiádat jól szolgáló hirdetési szövegekkel futhatsz ki a pályára. Read More

Így használd a humort a szövegeidben (haladó szövegírási technika)

A humor az egyik legősibb és leghatékonyabb kommunikációs fegyver. Egy jó poén figyelmet vonz, emlékezetessé tesz, kiemeli az anyagaidat a tucatcégek sablonszövegtengeréből és virálissá válhat. Ahhoz, hogy jól süljön el, alaposan ismerned kell a célközönségedet (ne sértsd meg őket) és önazonosnak kell lennie (passzoljon a márkakommunikációdhoz). Humoros kontent készítéséhez nincs szükséged veleszületett humorérzékre, viszont tisztában kell lenned a hatékony vicc felépítésével és a humor hatásmechanizmusával. Ebben a cikkben megmutatom, hogyan lehetsz vicces (igen, a humor tanulható) és mikor ne akarj az lenni.

Halálosan komoly humor: elméleti háttér dióhéjban

A görög klasszika két nagy koponyája, Arisztotelész és Platón még elítélendőnek tartották a humort mint olyan kommunikációs eszközt, amely egy másik ember lenézéséből ered és képzelt felsőbbrendűséget tükröz. Descartes humorelmélete óta a vicc viszont már nem a gonoszság megnyilvánulása, hanem egymáshoz nem illő ingerek és mentális minták összekapcsolásának inkongruenciát okozó formája, amely egyszerre (feszültséglevezető) szelep és a túlélés eszköze. Rod A. Martin és kutatócsapata 2003-ban dolgozták ki a humor modern, kétdimenziós modelljét, amelyben a vicc megítélésének egyik tengelyén az „én” és a „környezet” jelenti a két végpontot, másik tengelyének szélein a „pozitív” és „negatív” pólus foglalnak helyet. E mátrix alapján különböztethetünk meg négyféle humortípust.
  • Az első az énvédő humor, amellyel az ember képes önmagán és a mindennapi élethelyzetek groteszkségén, abszurditásán nevetni, vagyis egyfajta adaptív megküzdési mechanizmus a stressz ellen. Ez a humor oldja a szorongást, csökkenti a depressziót és ellenállóbbá tesz minket a negatív környezeti hatásokkal szemben. Boldogság, Balaton, sunshine.
  • A kapcsolatépítő humor az énvédő humor társas verziója és olyan emberek sajátja, akik baráti összejöveteleken, a „kör közepén állva” sztoriznak és csípőből tüzelve gyártják a szituációs poénokat. Ezek a viccek többnyire nem offenzívek, bár néha belefér a finom csipkelődés vagy az önirónia is. A humor funkciója itt a csoporton belüli potenciális feszültségek oldása és a csoportkohézió erősítése.
  • Az énnegatív negyedben foglalnak helyet az önostorozó humorú emberek, akik vicceiket saját rovásukra mondják és együtt nevetnek a többiekkel önmaguk kikarikírozásán vagy megaláztatásán. Ez a humortípus általában alacsony szintű önbecsüléssel és lelki jóléttel, valamint szeretetéhséggel párosul. (Ezt jegyezd meg, mert később még fontos lesz.)
  • Végül a környezet felé irányuló negatív humortípus az agresszív humor, amelynek a célpontja a közösség, stílusa a kíméletlenség, eszköze a metsző szarkazmus, amelybe nem ritkán szexista vagy rasszista elemek vegyülnek. Szélsőséges esetben a neurózis egyik formája és általában erős manipulációs szándék vezérli. (A manipulációt itt kivételesen pejoratív értelemben használom, mert az agresszív gondolatátvitel a „sötét oldal” sajátja.)
Jogosan felmerülhet benned a kérdés, hogy marketingesként ésvagy cégvezetőként miért van szükséged alapvető ismeretekre a humor pszichológiai hátteréről és hatásmechanizmusáról. (A témáról egyébként ide kattintva olvashatsz még többet.) A válasz az, hogy a reklámszövegeidben és a céges kommunikációd más formáiban (ügyfélchaten zajló párbeszéd, hírlevél, Facebook-komment stb.) nagyon nem mindegy, hogyan és milyen típusú humort használsz és ezáltal milyen üzenetet közvetítesz a követőid, ügyfeleid felé.

Ne viccelj a humorral, mert visszaüt

Read More

Hogyan írhatsz személyes hangvételben és erős érzelmi töltettel? (20 tipp)

Te is szeretnél személyre szabott tartalommarketinget, ahol száraz szövegek helyett olvasmányos anyagok gördítik mind lejjebb és lejjebb a tekintetet? 20 trükköt szedtünk össze, amelyek segítségével személyesebb hangvételű és érzelmekkel gazdagon meghintett cikkeket írhatsz. Hozd magadhoz közelebb az olvasóidat és lágyítsd meg közben a szívüket: olvasd el a tippjeinket. 1. Gyakorolj folyamatosan Amikor először ültem volán … Read more

Lehetetlen témából jól konvertáló landing page? A 4-szeres ROI története (esettanulmány)

Van olyan termék vagy szolgáltatás, amit nem kell magyarázni, mert az emberek 99 százaléka tudja, hogy az miképp könnyíti meg az életét. Amikor pedig nem kell magyarázni az alapokat, akkor jöhetnek a megkülönböztető tulajdonságok, például a te borotvád turbóvágó pengével rendelkezik, ami megkönnyíti a siklást a bőrön és csökkenti az irritációt, ráadásul 10 borotválkozásnál többet bír. Aztán ott vannak azok a dolgok, amelyekről a felhasználók 95 százaléka még sose hallott. Első blikkre lehetetlennek tűnik röviden, tömören, mindenki számára érthetően megmagyarázni, hogy mi a használat előnye, pedig a dolog mindenkit érint. Mostani cikkünkben azt mutatjuk be, hogy egy jól felépített landinggel és hatékony Facebook-hirdetéssel hogyan értünk el irigylésre méltó eredményeket. És hogy te miképp alkalmazhatod a leírt lépéseket a saját esetedben.

A kampányról röviden

Egy újonnan induló fogászat felfuttatása sose egyszerű feladat, leginkább azért, mert lassan minden utcasarkon van már rendelő. Néhány évvel ezelőtt kezdődött egy hullám, amikor – kis túlzással – minden fogorvos saját praxist akart; sokszor azért, mert azt látták, hogy az őket alkalmazó fogászatoknál nagyságrendekkel több pénz marad, mint amit nekik kifizetnek a páciensek költése után. Aztán sok lelkes, de tapasztalatlan próbálkozó jött rá arra, hogy az engedélyezés és annak költsége, a gépek karbantartása (mert nemcsak beszerezni kell ám azokat), a járulékok és a járulékos költségek, meg úgy általában bármi, amit azért fizet egy rendelő, hogy állandóan elérhető legyen és a páciensek megtalálják őket, gyakran teljes mértékben elviszi azt a bizonyos különbözetet. Másrészt pedig egy fogászatnál (is) rendkívül hangsúlyos a bizalom, hiszen az emberek csak úgy nem nyitják ki a szájukat az első útba eső rendelőnek. És most hagyjuk a kuponos oldalakon fillérekért kínált fogfehérítést. Arról van szó, hogy megélni leginkább azok tudnak ezen a piacon, akik összegyűjtöttek egy visszajáró pacientúrát, de ehhez precíz marketing kell a munka elején, mert egy páciens már azt is kétszer meggondolja, hogy egyáltalán fogorvoshoz menjen, azt meg még inkább, hogy melyikhez. Amikor egy fogászat falán még meg sem száradt a festék és még nem szilárdak az alapok, akkor az első kampány olyan, mint a rulett.
  • Hogyan építs fel nulláról egy Facebook-oldalt?
  • Mivel próbálod meggyőzni az embereket?
  • Lehet, hogy mégis kuponozni kéne?
  • Hova csoportosítsuk az erőforrásokat?
  • Mindenre van elég pénz?
  • És ha nincs, akkor Facebook vagy e-mail?
Egy bizonytalan légkörben kell jó döntést hozni.

Az ajánlat maga

A szóban forgó fogászatnál a munkát egy másik kollégával fogtuk össze, és úgy döntöttünk, hogy az első kampány témája az úgynevezett góckutatás lesz. A góckutatás lényege, hogy a fogorvos egy röntgenkép és fizikális vizsgálat segítségével alaposan megnézi, hogy a páciensnek nincs-e valamilyen rejtett fogászati problémája. A gócbetegség lényege ugyanis az, hogy egy fogászati góc (például szuvasodás vagy gyulladás) távoli pontokon kezdi el kifejteni a kellemetlen hatását. A fogas problémáért felelős kórokozók ugyanis bejutnak a véráramba, aztán a toxinok megbetegítenek egy távoli szervet. Tünetek? Hajhullás, vesegyulladás, bélgyulladás, vérszegénység, allergiák, alvászavar és idegesség, fáradékonyság és levertség. A sort folytathatnánk. Hogy mi ezzel a probléma (marketinges szempontból)? Az, hogy nem konkrét problémáról beszélünk, lásd az általános példát: szuvas a fogad, kezeltesd, mert idővel fájni fog és kihullhat. A gócos dolognak ezzel szemben van egy kis prevenciós jellege, amit az embereknek szinte lehetetlen eladni (hozzáteszem: minden piacon nehéz eladni), másrészt túlságosan általános. „Lehet, hogy van valami fogas probléma, de lehet, hogy nincs. Ha vannak tüneteid, az lehet, hogy emiatt van, de nem biztos.” Hátrány még, hogy majd' 15 ezer forintba kerül ez a kis játék (akciósan). Ami önmagában nem baj, de ha vannak egyéb nehezített tényezők, akkor már az lehet.

Látod? Alap esetben nem látod, mégis gondot okoz.

Ettől függetlenül azt éreztük, hogy a góckutatásos kampánynak vannak előnyei:
  • a leglátványosabb 4-5 tünet az emberek többségénél előfordulhat
  • csúnyán hangzik, de lehet építeni a félelemre
  • viszont ez nem etikátlan a dolog ebben az esetben, hiszen az emberek többsége nemhogy évente nem jár fogorvoshoz, de még baj esetén is csak legvégső esetben ül be a fogorvosi székbe
  • tehát nem kicsi az esélye, hogy egy-egy problémát valóban egy góc okoz, főleg a fogorvosokat hosszú ideje elkerülők esetében
A rendelő szempontjából pedig előny volt, hogy nem máshol látott kezelésekkel reklámozunk (fogfehérítés, fogkőeltávolítás, fogászati implantátum, cirkonkorona), hanem egy újdonsággal, amin ráadásul nagyobb az árrés (nem kell fizetni fogtechnikusnak, nincs anyagbeszerzés). A mi ajánlatunk speciális volt még abból a szempontból is, hogy nem panorámaröntgent használtunk, hanem 3D fogászati CT-t, ami az egyik legkorszerűbb diagnosztikai eszköz, mert pontos és precíz. A kétdimenziós kép helyett 3 dimenzióban mutatja meg az állcsontot, vagyis nincs olyan probléma, ami el tud bújni. Erre pedig lehetett építeni, hiszen ilyen eszköz nincs minden sarkon.

Miért erről a landingről és kampányról beszélünk most?

Három oka van.
  1. A kampány február és március hónapokban futott, szép eredményt ért el (lásd később). Tehát lehetett volna mutogatni a választási időszakra és a Facebooknál életbe lépő változásokra, de nem kellett ezt megtenni, mert túlcsordult a konverzió.
  2. Én a landing szövegéért feleltem, de egészen 1,5 évvel ezelőttig nem foglalkoztam értékesítési szövegírással. A klasszikus blogposztok és weblapszövegek volt az én területem, amit vegyítettem forgatókönyvekkel és egyéb fikciós írásokkal. Minden, amit most látni fogsz, és minden, ami bevált, az a Marketingszöveg.comon elérhető tudás alapján készült.
  3. Vagyis nincs kifogás, te is meg tudod csinálni.
A két legfontosabb segítség linkjét ezért hangsúlyosan betettem: Lássuk a landinget és a munkafolyamatokat. Read More

Hogyan adj visszautasíthatatlan árajánlatot? (3 példán keresztül)

Nagy hiba az árajánlat kiküldését egyszerű adminisztrációs teendőként felfogni, hiszen itt történik (vagy nem történik) a salesfolyamat lezárása, vagyis az üzlet nyélbe ütése. Valójában a vevő számára ez a legfájdalmasabb rész: felkeltettük a figyelmét, gondolkodik a dolgon, szeretné a megoldást – és most szembesül azzal, hogy mennyit kell ezért fizetnie. Függetlenül attól, hogy ki milyen … Read more

Nézz a szavaid mögé (3 népszerű közhely valódi jelentése)

Sok marketingszövegben és cikkben olvashatsz közhelyeket, általánosságokat. És ezzel önmagában nincs is semmi baj. A közhelyeket mindenki érti: ha valamit jobban el tudsz mondani így, mint egy hosszú, bonyolult, érthetetlen körmondattal, akkor legyen inkább a közhely. Több közismert szövegírási formula használata is erre csábít, különösen azoké, amelyeknek fontos eleme az, hogy fogalmazd meg a célcsoport jellemző problémáját. (Ilyen például a PAS, a problem-agitate-solve modellje.) De a megoldásod bemutatásánál is hasznát veheted. A valaha volt egyik legsikeresebb, 1 milliárd dollárt hozó saleslevél egyik alapmondata is hatalmas közhely, mégpedig az, hogy „a tudás hatalom”. Igaz, utána annál színesebb, személyesebb és konkrétabb termékbemutató következik. A közhelyek használata épp akkor megkérdőjelezhető, ha azt hiszed, a puszta említés elég, és elfelejted érdekfeszítővé, egyedivé tenni a probléma vagy a megoldás leírását. Arról, hogy az általános formulák, álbölcsességek hogyan teszik a szöveget érdektelenné és hogyan választhatsz olyan szövegírót, aki óvakodik ettől, itt olvashatsz. Ebből a cikkből pedig olyan (szövegírói szemmel) igen izgalmas közhelyeket ismerhetsz meg, melyeket nagyon gyakran használunk, mégis ritkán nézünk mögéjük. Ismerd meg, hogy mi van a multitasking, a munka és magánélet egyensúlya és a rohanó világ szavak mögött, majd döntsd el, legközelebb hogyan használod őket.

A multitasking ideája

Read More