Több, mint elsőre gondolnád.

Mindent meg fogsz tudni, mert ebben a cikkben a szövegírás legmélyére ásunk (már megint) azért, hogy a kattintásaid mögötti legfőbb motivátort, a kíváncsiságot körbejérjuk.

De nemcsak körbejárjuk, hanem azt is megtudod, hogy hogyan tudsz tudatosan kíváncsiságot kiváltani a potenciális ügyfeleidből, így pedig több embert vinni azon felületeidre, ahol az árbevételed megszületik.

Mi a kíváncsiság és miért alapvető a marketingszövegben?

E blog olvasójaként tudod, hogy nem érjük be olyan válasszal, hogy a kíváncsiság az információszerzést hajtó motivátor: az a vágy, hogy a tudásunk és a megismerni vágyott dolog között hidat emeljünk.

De nem vagyunk kíváncsiak arra, hogy miért vagyunk kíváncsiak?

Dehogynem.

Vélhetőleg az alábbi 3 föltevés valamely keveréke áll legközelebb az igazsághoz:

1. A kíváncsiság kielégítése csökkenti az ismeretlent és a bizonytalanságot. A valóságról alkotsz magadban egy képet és ezt próbálod minél aktuálisabban tartani – például tudod, hogyan néz ki a hátsó kerted. Amikor azonban egy fura szövetanyag akad a diófád ágai közé, akkor muszáj megnézned, hogy az mégis micsoda, mert korábban nem volt ott (nem tartalmazza a valóságról alkotott képed) és bizonytalanságot okoz. Amint megtudod, hogy az a szomszéd ruhája, azzal kiegészítheted a belső képed, megszűnik a rejtély és a kíváncsiság buborékja kipukkad.
2. Izgalmat tart fönn. Ezen elmélet szerint a kíváncsiság annak a mellékterméke, hogy az agynak folyamatosan stimulusokra van szüksége, hogy – profánul – ne und szét magad. Ha unalmas a környezeted, akkor keresel valami olyasmit, ami friss, izgalmas és szokatlan. Mivel a meglévő stimulusokhoz idővel hozzászokunk (értsd: megszokod azt, hogy hogyan néz ki a szobád), ez részben magyarázza azt is, hogy az emberiség miért felfedezésre hajlamos faj – és miért kell egy újabb együtteses poszter a kamasz szobájába.
3. Az agy jutalmazási rendszeréhez van köze. MRI-be fektetett és kíváncsivá tett alanyokon megfigyelték, hogy a jutalmazási központot szabályozó agyterület aktiválódik akkor, amikor elkezdesz kíváncsiskodni, az információ megszerzése pedig dopamint szabadít fel. (Olvass bele a kutatásba, érdekes.)

Ha többet szeretnél olvasni a kíváncsiságról, akkor Josh Clark cikkét ajánlom (könnyebben fogyasztható) és George Loewenstein „The Psychology of Curiosity: A Review and Reinterpretation” c. munkáját (mely ’94-es ugyan, de még mindig jó szakirodalom-áttekintést ad).

Szóval a kíváncsiság az a viszketés az agyadban, amit csak új infókkal tudsz megvakarni.

Ez pedig azért alapvető a marketingszövegben, mert célunk az, hogy a termékről olyan információkat adjunk át (és olyan sorrendben), hogy az olvasónk úgy érezze, muszáj teljes figyelmével a landingen bemutatott sztorihoz fordulnia – a kíváncsiság a figyelem előszobája.

Így teszlek kíváncsivá