Ha jól végeztem a dolgomat, akkor a cikk elolvasása után soha többé nem úgy tekintesz az írásra, ahogy előtte.

Föltették nekünk a kérdést, hogy hogyan lehet élvezetesen írni.

És bár könyvek százai foglalkoznak azzal, hogy hogyan írj jól*, én most megírom „Az elfoglalt szövegíró/marketinges útmutatóját a jó íráshoz”, és az egészet letudjuk egy cikksorozatban.

*Stephen King Az írásról című, mára már klasszikusnak számító könyvétől Ann Handley Everybody Writes című relatíve friss könyvéig, és tényleg sorolhatnánk

Mielőtt rákanyarodnánk az élvezetes írás kiskátéjára, előbb tisztáznunk kell 2 dolgot.

Mi számít élvezetesnek?

Attól függ, hogy kinek írsz, mi a formátumod és mi a környezet, ahol megjelenik – és mennyire szeretnél formahű vagy formabontó lenni.

A ponyvák jó része szépirodalmi szemmel nézve értéktelen szemét – az viszont tagadhatatlan, hogy élvezetesen írták meg őket.

Talán nem nekem.

Talán nem neked.

De a célközönségük nem tudja letenni őket.

Ugyanakkor vannak klasszikus művek, esszék, értekezések és tudományos anyagok, melyeket olvasni minden, csak nem élvezet – de a koncepció, a gondolatiság, a tartalom vagy másegyéb naggyá teszi őket.

Tehát mielőtt bármit is leírsz, tudnod kell az alábbiakat:

• ki az ideális olvasód (buyer personád), és ő hogyan szeret olvasni?
• az anyag, amit írsz, milyen formai sajátosságokat követel meg? (Mást bír el a cikk, mást a Facebook-bejegyzés, megint mást a hírlevél)
• kontextus – online máshogy olvasunk, mint offline; a hírlevél intimebb környezet, mint a zajos Facebook-hírfolyam
• formahűség vagy formabontás – betartasz minden szabályt, esetleg szándékosan megbontod valahogy a felépítést, hogy nagyobb figyelmet kapj?

A szabályokat ismerned kell, ha meg akarod őket szegni – ám a jó szabályszegés képes nagyobb figyelmet kiharcolni az anyagodnak, mint amire a platform vagy a téma alapból képes lett volna.

És a marketingben a figyelem minden.

Tényleg csak egy cikkre van szükségem?

Nem – viszont a tanulás többi részét nem olvasgatással fogod tölteni, hanem írással.

Az emberek jó része beleesik a „csak még egy”-szindrómába. Ők csak még egy konferenciára mennek el, mielőtt megalapítják a cégüket. Csak még egy könyvet elolvasnak az első kampányuk előtt. Csak még egy cikket elolvasnak a szövegírásról, mielőtt bármiféle szöveget írnának.

Ezek az emberek nem megvalósítók, ezért évek óta egy helyben toporognak – és fognak is, ha így folytatják.

Az írást nem lehet csak elméletekből megtanulni (ahogy semmilyen tudást sem). Az ilyen cikkek mindössze az irányt jelölik ki neked, és megspórolnak több száz órát azzal, hogy már egyből a jó felé indulhatsz el – és nem neked kell mindegyiket kikísérletezned.

Minden író (szövegíró, szépíró, újságíró stb.) rengeteget írt – e blog szerzői is. Anno megírtam egy kisregényt, több tucat novellát, nagyjából ennyi cikket és kb. 1000 blogbejegyzést, mielőtt egyáltalán leérettségiztem volna – és csak utána kezdtem el magát a szövegírást kitanulni.

My point is: nem erre a cikkre van szükséged, hanem arra, hogy a tippek segítségével írj minél többet.

Nézzük a 10 pontból az elsőt.