A szakma egyszerre imádja és megveti.

Mára fontos helye van bármilyen blogstratégiában, mégis mintha kezdenénk túladagolást kapni belőle.

Ez a listicle, vagyis a listacikk, amelyet most alaposan kielemzünk.

És nem, nem listaformátumban, mert nem leszek ennyire kiszámíthatóan sablonos.

Gonosz-e eredendően a listacikk?

A lista legnagyobb előnye az, hogy könnyen fogyasztható. Nem véletlen, hogy komplett weboldalak rendezkedtek be erre a formátumra: személyes kedvencem az amerikai Cracked humorszájt, ahol a megjelenő írásos tartalmak 80–90%-a listacikk.

Könnyen fogyasztható, hiszen nem egy 1000–2000 szavas cikknek kell az olvasónak nekifutnia.

Cracked: ahol még a listákról is listákat írnak, és tarolnak vele.

A lista elképesztően jól tagolható tartalomfogyasztás szempontjából: nem kell az alcímekkel, bucket bridge-ekkel trükköznöd, hiszen minden egyes elem magában is megállja a helyét, önállóan is érdekes.

Amiért sok újságíró nem szereti, az éppen az a tény, hogy nem is lehet más, mint vázlatos. Ha fogsz egy nagy témát, és készítesz hozzá egy 5–15 elemből álló listát, nem jut majd helyed az egyes résztémák kifejtésére, nem építheted fel úgy az írást, mint egy hagyományos cikket (nem lesz ugyanolyan íve az anyagnak).

A magam részéről az aggályokat nem látom igazoltnak.

Nem a formátum hibája az, hogy rengeteg olyan listicle-lel találkozhatunk, amelyek egy fabatkát sem érnek. Bármikor tudok olyan kétezer szavas, szakmainak nevezett cikket mutatni, amit eleve nem volt értelme megírni, mert nem tartalmaz értékes információkat a célközönség számára.

Rizsázni könnyű, listaformátumban még inkább, tehát a kontár tartalomgyárosok is felkapták. Ha nem gyártod, hanem alkotod a magad tartalmát, akkor ugyanazért nincs okod aggódni, amiért a tartalomsokk miatt sincsen: magasabb talán a belépési küszöb, de ez csak növeli a befektetett munka értékét.

Ezt a rövid előzetes eszmefuttatást David Leonhardt gondolatával szánom, aki a New York Times hasábjain kelt a formátum védelmére:

„As easy as it may be to mock listicles, they’re really no different from traditional articles, quotations, photographs, charts or statistics. They’re an extremely useful tool of expression that can be used well or used poorly.”

Lássuk tehát a gyakorlatot: hogyan alkothatsz olyan listacikkeket, amelyek nem egyszerűen sikeresek, de minőségiek is?

Milyen hosszú legyen a listád?