Hogyan írj fél oldal vázlatból teljes értékű e-bookot?

Ma már mindenki lehet író és kiadó, sőt, akár úgy sikeres, hogy a könyveiből egyetlen darabot sem nyomtatnak ki. Az e-book megjelenése felforgatta a könyvpiacot és az elmúlt években az elektromos változatok népszerűsége ugrásszerűen megnőtt: egy 2015-ös statisztika szerint 221 millió példányt értékesítettek világszerte belőlük, a magánkiadott kötetek száma pedig majd' 150 ezer volt. Az e-könyveket ugyanúgy elfogadjuk olvasóként, mint a hagyományos könyveket, előnyei pedig sokrétűek: nincs nyomtatási, raktározási és szállítási költség, a terjesztés nagyságrendekkel egyszerűbb, ma már a fogyasztás sem jelent akadályt, hiszen kényelmesen olvashatunk e-könyv-olvasók, táblagépek vagy okostelefonok segítségével. Megírni azonban ugyanolyan nehéz őket, főleg, ha az alkotó ürespapír-szindrómával küzd, vagyis nem tudja, mit vagy hogyan írjon. Ez a cikk abban segít, hogy az üres papír többé ne okozzon fejtörést és hogy akár minimális vázlatból is eljuthass a befejezésig.  

Miért érdemes e-bookot írni?

Azért, mert...
  1. ...egy minőségi e-book kiváló lead magnet, könnyedén lehet vele feliratkozókat szerezni.
  2. ...hatékonyabban monetizálhatod a szakértelmedet.
  3. ...segít szakértőként pozicionálni téged a (saját) szakterületeden. Ez utóbbi kettő kéz a kézben jár: a szakértői státusz és az elismertség több megrendeléssel és felkéréssel jár.
A miértre így válaszoltunk, most jöjjön a hogyan.

Az e-könyved megírása lépésről lépésre

Az első tipikus hiba, amit a kezdő vagy még rutintalan írók elkövetnek: hagyják magukat megijeszteni az üres papír láttán. Éppen ezért mielőtt nekilátnál, számolj le a félelmeiddel. Az ürespapír-szindróma csak azért létezik, mert akkor még üres az a bizonyos papír, és nem azért, mert ne lenne benned annyi, hogy azt teleírd. A mottód ilyenkor ez legyen: kezdd el, hogy aztán legyen mit változtatni. Read More

Így növeld meg az oldalad konverzióját (13 pontos csekklista, amit mi is használunk)

Szeretnéd ránézésre megtalálni azokat a pontokat az oldaladon, amelyeken változtatva növelheted a hatékonyságát? Ez a cikk azt mutatja be, hogy milyen szemmel nézd az oldalad (ami lehet egy landing page, egy szolgáltatásbemutató aloldal vagy bármi, amit a webre álmodtál) és pontosan milyen elemekre figyelj. Pragmatikusak leszünk. Egy ideális világban ugyanis nem találgatsz, hanem mindent pontosan … Read more

Ez az egy hirdetés 42 könyvet adott el. De miért? [Elemzés]

Akarsz-e játszani? Játékunk a Nagy Hadronütköztetőből indul és a marketingben ér véget, közben pedig gazdaggá tesz téged. Amikor két részecskecsomagot ütköztetnek, akkor az ütközést nem tudják közvetlenül megvizsgálni – ellenben tömve van detektorokkal a berendezés, a különböző részecskék (mind típus, mind energia szerint) más „nyomot” hagynak az érzékelőkben. A kutatók ezekből a nyomokból fejtik vissza, hogy mi történt az ütközés során. A játékunk hasonló: megmutatom egy sikeres hirdetés kreatívját, majd közösen megfejtjük, hogy miért lehetett sikeres. Ezután megkapod a kreatív analitikáját is (mi volt a költés, a célzás stb.). A játék értelme az, hogy megértsd azt a gondolatmenetet, ahogy egy hirdetést elemzünk: az analitikát itt láthatod, ám ha szembejön veled egy hirdetés, akkor ilyen adatokhoz nem férsz hozzá (hiszen semelyik konkurensed nem fog meginvitálni a hirdetési fiókjába). Kezdhetjük?

A kreatív maga

Tehát szembejön veled ez a hirdetés: Read More

Hogyan írj videós szkriptet a blogposztodból?

Nem egyszerű feladat megtalálni a következő slágertémát, amiért az olvasóid (pozitív értelemben) megőrülnek, ezért árgus szemekkel figyeled, hogy korábban melyik anyagok volt sikeresek. Ha megtaláltad a sikeres anyagokat, jön az újabb dilemma: blogposztként már nem szerencsés újrahasznosítani őket, viszont egy kis változtatással még készíthetsz belőlük videós szkriptet vagy akár podcastet. Viszont ne gondold, hogy ez a feladat egyszerű volna, mert egy másik műfajba kell átültetned a tartalmad. Nézzük, hogyan csinálj forgatásra kész videószkriptet a blogbejegyzésedből.

A Lumen5-on túl

Tavaly nyáron készült egy cikkünk arról, hogyan adaptálhatod a blogposztodat egy online app segítségével, és hogy milyen egyszerűen készíthetsz a cikkedből videót. A konklúziók (leginkább a hátrányok) már akkor is világosak voltak: a Lumen5 nem nyújt igazán szabad kezet a felhasználóinak, így néhány videó után elmúlik az újdonság hatása. Hosszabb távon ezért jobban jársz, ha a videós stratégiádat egyedi tartalmakra építed konzervmegoldások helyett, és ha nem kell kompromisszumokat kötnöd a videós szkript megírásakor. Ráadásul így fájó korlátozások nélkül ültetheted át a blogposztodat forgatókönyvvé. Mostani cikkünkben azt vesszük végig, hogy ezt miképp teheted meg.

1. Válaszd ki a posztot, amit adaptálni fogsz

A nemzetközi szakirodalom arra helyezi a hangsúlyt, hogy melyik a legnépszerűbb cikked, én viszont azt mondom, hogy ne ez legyen az egyetlen szempont, amit megvizsgálsz. Figyelj arra is, hogy melyik népszerű tartalmad alkalmasabb a vizuális adaptációra. Például tegyük fel, hogy e 2 tartalmad sikeres volt:
  • A 10 legjobb zsírgyilkos edzés
  • Miért fontos edzés után a fehérje és szénhidrát?
Az elsőnél szinte látod magad előtt a gyakorlatokat, a másodiknál viszont egy hosszú monológ jelenik meg előtted, ami nagy eséllyel szponzorált tartalom is egyben. Lehet, hogy az utóbbit többen olvasták, de nem biztos, hogy ha videó készülne mindkettőből, akkor is többen néznék meg. A következő szempontokra figyelj:
  • Melyik témát könnyebb forgatni? Az elsőnél például csak fel kell venni a gyakorlatokat, a másodiknál lehet, hogy szerezni (vagy készíttetni) kéne néhány animációt a molekulák felszívódásáról, hiszen senki nem szeretne 5 percig egy beszélő fejet látni.
  • Melyik cikk tartalmát tudod (jobban) tömöríteni? Melyikhez nem kell sokat magyarázni? Megint csak: az elsőnél 10 másodperc után belecsaphatsz a lecsóba, utóbbi több elméleti magyarázatot követel.
  • Melyikben van több látványelem? A gyakorlat üti az elméletet.
  • Melyik tud jobban terjedni magától a közösségi médiában? A zsírgyilkos edzés nagy eséllyel (bocsásd meg a szót) megosztásmágnesebb.
  • Melyiket olcsóbb előállítani? Például: az elsőhöz nincs szükség mikrofonra (mikroportra), hiszen a gyakorlatokat felmondott szöveg nélkül is bemutathatod (egy jó zenére vágva azokat). A másodiknál kell a hangcucc, ha jó hangminőséget szeretnél.
Ne feledd: a néző fel fogja tenni azt a kérdést, hogy miért kellene neki megnéznie ezt a videót. „Miért több az, mint egy sima blogposzt?” A válasz: a vizuális plusz miatt, amit nyújtasz neki. Egy videó fogyasztása ugyanis nem mindig kényelmesebb, mint elolvasni (átfutni) egy cikket.

2. Döntsd el, milyen formátumban videózol

Mielőtt végigvennénk a lehetőségeket, ezt vésd fel a falitábládra, mert fontos: egy szöveges és egy videós tartalom között nem az a különbség, hogy az utóbbi esetén a PLAY gomb megnyomása kiváltja az olvasást. Gondolj a filmre és a regényre: amíg a regénynél a szavakban, addig a film esetében a képekben valósul meg a drámai tartalom. Avagy:
Story told in pictures
Az adaptáció legfontosabb feladata az, hogy az írott műfajt hatékonyan át tudja ültetni a képi műfaj követelményeinek megfelelően, tehát arra kell törekedned, hogy a tartalmad vizuális legyen. Ne csak elmondani akard azt, hanem megmutatni is. Ha ezt felírtad, akkor nézzük, milyen a videotípusok közül választhatsz:
  • demóvideó (lényegében termékbemutató)
  • whiteboard videó
  • animációs videó
  • testimonial videó
  • how-to vagy edukációs videó
  • esettanulmány
Természetesen adott még:
  • a (nem Lumen5-val készített) slideshow
  • és a videós PowerPoint-prezentáció
Első körben viszont ezt kell eldöntened: (meglévő) fotókkal vagy élőszereplős forgatott anyaggal szeretnél-e (tudsz-e) dolgozni? Az elsőnél a munka dandárja az utómunkára hárul, hiszen a forgatókönyv megírása és a képek kiválasztása után egyedi hangulatú és jó minőségű montázst kell készítened megfelelő feliratokkal és narrációval. Ez utóbbi nem kötelező, de ha képben nem, hangban akkor is célszerű jelen lenned. A másodiknál pedig meg kell dupláznod az erőfeszítéseid, hiszen a forgatást is végig kell gyűrnöd, cserébe a végeredmény is személyesebb és látványosabb. Nincs azzal semmi gond, ha első körben csak slideshow-ra vagy videós PowerPoint-prezire van forrásod ésvagy kapacitásod, mivel ez is lehet érdekes (tessék, egy korábbi cikkünk arról, hogy ilyen esetben mire kell figyelned). A lényeg: nézd meg, hogy a kiválasztott blogcikk adaptálását hogyan valósítod meg, mert csak így léphetsz tovább.

3. Nézd meg a filmet a fantáziádban

Read More

Hogyan győzheted le a halogatást? Ezt a 10 lépést kövesd, ha nincs kedved írni

Új év, új fogadalmak. Emeld fel a kezed, ha te is megfogadtál valamit – most tegyük félre a fogyókúrát meg a cigi lerakását, inkább beszéljünk a szakmai fogadalmakról. Hatékonyabb leszel a munkaidődben, végre elkezded használni az Instagramot, videózol is majd…

…vagy épp befejezed végre azt a cikkedet, amit napok óta írsz, sőt minden héten posztolsz majd valami új tartalmat. Egy a probléma: nehéz ám ez a fogadalmat betartani. Mi már csak tudjuk: tavaly bő 3 millió karaktert kopogtam le mindenféle Word-dokumentumok létrehozásához. Ekkora mennyiség után természetes, ha az ember egy kicsit halogat (főleg akkor, ha neked nem az írás a kenyered). Ez nem csak szövegírók problémája: ugyanezt érzik az egyszeri és a rutinos regényírók, forgatókönyvírók, költők, bloggerek és bárki, akinek írnia kell. Jól írni nehéz, a nyüzsgő világ pedig tele van figyelemeltereléssel. Mit csinálj, ha nincs kedved írni?

Mi vezet a halogatáshoz?

Halogatásnak azt nevezzük, amikor az elvégzendő feladatokat félretolva más – általában kevésbé fontos – dolgokkal kezd el foglalkozni az ember. Nem segít a digitalizáció és a technológiai fejlődés, mert a Facebookra mindig rá lehet nézni, hátha történt valami érdekes az elmúlt 2 percben. Mielőtt szégyellni kezdenéd magad emiatt, azért szögezzük le: bár eltérő mértékben, de mindenki halogat. Lehet, hogy nem a munkáját, de valamit egészen biztosan (magánéleti teendők, egészséges életmód, csekkbefizetés stb.). Ismerjük meg az ellenséget:

9 ok, amiért nem írsz

  1. Olyan ez, mint a fogyókúra. Elkezdeni nehéz. Ha már benne vagy, akkor visz előre a lendület, de nekiállni piszkosul nagy munka. Az üres papírlap ugyanis demotiváló. Meg fogsz lepődni, ekkor ugyanazokat a lépéseket érdemes betartanod, mint amikor fogyókúrázol (például zárd el magadtól a kísértéseket, lásd később).
  2. A tökéletes írást tűzöd ki célként magad elé. Olvasóként én örülök a legjobban, ha nem szennyet raksz elém, de ez nem azt jelenti, hogy a tökéletes, hibátlan, soha-jobb-nem-készült anyagot kell megalkotnod legelsőre. Már csak azért sem, mert ha épp nincs kedved írni, akkor azonnal ráfogod, hogy most nem is tudnál örökkévalót alkotni. Meg aztán nincs is tökéletes. Tartsd észben: nem rakétakilövésre készülsz.
  3. Rosszul priorizálsz. Ha sok dolog gyűlik össze, akkor automatikusan az egyszerűbben megvalósítható (gyorsabban letudható) feladatokat veszed előre, mert ha befejezed ezeket a munkákat, sikerélményed lesz. Apró bökkenő, hogy ezzel csak eltolod egy későbbi időpontra a többit, és azt veszed észre, hogy feltornyosultak a nehezebb munkáid (és még kevésbé lesz kedved nekiállni).
  4. Nem elég szigorú a határidő. Mert például ki lehet magyarázni a csúszást. „Nem olyan szigorúak, meg aztán sok a munka (de a Simpsons-maratont azért elkezdem).
  5. Nem magadnak írsz. Apróságnak tűnik, de a hobbiprojektek szinte mindig vonzóbbak, mint a munkád, hiszen a hobbiprojekt (pl. egy regény) tisztán örömforrás és nincs kényszer. A világhírű filmzeneszerző, Alan Silvestri is elmondta a saját hivatásával kapcsolatban, hogy szívesen iszogat egy finom bort valahol munka helyett.
  6. Szorongás: félsz a visszajelzésektől és a kritikától, és túl nagy jelentőséget tulajdonítasz mások véleményének. Ha nincs kész valami, akkor azt nem lehet kritizálni, ugye? Ahogy Hofi mondta, amikor némán játszotta a harmónikán a Csasztuskát: „Ebből baj nem lehet.” Ide tartozik az önbizalomhiány és a hibázástól való félelem, hiszen nem érzed magad elég jónak.
  7. Azt gondolod, nincs elég információ az adott feladat elvégzéséhez (és még félsz is, hogy úgyis elrontod).
  8. Túlvállalás. Sok dolgot raksz be a naptáradba, így egy idő után nem tudod menedzselni a felmerülő problémákat.
  9. És persze a halogatáshoz vezet maga a halogatás is, hiszen minél több dolgot tolsz magad előtt, annál nehezebb új dolgokba kezdeni. Elég csak egyszer elkezdeni, máris görgeteg magad előtt a dolgokat, majd Damoklész kardjaként lebeg a fejed felett minden elvégzendő feladat. A halogatás tehát a produktivitás első számú ellensége.

Mikre kell figyelned?

Ahogy az életben, úgy a szövegírás esetében sem létezik tökéletes. Az írás minősége egy szint fölött szubjektív – többek közt ha nincs benne nyelvtani hiba, rendben van a kohézió, megfelel a briefnek és a formátum követelményeinek (pl. tartja a karakterlimitet stb.), akkor a minősége ízléskérdés. A halogatást csak úgy győzheted le, ha stratégiában gondolkodsz – mert egy-egy hiba kiküszöbölésével vagy rossz beidegződés megváltoztatásával még nem jutsz előre. A lent felsorolt lépésekkel nem is az a cél, hogy mikromenedzseljük az emberi tökéletlenséget, hanem hogy hozzásegítsünk a kész cikk megvalósulásához. Írd fel a mágnestábládra: csak a végeredmény számít. Nem a halogatás legyőzése a célod, hanem az, hogy befejezd a feladatodat (jelen esetben: megírd a cikkedet). Nézzük hát, hogy mikre érdemes figyelned. Read More

Hogyan harcolhatsz az információbőség ellen? [Így csinálják a forgatókönyvírók]

Információbőség. Információs túltelítődés. Tartalomsokk. Sok kifejezést tudunk a problémára, de a lényeg minden esetben ugyanaz: egyre több információval találkozunk a mindennapokban és mind több tartalom közül választhatunk, ez pedig feszültséget okoz és összezavar. Sőt még figyelemhiányhoz is vezethet. Mindez pedig a hatékony marketingkommunikáció ellensége, ezért nézzük meg, hogyan győzheted le. Képzeld csak el a következőt:
  • Ébredéskor bekapcsolod a tévét, hogy megnézd a kedvenc reggeli tévéműsorodat. Rápillantasz a telefonodra: van-e valami új a Facebookon, Instagramon, YouTube-on?
  • A munkába menet plakátok és poszterek tucatjai próbálnak hatni rád. A háttérben szól a rádió vagy a Spotify.
  • A munkahelyen megnyitod néha a hírportálokat és a közösségimédia-felületeket, ahol mindig van valami új. Plusz egész nap emberek duruzsolnak a füled mellett.
  • Hazafelé ugyanaz, mint munkába menet, sőt, ahogy betérsz a közértbe, még azt is fel kell dolgoznod, ami egy-egy termék címkéjére van írva.
  • Este híradó, egy film, egy sorozat vagy valamilyen tévéműsor.
Most add össze ezeket, és nézd meg, hogy hol fér el a te szöveged a felhasználó fejében.

A szövegírók legnagyobb ellensége

A naponta ránk zúduló információbőséget nehéz feldolgozni, az ember azoban adaptálódó teremtmény, hiszen ahogy túlterheltté válik, úgy kezd el professzionális szűrőként funkcionálni. Elkezdjük kerülni az olvasást, egyre durvábban szelektálunk és preferálni kezdjük azokat az információkat, amelyeket könnyebben megértünk vagy amelyekről gyorsabban kiderül, hogy az releváns-e nekünk. Az is lehet, hogy félreértünk valamit, rosszabb esetben pedig teljesen ignoráljuk a ránk zúduló tartalmakat. Amikor valaki így reagál, az nem jelent túl sok jót a szövegedre nézve, hiszen az információ áramlását és mennyiségét nem változtathatod meg. Van viszont 9 olyan fogás, amelyekkel segíthetünk elkerülni az információbőség csapdáját. Az alapbetegséget és a tüneteket nem kezelhetjük (magát a világot), de a körítéssel megfelelő terápiát adhatunk az olvasónak – vagyis elérhetjük, hogy a te anyagod legyen a könnyen befogadható információcsomag, amit preferálni fog. Amikor elkezdtem összegyűjteni a tippeket, akkor arra jöttem rá, hogy ezek nagyon hasonlítanak azokra a megoldásokra, amelyeket a forgatókönyvírók alkalmaznak, hogy felkeltsék és fenntartsák a nézők figyelmét. A kísértésnek pedig nem tudtam ellenállni, így összekötöttem a szövegíráshoz használható trükköket a forgatókönyvírói megoldásokkal, hiszen ezek a fogások évtizedek óta működnek a vásznon is. Read More

A UX a szövegírásban [11 tipp a jobb olvasói élményért]

Talán te is találkoztál már azzal az érdekességgel, hogy külföldi nagy cégek úgynevezett User Experience (UX) Writereket keresnek. Így tett korábban az Amazon, a Dropbox, a Google vagy épp a PayPal is, és persze adódik a kérdés: Ki az a UX Writer és mit csinál? Arról volna szó, hogy a cégek valódi olvasói élményt szeretnének … Read more

Hogyan tedd érthetővé a komplex szolgáltatásod? (4 szövegírói taktika)

Emlékszel arra a tanárodra, aki a legbonyolultabb fogalmakat is könnyen megérthetővé varázsolta neked? Persze, hogy emlékszel: ők a legjobb tanárok. A marketingkommunikációd akkor lesz hatékony, ha a legbonyolultabb fogalmakat is át tudod adni úgy, hogy az „éppen lenne jobb dolgom is” olvasód első olvasásra (vagy átfutásra) is megértse azokat. Megmutatom azt a 4 szövegírói fogást, amelyekkel ezt elérheted.

Nem érdekel, hogy te milyen okos vagy

Biztos vagyok benne, hogy tudsz úgy beszélni a szakmádról, hogy azt kívülálló ne értse. Én is tudok. Mindenki tud. Amikor viszont el akarsz adni valamit (akár egy kattintást, akár egy terméket), akkor senkit nem érdekel, hogy hány szakszót ismersz. Erről bővebben olvashatsz itt. A te pénzzel fogható érdeked az, hogy a kommunikációt annyira egyértelművé tedd, amennyire lehetséges. Az ügyfeled nagyon ritkán szakmabeli – és ha még szakmabeli is, akkor is szívesebben olvassa azt az anyagot, amely közérthető. A társadalom nagy százaléka nem perverz, ezért mindig a könnyebb ellenállás felé megyünk (azaz: az érthetőbb szöveg jobb eredményeket hoz majd). Nem, a te célcsoportod sem más.

Az ok, amiért elbeszélsz az ügyfeled mellett

Tehát van egy nehezen megfogható terméked, például „üzleti intelligencia B2B vállalatoknak”, „felhőszolgáltatás magánszemélyeknek” vagy épp „marketinganalízis”. Amikor erre ránézel, akkor nyilván elmosolyodsz belül: te pontosan tudod, hogy mit adsz, hiszen ezzel kelsz és fekszel. És általában az ügyfelek is érteni szokták úgy 30 perc beszélgetés után. Na, ez az a 30 perc, ami az online marketingben nincs meg. A probléma ezekkel a megfogalmazásokkal az, hogy túl általánosak: elolvasva még a célcsoportod sem érzi azt, hogy ez neki szól. Ennek oka az, hogy az ügyfeleid problémacentrikusan gondolkoznak a… problémáikról és igényeikről – tehát „több ügyfelet szeretnék” (nem pedig „marketingszöveg-írót bíznék meg”, ami már egy lehetséges megoldás). Mindezzel azért kell foglalkoznod, mert az ügyfeleid nagyon kis százaléka fog keresztrejtvényezni a landing page-eden, hogy az üzleti intelligenciát adó szoftvered 120 feature-e közül valamelyik épp azt a problémát oldhatja-e meg, amire ő megoldást keres. Főleg akkor nem fogja ezt megtenni, ha egy konkurensed közérthető landing page-dzsel megtalálja őt. Mondok még egy indokot: ha valamit nem értesz meg, akkor az benned mit okoz? Leginkább félelmet – nem segíti a vásárlást, ha az ügyfeleid a termékedtől félnek, nem a problémájuk következményeitől. Ha ennyire nem drasztikus a helyzet, akkor szimplán hiteltelennek vagy érdektelennek tartják az ajánlatod – a közérthetőség ugyanis hitelességet épít, hiánya hitelességet rombol.

A konkrétum varázsa

Amit most bemutatok, azzal időarányosan az egyik legnagyobb javulást érheted el a szövegeiden. Read More

Mikor tukmálok? A csökkenő hozadék elve a szövegírásban

Képzeld el a következő szituációt: odamegyek hozzád, eléd teszek egy dezodort, majd elkezdem sorolni a termék előnyeit. Felkészültél? Oké:
  1. A dezodor semlegesíti a kellemetlen szagokat, hatása 24 órán keresztül kitart. Tehát egész nap jó illatod lesz.
  2. Nem teszi tönkre a bőrödet, sőt erős gyulladáscsökkentő hatása van.
  3. Gátolja a baktériumok elszaporodását, valamint regenerálja és táplálja a bőrödet.
  4. Természetes alapanyagokból készült (vagy legalábbis alumínium- és parabénmentes). Tehát a 2-es és 3-as ponttal együtt kijelenthetjük, hogy nem káros, sőt kifejezetten egészséges a használata.
  5. Teszteléséhez nem használtunk állatkísérleteket. Tehát nem támogatod vásárlás által állatok kínzását.
  6. Gyártása nem környezetszennyező. Tehát a pénzeddel közvetetten nem támogatod a környezet rombolását.
  7. Hadd ne felejtsem el: nem hagy foltot a ruhán. Tehát nem kell szégyenkezned.
  8. Bárhol használhatod (láb, mellkas, férfiak hónaljnál is). Tehát nem kell többfajta dezodort venned, all-in-one.
Na, ez most már gombócból is sok lesz, úgyhogy megállhatunk. A kérdésem a következő: hol van a határa annak, amikor még pozitív a termék képe egy potenciális fogyasztó előtt (legyél az akár te), és mikortól érződhet úgy, hogy már tukmálok? Mikor elég az érvekből? Mikor állj meg? Hogy ezt megértsd, máris bevezetnék egy fogalmat: azt, amit a címben is látsz.

Mi a csökkenő hozadék elve?

A csökkenő hozadék elvét a közgazdaságtanból ismerheted. Hiszed vagy sem, még én is itt találkoztam vele először, amikor eltévedt fiatalként ebbe az irányba kezdtem el kóborolni. Hogy mennyire jó dolgunk van nekünk, kreatívoknak, arra álljon itt egy példa, avagy a fogalom magyarázata a közgazdaságtan szerint a következő:
„…egy tényező határterméke (egy pont után) csökken, amint egyre növelik annak felhasználását.”
Igaz ez a termelésre is: hiába növeljük mind jobban és jobban a termelési tényezők felhasználását, egy pont után a termelés egyre kisebb mértékben fog csak nőni.
Képzelj el egy stratégiai játékot, ahol a termelésedet különböző épületekkel tudod gyorsítani. Egy plusz épület még sokat gyorsít, megéri fölépíteni. A második plusz épület már kevesebbet gyorsít (de még mindig megéri az építése), a harmadik még kevesebbet és így tovább. Elérsz egy olyan pontot, ahol már nem éri meg új épülettel gyorsítani a termelést, mert több erőforrást raksz a plusz épületbe, mint amennyit a minimális termelésgyorsuláson nyersz.
Az életben van egy olyan pont, amikor a több valóban kevesebb: hiába csinálsz többet ugyanabból a dologból, egész egyszerűen nem éred majd el azt a hasznot, amit arányosan elvársz a tevékenységedtől. Képzeld el, hogy van Porschéd! Az első megvásárlása után minden este kimész csajozni vagy pasizni, fülig ér a szád, annyira boldog vagy. Aztán megveszed a második luxuskocsit is: örülsz, de azért már nem olyan széles a vigyorod. Az ötödik-hatodik után garantálom, hogy rezignált arccal viszed el az első körre a lányt (vagy srácot): nem érzed majd ugyanazt a katarzist, amit az első alkalommal.

Csökkenő hozadék a kreatív írásban

Bizonyos (dramaturgiai) elemek használatát korlátoznod kell, hiszen az ismétlés során csökken a fogyasztóban (legyen az akár néző vagy olvasó) a kiváltott érzés hatása. Konkrétabban: hiába veted be a legjobb eszközöket egy néző ijesztegetésére, a sokadik alkalom után az arcok rezzenéstelenek maradnak. Érezted már úgy egy sorozat nézésekor, hogy már nem hatnak meg bizonyos dolgok? Hiába kerül veszélybe a főhős, már nem aggódsz annyira érte, hiszen legutóbb, meg azelőtt, és még jóval azelőtt is megmenekült a srác. Most sem lesz ez másképp. Horrorfilmeket gyakran nézők pontosan tudják egy idő után, hogy melyek azok a szituációk, amikor oda kell figyelni: rejtélyes, félhomályos pince, a főhős hall valamit, odafordul és… Nyugi! Ekkor még nem történik semmi, hanem amikor visszafordul az eredeti irányba, na, akkor kell majd megijedni. Egy filmben ezt először látva a legtöbben fel fognak riadni, még a tapasztalt rajongók is (lásd lentebb a magyarázatot), de ha ugyanazon vetítés során már negyedjére-ötödjére történik meg nagyon hasonló szituáció, akkor egy idő után mindenki felkészülten várja majd a pillanatot. Alkotóként nem éred el a kívánt hatást, sőt, gyakran épp az ellenkezője történik: a csalódott nézőknek nem fog tetszeni, amit látnak.

Megfordultál, így jártál (via machinemean.org)

Ahogy Robert McKee írja: „A csökkenő hozadék elve az élet szinte minden területére igaz, kivéve a szex, amely végtelenül ismételhető.” Ha túl sokat eszel, akkor előbb-utóbb még a kedvenc ételed láttán is elfog az undor; ébredj minden reggel ugyanarra a számra, és hidd el, idővel megutálod, bármilyen jó is az; vegyél 5 Porschét, és garantálom, hogy az ötödiknél már nem jössz lázba; győzködj valamiről sokáig, és lehet, hogy az ellentétes hatást éred el bennem.

Itt látod a tökéletes receptet arra, hogy a másik fél a következő találkozóra már ne jöjjön el. (via gurustu.co)

Meddig ismételhetsz?

Read More

9 szövegírói technika, amiket már ma kipróbálhatsz

E szakmai blog rendszeres olvasójaként rengeteget tudsz már a marketingszöveg-írásról. Sosem tagadtuk, hogy ez a műfaj tanulásigényes. Ám ma olyan tudást kapsz, amit gyorsan a gyakorlatba ültethetsz: 9 olyan szövegírói technikát veszünk át, amelyek segítenek meggyőzöbb szövegeket írni. Akár már ma.

1. Határozd meg a tökéletes vásárlót

…és írd a tartalmad ennek az egy tökéletes vásárlónak. Létezik a mondás, hogy aki sokat markol, az keveset fog. Ez sajnos igaz a tartalomgyártásra is: ha úgy írsz szöveget, hogy az mindenkinek szóljon, akkor valójában senkinek sem fog. Másik példa: ha mindent kapitálissal írsz, akkor valójában semmit sem emeltél ki. Hogy mire kell figyelned? Ülj le, helyezd magad kényelembe, legyen előtted a laptopod (meg egy kávé), és gondold végig, hogy milyen a tökéletes vásárló. Ki az, akit el akarsz érni. Mi a fájdalompontja? Milyen megoldást keres? Nő vagy férfi? Fiatal vagy idős? Nyugodtan adhatsz ennek a személynek nevet, elképzelheted a munkáját, a lakását, vagyis ne félj attól, ha vizualizálnod kell őt. Készíts belőle buyer personát. És ha már itt vagy, ne sajnáld az időt attól se, hogy összegyűjtöd, milyen negatív érzések kerítik a hatalmába nap mint nap, avagy mit érez, ha a problémája előjön:
  • szkeptikus
  • dühös
  • türelmetlen
  • csalódott
  • zavart
  • irigy
Ne feledd, az emberek megoldásokat vásárolnak, szóval ennek megfelelően alakítsd ki a tartalmadat. Ha már látod, hogy ki az ideális vásárlód és milyen érzések kavarognak benne (a problémája kapcsán), akkor tudod, hogy milyen igazi előnyöket kell kihangsúlyoznod. Azért írjuk, hogy igazi előnyöket, mert a hamisakat kerülnöd kell, és előbbiek általában a pénzspóroláshoz, a pénzcsináláshoz, a boldogság eléréshez, a valamihez való tartozáshoz vagy a valamitől való függetlenség megszerzéséhez kapcsolódnak.

Foglaljuk össze a lépéseid:

  1. Vizualizáld az ideális vásárlódat
  2. Összegezd a fájdalompontokat és a fájdalompontokhoz tartozó érzéseket
  3. Figyelj a megoldásközpontú gondolkodásra
  4. Helyezd előtérbe az igazi előnyöket

2. Használj speciális üzenetet

A kedvenc. Ami rám és rád is biztosan hat. Amire millió példát tudunk hozni, lásd ezt a magazinborítót (és tényleg nem kellett több, mint 10 másodperc, amíg beírtam a Google-be, hogy „magazine cover”, és rákattintottam az első találatra a képek között):

A magazinedesigning.com képe

„186 more must-have songs” Miért 186? Miért „19 napos izomerősítő gyakorlat”? Miért „200+ csodás nyári sminktipp”? Miért „41 módszer, amivel meggyőzőbb lehet a szöveged”? Azért, mert az ilyen speciális üzenetre jobban felkapják a fejüket az olvasók. Egyrészt a 10 tipp már túlságosan gyakori, másrészt néha úgy érzi az ember, hogy minél többet kap, annál jobban jár. Ki tudja, lehet, hogy ezt 1848-ban is megértették, és ezért lett 12 pont a 12 pont? Lehet, de nem véletlen, hogy a különböző kiáltványok előszeretettel élnek ezzel a módszerrel. Ez már csak azért sem mellékes, mert jobb konkretizálni a dolgokat, és ezt számokkal teheted csak igazán meg. Nézd csak: „Tessék! Egy raklapnyi megoldás, amivel nyereséges lehet a webáruházad” Vesd össze ezzel: „99 tipp, amivel nyereséges lesz a webáruházad” Melyikre figyelnél fel jobban, ha látnád valahol? Használd bátran a számokat, mert kutatások támasztják alá, hogy működik ez a módszer. Nagyrészt azért, mert az emberek szeretik a kiszámíthatóságot; ha látják, hogy mi kapnak, amikor kattintanak: pl. 99 tippet. Nem valamennyit, ami a készítő szerint „raklapnyi”, hanem 99-et, 19-et, 186-ot stb. Ráadásul ezzel a fokozást is kiválthatod (leg-leg-leg): nem azt írod, hogy valami a leggyorsabb vagy a legjobb, hiszen ez gyakran kétszínűnek és hiteltelennek tűnik, hanem konkrét számokkal támasztod alá az előnyöket (mennyivel gyorsabb, jobb, használhatóbb). Nem a leggyorsabb nyomda vagy, mert ezt nem lehet mihez kötni, és nem látható a kézzel fogható előnye. Helyette ezt mondod: „Bízd ránk a névjegykártyád, és azt 24 órán belül elkészítjük!”

3. Fókuszálj

Read More