Új év, új fogadalmak. Emeld fel a kezed, ha te is megfogadtál valamit – most tegyük félre a fogyókúrát meg a cigi lerakását, inkább beszéljünk a szakmai fogadalmakról. Hatékonyabb leszel a munkaidődben, végre elkezded használni az Instagramot, videózol is majd…

…vagy épp befejezed végre azt a cikkedet, amit napok óta írsz, sőt minden héten posztolsz majd valami új tartalmat.

Egy a probléma: nehéz ám ez a fogadalmat betartani. Mi már csak tudjuk: tavaly bő 3 millió karaktert kopogtam le mindenféle Word-dokumentumok létrehozásához. Ekkora mennyiség után természetes, ha az ember egy kicsit halogat (főleg akkor, ha neked nem az írás a kenyered).

Ez nem csak szövegírók problémája: ugyanezt érzik az egyszeri és a rutinos regényírók, forgatókönyvírók, költők, bloggerek és bárki, akinek írnia kell. Jól írni nehéz, a nyüzsgő világ pedig tele van figyelemeltereléssel.

Mit csinálj, ha nincs kedved írni?

Mi vezet a halogatáshoz?

Halogatásnak azt nevezzük, amikor az elvégzendő feladatokat félretolva más – általában kevésbé fontos – dolgokkal kezd el foglalkozni az ember. Nem segít a digitalizáció és a technológiai fejlődés, mert a Facebookra mindig rá lehet nézni, hátha történt valami érdekes az elmúlt 2 percben.

Mielőtt szégyellni kezdenéd magad emiatt, azért szögezzük le: bár eltérő mértékben, de mindenki halogat. Lehet, hogy nem a munkáját, de valamit egészen biztosan (magánéleti teendők, egészséges életmód, csekkbefizetés stb.).

Ismerjük meg az ellenséget:

9 ok, amiért nem írsz

1. Olyan ez, mint a fogyókúra. Elkezdeni nehéz. Ha már benne vagy, akkor visz előre a lendület, de nekiállni piszkosul nagy munka. Az üres papírlap ugyanis demotiváló. Meg fogsz lepődni, ekkor ugyanazokat a lépéseket érdemes betartanod, mint amikor fogyókúrázol (például zárd el magadtól a kísértéseket, lásd később).
2. A tökéletes írást tűzöd ki célként magad elé. Olvasóként én örülök a legjobban, ha nem szennyet raksz elém, de ez nem azt jelenti, hogy a tökéletes, hibátlan, soha-jobb-nem-készült anyagot kell megalkotnod legelsőre. Már csak azért sem, mert ha épp nincs kedved írni, akkor azonnal ráfogod, hogy most nem is tudnál örökkévalót alkotni. Meg aztán nincs is tökéletes. Tartsd észben: nem rakétakilövésre készülsz.
3. Rosszul priorizálsz. Ha sok dolog gyűlik össze, akkor automatikusan az egyszerűbben megvalósítható (gyorsabban letudható) feladatokat veszed előre, mert ha befejezed ezeket a munkákat, sikerélményed lesz. Apró bökkenő, hogy ezzel csak eltolod egy későbbi időpontra a többit, és azt veszed észre, hogy feltornyosultak a nehezebb munkáid (és még kevésbé lesz kedved nekiállni).
4. Nem elég szigorú a határidő. Mert például ki lehet magyarázni a csúszást. „Nem olyan szigorúak, meg aztán sok a munka (de a Simpsons-maratont azért elkezdem).”
5. Nem magadnak írsz. Apróságnak tűnik, de a hobbiprojektek szinte mindig vonzóbbak, mint a munkád, hiszen a hobbiprojekt (pl. egy regény) tisztán örömforrás és nincs kényszer. A világhírű filmzeneszerző, Alan Silvestri is elmondta a saját hivatásával kapcsolatban, hogy szívesen iszogat egy finom bort valahol munka helyett.
6. Szorongás: félsz a visszajelzésektől és a kritikától, és túl nagy jelentőséget tulajdonítasz mások véleményének. Ha nincs kész valami, akkor azt nem lehet kritizálni, ugye? Ahogy Hofi mondta, amikor némán játszotta a harmónikán a Csasztuskát: „Ebből baj nem lehet.” Ide tartozik az önbizalomhiány és a hibázástól való félelem, hiszen nem érzed magad elég jónak.
7. Azt gondolod, nincs elég információ az adott feladat elvégzéséhez (és még félsz is, hogy úgyis elrontod).
8. Túlvállalás. Sok dolgot raksz be a naptáradba, így egy idő után nem tudod menedzselni a felmerülő problémákat.
9. És persze a halogatáshoz vezet maga a halogatás is, hiszen minél több dolgot tolsz magad előtt, annál nehezebb új dolgokba kezdeni. Elég csak egyszer elkezdeni, máris görgeteg magad előtt a dolgokat, majd Damoklész kardjaként lebeg a fejed felett minden elvégzendő feladat. A halogatás tehát a produktivitás első számú ellensége.

Mikre kell figyelned?

Ahogy az életben, úgy a szövegírás esetében sem létezik tökéletes. Az írás minősége egy szint fölött szubjektív – többek közt ha nincs benne nyelvtani hiba, rendben van a kohézió, megfelel a briefnek és a formátum követelményeinek (pl. tartja a karakterlimitet stb.), akkor a minősége ízléskérdés.

A halogatást csak úgy győzheted le, ha stratégiában gondolkodsz – mert egy-egy hiba kiküszöbölésével vagy rossz beidegződés megváltoztatásával még nem jutsz előre.

A lent felsorolt lépésekkel nem is az a cél, hogy mikromenedzseljük az emberi tökéletlenséget, hanem hogy hozzásegítsünk a kész cikk megvalósulásához. Írd fel a mágnestábládra: csak a végeredmény számít. Nem a halogatás legyőzése a célod, hanem az, hogy befejezd a feladatodat (jelen esetben: megírd a cikkedet).

Nézzük hát, hogy mikre érdemes figyelned.

1. Ismerd meg magad

Tudnod kell, hogy mi áll a halogatás hátterében, hogy ha szükséged van rá, akkor önismereti munkával vagy önfejlesztéssel megtanuld legyőzni azt.

Ki kell derítened, hogy miért halogatsz bizonyos feladatokat, illetve miért nincs kedved „dolgozni”? Miért vagy bizonytalan és miért tolsz el bizonyos feladatokat? Minden esetben jellemző rád ez a viselkedés vagy vannak olyan szegmensei az életednek, ahol ez komoly probléma?

Ide tartozik még a fenyegető érzések megismerése és megszüntetése, a saját kompetenciáid pontos megértése, az önismereted növelése és a hosszabb távra szóló célok kialakítása.

Feladat: gondold végig, hogyan teheted élvezetessé azt, amit csinálsz! A 3-as és a 7-es pont ebben segít majd.

2. Alakíts ki egy rendszert

Ne csak leülj írni, amikor épp kedved szottyan. A profi írók a rendszeresség és következetesség hívei: sokan adott időben alkotnak (reggel, délután, este hattól – teljesen mindegy, hogy mikor, de mindig ugyanakkor). Van, aki a mennyiségre is ügyel (és például megáll 1000 szó leírása után még akkor is, ha az a mondat közepe). A szigorú keretrendszerhez való hozzászokás abban is segít, hogy az agyad abban az időben a maximumon pörögjön. Az elméd tudni fogja: ez most az alkotás, a munka, az írás ideje.

Hogy ez a te esetedben a nap mely szakaszában jön el, azt saját magadnak kell megtalálni. Én reggel és este vagyok munkaképes, a nap középső szakaszában (dél körültől délutánig) valamiért használhatatlan vagyok.

Aki például reggel szeret írni, annak kifejezetten ajánlatos dolog megterveznie (a saját tapasztalatai) alapján, hogy az ébredéstől számítva mennyi ideig tart munkakészre józanodni. Mindezt egészséges keretek között, nem a rohanás a cél, hanem az, hogy tudd, hány percet kell szánnod erre a folyamatra. Plusz figyelj ezekre:

• Mindig ugyanakkor ébredj és mindig ugyanannyi idővel a munka megkezdése előtt. Nem egyszerű dolog betartani ezt, főleg akkor, ha az ember nem főállású, 8-tól 5-ig dolgozó munkavállaló.
• Reggelizz, hogy beinduljanak az agykerekek. Igyál egy csésze zöld teát, mert energiát ad.
• Készülj fel a munkára lélekben. Szánj rá erre 10-15 percet és koncentrálj az előtted álló feladatokra. Ne a tévé (például a reggeli műsor előtt) előtt ülj; össze is kötheted ezt az időt a zöld tea nyugodt elfogyasztásával (és magától kialakul a rituáléd, ami a feladatra hangol). Összegezz: mi a teendő, mit kell megcsinálnod.

A rendszer kialakításához tartozik az is, hogy megismered a saját képességeidet, avagy azt, hogy mennyi ideig tart a kutatás és az írás. A technológia fejlődésével ezt precízen lemérheted (több cikk alapján pedig átlagot vonhatsz), így megfelelő határidőket szabhatsz magadnak.

Időmérésre mi a Toggl.comot használjuk (de ízlésed szerint használhatsz mást is).

Ha kötött időd van egy feladatra (mert pl. időpontra mész valahova), akkor egyszerűen állíts be a telefonodon egy ébresztőt egy időpontra. Ez a trükk azért segít, mert így nem fogja elvonni a figyelmed az óranézegetés.

3. Kapcsolj ki minden zavaró tényezőt

A fogyókúrázoknak mondják azt, hogy ha tudod, mi az, aminek nem tudsz ellenállni, akkor inkább ne is vegyél abból, hiszen ha belenézel a hűtődbe és meglátod ezt a finomságot, akkor mindig kifogásokat fogsz keresni, hogy fogyaszthass belőle.

Ugyanez a helyzet az írás kapcsán is: egy alapból ingerszegény munkáról beszélünk. Ilyenkor bármi elvonhatja a figyelmedet: ott ülsz egy laptop előtt, ami kapu a nagyvilágba (internet, médialejátszás, játékok), mégis olyan dolgot kell csinálnod, amihez amúgy semmi (vagy baromi kevés) kedved van.

Mondok pár trükköt, amiket én alkalmazok:

• Netkorlátozás. A lakásom olyan sarkába vonulok el kutatni, ahol nincs wifi vagy minimális annak az elérése. A telefont magammal viszem és megosztom a mobilnetet, amit nem akarok felesleges szörfözéssel csökkenteni.
• A mobilnet megosztása azért is jó, mert akkor az okostelefonodon sem szörfölhetsz. Máskülönben elteszem a mobilt máshova (le is némítom).
• Nincs olyan, hogy a háttérben fut a tévé, miközben írok. A sok kis odapillantás összeadva nagy időveszteség és komoly koncentrációs zavar.

Más kollégák direkt kijönnek az e-mail-fiókból és kikapcsolják a Messengert.

Ha nem bízol magadban, akkor blokkold időszakosan a hozzáférésed a nethez, néhány apphoz vagy programhoz vagy csak a közösségi oldalakhoz. Egy jó app a sok közül a Cold Turkey.

4. Szedd szét a nagy feladatot kis célokra

Ne úgy tekints a cikkírásra, mint egy rémisztő nagy egészre. Én például először kijegyzetelek mindent az összegyűjtött forrásokból, majd a jegyzetek alapján fejezetekre osztom a cikket. Így amikor eljön a tényleges kiírás (gyakran nem is ugyanazon a napon), akkor nem egy üres papírt látok magam előtt.

Oszd fel te is a nagy feladatodat részfeladatokra és könnyebben átlátható egységekre. Ne aprózd túlságosan szét, mert akkor a sok morzsányi dolgot kell menedzselned, és ez is fárasztó. Jómagam a mágikus 3-as számban hiszek, például egy cikk esetében ekképp osztom fel a feladataimat:

• források kigyűjtése, ötletelés és vázlat
• megírás
• revízió (visszajelzések alapján, lásd később)

Ez segít megszabadulni az üreslap-fóbiától, plusz élvezetesebbé is teszi a munkát, hiszen a részcélokat könnyebb teljesíteni. Tudod, az elején nem a végleges kiírás a cél, később pedig nem nulláról indulsz.

5. Legyen egy határidő és azt tartsd is be

Mindig legyen határidő. Mindig.

A halogatás gyakran épp abból fakad, hogy azt hiszed, van még időd befejezni a cikket. Persze biztos él a Földön olyan ember, aki határidő nélkül is tökéletesen működik, de félek, kevesen vagyunk így ezzel.

Éppen ezért szabj egy szigorú határidőt magadnak és azt tartsd is be. Ha több munkád van, akkor készíts naptárt. Ez legyen szellős, de add meg, hogy mettől-meddig dolgozol. Így a soron következő feladatod kellően szorítani fog, hiszen annak elkezdéséig be kell fejezned az aktuális anyagot, így kisebb az esélye a csúszásnak.

6. A munkakörnyezet fontos

Akkor is, ha otthon dolgozol. Sőt, legfőképp akkor.

Nem tűnik fontosnak ez a pont, pedig tapasztalatból tudom, hogy mennyire az. Alapból úgy érzed, hogy egy-két szennyes edény lehet az asztalodon, meg lehet kupi a melletted lévő kanapén, de hatékonyabban tudsz dolgozni, ha minden rendben van a környezetedben, mert akkor nincsenek zavaró tényezők.

Felkelhetsz egyet sétálni, ha úgy érzed, hogy szükséged van rá, de ne rendszertelenül (tudod, kifogások: jöhet egy kis cigi vagy megnézed, mi van a hűtőben). Az a tanácsom, hogy légy kíméletlenül szigorú magaddal, és a határidő mellett munkaidőt is szabj magadnak, amikor a környezeted munkahely, nem pedig otthon. Ilyenkor a családtagok sem zavarhatnak (maximum vészhelyzetben), és ekkor te is úgy tekintesz a helyiségre, mint egy irodára.

A határidő és a megfelelő munkakörnyezet pedig azért is fontos, mert ha van kötelmi viszony, akkor nagyobb eséllyel fejezed be az előtted tornyosuló feladatokat.

7. Ne félj a piszkozatoktól és a visszajelzésektől

Találj valakit, aki elolvassa a cikkeidet még piszkozat vagy első változat formájában. És ami még ennél is fontosabb: a kiszabott határidő előtt küldd el neki az anyagot – és ha kapsz visszajelzéseket, akkor objektíven nézd át, mit érdemes átvenni és mit érdemes a cikkeden javítani.

Így lesz egy védőháló alattad és nem fogsz félni, egyúttal gondoskodsz a kellő szorításról is. Gondold csak végig: nem akarsz cikibe maradni a másik előtt a csúszás vagy az anyag minősége miatt, de nincs ijesztő tétje sem a cikk átküldésének. Amikor pedig megérkeznek a javaslatok, akkor csak a szükséges változtatásokra fókuszálj. Ne kezdd el az egész cikket átírni és ne veszítsd el a fókuszt, hogy időben be tudd fejezni a revíziót.

Fontos továbbá: tudd elviselni a kritikát. Egyikünk sem ír tökéletes anyagot (nincs is ilyen, ugyebár) és előfordul, hogy mi is hibát vétünk. A siker felé vezető út sok tévedéssel és kudarccal van kikövezve: az számít, hogy ezeket az akadályokat hogyan veszed.

8. Jutalmazd magad

Ahogy szeretnéd, a lényeg, hogy szakaszolj. Megvan a piszkozat? Jöhet egy kávé. Kész a teljes cikk? Jöhet egy süti (de inkább ne, mert ha sok cikket írsz, akkor elhízol).

Én például beiktattam egy szabad hétvégét (vagy csak szabad szombatot) is. A jól végzett heti munka eredménye a szombati pihenés és a vaskos aznapi program. Ha nem végzem el a teendőimet hétköznap, akkor az tönkreteszi a szombatomat, mert tudom, hogy egy csomó mindent meg kell csinálnom még vasárnap.

9. Tudd, hogy mikor kell pihenni

Különösen akkor, ha írói blokkban vagy.

Bátran alkalmazd az 50:10 elvet (50 perc munka, 10 perc pihenés), amikor is a 10 percet távol a gépedtől töltöd, például sétával, teával, mozgással. Frissítően hat majd rád.

10. Egyszer érjen véget a munka

Vagyis fejezd be a cikket. Revízió után legyen merszed véglegesíteni és elmenteni a cikket, hogy azt elküldhesd ésvagy feltölthesd.

Nem tűnik lehetetlen feladatnak betartani ezt a 10 dolgot, igaz? Akkor ügyelj mindegyikre, és egy idő után kialakul a megfelelő automatizmus, a rendszer pedig képes lesz arra, hogy önmagát tartsa fenn.

Még mindig nehezen megy? Így állj neki az írásnak még akkor is, ha semmi ötleted sincs.