Van valami a marketingszöveg-írásban, ami megkülönbözteti a kisfiúkat és kislányokat a férfiaktól és nőktől. Az átlagos hirdetők az újsághirdetésekben (és bővebben: print anyagokban) nem mérhető dolgot hirdetnek: egy akciót, egy bolt megnyitását vagy csak azt, hogy a cégük létezik. A legjobbak pedig a direct response eszközéhez nyúlva leadet generálnak. Nézzük, hogyan szerzett leadeket egy újsághirdetéssel a copywriting félistene, Gary Halbert.
Összekötni az offline és online világot?
Mielőtt a szövegre és elemzésére rátérnénk, hadd hívjam fel figyelmed arra, hogy ez a szöveg még a 90-es években született – tehát jóval a halódó QR-kódok és a jól menő appok előtt. Számít ez bármit? Remélem, azt válaszoltad, hogy nem: minden technológiát áttörésként vezetnek be. Emlékszem, amikor a QR-kód körül volt hatalmas felhajtás, aztán az emberek többsége nem használta ki. Ebben a hirdetésben egy egyszerű link köti össze az offline hirdetést és az online weboldalt – és ez bőven elég akár még ma is. Mindig a meggyőzés fog leadeket és eladásokat hozni, nem a technológia, amit használsz. Egy analógiával: a technológia az út, amin a marketingüzeneted kocsija suhan – ideális, ha ez tükörsima, ám ha tele van kátyúval, akkor a jó marketingszöveg attól még izomból átmegy rajta.
Ismered azt a gyomorszorító érzést, amikor végre élesíted a kampányt… fizeted a hirdetéseket… és több száz látogató után nagy bizonyossággal kiderül, hogy a szöveged nem konvertál?
Mindenki ismeri, aki a marketingben dolgozik, esetleg maga is szövegíró. (Aki pedig az ellenkezőjét mondja, az hazudik – vagy most kezdi a szakmát, és eddig 3 kampánya volt, melyek mind működtek.) Mit lehet ilyenkor csinálni? Mondom az opcióidat:
Pánikba esel és menekülsz
Követed ezt a listát (én is hasonló lépéseken megyek végig), hogy megoldd
Az első opciót azért nem ajánlom, mert a marketing bizony jobban fizet, mint a McDonald’s – még akkor is, ha ez stresszesebb munka. (Ezt nehezen vitathatod el: minden kampányodnál nulláról indulsz. Nem vigasztal a több száz sikeres kampány a múltban, ha a jelenben az aktuális kampány nem hoz semmit.) Nézzük tehát, hogy hogyan javítsuk meg a nem konvertáló szövegeket.
0. Rendben van-e a technika?
Tehát lehet-e rendelni az oldalon, kiment-e a hírlevél, jó helyre mutat-e a Facebook-hirdetésben megadott link, az automatán küldött számlád valóban kimegy-e, a rendeléseket rögzíti-e a rendszered, egyáltalán éles-e az oldal. Tudom, hogy tapasztalt marketinges vagy, aki már mindent automatikusan tesztel – azonban ha nem jön a konverzió, akkor legelőször a technikát nézd meg. Igen, időnként mind elrontjuk – igen, a legtriviálisabb dolgokat is. Tényleg a nulladik lépésed legyen ez, mert ha itt bukott a kampány, az is rossz érzés – ám még hülyébben éreznéd magad, ha 1 hétig optimalizálod a szöveget, és csak utána derül ki tesztrendeléseknél a bökkenő.
1. Piacképes a termék?
A negatív válasznak nyilván nem örülsz – mégis elsőként kell feltenned ezt a kérdést. Ha a termékből korábban már adtál el többet is, a vevőknek tetszett, az eladásod nem volt veszteséges (értem ez alatt, hogy nem kellett az Isten pénzét elhirdetned egyetlen kósza vevő megszerzéséhez), akkor ezt a kérdést megnyugtató igennel megválaszolhatod. Még megnyugtatóbb az igen, ha a felméréseid is azt mutatják, hogy jóval nagyobb a piac, mint amit jelenleg elérsz. Vészjósló jelek viszont az alábbiak:
teljesen új termék, amit nem validáltál
nem végeztél piackutatást a termékfejlesztés során (tehát fogalmad sincs, hogy kell-e bárkinek)
drágább vagy, mint a piacod (de nem indokoltad, hogy mi a hozzáadott érték)
olcsóbb vagy, mint a piacod (de nem nyugtattad meg a vevőt, hogy nem a minőségből engedtél)
nincs egyetlen konkurens termék sem (a konkurenciának örülj, mert azt jelzi, hogy van fizetőképes piac)
trendérzékeny a termék és már lefutott (most épp felfutóban van a csodálatos fidget spinner, ám lehet, hogy ez 2 év múlva már eladhatatlan lesz, mert addigra kimegy a divatból)
nem változtatja meg pozitívan az ügyfeled életét
több kampányt futtattál rá és sehogyan sem sikerült eladnod
Minél több pontot pipálhatsz ki, annál nagyobb a gyanú, hogy piacképtelen a termék. Értelemszerűen a legutolsó pont adja a legkomolyabb megerősítést – az erősen piacképes terméket még csapnivaló kreatívval is vásárolják páran (profi marketingszövegre azért van szükséged, hogy az „eltartom magam” cégedből „veszek egy Teslát” céget csinálj a jobb kampányaid által). A csodálatos fidget spinner:
Facebook-hirdetésnél (meg egyéb hirdetéseknél) először a célzásaid (hátha éjfél volt már és valamit nagyon elnyomtál), utána a kattintók adatait
landingnél az oldaladra érkezők demográfiáját
Ha ez megvan, akkor vesd össze a kampányod indítása előtt meghatározott célcsoporttal. Ha eltér, akkor a hiba szinte biztosan megvan. Vajon ők a jó célcsoport? Apropó hármas pont!
3. Jó a célcsoport?
Ha korábban hasonló terméket ennek a célcsoportnak már eladtál, és (nem vagy, hanem és!) a termék nem „ugyanaz más csomagolásban”, akkor a célcsoportot jónak tekintheted. Szintén jónak tekintheted, ha új vásárlókra lősz (de a meglévő vásárlóidat vetted a célzásod alapjául). Ha validáltad az igényt, akkor is igennel válaszolhatsz a kérdésre. (Ehhez azt a XXI. századi marketinges csúcstechnológiát alkalmazzuk leggyakrabban, hogy egyszerűen megkérdezzük az embereket, hogy mire van szükségük.) Viszont ha semmilyen adatod nincs arra, hogy az adott célcsoportnak a termék kell, akkor valószínűleg itt a hiba. Nem, az nem számít adatnak, hogy „szerintem igen”. Az sem, hogy a főnököd ezt a célcsoportot álmodta meg.
A marketing azért kitűnő gyógyszere a hatalmas egónak, mert senki véleménye nem számít, csak a piacé és az analitikáé. Törődj bele: a te véleményed nem számít. Nyugi, az enyém sem. Természetesen nem etikai dolgokról beszélünk most.
4. Érted a célcsoportod?
Ha elvégezted a házi feladatot, akkor valószínűleg igen. Ám hajlamosak vagyunk az önbecsapásra, ezért itt egy teszt: fogalmazd meg maximum 2 mondatban, hogy a termékedet miért vásárolnák meg. Milyen problémát oldasz meg? Mi az értékajánlatod? Ha olyan nagy szavak mögé menekülsz, mint „költséghatékony” és „megoldás”, akkor nem érted a célcsoportod – hanem a piaci sablondumát böfögöd vissza. Még jobb a teszt, ha meg is kérdezed akár élőben, akár egy Google űrlapon pár célcsoportbeli embered, hogy ez a leírásod leírja-e azt, amit ők éreznek, gondolnak stb.
4 olyan vázlatot kapsz a cikkben, amelyeket a profi szövegírók is használnak, a vázlat ugyanis az azonnal fölhasználható best practice. Nem is akármit tudsz majd megírni ezekkel, hanem a salesfolyamatod különböző állomásaihoz készítheted el a megfelelő anyagokat: esettanulmány, megoldástudatot kialakító anyag, igényteremtés, ajánlat és értéknövelés. Amíg a világ a világ, addig ezek alapvető tartalmak lesznek a salesben.
Az esettanulmány vázlata
Ezt a tartalomtípust a kampány legelején használjuk, amikor egy blogbejegyzésben megírt esettanulmánnyal fogjuk meg a célcsoport figyelmét. Az a cél, hogy az eredményeket látva elkezdje őt érdekelni, hogy hogyan érhet majd el ő is hasonló eredményeket – de az elsődleges cél az, hogy a figyelmét megszerezzük. Lezárás előtt (tehát a salesfolyamat végén) is használjuk, ekkor már hitelesítésre – esettanulmányon keresztül mutatod be, hogy a szoftvered vagy fogyasztótablettád (vagy bármely más terméked) valóban megadja azt, amit korábban megígértél. 1. Mindig egy nagy ígérettel kezdünk, ez jellemzően a főcím. „Hogyan szereztem 75 325 látogatót reklámok nélkül és 2 hét alatt” – ez a főcím megígéri (a „hogyan” miatt), hogy ezt megtudod, ha elolvasod az anyagot. 2. Rögtön utána vázolom azt, hogy milyen problémákkal és kihívásokkal szembesültem vagy én vagy az ügyfél (tehát akiről épp esettanulmányt írunk). Azt hittük, hogy reklámok nélkül nem lehet sok látogatót az oldalra terelni, minden szakértő ezt mondta, ám mégis sikerült. 3. Elkezdjük elmélyíteni a problémát. Ha reklámokat használnánk, az nagyon drága volna, forgalom nélkül viszont a webáruházunk megfullad – nincs árbevétel, kollégákat kell elbocsátani, éhenhalunk. A problémamélyítés során elkezdesz a következményekről beszélni (mi történt volna, ha nem oldjuk meg a problémát vagy nem találunk megoldást). Ennek a résznek az a célja, hogy az olvasó megértse, hogy fontos témáról írjuk az esettanulmányt, olvasson tehát tovább. 4. Végigvesszük, hogy miket próbáltunk ki. A reklámokat kipróbáltuk, de elfogyott a büdzsé. A partner forgalomterelését kipróbáltuk, de nem tudtuk mivel motiválni őt. A clickbaitet kipróbáltuk, de rossz minőségű forgalmat hozott. Ha a salesfolyamatod végére készíted a esettanulmányt, akkor konkrét terméktípusokat is kizárhatsz itt, a folyamat elején viszont egyszerűen csak alaposak vagyunk. Hiteles, hogy nem azonnal találsz rá a megoldásra, hanem több dolgot kipróbálsz (mert szinte biztosan így is van). 5. Leírjuk a megoldást. Ezt ne gondold túl: írd le pár mondatban a módszert, hogy hogyan szereztél 75 325 látogatót 2 hét alatt reklámok nélkül. 6. Kifejtjük a megoldást. A választott formátumod (hírlevél, blogbejegyzés, Facebook-poszt stb.) és a saját igényességed diktálja, hogy milyen részletességgel. Megteheted, hogy csak gyorsan végigszaladsz a lépéseken és mindegyikhez írsz 1-2 mondatot, hogy a célcsoportod valóban megértse a módszert. Megteheted azt is, hogy az összes szoftvered beállítását az utolsó gomb megnyomásáig kiscreenshotolod, majd „ide ezt írd” részletességgel mutatod meg a lépéseket. Ez tényleg tőled függ. 7. Megmutatjuk az „utána” állapotot. Eddig nem volt forgalmunk (képernyőkép), most ekkorára hízott az Analytics (ismét képernyőkép), ez a webáruházunkon ilyen üzleti eredményeket hozott (pl. több eladás, gyorsan kiépülő közönség stb.). 8. Call to action. Ha hírlevélben küldöd az anyagot és reklámozol egy képzést, akkor link a képzésre. Ha hírlevél ismét, ám még csak edukálsz, akkor tegyél egy fölhívást arra, hogy a következő hírleveled is olvassa el. Ha blogbejegyzés, akkor feliratkoztatod valahova. Mindig van CTA.
Van remény! (A megoldástudat kialakítása)
Megoldástudatnak hívom azt, amikor a problémával vagy igénnyel rendelkező potenciális ügyfél megérti, hogy a problémájára vagy igényére létezik egy termék vagy egy szolgáltatás. Fontos: nem az én termékem, hanem úgy általában egy termék. Ezt a tartalomtípust általában a kampány első harmadába tesszük. (Azért harmadába, mert mi jellemzően 3 részre osztjuk a kampányt. Ha te nem három részre osztod, akkor a kampányod elejére.) A célod az attitűdformálás, kevésbé ijedősöknek: manipuláció. Eddig gondolt valamit az ügyféljelölt, te pedig a megfelelő infókkal eléred, hogy ezután mást gondoljon és máshogy álljon hozzá. Példa: káosz van a cégemben (ezt gondolod potenciális ügyfélként). A CRM-fejlesztő akkor sikeres a megoldástudat kialakításakor, ha elhiszed neki, hogy egy CRM segíthet a megoldásban. És ebben fog segíteni a megoldástudatot kialakító anyagod. Az ilyen tartalomformával sokszor a kifogásait is kezeljük, bár ezekre általában nem közvetlenül térünk ki (hiszen nem konkrét termékről beszélünk még), hanem például a piaci helyzetről írunk. Egy példa: sok karrierjét kezdő kreatív attól fél, hogy túl sikeresnek lenni valamiért bűn, a sok pénz pedig megront téged – ha én mondjuk üzleti könyveket vagy tréningeket árulok (vagy csak simán fel akarom venni az illetőt), akkor először azt kell elérnem, hogy ezen a gondolkodásmódján változtasson. Ezt például azzal érhetem el, ha ennek a gondolkodásmódnak a kialakulásáról beszélek (Szomszédok, Kádár-kor, szülők hozzáállása), majd ebből kiindulva vezetem le, hogy a pénz nem fog megrontani, ha nem hagyod neki. Tehát a vázlat: Read More
Hogyan csinálják a profik: miképp gyűjtenek ki több tucatnyi releváns forrásanyagot, dolgozzák fel a bennük található információkat, majd építik be azokat saját blogposztjukba? Legutóbbi podcastünkben Dani épp azt mesélte, hogy egy szakmai cikk megírásához legalább 50 anyagot elolvasott már (és akkor még nem is végzett a források felkutatásával). Aki használt akár feleekkora merítést, az pontosan … Read more
A második nap jóval kaotikusabb volt már, hiszen egy csomó emberrel személyesen is beszélnünk kellett – de szupererőnk, hogy konferencián egyszerre három-négy helyen is tudunk lenni, így természetesen az előadásokról is tovább közvetítünk. Mivel az információ sok, ismét csak a nap első felével indítunk… A sikeres e-kereskedők taktikái Roland Fraiser már az első napon is … Read more
A T&C soha nem érhet véget – legalábbis így érezzük most, hogy a második nap végén még mindig az első nap tudásanyagát dolgozzuk fel, és még ezt is tömörítve. Íme, ez történt még tegnap, mialatt ti aludtatok, mi pedig lóhalálában jegyzeteltünk: a tökéletes weboldal-szövegezésről és egy kis modern marketinges világszemléletről volt még szó. Vágjunk bele.
A jól brandelt weboldal 5 kötelező eleme
Donald Miller lendületes előadást tartott – hallottam olyan véleményt, hogy tavaly szinte ugyanezt mondta el, amit viszont most hallottam tőle, abban sokat beszélt az elnöki kampányokról (az egyikben részt is vállalt marketingesként), így legalábbis részben biztosan újat hallhattunk. Az ő előadása arról szólt, milyen elemeket kell tartalmazzon egy jól brandelt weboldal.
Az egyszerű üzenet
A weboldakkal a következő a probléma: a cég kitalálja, hogy milyen oldalt szeretne, elmegy egy grafikushoz, dizájnerhez, programozóhoz és elkészítteti azt. Minden működik, minden nett. Elindítják a weboldalt – és nem jönnek a leadek. Nincs konverzió. Ennek az oka az, hogy a fent említett emberek mindent tudnak a weboldalkészítésről, de nem értenek a szövegíráshoz. Ahhoz, hogy lekösd a látogatódat, jó szöveg kell – ahhoz pedig, hogy jó szöveget írj, ismerned kell az emberi agy működését. Az emberi agyat mindennapi működése során két alapvető cél vezérli:
Túlélés és gyarapodás, fejlődés
Kalóriamegtakarítás
Ha túl sok kalóriát kell egy folyamathoz elégetnie az agynak és az nem segíti a túlélését ésvagy fejlődését, „lekapcsol” – más szóval a látogatód nem figyel majd az unalmas szövegedre, amiben azt meséled, mennyire innovatív a céged és hogy az ügyfeleid igényeit teljes mértékben kielégíted sok éves tapasztalatoddal. A szükségtelen vagy zavaros információk lepattintják az érdeklődőket. Amivel megfoghatod őket: egy rövid, egyszerű üzenet, aminek a központjában a túlélésük áll. Ez a túlélés lehet átvitt értelmű persze, szólhat akár a jólétükről, még egy békésen eltöltött délutánról is: a lényeg, hogy a problématudatra hasson túlzott komplexitás nélkül. Jó példa erre az elnökválasztás: mindenkit meglepett, hogy Trump nyert, talán csak a marketingeseket nem, mivel az ő üzenete volt a legtisztább, a legegyértelműbb: tegyük naggyá Amerikát. Faék. Donald szerint úgy kell minden üzenetet elképzelni, mint egy bowlinggolyót. Ezeket adogatod a látogatód kezébe – és minél bonyolultabb az üzenet, annál nagyobb, nehezebb a golyó. Két-három kisebbet még elbír, de ennél többet már elejt. Hogyan egyszerűsítheted le úgy az üzeneted, hogy mégis hatásos legyen?
Legyen a történeted főhőse a vásárlód!
Minden sztoriba kell egy főhős, egy karakter - neki pedig akarnia kell valamit. Valamit, ami segít neki túlélni és gyarapodni. A főhős persze magától nem tudja megoldani a problémáját, segítségre van szüksége: egy vezetőre, guide-ra. Kell neki az Obi-Wanja, a Gandalfja, aki megmutatja neki az utat. Mi történik akkor, ha nem a célközönséged a főhős? Képzeld el, hogy egy partin megkérdezik tőled, mivel foglalkozol. Te elkezded mesélni, hogy a céget 80 évvel ezelőtt a nagyapád alapította – és fél perc után észreveszed, hogy a beszélgetőpartnered a vállad felett a baconös tekercset nézi. mert az segít neki túlélni. Te nem. Érdemes itt megint egy pillantást vetni az elnöki kampány üzeneteire.
Jeb Bush szlogenje az volt, „Jeb can fix it!” Ez róla szól, nem a választókról, hogy ő mire képes, mit akar.
Hillary Clintonnál az „I’m with Her”, középpontjában szintén maga Hillary van.
Trump szlogenje: „Make America great again.” Nem ő fogja naggyá tenni újra Amerikát, az üzenet az, hogy ezt közösen, a választóknak kell megtenniük. Személyesen neked, kedves Joe Minnesotából: tedd újra naggyá Amerikát!
A StoryBrand messaging filter, vagyis üzenetszűrő szerint a következő elemeknek kell meglennie egy jól összerakott üzenetben: Read More
Két év alatt nem hallottam annyi konkrét példát, számot, esettanulmányt és hajszálpontosan megfogalmazott tippet a hazai konferenciákon, mint a Traffic & Conversion Summit első napján. Pedig az 5 párhuzamos track miatt csak a 20%-át hallottam mindennek, ami miatt fáj is szívem. De most nem engem sajnálunk, amúgy is egy San Diegó-i hotelben írom ezeket a … Read more
A legkisebb ellenállás törvénye nemcsak a kognitív, hanem a fizikai erőkifejtésre is vonatkozik. A szabály kimondja, hogy ha több módszer is létezik egy adott cél eléréséhez, akkor az emberek azt választják majd, amelyik a legkisebb erőkifejtéssel jár. A cselekvés gazdasági rendszerében az erőfeszítés az ár, és egy készség megszerzését attól tesszük függővé, hogy az adott … Read more
A cégek többsége sajnos elfelejti, hogy az álláshirdetés egy hirdetés. Ennélfogva elsősorban nem a HR-es szakmához tartozik (legföljebb tartalmában), hanem a reklámszakmához. Az álláshirdetést úgy kell elkészíteni, mint bármilyen másik hirdetést. Nézzük, hogy hogyan készíts olyan álláshirdetést, amelytől a jelentkezők megnyalják mind a 10 CV-jüket.
*Becsült adat, de mindjárt látni fogod, hogy az itt bemutatott álláshirdetések ritkaságszámba mennek.
Egy fontos kitétel: szövegírók vagyunk, nem HR-szakemberek. Az álláshirdetés tartalmát és a HR-es finomságokhoz a terület szakemberei értenek igazán – a mi szakmánk az, hogy azt a tartalmat a legvonzóbb tálalásban adjuk át a jelölteknek. Ahogy minden reklámnál: a jó terméket te adod, mi pedig eladjuk a célpiacodnak.
Az állás „kilistázása”
Amikor nem szakember készíti az álláshirdetést, akkor az állást „kilistázzák”: ez az állás, ezt várjuk tőled, versenyképes fizetés, dinamikus csapat, jelentkezzél. Így is lehet munkahelyeket betölteni, persze – de egy villával is ki lehet vágni egy fát, ha elég türelmes vagy – csak nem éri meg. Az új szemlélet viszont eladja az állást. Lehet, hogy neked nem szimpatikus az Y és Z generáció hozzáállása a karrierhez, a cégekhez, az országhoz vagy bármihez. Azonban ha a világ megváltozott (márpedig megváltozott), akkor a versenyképesnek maradni kívánó cégeknek magukévá kell tenniük az új szemléletet – vagyis az állást nem kiírjuk, hanem eladjuk. Az állás egy termék. A jelentkező (a vevő) a munkaidejével megvásárolja a fizetését. Te a fizetésért cserébe megvásárolod azt a hozzáadott értéket, amit ő tud. Ez vegytiszta üzleti tranzakció. Az állás egy termék.
Így teszi tönkre a rossz álláshirdetés a céged
Mielőtt megnézzük, hogy hogyan adjuk el termékként az állást, nézzük meg, hogy mit tesz veled a rossz álláshirdetés. 1.A sablonos álláshirdetéssel a céged ugyanolyan lesz, mint bármelyik konkurensed. Ez hatalmas probléma, hiszen valószínűleg sok pénzt költesz a differenciálásra, és a céged nem ugyanolyan, mint bármelyik konkurensed. 2. Túl sokan jelentkeznek rá. A tökéletes hirdetésre egyetlen ember jelentkezik: az, akit felveszel. Ez az ideál, amit nem tudunk elérni, de célunk megközelíteni. Ismered a problémákat a túl sok jelentkezővel: nagyon sok erőforrást köt le. 3. Ha rossz a nyelvezet, rossz a kiírás, rossz a csatorna, sablonos a kommunikáció (stb.), akkor talán pont az ideális jelöltedet nem éred el. Átnézel 200 jelentkezőt, beleölsz egy csomó pénzt a felvételi folyamatba, és végül nem tudod felvenni a legjobb jelöltet. 4. Ha rossz a hirdetés (és azon túlmutatóan a rossz felvételi folyamat), az csökkentheti az árbevételed. Ez hatványozódik, ha nagy cég vagy: a többség úgy gondolja, hogy a felvételi folyamaton tapasztaltak többet árulnak el a cégedről, mint a vásárlói élmény. A felvételben csalódott emberek jó része vásárlóként is lemond a cégről.
Mit tud tehát a jó hirdetés?
Először is betartja azt a marketingszöveg-írói alapvetést, hogy nem a tulajdonságokra fókuszál, hanem az előnyökre. A terméktulajdonság mindaz, amit a terméked papíron tud, a termékelőny pedig az, amit a jelölt tapasztal (és ahogyan jobbá válik az élete). Mindig termékelőnyök alapján vásárolunk: a fejfájáscsillapítót nem azért veszed meg, mert adott kémiai vegyületet tartalmaz (terméktulajdonság), hanem azért, mert elmulasztja a fejfájásod (termékelőny). Az állást is a termékelőnyökkel keresztül adod el. A jelöltről szól. Nem a céged az érdekes, sőt a céged a legkevésbé érdekes. Azt akarja olvasni valaki, hogy ő mit kaphat a cégedtől, hogyan tud ott elhelyezkedni, hogyan valósíthatja meg a céljait. Ultrakonkrét. Nem azt írod, hogy versenyképes fizetést, mert az semmit nem jelent, és mindenki ezt mondja. Azt mondod, hogy 200 000 Ft kezdőfizetés. Nem azt írod, hogy dinamikus csapat, hanem kiraksz egy videót, ahol megmutatod, hogy valóban dinamikusan beszélnek, gyorsan gondolkodnak stb. Nem azt írod, hogy szép irodai környezet, hanem leírod az irodát: műbőrfotel, Playstation, focipálya a kertben, 150 megás net. Általában szerepel valamilyen sztori, ez jellemzően fejlődéstörténet: valószínűleg itt tartasz most és ezeket a problémákat tapasztalod, az állás pedig ehhez a jövőhöz segíthet hozzá. Másik gyakori sztoritípus a cég missziója, amellyel a többiek ellenében pozicionálja magát a hirdető. Végül pedig külön oldalon van. Rakd ki a hirdetőoldalakra az állásod, ha a célod a minél nagyobb elérés, esetleg tudod, hogy a célzott személy gyakori böngészője az oldalaknak. De (és ez egy nagy de) csinálj egy külön landing page-t az álláshirdetésednek. Nevetségesen egyszerű feladat, és a cégek 98%-ától azonnal megkülönböztet (jó értelemben), hiszen a többség erre nem gondol (vagy ezzel nem fárad).
Egy átlagos hirdetés
A screenshoton nem látod, de ők is versenyképes fizetést ígérnek. Ez annyira sablonos, amennyire egy hirdetés sablonos lehet: elvárások, előnyök, juttatási csomag, jelentkezés (motivációs levél, önéletrajz!). Egy nagy hirdetési oldalon találtam.
Egy modern és kiváló álláshirdetés
A Grantis álláshirdetése kiváló: külön oldalon van, Instapage-dzsel készített egyedi dizájn, előnyökre fókuszál, sztorit mesél, kizárást alkalmaz.
Milyen hosszú lehet az álláshirdetés? A Grantisé pl. meglehetősen hosszú. Nincs ökölszabály: írj ki mindent, ami ahhoz kell, hogy az ideális jelölteted meggyőzd (és vágj ki minden felesleget). A cikk végén kapsz egy vázlatot is. A hosszal szűrhetsz is, pl. az aljára teszel olyan jelentkezési infókat, amiket bekérsz a jelentkezőtől (pl. tárgymezőbe írjanak valamit – ha valaki beírja, onnan tudod, hogy átolvasta). Aki igazán elkötelezett, az mindent tudni akar a cégről. Amíg érdekes és a jelöltnek releváns, addig nem túl hosszú. Tegyük fel a költői kérdést. Ha pénzügyi tanácsadó vagy, akkor hova fogsz jelentkezni – a korábban látott tucathirdetésre, vagy a Grantis minden részletre kiterjedő ajánlatára? Ez utóbbi már megjelenésében is azt üvölti, hogy ez egy profi cég.
Belegondoltál már, hogy az irodalmi mesterműveket hogyan tudják megírni? Elárulom a „titkot”: nem megírják őket… hanem szerkesztik. Alapvető különbség van a „megírom” és a „megszerkesztem” között. Az írásban járatlan ember sokszor úgy tekint az írásra, mint egy lineáris folyamatra, amely során a kész szöveg már elsőre szinte publikálható minőségben születik meg. Valójában viszont az írás gondolkozás papíron. Adott, hogy mit szeretnél kommunikálni, és addig „legózol” a darabokkal (a struktúra, a bekezdések, a mondatok, sőt egyes szavak szintjén), amíg visszakapod azt, amit mondani akarsz. Kibányászod a gyémántot. Az írási minikurzusunk 2. része. Itt találod az elsőt. Számtalan író (a szépirodalomtól kezdve az újságírókon át a copywriterekig) elsőre nem tud jót írni. Ha elolvasnád az első szövegüket, azt gondolnád, hogy egy nyelvtanból hármas középiskolás vakarta össze. Az ő „titkuk”, hogy kiválóan szerkesztik a saját anyagukat – nem elsőre akarnak jót írni, hanem az ötödik változatra. A szerkesztés egy másik cikk témája lesz – mert most azt nézzük meg, hogy hogyan írj könnyedén vállalhatatlan első vázlatokat (amelyet aztán publikálható anyaggá szerkeszthetsz).
Ne üres papírlappal kezdj
Az üres lap bénítólag hat sokakra. Talán rád is. De mivel olvastad a cikksorozat első részét, így már van egy vázlatod, amit kiegészítesz. Soha ne üres papírlappal kezdj.
Tételmondat, kifejtés, példa
Amint megvan a szöveged íve (honnan akarsz eljutni hová, mi a téma és mi az anyagod célja), és van egy (ízlés szerinti kidolgozottságú) vázlatod, akkor kezdjünk el írni egy rossz szöveget. A javasolt felépítés a textémáidhoz (szövegegység, puritánabbul: blokkok):
tételmondat (elmondod a legfontosabb gondolatot, pl.: „a marketing az a tevékenység, amikor 20 000 Ft-os bankjegyeket vásárolsz 10 000 Ft-ért.”)
kifejtés (a tételmondatot magyarázod annyi mondattal, amennyi a megértéshet szükséges)
példa (egy mondat, egy kép, egy videó – ezt az elemet sokan lehagyják, pedig ez adja az anyagod igazi erejét)
Ha megfigyeled, nem azt mondtam, hogy a bekezdéseidet építsd fel így, hanem azt, hogy a szövegegységeket. Ennek oka az, hogy az online bekezdés rövid, így gyakran egy koncepciót több bekezdésben írsz le. Ha printszöveget írnál, talán egy bekezdésbe szednéd azt, ami online sok kis bekezdés.
A szöveged tehát a kezdő gondolattól a konklúzióig felépíthető ezzel a hármas felépítéssel. Tételmondat, magyarázat, példa. Tételmondat, magyarázat, példa. Ha még nem olvasatja magát jól az anyag, akkor se aggódj: egyelőre a csontvázat rakjuk össze. Minden átkötéssel, alcímmel és hasonló kohéziós elemmel később foglalkozunk.
