Ismered azt a gyomorszorító érzést, amikor végre élesíted a kampányt… fizeted a hirdetéseket… és több száz látogató után nagy bizonyossággal kiderül, hogy a szöveged nem konvertál?
Mindenki ismeri, aki a marketingben dolgozik, esetleg maga is szövegíró. (Aki pedig az ellenkezőjét mondja, az hazudik – vagy most kezdi a szakmát, és eddig 3 kampánya volt, melyek mind működtek.)
Mit lehet ilyenkor csinálni?
Mondom az opcióidat:
- Pánikba esel és menekülsz
- Követed ezt a listát (én is hasonló lépéseken megyek végig), hogy megoldd
Az első opciót azért nem ajánlom, mert a marketing bizony jobban fizet, mint a McDonald’s – még akkor is, ha ez stresszesebb munka. (Ezt nehezen vitathatod el: minden kampányodnál nulláról indulsz. Nem vigasztal a több száz sikeres kampány a múltban, ha a jelenben az aktuális kampány nem hoz semmit.)
Nézzük tehát, hogy hogyan javítsuk meg a nem konvertáló szövegeket.
0. Rendben van-e a technika?
Tehát lehet-e rendelni az oldalon, kiment-e a hírlevél, jó helyre mutat-e a Facebook-hirdetésben megadott link, az automatán küldött számlád valóban kimegy-e, a rendeléseket rögzíti-e a rendszered, egyáltalán éles-e az oldal.
Tudom, hogy tapasztalt marketinges vagy, aki már mindent automatikusan tesztel – azonban ha nem jön a konverzió, akkor legelőször a technikát nézd meg.
Igen, időnként mind elrontjuk – igen, a legtriviálisabb dolgokat is.
Tényleg a nulladik lépésed legyen ez, mert ha itt bukott a kampány, az is rossz érzés – ám még hülyébben éreznéd magad, ha 1 hétig optimalizálod a szöveget, és csak utána derül ki tesztrendeléseknél a bökkenő.
1. Piacképes a termék?
A negatív válasznak nyilván nem örülsz – mégis elsőként kell feltenned ezt a kérdést.
Ha a termékből korábban már adtál el többet is, a vevőknek tetszett, az eladásod nem volt veszteséges (értem ez alatt, hogy nem kellett az Isten pénzét elhirdetned egyetlen kósza vevő megszerzéséhez), akkor ezt a kérdést megnyugtató igennel megválaszolhatod. Még megnyugtatóbb az igen, ha a felméréseid is azt mutatják, hogy jóval nagyobb a piac, mint amit jelenleg elérsz.
Vészjósló jelek viszont az alábbiak:
- teljesen új termék, amit nem validáltál
- nem végeztél piackutatást a termékfejlesztés során (tehát fogalmad sincs, hogy kell-e bárkinek)
- drágább vagy, mint a piacod (de nem indokoltad, hogy mi a hozzáadott érték)
- olcsóbb vagy, mint a piacod (de nem nyugtattad meg a vevőt, hogy nem a minőségből engedtél)
- nincs egyetlen konkurens termék sem (a konkurenciának örülj, mert azt jelzi, hogy van fizetőképes piac)
- trendérzékeny a termék és már lefutott (most épp felfutóban van a csodálatos fidget spinner, ám lehet, hogy ez 2 év múlva már eladhatatlan lesz, mert addigra kimegy a divatból)
- nem változtatja meg pozitívan az ügyfeled életét
- több kampányt futtattál rá és sehogyan sem sikerült eladnod
Minél több pontot pipálhatsz ki, annál nagyobb a gyanú, hogy piacképtelen a termék. Értelemszerűen a legutolsó pont adja a legkomolyabb megerősítést – az erősen piacképes terméket még csapnivaló kreatívval is vásárolják páran (profi marketingszövegre azért van szükséged, hogy az „eltartom magam” cégedből „veszek egy Teslát” céget csinálj a jobb kampányaid által).
A csodálatos fidget spinner:
2. Jó a forgalom?
Jó termék + rossz célcsoport = nulla eladás.
Nézd meg…
- hírlevelednél a szegmentumot
- Facebook-hirdetésnél (meg egyéb hirdetéseknél) először a célzásaid (hátha éjfél volt már és valamit nagyon elnyomtál), utána a kattintók adatait
- landingnél az oldaladra érkezők demográfiáját
Ha ez megvan, akkor vesd össze a kampányod indítása előtt meghatározott célcsoporttal. Ha eltér, akkor a hiba szinte biztosan megvan.
Vajon ők a jó célcsoport? Apropó hármas pont!
3. Jó a célcsoport?
Ha korábban hasonló terméket ennek a célcsoportnak már eladtál, és (nem vagy, hanem és!) a termék nem „ugyanaz más csomagolásban”, akkor a célcsoportot jónak tekintheted. Szintén jónak tekintheted, ha új vásárlókra lősz (de a meglévő vásárlóidat vetted a célzásod alapjául).
Ha validáltad az igényt, akkor is igennel válaszolhatsz a kérdésre. (Ehhez azt a XXI. századi marketinges csúcstechnológiát alkalmazzuk leggyakrabban, hogy egyszerűen megkérdezzük az embereket, hogy mire van szükségük.)
Viszont ha semmilyen adatod nincs arra, hogy az adott célcsoportnak a termék kell, akkor valószínűleg itt a hiba. Nem, az nem számít adatnak, hogy „szerintem igen”. Az sem, hogy a főnököd ezt a célcsoportot álmodta meg.
A marketing azért kitűnő gyógyszere a hatalmas egónak, mert senki véleménye nem számít, csak a piacé és az analitikáé. Törődj bele: a te véleményed nem számít. Nyugi, az enyém sem. Természetesen nem etikai dolgokról beszélünk most.
4. Érted a célcsoportod?
Ha elvégezted a házi feladatot, akkor valószínűleg igen.
Ám hajlamosak vagyunk az önbecsapásra, ezért itt egy teszt: fogalmazd meg maximum 2 mondatban, hogy a termékedet miért vásárolnák meg. Milyen problémát oldasz meg? Mi az értékajánlatod?
Ha olyan nagy szavak mögé menekülsz, mint „költséghatékony” és „megoldás”, akkor nem érted a célcsoportod – hanem a piaci sablondumát böfögöd vissza.
Még jobb a teszt, ha meg is kérdezed akár élőben, akár egy Google űrlapon pár célcsoportbeli embered, hogy ez a leírásod leírja-e azt, amit ők éreznek, gondolnak stb.
5. Van értékajánlatod?
Előfizetői tartalom
Kattints a gombra és olvasd el, hogy mi mindent tartalmaz az előfizetés, miért éri meg és miért nem akarsz ebből kimaradni.
