Lehetetlen témából jól konvertáló landing page? A 4-szeres ROI története (esettanulmány)

Van olyan termék vagy szolgáltatás, amit nem kell magyarázni, mert az emberek 99 százaléka tudja, hogy az miképp könnyíti meg az életét. Amikor pedig nem kell magyarázni az alapokat, akkor jöhetnek a megkülönböztető tulajdonságok, például a te borotvád turbóvágó pengével rendelkezik, ami megkönnyíti a siklást a bőrön és csökkenti az irritációt, ráadásul 10 borotválkozásnál többet bír. Aztán ott vannak azok a dolgok, amelyekről a felhasználók 95 százaléka még sose hallott. Első blikkre lehetetlennek tűnik röviden, tömören, mindenki számára érthetően megmagyarázni, hogy mi a használat előnye, pedig a dolog mindenkit érint. Mostani cikkünkben azt mutatjuk be, hogy egy jól felépített landinggel és hatékony Facebook-hirdetéssel hogyan értünk el irigylésre méltó eredményeket. És hogy te miképp alkalmazhatod a leírt lépéseket a saját esetedben.

A kampányról röviden

Egy újonnan induló fogászat felfuttatása sose egyszerű feladat, leginkább azért, mert lassan minden utcasarkon van már rendelő. Néhány évvel ezelőtt kezdődött egy hullám, amikor – kis túlzással – minden fogorvos saját praxist akart; sokszor azért, mert azt látták, hogy az őket alkalmazó fogászatoknál nagyságrendekkel több pénz marad, mint amit nekik kifizetnek a páciensek költése után. Aztán sok lelkes, de tapasztalatlan próbálkozó jött rá arra, hogy az engedélyezés és annak költsége, a gépek karbantartása (mert nemcsak beszerezni kell ám azokat), a járulékok és a járulékos költségek, meg úgy általában bármi, amit azért fizet egy rendelő, hogy állandóan elérhető legyen és a páciensek megtalálják őket, gyakran teljes mértékben elviszi azt a bizonyos különbözetet. Másrészt pedig egy fogászatnál (is) rendkívül hangsúlyos a bizalom, hiszen az emberek csak úgy nem nyitják ki a szájukat az első útba eső rendelőnek. És most hagyjuk a kuponos oldalakon fillérekért kínált fogfehérítést. Arról van szó, hogy megélni leginkább azok tudnak ezen a piacon, akik összegyűjtöttek egy visszajáró pacientúrát, de ehhez precíz marketing kell a munka elején, mert egy páciens már azt is kétszer meggondolja, hogy egyáltalán fogorvoshoz menjen, azt meg még inkább, hogy melyikhez. Amikor egy fogászat falán még meg sem száradt a festék és még nem szilárdak az alapok, akkor az első kampány olyan, mint a rulett.
  • Hogyan építs fel nulláról egy Facebook-oldalt?
  • Mivel próbálod meggyőzni az embereket?
  • Lehet, hogy mégis kuponozni kéne?
  • Hova csoportosítsuk az erőforrásokat?
  • Mindenre van elég pénz?
  • És ha nincs, akkor Facebook vagy e-mail?
Egy bizonytalan légkörben kell jó döntést hozni.

Az ajánlat maga

A szóban forgó fogászatnál a munkát egy másik kollégával fogtuk össze, és úgy döntöttünk, hogy az első kampány témája az úgynevezett góckutatás lesz. A góckutatás lényege, hogy a fogorvos egy röntgenkép és fizikális vizsgálat segítségével alaposan megnézi, hogy a páciensnek nincs-e valamilyen rejtett fogászati problémája. A gócbetegség lényege ugyanis az, hogy egy fogászati góc (például szuvasodás vagy gyulladás) távoli pontokon kezdi el kifejteni a kellemetlen hatását. A fogas problémáért felelős kórokozók ugyanis bejutnak a véráramba, aztán a toxinok megbetegítenek egy távoli szervet. Tünetek? Hajhullás, vesegyulladás, bélgyulladás, vérszegénység, allergiák, alvászavar és idegesség, fáradékonyság és levertség. A sort folytathatnánk. Hogy mi ezzel a probléma (marketinges szempontból)? Az, hogy nem konkrét problémáról beszélünk, lásd az általános példát: szuvas a fogad, kezeltesd, mert idővel fájni fog és kihullhat. A gócos dolognak ezzel szemben van egy kis prevenciós jellege, amit az embereknek szinte lehetetlen eladni (hozzáteszem: minden piacon nehéz eladni), másrészt túlságosan általános. „Lehet, hogy van valami fogas probléma, de lehet, hogy nincs. Ha vannak tüneteid, az lehet, hogy emiatt van, de nem biztos.” Hátrány még, hogy majd' 15 ezer forintba kerül ez a kis játék (akciósan). Ami önmagában nem baj, de ha vannak egyéb nehezített tényezők, akkor már az lehet.

Látod? Alap esetben nem látod, mégis gondot okoz.

Ettől függetlenül azt éreztük, hogy a góckutatásos kampánynak vannak előnyei:
  • a leglátványosabb 4-5 tünet az emberek többségénél előfordulhat
  • csúnyán hangzik, de lehet építeni a félelemre
  • viszont ez nem etikátlan a dolog ebben az esetben, hiszen az emberek többsége nemhogy évente nem jár fogorvoshoz, de még baj esetén is csak legvégső esetben ül be a fogorvosi székbe
  • tehát nem kicsi az esélye, hogy egy-egy problémát valóban egy góc okoz, főleg a fogorvosokat hosszú ideje elkerülők esetében
A rendelő szempontjából pedig előny volt, hogy nem máshol látott kezelésekkel reklámozunk (fogfehérítés, fogkőeltávolítás, fogászati implantátum, cirkonkorona), hanem egy újdonsággal, amin ráadásul nagyobb az árrés (nem kell fizetni fogtechnikusnak, nincs anyagbeszerzés). A mi ajánlatunk speciális volt még abból a szempontból is, hogy nem panorámaröntgent használtunk, hanem 3D fogászati CT-t, ami az egyik legkorszerűbb diagnosztikai eszköz, mert pontos és precíz. A kétdimenziós kép helyett 3 dimenzióban mutatja meg az állcsontot, vagyis nincs olyan probléma, ami el tud bújni. Erre pedig lehetett építeni, hiszen ilyen eszköz nincs minden sarkon.

Miért erről a landingről és kampányról beszélünk most?

Három oka van.
  1. A kampány február és március hónapokban futott, szép eredményt ért el (lásd később). Tehát lehetett volna mutogatni a választási időszakra és a Facebooknál életbe lépő változásokra, de nem kellett ezt megtenni, mert túlcsordult a konverzió.
  2. Én a landing szövegéért feleltem, de egészen 1,5 évvel ezelőttig nem foglalkoztam értékesítési szövegírással. A klasszikus blogposztok és weblapszövegek volt az én területem, amit vegyítettem forgatókönyvekkel és egyéb fikciós írásokkal. Minden, amit most látni fogsz, és minden, ami bevált, az a Marketingszöveg.comon elérhető tudás alapján készült.
  3. Vagyis nincs kifogás, te is meg tudod csinálni.
A két legfontosabb segítség linkjét ezért hangsúlyosan betettem: Lássuk a landinget és a munkafolyamatokat. Read More

Így készíts jól konvertáló landing oldalt villámgyorsan (9 lépésben a Divi WordPress-sablon használata)

Kevés olyan online marketingeszköz van, amelynek iparágfüggetlenül vitathatatlan a jelentősége és egyúttal tűpontosan tudjuk mérni a hatékonyságát. A landing page ilyen eszköz. Szinte mindegy, hogy egy cipőbolt webshopjának termékoldaláról, szoftverfejlesztő cég havi előfizetési rendszerben működő programjának sales page-éről vagy nagy értékű irodaszék érkezőoldaláról van szó. A digitális meggyőzés és lezárás vezető online platformja a landing page. A webanalitikai eszközökhöz való hozzáférésnek köszönhetően ráadásul a hatékonyság megítélése sem vesz igénybe pár percnél többet. A legfontosabb mérőszámokról (oldalon eltöltött idő, visszafordulási arány és legfőképp a konverziós arány) ugyanis valósággal ordít egy landing page sikeressége vagy épp sikertelensége. Életbevágó, hogy marketingesként képes legyél:
  • jó minőségű
  • jól konvertáló
  • és esztétikus landing oldalakat építeni.
Mindezt egyszerűen, hatékonyan, nagy mennyiségben, reszponzívan és akár fejlesztői segítség nélkül. Ezért ebben a cikkben a legnépszerűbb tartalomkezelő (CMS) rendszer, a WordPress zászlóshajó sablonját, a Divit vesszük górcső alá. Mire végzel az olvasással, égni fogsz a vágytól, hogy elkezdhesd összekattintgatni benne a saját 0–24 órás pénztermelő gépezetedet.

Miért WordPress?

Egy korábbi cikkünkben részletesen megindokoltuk „szakmai vonzalmunkat” a rendszer iránt, de a legfontosabb előnyökről még egyszer, röviden:
  • felhasználóbarát, könnyen és több platformról (laptop, okostelefon, tablet) kezelhető;
  • fenntartása olcsó, ingyenes sablonok és pluginok garmadájából válogathatsz a szerkesztés során;
  • egyszerre többen is kezelhetik, ráadásul a differenciált jogosultsági szinteknek köszönhetően kockázatmentesen;
  • rendszeresen frissítik és folyamatosan fejlesztik;
  • a Google robotok és a közösségimédia-platformok egyszerűen imádják.
Ennek fényében érthető, hogy a világszerte elérhető weboldalak harmada erre a nyílt forráskódú rendszerre épül (ez több százmillió honlapot jelent), hiszen a 423 759 kódsor lefejlesztése (és inkább az összes belerakott munkaóra) egy szakembernek 112 munkaévébe került volna, a 6 milliárd dolláros becsül fejlesztési költségről nem is beszélve. Ha maradtak volna kétségeid, most végképp eloszlatom őket: a világ 100 legsikeresebb weboldalából 15 WordPress-alapú és olyan globális márkák használják, mint a Walt Disney, a PlayStation, a CNN, a TechCrunch, a People magazin vagy az NFL.  Ha ez sem tántorít el az egyedi fejlesztéstől, akkor nézd meg, mely Fortune 500-as cégek váltottak WordPressre és talán meggondolod magad.

Miért ajánljuk a Divi sabloncsaládot?

A választás részben önkényes volt, mivel ebben a sablonban hoztam létre az elmúlt 2 évben több mint ötven landing page-et. Az ez idő alatt felhalmozott gyakorlati tapasztalataimat és munkagyorsító tippjeimet szeretném veled megosztani. De csak részben, mivel e cikk születésének pillanatában 437 821 felhasználó tette le a digitális garast a Divi mellett, amely így globálisan az egyik legnépszerűbb a WordPress-sablonok közül. (Ez a sablont megvásárlók száma, amibe ugyanúgy beletartoznak a 20-30 landing oldalt „üzemeltető” kkv-k, mint a Diviben dolgozó webdizájnerek, akik akár havonta is legyártanak ugyanekkora mennyiségű érkezőoldalt. Mivel pontos arányokat nem tudunk, ezért maradjunk annyiban, hogy ez konzervatívan becsülve is több millió landing page-et jelent.) Nem is csoda, hiszen a CMS-rendszerektől megszokott felhasználóbarát kezeléshez szinte korlátlan A/B-tesztelési lehetőség, igényes vizuális megjelenés és „természetes” reszponzivitás társul. Mielőtt rátérünk a sablon részletes és marketingszempontú bemutatására, muszáj tennem egy utolsó gondolati kitérőt.

Megtiltom, hogy elolvasd ezt a cikket, ha…

Ebben a cikkben nem tanítalak meg landing page-et írni. Nem adok tanácsokat a már elkészült oldalad konverziós arányának javítására. Arról sem fogok beszélni, hogyan ismerd ki a célpiacod stílusát, milyen CTA-kat használj vagy építs brandet egyetlen érkezőoldallal. Ha nem tudod, hogyan állj neki a landing oldal készítésnek, akkor alaposan olvasd el cikkgyűjteményünket a témában, ahol ezekre a kérdésekre válaszolunk, és ezután ugorj neki a szerkesztésnek. Ha viszont már felvértezted magad a szükséges (tartalom)marketinges ismeretekkel és már csak a megvalósítás van hátra, akkor vegyél elő tollat és papírt vagy nyiss egy jegyzettömböt, mert lépésről lépésre bemutatom a sablon működését.

9 tipp a hatékony és gyors landing page készítéshez

Read More

Így növeld meg az oldalad konverzióját (13 pontos csekklista, amit mi is használunk)

Szeretnéd ránézésre megtalálni azokat a pontokat az oldaladon, amelyeken változtatva növelheted a hatékonyságát? Ez a cikk azt mutatja be, hogy milyen szemmel nézd az oldalad (ami lehet egy landing page, egy szolgáltatásbemutató aloldal vagy bármi, amit a webre álmodtál) és pontosan milyen elemekre figyelj. Pragmatikusak leszünk. Egy ideális világban ugyanis nem találgatsz, hanem mindent pontosan … Read more

Landing page készítés nulláról (Az összes elem, amit legutóbb elfelejtettél)

Ez itt nem egy teljes szövegírási segédlet. Ez egy leltár. A landing page készítés alapjai szövegírói szemmel. Ez a cikk segíteni fog neked, hogy bármilyen LP-típust készülj is írni, felkészülten vághass bele, pontosan ismerve, hogy mit és miért kell elhelyezned rajta, és hol kell alkalmaznod azokat a haladó technikákat, amelyeket már korábban bemutattunk (és persze itt is hivatkozok). Ne húzzuk az időt.

Hogyan fogod terjeszteni?

Az első fontos kérdés, amit tisztáznunk kell, mert befolyásolni fogja, hogyan építed fel az oldalt. Nagyon nem mindegy, hogy egy hírlevélkampányból, Facebook-hirdetésből vagy éppen egyszerre minden csatornádról irányítod ide a potenciális leadeket. Ha egy csatornához egy landinget használsz (ajánlott), akkor sokkal jobban szegmentálhatod már az ismeretlen érdeklődőket is. Nem is beszélve arról, hogy jobban tarthatod a message match-et (ezt később elmagyarázom). Ezt tehát már azelőtt tudnod kell, hogy magát a tervezgetést megkezdenéd. Akár fel is hívhatod a figyelmet arra, hogy honnan jött az érdeklődőd. Az első bekezdésben írhatod, „örülök, hogy megláttál a hírfolyamodban, mert” vagy „életed legjobb döntése volt megnyitni a levelet és kattintani”. Ebből tudható, hogy pontosan ismered, honnan és miért jött, ezzel bizalmat építesz. Térjünk át magára az oldalra.

Mit, miért, hogyan?

3 olyan alapvető információ van, amelyet az olvasódnak a landing page elolvasása (vagy akár skimmelése) után egyértelműen meg kell értenie.
  • Mit kínálsz neki?
  • Mit kérsz cserébe?
  • Mit kell tennie?
Az ezekre adott válaszaidnak nagyon konkrétan kell szerepeljenek az oldalon, ezért neked is tisztáznod kell magadban, mielőtt egyetlen szót is leírsz. Kezdjük azzal, mit adsz te. Emlékszem egy workshopunkra, ahol menet közben fejtettük meg, hogy igazából nem is a leadek behozása a legnagyobb probléma, mert eléggé egyedi szolgáltatást kínált az ügyfél. A kihívást inkább az jelentette, hogyan szűrjük ki a komolytalan érdeklődőket, mivel az egész folyamat első lépése – szükségszerűségből – egy helyszíni felmérés volt (egyben ez volt a csalitermék is), ami viszont túlságosan idő- és erőforrásigényes, ha nem vezet konverzióhoz. Ha egyszerűen nekiestünk volna és írunk egy olyan szöveget, ami a lehető legtöbb embert juttatja a csalitermékig, konkrétan kárt okoztunk volna az ügyfélnek. Hát ezért fontos, hogy nagyon pontosan tisztázd a céljaidat. Kitérek az ár-érték arányra is röviden (még ha nem is szeretjük ezt a kifejezést). Vajon amit kínálsz és kérsz, az minden szempontból egyensúlyban van? Nem csak arra gondolok, hogy ne kérd be anyuka vércsoportját egy egyszerű hírlevél-feliratkozásért – az is gond, ha túl sokat adsz túl kevésért cserébe. Sőt, mindjárt többféle problémát is felvethet.
  • Egyfelől lehet, hogy csökkenti terméked érzékelt értékét (perceived value). Túl régóta velünk van a Teleshop ahhoz, hogy elhiggyem neked, a 100 ezer forintos késkészletet csak most megkapom 8 ezerért, meg még jár hozzá egy ló.
  • Másfelől viszont gyanúra adhat okot. Ha elhiszem, hogy a termék tényleg ilyen értékes, és mégis nevetséges az ellenértéke, akkor feltételezem, hogy a folyamatban van valami trükk, ahol többet akarsz tőlem kicsalni.
Ha hiteltelenül kis ellenértéket kérsz, annál már az is jobb, ha ingyen adsz valamit – ezt remekül mutatják azok a jellemzően facebookos webshopakciók, ahol csak szállítási költségért rendelhetsz meg kis értékű termékeket (órát, sörnyitót stb.). Tiszta sor, hogy ilyenkor nem az a termék a lényeg, az ára befektetés a leadszerzésbe, hiszen nagy forgalom irányul az oldalra. Ráadásul a közösségi médiából, ahol a vásárlók kommentjei testimonialként azonnal meg is erősítik, hogy nem átverni akarsz. Végül: mit kell tennem, hogy lead legyek? Hogyan kaphatom meg a csalidat vagy a termékedet? Ne hülyének nézz, de vezess végig a folyamaton. Mondd meg, melyik gombra kattintsak, az hová fog vinni, meddig fog ez tartani és mi lesz a végeredmény. E-mailben elküldesz egy e-bookot? A postás kihozza a csomagot? Magabiztosabban vágok bele, ha előre tudom, miért küzdöm át magam az űrlapjaidon és checkoutfolyamataidon. Most, hogy ezeket tisztáztuk, kezdhetjük a boncolást.

A landing page anatómiája

Read More

Hogyan szereztünk 5 920 000 Ft értékű leadet egy landinggel? [Esettanulmány]

Szép összeg, ugye? Ha jól rakod össze a terméked és jól írod meg a landing page-t, akkor annyi leadet szerezhetsz, amennyit már alig tudsz kiszolgálni. Sokkal édesebb probléma a kapacitásbővítés, mint a (kkv-knál gyakrabban előforduló) rossz kampány miatti kevés lead (következésképp kevés deal, azaz megállapodás). A cikkben egy 2,4%-on konvertáló landinget veszünk át, amellyel 185 … Read more

Így készíts jobb álláshirdetéseket, mint a piacod 98%-a* (vázlattal)

A cégek többsége sajnos elfelejti, hogy az álláshirdetés egy hirdetés. Ennélfogva elsősorban nem a HR-es szakmához tartozik (legföljebb tartalmában), hanem a reklámszakmához. Az álláshirdetést úgy kell elkészíteni, mint bármilyen másik hirdetést. Nézzük, hogy hogyan készíts olyan álláshirdetést, amelytől a jelentkezők megnyalják mind a 10 CV-jüket.
*Becsült adat, de mindjárt látni fogod, hogy az itt bemutatott álláshirdetések ritkaságszámba mennek.
Egy fontos kitétel: szövegírók vagyunk, nem HR-szakemberek. Az álláshirdetés tartalmát és a HR-es finomságokhoz a terület szakemberei értenek igazán – a mi szakmánk az, hogy azt a tartalmat a legvonzóbb tálalásban adjuk át a jelölteknek. Ahogy minden reklámnál: a jó terméket te adod, mi pedig eladjuk a célpiacodnak.

Az állás „kilistázása”

Amikor nem szakember készíti az álláshirdetést, akkor az állást „kilistázzák”: ez az állás, ezt várjuk tőled, versenyképes fizetés, dinamikus csapat, jelentkezzél. Így is lehet munkahelyeket betölteni, persze – de egy villával is ki lehet vágni egy fát, ha elég türelmes vagy – csak nem éri meg. Az új szemlélet viszont eladja az állást. Lehet, hogy neked nem szimpatikus az Y és Z generáció hozzáállása a karrierhez, a cégekhez, az országhoz vagy bármihez. Azonban ha a világ megváltozott (márpedig megváltozott), akkor a versenyképesnek maradni kívánó cégeknek magukévá kell tenniük az új szemléletet – vagyis az állást nem kiírjuk, hanem eladjuk. Az állás egy termék. A jelentkező (a vevő) a munkaidejével megvásárolja a fizetését. Te a fizetésért cserébe megvásárolod azt a hozzáadott értéket, amit ő tud. Ez vegytiszta üzleti tranzakció. Az állás egy termék.

Így teszi tönkre a rossz álláshirdetés a céged

Mielőtt megnézzük, hogy hogyan adjuk el termékként az állást, nézzük meg, hogy mit tesz veled a rossz álláshirdetés. 1. A sablonos álláshirdetéssel a céged ugyanolyan lesz, mint bármelyik konkurensed. Ez hatalmas probléma, hiszen valószínűleg sok pénzt költesz a differenciálásra, és a céged nem ugyanolyan, mint bármelyik konkurensed. 2. Túl sokan jelentkeznek rá. A tökéletes hirdetésre egyetlen ember jelentkezik: az, akit felveszel. Ez az ideál, amit nem tudunk elérni, de célunk megközelíteni. Ismered a problémákat a túl sok jelentkezővel: nagyon sok erőforrást köt le. 3. Ha rossz a nyelvezet, rossz a kiírás, rossz a csatorna, sablonos a kommunikáció (stb.), akkor talán pont az ideális jelöltedet nem éred el. Átnézel 200 jelentkezőt, beleölsz egy csomó pénzt a felvételi folyamatba, és végül nem tudod felvenni a legjobb jelöltet. 4. Ha rossz a hirdetés (és azon túlmutatóan a rossz felvételi folyamat), az csökkentheti az árbevételed. Ez hatványozódik, ha nagy cég vagy: a többség úgy gondolja, hogy a felvételi folyamaton tapasztaltak többet árulnak el a cégedről, mint a vásárlói élmény. A felvételben csalódott emberek jó része vásárlóként is lemond a cégről.

Mit tud tehát a jó hirdetés?

Először is betartja azt a marketingszöveg-írói alapvetést, hogy nem a tulajdonságokra fókuszál, hanem az előnyökre. A terméktulajdonság mindaz, amit a terméked papíron tud, a termékelőny pedig az, amit a jelölt tapasztal (és ahogyan jobbá válik az élete). Mindig termékelőnyök alapján vásárolunk: a fejfájáscsillapítót nem azért veszed meg, mert adott kémiai vegyületet tartalmaz (terméktulajdonság), hanem azért, mert elmulasztja a fejfájásod (termékelőny). Az állást is a termékelőnyökkel keresztül adod el. A jelöltről szól. Nem a céged az érdekes, sőt a céged a legkevésbé érdekes. Azt akarja olvasni valaki, hogy ő mit kaphat a cégedtől, hogyan tud ott elhelyezkedni, hogyan valósíthatja meg a céljait. Ultrakonkrét. Nem azt írod, hogy versenyképes fizetést, mert az semmit nem jelent, és mindenki ezt mondja. Azt mondod, hogy 200 000 Ft kezdőfizetés. Nem azt írod, hogy dinamikus csapat, hanem kiraksz egy videót, ahol megmutatod, hogy valóban dinamikusan beszélnek, gyorsan gondolkodnak stb. Nem azt írod, hogy szép irodai környezet, hanem leírod az irodát: műbőrfotel, Playstation, focipálya a kertben, 150 megás net. Általában szerepel valamilyen sztori, ez jellemzően fejlődéstörténet: valószínűleg itt tartasz most és ezeket a problémákat tapasztalod, az állás pedig ehhez a jövőhöz segíthet hozzá. Másik gyakori sztoritípus a cég missziója, amellyel a többiek ellenében pozicionálja magát a hirdető. Végül pedig külön oldalon van. Rakd ki a hirdetőoldalakra az állásod, ha a célod a minél nagyobb elérés, esetleg tudod, hogy a célzott személy gyakori böngészője az oldalaknak. De (és ez egy nagy de) csinálj egy külön landing page-t az álláshirdetésednek. Nevetségesen egyszerű feladat, és a cégek 98%-ától azonnal megkülönböztet (jó értelemben), hiszen a többség erre nem gondol (vagy ezzel nem fárad).  

Egy átlagos hirdetés

A screenshoton nem látod, de ők is versenyképes fizetést ígérnek. Ez annyira sablonos, amennyire egy hirdetés sablonos lehet: elvárások, előnyök, juttatási csomag, jelentkezés (motivációs levél, önéletrajz!). Egy nagy hirdetési oldalon találtam.  

Egy modern és kiváló álláshirdetés

  A Grantis álláshirdetése kiváló: külön oldalon van, Instapage-dzsel készített egyedi dizájn, előnyökre fókuszál, sztorit mesél, kizárást alkalmaz.
A kizárás egy haladó copywriting-technika. Érdemes alkalmaznod. 
Milyen hosszú lehet az álláshirdetés? A Grantisé pl. meglehetősen hosszú. Nincs ökölszabály: írj ki mindent, ami ahhoz kell, hogy az ideális jelölteted meggyőzd (és vágj ki minden felesleget). A cikk végén kapsz egy vázlatot is. A hosszal szűrhetsz is, pl. az aljára teszel olyan jelentkezési infókat, amiket bekérsz a jelentkezőtől (pl. tárgymezőbe írjanak valamit – ha valaki beírja, onnan tudod, hogy átolvasta). Aki igazán elkötelezett, az mindent tudni akar a cégről. Amíg érdekes és a jelöltnek releváns, addig nem túl hosszú. Tegyük fel a költői kérdést. Ha pénzügyi tanácsadó vagy, akkor hova fogsz jelentkezni – a korábban látott tucathirdetésre, vagy a Grantis minden részletre kiterjedő ajánlatára? Ez utóbbi már megjelenésében is azt üvölti, hogy ez egy profi cég.  

Így hirdess meg egy állást konkrét fizetéssel

Read More

Hogyan kerestünk 2 780 000 forintot egy landing page-dzsel?

Ma kétfajta online cég van:
  • az egyik még nem ismerte fel, hogy milyen értékes a szövegírás
  • a másik annyi landinget, hírlevelet és salesanyagot készít, amit csak kapacitással bír
„Now, let’s write a swimming pool”, mondta volt John Lennon. A szabadságérzeted új szintre emeli az, ha képes vagy írni egy olyan landing page-t, ami milliókat hoz be minimális hirdetési költséggel. Itt van minden, amit tudnod kell. A kampányt most marketingszempontból vesézzük ki.  

A termék és az ajánlat

  Remélem, hogy köztudomású, hogy marketinges tréningeket tartunk. Ezekről bővebben olvashatsz itt. Mindegyikről készül felvétel profi stábbal, a videókat pedig a résztvevők vehetik meg 15 000 Ft-ért. Ha valaki jegy nélkül venné meg, akkor a tréning jegyárát kérjük. Ez tehát 35 000 Ft, kivéve az e-commerce tréningnél, amelynél 30 000 Ft – a cikk összes ára nettóban értendő. Ezen árazás oka kettős: egyrészt ne kannibalizálja a részvételt az, hogy a videó jegy nélkül olcsóbb, másrészt a felvételeket a jegyek mellé szántuk extraként. Fogtuk a 2016-os évben tartott tréningjeink felvételeit (kivéve a befolyásolási tréninget, mivel az idei tematika, hiába volt decemberben a bemutatása), és összeraktuk őket egy csomagba. Ez teljes áron 130 000 Ft lett volna.  

Ezután elkezdtünk gondolkozni azon, hogy hogyan ösztönözzük a teljes videócsomag megvételét

Read More

Hogyan építs brandet egy landing page-dzsel? (esettanulmány)

Ha követsz minket és otthon vagy az online marketingben, akkor biztosan tudod, hogy minden landing page legfontosabb célja a konverzió. Ezért fogsz igazán meglepődni, hogy egy landing page-ünkön nem volt cél, hogy konverziót szerezzünk. Vagy pontosabban: a konverzió az volt, hogy elolvassák.

A kommunikációs lehetőség

Jött a Black Friday, amely során a cégek hatalmas akciókat adnak, hogy ezzel az eladást ösztönözzék. Amerikában már új hagyománnyá vált, itthon pedig pár éve hódít. Az arculatunkba nem illik, hogy árakciózzunk. Ennek oka egyszerű: az akciózás a legveszélyesebb marketing- és árstratégiák egyike – kiegészítve azzal a pozicionálással, hogy te legyél a legolcsóbb. Egy hatalmas áruházlánc ezt meg tudja csinálni hosszú távon és sikerrel, mert tucatnyi ember dolgozik az árstratégián, illetve van annyi erőforrásuk, hogy jóval bekerár alatt is értékesítsenek termékeket (hogy aztán megszedjék magukat a többi terméken). Ezzel szemben egy kkv-nak nincs ennyi marketingbüdzséje (sok kkv-nál marketinges sincs), sem pedig mozgástere.
Hogy miért ellenezzük annyira az akciózást, arról itt olvashatsz bővebben.
Mi tehát azt képviseljük, hogy folyamatos akciózás nélkül is lehet céget építeni – sőt csak úgy lehet igazán. A feladatod az, hogy minél több értéket adj jó ügyfeleknek – nem pedig az, hogy minél olcsóbbra hozd ki, és olyan embereknek értékesíts, akik nem hozzád hűségesek, hanem a mindenkori legalacsonyabb árhoz. Ebből született meg az, hogy a Black Fridayt megfordítjuk, és White Friday „akciót” hirdetünk: csak a Black Friday napján nálunk minden drágább. Nézd meg a teljes oldalt (kattintásra nagyobb lesz): white-friday Ennek a fricskának a farvizén pedig minél több emberhez eljuttatjuk azt, hogy hogyan állunk az akciózáshoz, az üzlethez és a marketinghez. Ehhez kellett tehát minél több szempár az oldalra.

A marketinges feladata

Read More

17+1 ok, amiért nem kattintanak a CTA-dra

Csilivili landing page, piszkosul jónak érzett hírlevél, de a CTA-ra mégsem kattintanak. Esetleg nem annyian, mint kellene. Jogos, hogy tudni szeretnéd, hogy mi a kudarc oka, hiszen felépítettél egy kampányt, és most ott állsz egy kicsit csalódottan, leforrázva, mert a konverzió – a karmához hasonlóan – csalfa némberként viselkedik veled. Éppen ezért felsorolunk 17 gyakori hibát, amelyeket … Read more

Így javíthat az OTP a leadgeneráló landing page-én (elemzés)

Szívemnek igen kedves, amikor a PayPass találkozik a landing page-dzsel – mert mindkettőt szeretem. Az OTP nyereményjátékot hirdetett, hogy a PayPasst és az egyérintéses fizetést népszerűsítse az ügyfelei körében, a clickthrough landing page-ükön pedig van még tesztelhető elem és kiaknázatlan best practice. Azt nézzük meg most, hogy hogyan javíthatnának még az oldalon, és mit érdemes tesztelni. Remélem, hogy a marketingosztálytól olvassák és hasznosnak találják majd.

Maga a kampány

  Így néz ki a hírfolyamuk posztja, ezt (és hasonló képeket) hirdetésként is fölhasználják: otp online marketing Ez erre az oldalra vezet (minden URL-t paramétereztek, én a sima oldalt adom meg, hogy ne szemeteljük az analitikájukat). Ennek a click-through landing page-nek a céloldala ez a regisztrációs oldal. Várható, hogy a kampány lefutásával az oldalakat leszedik, ezért a 2 oldal mentését megtalálod itt és itt. (Nagy képfájl.) Olvasd át a kampányelemeket, majd közösen folytatjuk itt.  

Mi lehet a kampánycél?

  Nem látok bele az OTP online stratégiájába, hiszen nem ügyfelünk a bank. Ha ügyfelünk lenne, akkor meg nem fedném fel. Az viszont látszik a szakavatott szemnek, hogy a nyereményjátéknak 2 fő célja lehet: egyik a szolgáltatás használatának népszerűsítése, a másik a listaépítés. A játékra regisztrálók szinte biztosan olyan ügyfelek, akik:
  • rendelkeznek egyérintéses fizetésre képes kártyával (kivéve, ha valamiért az ügyfél úgy regisztrál, hogy valójában nincs ilyen kártyája, de az emberi hibát nem tudod teljesen kiszűrni)
  • és reagálnak a marketingüzenetekre (itt épp először egy Facebook-hirdetésre, majd az oldalon is elvégezték a regisztrációt)
E második pont a legfontosabb. Az első egy adatbázisból leszűrhető (ismerik a saját ügyfeleiket), és ha nincs valamilyen adatvédelmi megkötés, akkor fölhasználhatják. A másodikat (hogy reagálnak a marketingüzenetekre) csak kampányokkal tudhatod meg – és azért értékes infó, mert ha őket célzod mondjuk eDM-kampánnyal vagy bármivel, akkor magasabb lesz a megnyitás, megnő a konverziód és általában is sikeresebb lesz a kampányod. Annak adj el hambit, aki éhes.  

Hajtás felett

  Egyértelmű hiba, hogy sötét háttéren világos betűkkel írták ki a szöveget – nincs igazán szépérzékem a dizájnban, így megkockáztatom, hogy ez még szép is így, viszont nehezebben olvasható. Különösen úgy, hogy a „Nyerő az egyérintéses fizetés” headline még főcímet megillető betűméretben szerepel, de a lényeg (mit nyerhetek és hogyan) betűje már apró. Az információsorrend változtatásával is javíthatnak: az eredeti főcímet megtartjuk, majd magyarázó alcímként (és nagyobb betűmérettel) kiírhatjuk, hogy „fizess egy érintéssel, és óránként megnyerheted a 7000 Ft jóváírás egyikét”. Ezt tovább magyarázzuk: minden órában az első 10 fizetés nyer. Call to action a hajtás fölé. Az ajánlat egyértelmű és kis elköteleződést kérnek, így hamar lezárhatjuk azt, aki „kész van”. Minél egyszerűbb és könnyebben érthető az ajánlat, annál hamarabb jeleníthetsz meg egy CTA-t, míg az összetett (értsd: magyarázatot igénylő) és nagy elköteleződést bekérő ajánlat (drága, bonyolult a regisztráció stb.) CTA-ja alább kerül. Lásd ezt a képet (ContentVerve.com): cta helye az oldalon

Minél egyszerűbb az ajánlatod, annál följebb kerülhet az oldaladon a call to action.

Hajtás alatt

Az alcím nem elég konkrét. Az alcímben itt említhető, hogy az értékesebb nyeremény egy 500 000 Ft értékű utazási utalvány – erősebbé teszi a szöveget. Az ajánlat nincs fokozva. Emlékszel azokra a bizonyos hosszú tévéreklámokra, ahol „but wait, there’s more” felkiáltással az amúgy is jónak tűnő ajánlathoz kipakoltak még 1 tucat bónuszt, és szóltak, hogy ez még mindig ugyanannyiba kerül? Ilyenkor a jó ajánlatot ellenállhatatlanná teszik (mert értéket növelnek). Itt alapból jó ajánlat az, hogy (ha jól értem) regisztráció nélkül is megkaphatom a jóváírást, ennek fokozása volna az utazási utalvány. A gond csak az, hogy ennek megértéséhez kétszer kellett elolvasnom az oldalt. Megoldás az, ha a hajtás feletti szövegben „fizess egy érintéssel, mert jóváírást nyerhetsz” megközelítéssel a fizetést adják el, a hajtás alatti szövegben viszont „regisztrálj, mert a jóváírás mellett nyerhetsz egy utazási utalványt is” fókusszal már magát a regisztrációt „adják el”.  

Szövegezés

Read More