23 bizalomépítő elem, amit az okos marketingesek használnak (2. rész)

Az első részben arról a 13 kockázatcsökkentő elemről írtam, amely direkten vagy indirekten hitelesíti a salesszövegeidet, írásos és személyes kommunikációdat. Ma eggyel magasabb szintre lépve azokat a társadalmi bizonyítékokat (social proofokat) vesszük sorra, amelyekkel még minimálisabbra redukálhatod a potenciális vevőid félelemérzetét, mielőtt rákattintanak a weboldaladon a vásárlás gombra.

A közösség ereje a marketing szolgálatában

A társadalmi bizonyítékokról írt korábbi cikkünkben hosszabban írtunk annak a jelenségnek a pszichológiai hátteréről, hogy miért cselekszünk meg mi magunk is nagyobb eséllyel valamit, ha a hozzánk hasonló emberek már megtették korábban. A lényeg röviden és tömören: a közösség biztonságot ad. Ezért hajlunk a konformizmusra, veszünk részt a folyosói pletykagépezet fenntartásában, követjük a kerítésen átmászva sörtől felbátorodó barátainkat a lezárt strandra hajnali kettőkör ésvagy kérjük ki az ismerőseink, rokonaink tanácsát nagyobb kiadás előtt. A social proof pokolian hatékony meggyőzéstechnikai elem, mert a vásárlói döntéssel magányosan birkózó vevőd köré virtuális közösséget szervez azokból, akik már „túl vannak” ugyanezen választáson. Az ő elégedettségük automatikusan csökkenti a vevőd fejében a tranzakcionális kockázatot (és teszi nyitottabbá a costumer journey végigjárására). Minél magasabb, erősebb és demonstratívabb ez az elégedettség, annál kisebb, elviselhetőbb és vállalhatóbb a rizikó. Meggyőző bizonyíték a közösség „tévedhetetlenségére”, hogy a vevők 70%-a elolvassa a termékről írt review-kat online vásárlás előtt és azokat 12-szer (!) hitelesebbnek tartja, mint a márkák termékleírásait. Egy szó mint száz, a social proof kötelező elem, ha ki akarod maxolni a kampányaid bevételtermelő képességét, ezért nézzük is meg, milyen társadalmi bizonyítéktípusokat építhetsz be a marketingkommunikációdba. Read More

A vevőid nem hisznek neked, de ezzel a 23 elemmel kivívhatod a bizalmukat (1. rész)

Minden marketinges ember. Minden ember hazudik, tehát minden marketinges hazudik. E szillogizmus Seth Godinnak bestsellert ért, nekünk szövegíróként újabb elvégzendő házi feladatot jelent. Még ha Jerald Jellison szociálpszichológus állítását – miszerint naponta akár 200 (!) hazugság is elhagyhatja a szánkat – fenntartásokkal kezeljük, attól még tény, hogy a célközönségünk eleve bizalmatlanul olvassa az értékesítési szövegeinket és komplex kockázatelemzést „futtat le” vásárlás előtt. Minél nagyobb elkötelezettséget várunk el tőle, annál hosszabbat, alaposabbat és kíméletlenebbet. Bizalom nélkül tehát nemcsak az emberi civilizáció, a minket körülvevő társadalmi, gazdasági ökoszisztéma (vagy a házasságunk) omlik össze, hanem a kampányaink is menthetetlenül eltörnek. Ezért jól felfogott érdeked, hogy ismerd és használd a legalapvetőbb bizalomépítő és kockázatcsökkentő elemeket, amelyeken kicsorbul a kétkedés kardja és nyitottá teszi a legszkeptikusabb vevőjelöltjeidet is a vásárlásra.

A bizalom építőkockái

A vásárlási folyamat során megfogalmazott 5 legalapvetőbb kifogás között (nincs elég időm, nincs elég pénzem, nekem úgysem működne, nincs rá szükségem, nem hiszek neked) is ott találod az eredendő bizalomhiányt, amelyet kezelned kell. Mutatom, hogyan csináld. Read More

Bizalomépítés a bizalmatlanság korában: UGC és transzparencia

A reklámokban nem bízol, a médiában finnyásan válogatsz, a Facebookon álhírek lepik el az idővonalad. A közönséged ugyanígy gondolkodik. Gyakorlatilag sem a reklámok, sem más branded tartalom nem lesz hiteles addig, amíg egyedül csinálod, mert olyan, mint amikor egy párt plakátokat rak ki arról, hogy ők mennyire jók. A törzsszavazóknak felesleges, mást aligha győz meg. Hogy mi akkor a megoldás? Nem új a technika: be kell vonnod a közösséget. Sajnos nem tudom neked megmutatni, hogy a magyar lakosság jelenleg mennyire bízik a marketingesekben, ugyanis legnagyobb döbbenetemre ilyen kutatás úgy tűnik, nem készült az elmúlt egy évben. Minden Google-varázslatot bevetve egy 2013-as reprezentatív felmérést sikerült előásnom, de ez is elég beszédes. Az NRC akkor úgy mérte, hogy 78% szerint minimum a fele hazugság annak, amit egy marketinges állít, további 20% szerint néha hazudnak. Eközben a média megítélése, bár katasztrofális, ennél azért sokkal jobb volt. A felmérés akkor arra is rámutatott, hogy minél magasabb fokú végzettséggel rendelkezik valaki, annál bizalmatlanabb a marketinggel szemben. Érdemes itt idéznem a kutatást megrendelő cég, a PS:PRovocative ügyvezetőjét, Petrányi-Széll Ritát:
„A probléma az értékesítésorientált kommunikációban rejlik, és abban, hogy a médiumoknál ma kevés erőforrás áll rendelkezésre az értékes sztorik részletes kibontására.”
A Vatera és az eNET frissen publikált közös kutatásából kiderül, hogy az online vásárlók 64%-a csak azután szeret fizetni, hogy a megrendelt terméket kézhez kapja, ami nem éppen az általános bizalom jele (bár sok válaszadó azt állította, ez inkább kényelmi szempont). A helyzet globálisan sem jobb ennél. Az Egyesült Államokban például a szavazók 69%-a szerint hazudik a média (Media Research Center & YouGov). Az online hirdetések iránt pedig szintén hullámzó érzelmeket táplálnak a fogyasztók. Kiben bízunk akkor? A kormányban, a médiában, a brandekben, a reklámokban nem. A válasz adott: leginkább egymásban.

Az Olapic kutatásából a Kontent Magazin Traffic&Conversion Summit-különszámához készítettünk egy hasznos infografikát.

Ez már egy másfajta bizalom kora

A három leghitelesebb hirdetésformából kettőt már tavaly is a vásárlói vélemények adtak – az ismerősök véleményei és az online olvasott értékelések. A szerkesztőségi tartalmak csak negyedik helyre futottak be. Ezt a két formátumot számos másikkal együtt hívjuk user-generated contentnek (UGC). Az ilyen felhasználói tartalmak közé tartozhatnak:
  • hozzászólások (fórumban, Facebook-csoportban)
  • válaszokban adott ajánlások (pl. a Quorán vagy a Gyakorikérdéseken)
  • termékértékelések (egy webáruház termékoldalán, például az Amazonnál)
  • applikációkon keresztül adott értékelések (mint az Ubernél)
  • a megosztott videók (pl. terméktesztek vagy unboxingok)
  • a megosztott fotók (Instagram!)
  • a blogokon vagy máshol közzétett történetek
  • az e-mailben küldött ajánlások
  • a word of mouth, vagyis a szóban átadott vélemények
  • a videojátékokhoz készített modok (lásd a GTA-t, amelynek kiadója épp a napokban haragította magára minden rajongóját)
  • egy tréningen vagy konferencián készített jegyzetek
Naphosszat sorolhatnám. Nem is az a lényeg, hogy hány típusa van, hanem az, hogy mihez kezdesz vele. Ezek a tartalmak ugyanis a vásárlód szemében sokkal nagyobb hitellel bírnak, mint a sajátjaid. Akármennyire profin alkalmazod is a befolyásolási technikákat, akármilyen ügyesen mutatod be az előnyöket és ösztönzöl cselekvésre, a vásárló tudni fogja, hogy az adott tartalmat vagy hirdetést te készítetted. Te pedig abban vagy érdekelt, hogy eladj neki, ami feltételezi, hogy a pozitívumokra fókuszálsz. Lehet, hogy a landing oldalon sorra veszed a negatívumokat, a lehetséges kifogásokat is. Mondjuk leírod, hogy kezdők nem tudják használni a szoftvered, hogy a ruháid nem bírják jól az esőt, hogy szívbetegeknek nem jó a szaunád. Mindezek után a vásárlóban még mindig ott motoszkálhat az érzés, hogy csak nem mondtál el mindent. Úgyhogy rákérdez, utánanéz, mielőtt vásárolna. Ezen a ponton feltételezni fogom, hogy a terméked ténylegesen egy jó termék. Ha nem az, nem segíthetek – és nem is szeretnék. A cél nem az, hogy te értékteremtés nélkül meggazdagodj, hanem hogy jobbá tedd a vásárlód életét a termékeddel – amivel profitot realizálsz. A problémát különféle módszerekkel kezelheted.

1. Vond saját csatornáidra

Read More

Batman szól az e-kereskedőkhöz – Beszámoló a T&C Summit 2. napjáról

A második nap jóval kaotikusabb volt már, hiszen egy csomó emberrel személyesen is beszélnünk kellett – de szupererőnk, hogy konferencián egyszerre három-négy helyen is tudunk lenni, így természetesen az előadásokról is tovább közvetítünk. Mivel az információ sok, ismét csak a nap első felével indítunk… A sikeres e-kereskedők taktikái Roland Fraiser már az első napon is … Read more

Hogyan használd a testimonialt (és hogyan szerezd meg egyáltalán)?

Az online értékesítésben a bizalomnál értékesebbet nem szerezhetsz. Csak akkor leszel képes eladni bármit, ha képes vagy elérni, hogy a hozzád érkező látogatók megbízzanak benned – és erre nincsen sok időd, mindössze néhány perced. Időnként másodperced. Egy jól összerakott salesszöveg elég lehet egyes látogatók meggyőzésére, de a konverziódat jóval magasabbra is emelheted annál, mint hogy egyszerűen a meggyőzési technikákra alapozz. (Hozzáteszem, a social proof felhasználása is egy meggyőzési technika.) Nemrég írtam arról, hogyan és egyáltalán miért működik a social proof: miért bízunk meg abban, amit számunkra ismeretlen emberek mondanak egy termékről, miért hat ránk, amit a véleményformálók mondanak és így tovább. Most viszont azt fogom megmutatni, konkrétan hogyan szerezhetsz a hitelességedet erősítő testimonialokat, véleményeket és értékeléseket, és hogyan használd ezeket fel a legpraktikusabban.

Ne félj lehetőséget adni

Nem mondok nagy újdonságot: biztosíts minél több felületet arra, hogy vásárlóid és látogatóid értékelhessenek téged. Sokan tartanak ettől, hiszen mindenki találkozott már olyan ügyfelekkel, akik nem egyszerűen elégedetlenek, hanem teljességgel kiengesztelhetetlenek. Trollokkal, akiknek az egyetlen célja, hogy irreleváns dolgokkal árasszák el az oldalainkat. Olyan emberekkel, akik egyszerűen kötekedni járnak a netre. Ők alapvetően az olyan platformokon jelentenek veszélyt, amely felett semmilyen vagy korlátozott (kreatív) kontrollal bírsz csak – tehát a fizetett és szerzett médiában. Ha mondjuk PR-cikket teszel közzé egy oldalon, vállalod annak a kockázatát, hogy az oda érkező kommenteket nem lesz lehetőséged moderálni, bár szerencsés esetben ezt az adott felületen megteszik neked. A közösségi médiában is csak saját oldalaidon van lehetőséged arra, hogy a negatív véleményeket elrejtsd – de én nem is tanácsolom ezt. Nem kell eltitkolni, hogy vannak negatív vélemények, inkább kezeld őket. A negatív véleményeket fogd fel lehetőségként. Zoli több mint egy évvel ezelőtt egy nem túl hízelgő értékelést adott egy étterem Facebook-oldalára, mivel ott jártakor kb. egy órán keresztül nem szolgálták ki. Az értékelésre nemrég érkezett egy válasz attól, akinek aznap foglalkoznia kellett volna a kiszolgálással, leírta, hogy emlékszik az esetre (a leírt részletekből kiderült, hogy tényleg), és sajnálatát fejezte ki, hogy nem volt megfelelő a kiszolgálás.
Ha valaki megfogalmaz egy negatív véleményt egy posztodhoz, hirdetésedhez, a hivatalos oldaladon, akkor nem eltitkolnod kell azt: ez általában csak azt eredményezi, hogy az elégedetlenkedő egy olyan platformon folytatja a véleménynyilvánítást, ami felett már tényleg semmi kontrollod nincsen.
Szintén közelmúltbéli történet: a Marketing Commando Facebook-oldalán az elmúlt években úgynevezett szégyenfal működött, ahol a kitiltott felhasználók kommentjeit gyűjtötték – névvel, arcképpel együtt. Ezek között voltak gyalázkodó kommentek, de olyanok, amelyek egyszerűen negatívabb véleményt fogalmaztak meg, illetve olyanok is, melyek az oldal témáját nézve irreleváns megszólalások voltak. A moderációt mindenki saját elvei szerint végzi, ez azonban felvetette azt is, nem számít-e a jó hírnév megsértésének: komoly felháborodást követtem végig szakmai csoportokban, de végül már a Gyakorikérdésekre is jutott mindebből, ahol már jogsértésekről és következményeiről kezdtek beszélni. A vége a szégyenfal törlése lett az ügynek, a Gyakorikérdéseken viszont a mai napig is megtalálható természetesen az ezt taglaló téma, ami nem éppen jó sajtó. Mi a saját oldalainkon egyszerű elvek mentén moderálunk: a trollokat nem toleráljuk, nem etetjük, nincs értelme foglalkozni velük, ez világos. A negatív véleményekkel viszont aktívan foglalkozunk: ha valaki megalapozott panasszal, észrevétellel fordul hozzánk, megvizsgáljuk azt és érdemben válaszolunk, ugyanolyan nyilvánosan. Elégedetlenek mindig lesznek, a kérdés csak az, hogyan bánj velük. Ha a panaszokat megvizsgálod és megpróbálod megoldani, ha az észrevételekre érdemben reagálsz, ez már önmagában is szimpatikusabbá tesz. És azzal, hogy nem elrejteni próbálod, jó eséllyel pozitív testimonialt is nyerhetsz a végén. Ez a hozzászólás például egy olyan embertől származik, aki egy szakmai csoportban egy tévedésünkre hívta fel a figyelmet, amit egy napon belül kivizsgáltunk és kommunikáltunk is: testimonial_6

Hogyan szerezz testimonialt?

Tehát térjünk rá a gyakorlatra: hogyan szerezz magadnak pozitív felhasználói véleményeket? Igyekezz saját felületeidre csatornázni ezeket:
  • a cikkeid, posztjaid alatt adj lehetőséget a kommentelésre,
  • az egyes termékeknél a felhasználók értékelhessenek (akár szóban és pontozással is),
  • hírleveleidben emlékeztesd a közönségedet, hogy közösségi felületeiden írhatnak rólad véleményeket,
  • az ügyfélszolgálatod legyen könnyen elérhető, és az ide küldött e-mailekre, a beérkező telefonokra válaszolj is érdemben.
Mindez viszont még csak passzív megoldás. Igyekezz ösztönözni is a véleménynyilvánítást. Akár jutalmazhatod is azokat, akik véleményeznek – egy webshopban például a vásárlást és kiszállítást követően küldhetsz egy levelet a vásárlónak, melyben megkéred, hogy oldaladon értékelje a terméket és magát a szolgáltatást, cserébe valamilyen egyszeri kis kedvezményt kap. Az is jól működhet, ha csak szépen megkéred őket az értékelésre – ha rendeltél már a Netpincérről, tudhatod, hogy ők másnap egy külön e-mailben emlékeztetnek rá, hogy még nem adtál értékelést. És az ő rendszerük remekül működik, én például rendszeresen válogatok a korábbi értékelések alapján, melyekből nem kevés van, pedig nem is a rengeteg éttermet, hanem minden egyes ételt is külön véleményezhetünk. (Én rendre a magasra értékelt ételek közül választok – Balázs) testimonial_2

Ennél sokkal több nem is kell a mailbe, talán még ha kérésként fogalmaznák meg.

Hogy milyen formában ösztönzöl, leginkább azon múlik, hogyan kommunikálsz a célcsoportoddal, vásárlóiddal. E-mailben például szinte biztosan. De mi például rendszeresen felkérjük előfizetőinket, hogy véleményezzék a cikkeket, illetve magát a szolgáltatást – és olyan elképesztően jól megfogalmazott véleményeket kapunk, hogy néha azt sem tudjuk, hol használjuk fel ezeket. testimonial_4

Balázs például belső csoportban így kérdez, az ilyenek körkérdésekre mindig csodálatos válaszokat kapunk.

Webshopban megteheted azt is, hogy visszatérő vásárlóktól felugró ablakban kérsz visszajelzést, és rögtön oda is irányítod őket a CTA-val, ahol azt megadhatják – sőt, akár beépítheted a lehetőséget, hogy mondjuk csak rá kelljen nyomniuk a megérdemeltnek gondolt számú csillagra, és kész.

Hogyan használd fel a jó véleményeket?

Read More