bizalomépítés
A vevőid nem hisznek neked, de ezzel a 23 elemmel kivívhatod a bizalmukat (1. rész)
A bizalom építőkockái
A vásárlási folyamat során megfogalmazott 5 legalapvetőbb kifogás között (nincs elég időm, nincs elég pénzem, nekem úgysem működne, nincs rá szükségem, nem hiszek neked) is ott találod az eredendő bizalomhiányt, amelyet kezelned kell. Mutatom, hogyan csináld. Read MoreBizalomépítés a bizalmatlanság korában: UGC és transzparencia
„A probléma az értékesítésorientált kommunikációban rejlik, és abban, hogy a médiumoknál ma kevés erőforrás áll rendelkezésre az értékes sztorik részletes kibontására.”A Vatera és az eNET frissen publikált közös kutatásából kiderül, hogy az online vásárlók 64%-a csak azután szeret fizetni, hogy a megrendelt terméket kézhez kapja, ami nem éppen az általános bizalom jele (bár sok válaszadó azt állította, ez inkább kényelmi szempont). A helyzet globálisan sem jobb ennél. Az Egyesült Államokban például a szavazók 69%-a szerint hazudik a média (Media Research Center & YouGov). Az online hirdetések iránt pedig szintén hullámzó érzelmeket táplálnak a fogyasztók. Kiben bízunk akkor? A kormányban, a médiában, a brandekben, a reklámokban nem. A válasz adott: leginkább egymásban.
Az Olapic kutatásából a Kontent Magazin Traffic&Conversion Summit-különszámához készítettünk egy hasznos infografikát.
Ez már egy másfajta bizalom kora
A három leghitelesebb hirdetésformából kettőt már tavaly is a vásárlói vélemények adtak – az ismerősök véleményei és az online olvasott értékelések. A szerkesztőségi tartalmak csak negyedik helyre futottak be. Ezt a két formátumot számos másikkal együtt hívjuk user-generated contentnek (UGC). Az ilyen felhasználói tartalmak közé tartozhatnak:- hozzászólások (fórumban, Facebook-csoportban)
- válaszokban adott ajánlások (pl. a Quorán vagy a Gyakorikérdéseken)
- termékértékelések (egy webáruház termékoldalán, például az Amazonnál)
- applikációkon keresztül adott értékelések (mint az Ubernél)
- a megosztott videók (pl. terméktesztek vagy unboxingok)
- a megosztott fotók (Instagram!)
- a blogokon vagy máshol közzétett történetek
- az e-mailben küldött ajánlások
- a word of mouth, vagyis a szóban átadott vélemények
- a videojátékokhoz készített modok (lásd a GTA-t, amelynek kiadója épp a napokban haragította magára minden rajongóját)
- egy tréningen vagy konferencián készített jegyzetek
1. Vond saját csatornáidra
Read MoreBatman szól az e-kereskedőkhöz – Beszámoló a T&C Summit 2. napjáról
A második nap jóval kaotikusabb volt már, hiszen egy csomó emberrel személyesen is beszélnünk kellett – de szupererőnk, hogy konferencián egyszerre három-négy helyen is tudunk lenni, így természetesen az előadásokról is tovább közvetítünk. Mivel az információ sok, ismét csak a nap első felével indítunk… A sikeres e-kereskedők taktikái Roland Fraiser már az első napon is … Read more
Hogyan használd a testimonialt (és hogyan szerezd meg egyáltalán)?
Ne félj lehetőséget adni
Nem mondok nagy újdonságot: biztosíts minél több felületet arra, hogy vásárlóid és látogatóid értékelhessenek téged. Sokan tartanak ettől, hiszen mindenki találkozott már olyan ügyfelekkel, akik nem egyszerűen elégedetlenek, hanem teljességgel kiengesztelhetetlenek. Trollokkal, akiknek az egyetlen célja, hogy irreleváns dolgokkal árasszák el az oldalainkat. Olyan emberekkel, akik egyszerűen kötekedni járnak a netre. Ők alapvetően az olyan platformokon jelentenek veszélyt, amely felett semmilyen vagy korlátozott (kreatív) kontrollal bírsz csak – tehát a fizetett és szerzett médiában. Ha mondjuk PR-cikket teszel közzé egy oldalon, vállalod annak a kockázatát, hogy az oda érkező kommenteket nem lesz lehetőséged moderálni, bár szerencsés esetben ezt az adott felületen megteszik neked. A közösségi médiában is csak saját oldalaidon van lehetőséged arra, hogy a negatív véleményeket elrejtsd – de én nem is tanácsolom ezt. Nem kell eltitkolni, hogy vannak negatív vélemények, inkább kezeld őket. A negatív véleményeket fogd fel lehetőségként. Zoli több mint egy évvel ezelőtt egy nem túl hízelgő értékelést adott egy étterem Facebook-oldalára, mivel ott jártakor kb. egy órán keresztül nem szolgálták ki. Az értékelésre nemrég érkezett egy válasz attól, akinek aznap foglalkoznia kellett volna a kiszolgálással, leírta, hogy emlékszik az esetre (a leírt részletekből kiderült, hogy tényleg), és sajnálatát fejezte ki, hogy nem volt megfelelő a kiszolgálás.Ha valaki megfogalmaz egy negatív véleményt egy posztodhoz, hirdetésedhez, a hivatalos oldaladon, akkor nem eltitkolnod kell azt: ez általában csak azt eredményezi, hogy az elégedetlenkedő egy olyan platformon folytatja a véleménynyilvánítást, ami felett már tényleg semmi kontrollod nincsen.Szintén közelmúltbéli történet: a Marketing Commando Facebook-oldalán az elmúlt években úgynevezett szégyenfal működött, ahol a kitiltott felhasználók kommentjeit gyűjtötték – névvel, arcképpel együtt. Ezek között voltak gyalázkodó kommentek, de olyanok, amelyek egyszerűen negatívabb véleményt fogalmaztak meg, illetve olyanok is, melyek az oldal témáját nézve irreleváns megszólalások voltak. A moderációt mindenki saját elvei szerint végzi, ez azonban felvetette azt is, nem számít-e a jó hírnév megsértésének: komoly felháborodást követtem végig szakmai csoportokban, de végül már a Gyakorikérdésekre is jutott mindebből, ahol már jogsértésekről és következményeiről kezdtek beszélni. A vége a szégyenfal törlése lett az ügynek, a Gyakorikérdéseken viszont a mai napig is megtalálható természetesen az ezt taglaló téma, ami nem éppen jó sajtó. Mi a saját oldalainkon egyszerű elvek mentén moderálunk: a trollokat nem toleráljuk, nem etetjük, nincs értelme foglalkozni velük, ez világos. A negatív véleményekkel viszont aktívan foglalkozunk: ha valaki megalapozott panasszal, észrevétellel fordul hozzánk, megvizsgáljuk azt és érdemben válaszolunk, ugyanolyan nyilvánosan. Elégedetlenek mindig lesznek, a kérdés csak az, hogyan bánj velük. Ha a panaszokat megvizsgálod és megpróbálod megoldani, ha az észrevételekre érdemben reagálsz, ez már önmagában is szimpatikusabbá tesz. És azzal, hogy nem elrejteni próbálod, jó eséllyel pozitív testimonialt is nyerhetsz a végén. Ez a hozzászólás például egy olyan embertől származik, aki egy szakmai csoportban egy tévedésünkre hívta fel a figyelmet, amit egy napon belül kivizsgáltunk és kommunikáltunk is:

Hogyan szerezz testimonialt?
Tehát térjünk rá a gyakorlatra: hogyan szerezz magadnak pozitív felhasználói véleményeket? Igyekezz saját felületeidre csatornázni ezeket:- a cikkeid, posztjaid alatt adj lehetőséget a kommentelésre,
- az egyes termékeknél a felhasználók értékelhessenek (akár szóban és pontozással is),
- hírleveleidben emlékeztesd a közönségedet, hogy közösségi felületeiden írhatnak rólad véleményeket,
- az ügyfélszolgálatod legyen könnyen elérhető, és az ide küldött e-mailekre, a beérkező telefonokra válaszolj is érdemben.

Ennél sokkal több nem is kell a mailbe, talán még ha kérésként fogalmaznák meg.
Hogy milyen formában ösztönzöl, leginkább azon múlik, hogyan kommunikálsz a célcsoportoddal, vásárlóiddal. E-mailben például szinte biztosan. De mi például rendszeresen felkérjük előfizetőinket, hogy véleményezzék a cikkeket, illetve magát a szolgáltatást – és olyan elképesztően jól megfogalmazott véleményeket kapunk, hogy néha azt sem tudjuk, hol használjuk fel ezeket.
Balázs például belső csoportban így kérdez, az ilyenek körkérdésekre mindig csodálatos válaszokat kapunk.
Webshopban megteheted azt is, hogy visszatérő vásárlóktól felugró ablakban kérsz visszajelzést, és rögtön oda is irányítod őket a CTA-val, ahol azt megadhatják – sőt, akár beépítheted a lehetőséget, hogy mondjuk csak rá kelljen nyomniuk a megérdemeltnek gondolt számú csillagra, és kész.