A reklámokban nem bízol, a médiában finnyásan válogatsz, a Facebookon álhírek lepik el az idővonalad.

A közönséged ugyanígy gondolkodik.

Gyakorlatilag sem a reklámok, sem más branded tartalom nem lesz hiteles addig, amíg egyedül csinálod, mert olyan, mint amikor egy párt plakátokat rak ki arról, hogy ők mennyire jók. A törzsszavazóknak felesleges, mást aligha győz meg.

Hogy mi akkor a megoldás? Nem új a technika: be kell vonnod a közösséget.

Sajnos nem tudom neked megmutatni, hogy a magyar lakosság jelenleg mennyire bízik a marketingesekben, ugyanis legnagyobb döbbenetemre ilyen kutatás úgy tűnik, nem készült az elmúlt egy évben. Minden Google-varázslatot bevetve egy 2013-as reprezentatív felmérést sikerült előásnom, de ez is elég beszédes.

Az NRC akkor úgy mérte, hogy 78% szerint minimum a fele hazugság annak, amit egy marketinges állít, további 20% szerint néha hazudnak. Eközben a média megítélése, bár katasztrofális, ennél azért sokkal jobb volt.

A felmérés akkor arra is rámutatott, hogy minél magasabb fokú végzettséggel rendelkezik valaki, annál bizalmatlanabb a marketinggel szemben.

Érdemes itt idéznem a kutatást megrendelő cég, a PS:PRovocative ügyvezetőjét, Petrányi-Széll Ritát:

„A probléma az értékesítésorientált kommunikációban rejlik, és abban, hogy a médiumoknál ma kevés erőforrás áll rendelkezésre az értékes sztorik részletes kibontására.”

A Vatera és az eNET frissen publikált közös kutatásából kiderül, hogy az online vásárlók 64%-a csak azután szeret fizetni, hogy a megrendelt terméket kézhez kapja, ami nem éppen az általános bizalom jele (bár sok válaszadó azt állította, ez inkább kényelmi szempont).

A helyzet globálisan sem jobb ennél. Az Egyesült Államokban például a szavazók 69%-a szerint hazudik a média (Media Research Center & YouGov).

Az online hirdetések iránt pedig szintén hullámzó érzelmeket táplálnak a fogyasztók.

Kiben bízunk akkor? A kormányban, a médiában, a brandekben, a reklámokban nem.

A válasz adott: leginkább egymásban.

Az Olapic kutatásából a Kontent Magazin Traffic&Conversion Summit-különszámához készítettünk egy hasznos infografikát.

Ez már egy másfajta bizalom kora

A három leghitelesebb hirdetésformából kettőt már tavaly is a vásárlói vélemények adtak – az ismerősök véleményei és az online olvasott értékelések. A szerkesztőségi tartalmak csak negyedik helyre futottak be.

Ezt a két formátumot számos másikkal együtt hívjuk user-generated contentnek (UGC). Az ilyen felhasználói tartalmak közé tartozhatnak:

• hozzászólások (fórumban, Facebook-csoportban)
• válaszokban adott ajánlások (pl. a Quorán vagy a Gyakorikérdéseken)
• termékértékelések (egy webáruház termékoldalán, például az Amazonnál)
• applikációkon keresztül adott értékelések (mint az Ubernél)
• a megosztott videók (pl. terméktesztek vagy unboxingok)
• a megosztott fotók (Instagram!)
• a blogokon vagy máshol közzétett történetek
• az e-mailben küldött ajánlások
• a word of mouth, vagyis a szóban átadott vélemények
• a videojátékokhoz készített modok (lásd a GTA-t, amelynek kiadója épp a napokban haragította magára minden rajongóját)
• egy tréningen vagy konferencián készített jegyzetek

Naphosszat sorolhatnám. Nem is az a lényeg, hogy hány típusa van, hanem az, hogy mihez kezdesz vele.

Ezek a tartalmak ugyanis a vásárlód szemében sokkal nagyobb hitellel bírnak, mint a sajátjaid.

Akármennyire profin alkalmazod is a befolyásolási technikákat, akármilyen ügyesen mutatod be az előnyöket és ösztönzöl cselekvésre, a vásárló tudni fogja, hogy az adott tartalmat vagy hirdetést te készítetted. Te pedig abban vagy érdekelt, hogy eladj neki, ami feltételezi, hogy a pozitívumokra fókuszálsz.

Lehet, hogy a landing oldalon sorra veszed a negatívumokat, a lehetséges kifogásokat is. Mondjuk leírod, hogy kezdők nem tudják használni a szoftvered, hogy a ruháid nem bírják jól az esőt, hogy szívbetegeknek nem jó a szaunád.

Mindezek után a vásárlóban még mindig ott motoszkálhat az érzés, hogy csak nem mondtál el mindent.

Úgyhogy rákérdez, utánanéz, mielőtt vásárolna.

Ezen a ponton feltételezni fogom, hogy a terméked ténylegesen egy jó termék. Ha nem az, nem segíthetek – és nem is szeretnék. A cél nem az, hogy te értékteremtés nélkül meggazdagodj, hanem hogy jobbá tedd a vásárlód életét a termékeddel – amivel profitot realizálsz.

A problémát különféle módszerekkel kezelheted.

1. Vond saját csatornáidra