[„Na, most vajon mi lesz?”] A függő kérdés szerepe a szövegírásban

Az olvasó figyelmének lekötéséhez több kiváló módszer is létezik, a storytellingen belül pedig a függő kérdés az egyik legizgalmasabb eszköz. Izgalmassága ellenére könnyű elrontani és nehéz megírni – de azért van ez a blog, hogy segítsen téged az írásban. Hogy mi a függő kérdés és az miképp segíthet neked? Ezt mondjuk el ebben a cikkben; de jó, ha tudod, hogy az előző mondat épp az volt.

Építsd be a storytellinget a cikkeidbe

A 2017-es második Kontent-számában olvashatsz egy cikket arról, hogyan építheted be a cikkeidbe a storytellinget – 7 tippet közül az egyik maga a függő kérdés. Akkor még csupán szűk 1000 karakter szólt erről a módszerről, ezért úgy döntöttünk, hogy jobban kibontjuk azt a tudásanyagot, amit ott olvashattál. A függő kérdés valójában egy drámaírói eszköz, ami nem az angol nyelvben használt indirect questions, hanem egy hatásvadász módszer, amelynek során az olvasó vagy néző figyelmének felkeltése és megtartása érdekében elnyújtod egy dramaturgiailag releváns kérdés megválaszolását. Szerepe szerint továbblendíti a történetet, tehát leköti az olvasó (vagy néző) figyelmét, aki azért folytatja a tartalom fogyasztását, emrt tudni szeretné a választ. Függő kérdést a szövegírás kapcsán bárhol alkalmazhatsz, de a storytellinges pontok azok, ahol hatása a legtermészetesebb. Általános példa: 10-ból 9 férfi nem tudja, hogy miért veszélyes a farzsebbe rakott telefon. Teljesen mindegy, hogy te a farzsebedbe rakod vagy sem, szeretnéd feloldani a példában látható információhiányt. Viszont jól látod: a függő kérdés nem azt jelenti, hogy kiteszed a kérdőjelet: a kérdés maga lehet kimondatlan is, az ugyanis a fogyasztó fejében realizálódik. Ha kimondod, az így néz ki: Storytellinges példa: az idézett Kontentben a lentebbi történetet vezettük fel példaként.
Péter az egyetem óta küzdött hátfájással, ami nem lehetett a véletlen műve, hiszen a nap 24 órájából 18-at ült végig tankönyvek és laptop fölé görnyedve. A férfi háta a diploma megszerzése után sem kapott kimenőt, hiszen ülőmunkája miatt kényelmetlen székekhez szögezték. Péter próbált tudomást sem venni a bajairól, és igyekezett még csak nem is gondolni a minden egyes napját megkeserítő fájdalomra. A harmincharmadik születésnapján aztán ijesztő dolog történt [függő kérdés: de mi történt?]. A férfi ébredés után arra lett figyelmes, hogy szinte mozdulni sem tud a fájdalomtól, és hosszú percek kellettek, míg végül ki tudott kelni az ágyából. Kívülről talán mulatságosnak tűnt mindez, de Péter csak a nyilalló, egész testét görcsbe szorító fájdalomra tudott gondolni. Végül eszébe jutott valami, amiről korábban olvasott a hátfájással kapcsolatban [függő kérdés: mi jutott eszébe?]…

A függő kérdés mint írói eszköz

Egy jól megírt történet (jelenjen az meg a vásznon, papíron vagy kijelzőn) függő kérdések sorozatából áll, amelyekre mesteri módon adagolva érkeznek a válaszok. Észre sem vesszük fogyasztóként, milyen sokszor sétálunk bele ebbe a csapdába és milyen sokszor kerülünk hatása alá. Az okosan adagolt válaszok a detektívtörténetek alapjai, felépítése röviden így történik:
  1. A jól tágondolt és logikusan felépített történetet elindítod.
  2. Egy ponton kérdéssel felérő csavart alkalmazol, amivel hatsz a fogyasztó érzelmeire („Na, most vajon mi lesz?”).
  3. A kérdésre adott választ eltolod (vagy akár annak megválaszolását a fogyasztóra bízod, bár ezt a szövegírásban tilos alkalmazni, legfeljebb szórakoztató tartalmakban).
A módszer alapja az úgynevezett expo/pay-off módszer, amiről már mi is írtunk:
Expo és pay-off, így hívja a forgatókönyvírás, amikor exponálsz egy információt, hogy később azt lecsaphasd.
A függő kérdés nagy előnye egyúttal annak hátránya is: mivel az olvasó kíváncsiságára alapoz, ezért hatása rövidebb idejű és a válaszadást nem lehet sokáig húzni, egy idő után ugyanis ki kell elégíteni ezt kíváncsiságot, máskülönben az érdeklődés automatikusan lecsökken (irrelevánssá válik a fogyasztó szemében). A függő kérdés célja egyértelmű, használatához persze nem árt némi tudatosság és kreativitás, de mint minden hasonló dolognak, úgy ennek az írói eszköznek is van receptje.

Tanulj a dráma mestereitől: a hook és a cliffhanger

Ahhoz, hogy ezt a receptet még jobban megértsük, nézzük meg a függő kérdések két „intézményesült” (külön létjogosultsággal és szereppel bíró) változatát, a hookot és a cliffhangert. Hooknak a történetek kezdetén alkalmazott függő kérdést hívjuk, amivel az író berántja az olvasót. Cliffhanger a neve a periodikus tartalmak (sorozatok) végén alkalmazott eszköznek, mellyel elérhető, hogy a fogyasztó várja a folytatást. Mindkettő a függő kérdésekre épül és pontosan tudjuk, hogy mikor és miért alakultak ki. A hook az MTV-generáció miatt született, amelynél már drasztikusan lecsökkent a fenntartott koncentráció időtartama. A generáció tagjai már nem olyan türelmesek, hogy kivárják egy cselekmény lassú alakulását. Azonnal izgalmat és tétet akarnak, azonnal látni akarják, mire számíthatnak a fogyasztás során. Nem szabad összekeverni a cold opennel, ami a sorozatok esetében egyfajta felvezetés és szitkomoknál inkább a hangulat megalapozása, semmint egy függő kérdés feltétele. A cliffhanger ezzel szemben Az Ezeregyéjszaka meséihez kötődik, a történetet szerintem mind ismerjük: Sahrijár szultán korábbi felesége hűtlensége miatt minden nap elvesz egy szüzet, akit aztán a nászéjszaka után kivégeztet. Végül egy vezér lánya, Seherezádé ajánlkozik fel, aki azonban tudja a receptet, mivel maradhat életben: a nászéjszakán elmond egy mesét, csakhogy azt nem fejezi be, így kényszerítve arra a kíváncsi szultánt, hogy életben tartsa őt. Minden mese minden egyes éjszaka egy-egy cliffhangerrel zárul, a szultán ezért nem öli meg Seherezádét. Mint dramaturgiai eszköz a cliffhanger a viktoriánus korban kapott jelentős szerepet, újjászületését pedig Charles Dickensnek köszönhetjük, aki úttörője volt a folytatásos írásnak. A „Pickwick Klub” című könyve annak teljes (egybefűzött) kiadása előtt egy havi folytatásokban megjelenő mű volt, amelynek utolsó része 40 ezer példányban kelt el. Bizonyítva a módszer helyességét és létjogát az „Ódon ritkaságok boltja” és a „Barnaby Rudge” című regényei is havi folytatásokban jelentek meg, mielőtt kiadták volna azokat könyv formájában – és Dickens mindegyiknél használta a cliffhangert. Az írói eszköz viszont Thomas Hardy hasonlóan készülő sorozata alapján kapta a nevét, amelynek főhőse egy sziklán lógott a záró jelenetben, a feltett kérdésre pedig a szerző nem oldotta fel a választ („Na, most vajon mi lesz?”).

Mitől lesz egy függő kérdés erőteljes?

Read More

Hogyan írhatsz személyes hangvételben és erős érzelmi töltettel? (20 tipp)

Te is szeretnél személyre szabott tartalommarketinget, ahol száraz szövegek helyett olvasmányos anyagok gördítik mind lejjebb és lejjebb a tekintetet? 20 trükköt szedtünk össze, amelyek segítségével személyesebb hangvételű és érzelmekkel gazdagon meghintett cikkeket írhatsz. Hozd magadhoz közelebb az olvasóidat és lágyítsd meg közben a szívüket: olvasd el a tippjeinket. 1. Gyakorolj folyamatosan Amikor először ültem volán … Read more

Mikor tukmálok? A csökkenő hozadék elve a szövegírásban

Képzeld el a következő szituációt: odamegyek hozzád, eléd teszek egy dezodort, majd elkezdem sorolni a termék előnyeit. Felkészültél? Oké:
  1. A dezodor semlegesíti a kellemetlen szagokat, hatása 24 órán keresztül kitart. Tehát egész nap jó illatod lesz.
  2. Nem teszi tönkre a bőrödet, sőt erős gyulladáscsökkentő hatása van.
  3. Gátolja a baktériumok elszaporodását, valamint regenerálja és táplálja a bőrödet.
  4. Természetes alapanyagokból készült (vagy legalábbis alumínium- és parabénmentes). Tehát a 2-es és 3-as ponttal együtt kijelenthetjük, hogy nem káros, sőt kifejezetten egészséges a használata.
  5. Teszteléséhez nem használtunk állatkísérleteket. Tehát nem támogatod vásárlás által állatok kínzását.
  6. Gyártása nem környezetszennyező. Tehát a pénzeddel közvetetten nem támogatod a környezet rombolását.
  7. Hadd ne felejtsem el: nem hagy foltot a ruhán. Tehát nem kell szégyenkezned.
  8. Bárhol használhatod (láb, mellkas, férfiak hónaljnál is). Tehát nem kell többfajta dezodort venned, all-in-one.
Na, ez most már gombócból is sok lesz, úgyhogy megállhatunk. A kérdésem a következő: hol van a határa annak, amikor még pozitív a termék képe egy potenciális fogyasztó előtt (legyél az akár te), és mikortól érződhet úgy, hogy már tukmálok? Mikor elég az érvekből? Mikor állj meg? Hogy ezt megértsd, máris bevezetnék egy fogalmat: azt, amit a címben is látsz.

Mi a csökkenő hozadék elve?

A csökkenő hozadék elvét a közgazdaságtanból ismerheted. Hiszed vagy sem, még én is itt találkoztam vele először, amikor eltévedt fiatalként ebbe az irányba kezdtem el kóborolni. Hogy mennyire jó dolgunk van nekünk, kreatívoknak, arra álljon itt egy példa, avagy a fogalom magyarázata a közgazdaságtan szerint a következő:
„…egy tényező határterméke (egy pont után) csökken, amint egyre növelik annak felhasználását.”
Igaz ez a termelésre is: hiába növeljük mind jobban és jobban a termelési tényezők felhasználását, egy pont után a termelés egyre kisebb mértékben fog csak nőni.
Képzelj el egy stratégiai játékot, ahol a termelésedet különböző épületekkel tudod gyorsítani. Egy plusz épület még sokat gyorsít, megéri fölépíteni. A második plusz épület már kevesebbet gyorsít (de még mindig megéri az építése), a harmadik még kevesebbet és így tovább. Elérsz egy olyan pontot, ahol már nem éri meg új épülettel gyorsítani a termelést, mert több erőforrást raksz a plusz épületbe, mint amennyit a minimális termelésgyorsuláson nyersz.
Az életben van egy olyan pont, amikor a több valóban kevesebb: hiába csinálsz többet ugyanabból a dologból, egész egyszerűen nem éred majd el azt a hasznot, amit arányosan elvársz a tevékenységedtől. Képzeld el, hogy van Porschéd! Az első megvásárlása után minden este kimész csajozni vagy pasizni, fülig ér a szád, annyira boldog vagy. Aztán megveszed a második luxuskocsit is: örülsz, de azért már nem olyan széles a vigyorod. Az ötödik-hatodik után garantálom, hogy rezignált arccal viszed el az első körre a lányt (vagy srácot): nem érzed majd ugyanazt a katarzist, amit az első alkalommal.

Csökkenő hozadék a kreatív írásban

Bizonyos (dramaturgiai) elemek használatát korlátoznod kell, hiszen az ismétlés során csökken a fogyasztóban (legyen az akár néző vagy olvasó) a kiváltott érzés hatása. Konkrétabban: hiába veted be a legjobb eszközöket egy néző ijesztegetésére, a sokadik alkalom után az arcok rezzenéstelenek maradnak. Érezted már úgy egy sorozat nézésekor, hogy már nem hatnak meg bizonyos dolgok? Hiába kerül veszélybe a főhős, már nem aggódsz annyira érte, hiszen legutóbb, meg azelőtt, és még jóval azelőtt is megmenekült a srác. Most sem lesz ez másképp. Horrorfilmeket gyakran nézők pontosan tudják egy idő után, hogy melyek azok a szituációk, amikor oda kell figyelni: rejtélyes, félhomályos pince, a főhős hall valamit, odafordul és… Nyugi! Ekkor még nem történik semmi, hanem amikor visszafordul az eredeti irányba, na, akkor kell majd megijedni. Egy filmben ezt először látva a legtöbben fel fognak riadni, még a tapasztalt rajongók is (lásd lentebb a magyarázatot), de ha ugyanazon vetítés során már negyedjére-ötödjére történik meg nagyon hasonló szituáció, akkor egy idő után mindenki felkészülten várja majd a pillanatot. Alkotóként nem éred el a kívánt hatást, sőt, gyakran épp az ellenkezője történik: a csalódott nézőknek nem fog tetszeni, amit látnak.

Megfordultál, így jártál (via machinemean.org)

Ahogy Robert McKee írja: „A csökkenő hozadék elve az élet szinte minden területére igaz, kivéve a szex, amely végtelenül ismételhető.” Ha túl sokat eszel, akkor előbb-utóbb még a kedvenc ételed láttán is elfog az undor; ébredj minden reggel ugyanarra a számra, és hidd el, idővel megutálod, bármilyen jó is az; vegyél 5 Porschét, és garantálom, hogy az ötödiknél már nem jössz lázba; győzködj valamiről sokáig, és lehet, hogy az ellentétes hatást éred el bennem.

Itt látod a tökéletes receptet arra, hogy a másik fél a következő találkozóra már ne jöjjön el. (via gurustu.co)

Meddig ismételhetsz?

Read More

Hogyan használd a Snapchatet marketingesként?

Majd’ 4 évvel ezelőtt az volt a kérdés, hogy vajon a Snapchat lesz-e a következő Instagram, a legfrissebb hírek szerint viszont borzasztóan nagy veszteségeket termel a cég (vagyis a Snap Inc.). Hiába növelte a felhasználóbázisát és a hirdetési bevételeit, a kiadási oldal láttán ráfagy a mosoly a befektetők arcára. Ez persze nem jelenti azt, hogy … Read more

A vizuális történetmesélés 6 eleme

Elgondolkoztál már azon, hogy mi a történetmesélés alapja? A válasz csak elsőre meglepő: a képek. Most valószínűleg a filmekre és a képregényekre gondolsz, majd széttárod a kezed: de hiszen történetet nemcsak ezekkel a műfajokkal lehet elmesélni. Hovatovább az ősember – legalábbis amikor már beszélni tudott – a tűz körül szavak segítségével adta tovább a nagy mamut és a hős vadász sztoriját. Mai vezérfonalunk magyarázata nagyon egyszerű: verbális gondolataink nem működnek vizuális elképzelés nélkül. A szavak csupán továbbítanak, az extra jelentés megadásában és a történet életre keltésében a látott vagy elképzelt képek segítenek. Amikor az ősember mesélni kezdett, a hallgatóság már akkor is képekben gondolkodott. Ilyen az emberi természet: egy hiányos leírásokkal dolgozó regényt képes saját maga kiegészíteni, és az olvasott tartalmat képekké formálni a saját fejében. Az írás – bármennyire is szeretjük – egyik nagy hátránya, hogy a fogyasztóra bízzuk ezen képek létrehozását, ők pedig azokkal a panelekkel dolgoznak, amelyekkel rendelkeznek. Egy 21 éves békéscsabai lány másképp vizualizálja Jo Nesbø-t vagy Kondor Vilmost, mint egy 40 éves budapesti férfi. A vizuális történetmeséléssel ezt a hibát lehet kiiktatni.

A vizuális történetmesélés hatása a fogyasztókra

Miközben írni csak néhány ezer éve írunk, addig a képekben való gondolkodás képessége valószínűleg egyidős az emberiséggel. Legrosszabb esetben is több mint 30 ezer éves, hiszen azóta rajzolunk. Persze a minőségi kép előállítása évszázadokkal ezelőtt legalább annyira hard content volt, mint manapság (vagy még inkább néhány évvel ezelőtt) a videó. Ha emlékszel, ez a tematika még az IKEA bútorbirodalmat is megihlette: Biztosak vagyunk abban, hogy a jelenkor e pikáns kritikája egészen másképp festett volna leírva mondjuk egy Tumblr-szösszenetként. Hogy ezt megértsd, játsszunk egyet! Leírok valamit, mindössze egyetlen szót:
Budapest
Most görgess a cikk végére, és nézd meg az utolsó képet. De aztán ne felejts el visszajönni! Nos, megtörtént? Ezt a vizuális történetmesélés ereje: az üzenet azonnal, könnyen fogyaszthatón és kristálytisztán átadható. Nem véletlen, hogy a vizuális történetmesélésnek a mi szempontunkból a közösségi média ágyazott meg: a Facebook, a Pinterest, a YouTube, az Instagram (vagy épp a megboldogult Vine) elterjedése, ami szép lassan a képekben való storytelling felé kezdte el terelni a felhasználókat (és ezáltal a cégeket is). Emotikonokkal és gifekkel kommunikálunk, és most fontos dolgot mondunk: nem azért, mert kényelmesebb. Hanem azért, mert hatékonyabb vagyok ezzel, mint ha ugyanezt az érzést/reakciót körbeírnám:

via GIPHY

A képek ugyanis nemcsak leírnak valamit, hanem speciális érzelmeket, érzéseket, sőt, hangulatot közvetítenek, mégpedig úgy, ahogy arra a leírt szövegek általában nem képesek (kivéve persze akkor, ha irodalmi nagyság vagy profi szövegíró vagy).

Mi kell a vizuális történetmeséléshez?

Ami biztosan nem elég: stockfotókkal kommunikálni. Emlékszem, 4 évvel ezelőtt a magánorvosi központban, ahol marketingesként dolgoztam, felhasználtunk egy konzervképet, amin két összetartott kéz egy földből kinyíló növényt tartott. 2 héttel később a Tesco egyik plakátján láttam visszaköszönni ugyanezt a fotót. Saját fotó esetében ez elképzelhetetlen. 2017-ben valószínűleg sokan észreveszik a stockfotót, ha másért nem, akkor a túlságosan mesterkélt beállítás miatt. A vizuális történetmeséléshez használt anyagokhoz (és létrehozásukhoz) legalább akkora odafigyelés és alaposság kell, mint egy headline vagy CTA létrehozásához. Mivel sokkal tisztábban tudsz üzenetet küldeni, ezért nem hagyhatsz kétséget a nézőben. A sikeres és eredményes vizuális történetmeséléshez erre a 6 elemre lesz szükséged.

1. Autentikusság (tartalom)

A felhasználók igazi, őszinte pillanatokra várnak, és gyorsan észreveszik a kamu, gyenge vagy átvett elemeket a kommunikációdban. Ez a „mindenki különleges” korszaka. Éppen ezért te se mások anyagait használd, hanem készíts minél több saját tartalmat. 10-15 évvel ezelőtt még el lehetett fogadni, hogy ez macerás. Ma már nem. Amikor ezt a cikket írom, akkor már tisztán látom, hogy másnap egy céges aktivitást egy fényképezőgéppel és két okostelefonnal veszünk fel, lesz benne száguldás és autószerelem, de a lényeg az, hogy ezt így is megoldjuk. Kompromisszumnak tűnik, de nem az. A felesleges pénzszórás mellett a szervezéstől és a mesterkéltté válástól is megkímél minket. Sokszor leírtam: a lényeg a tartalom. Vagy még inkább: az első a tartalom. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a formátumra fittyet lehet hányni. A helyzet ennél bonyolultabb, hiszen arról van szó, hogy először tedd tisztába, mit akarsz mondani, és csak utána ügyelj arra, hogy ezt miképp tudod a legjobb minőségben elmondani. Ne félj attól, hogy korlátozottak a lehetőségeidet. Sőt, kovácsolj előnyt ebből.
PewDiePie a napokban tett ki egy videót arról, hogy kipróbálta a nagy irodát és a több alkalmazottat, de visszavesz ebből, mert autentikusabb, ha egy bármilyen szobában beszél a közönségéhez – ahogy a legjobban élvezi a tartalomkészítést. Azt gondolta, hogy a profizmus YouTube-on megköveteli, hogy irodában dolgozzon, ahol a videókészítést több ember között osztja fel – ám rájött, hogy a tartalom autentikussága mindennél feljebb való. (E pillanatban 56 millió követője van, toronymagasan ő a legkövetettebb youtube-er.)

Mire figyelj?

  • Legyen tiszta, mit és hogyan akar kommunikálni a márkád
  • Olyan (videós vagy fotós) megoldásokat használj, amelyek ezt az üzenetet tökéletesen kommunikálják
  • Amennyiben több verziót is kipróbálsz, ne felejts el tesztelni, és szűrd, hogy melyik megoldás milyen eredményeket ért el
Ha már autentikusság: nézzük meg, milyen reklámfilmeket készít 3 nagy chipsmárka. Látod, hogy mi a közös bennük? Mindenki azt a nyavalyás csipszet akarja: a baba, Messi, az öreg nő. Ez a koncepciója mindháromnak. Ha te chipseket forgalmaznál, akkor én már szívesen látnék olyan reklámot, ami nem erre a gegre épít, mert borzasztó unalmas. Ezt a gondolatkört folytatom később, most menjünk tovább.

2. Dizájn (forma)

Read More

Hogyan érheted el, hogy megosszák a tartalmadat? [csekklista példákkal]

Mi a megosztás anatómiája? Mi a legfontosabb dolog, amire oda kell figyelned, ha azt szeretnéd, hogy a tartalmadat emberek tömege ossza meg? Bryan Kramer azt írja egyik könyvében, hogy nincs B2B vagy B2C, csak H2H. Human to human, vagyis ember az embernek kommunikál, hiszen a cégeknek és a termékeknek nincsenek érzelmeik. Mögöttük viszont ott vannak … Read more

A legkisebb ellenállás törvénye a szövegírásban és a storytellingben

A legkisebb ellenállás törvénye nemcsak a kognitív, hanem a fizikai erőkifejtésre is vonatkozik. A szabály kimondja, hogy ha több módszer is létezik egy adott cél eléréséhez, akkor az emberek azt választják majd, amelyik a legkisebb erőkifejtéssel jár. A cselekvés gazdasági rendszerében az erőfeszítés az ár, és egy készség megszerzését attól tesszük függővé, hogy az adott … Read more

Trump és a tartalommarketing

Miért lett Donald J. Trump az Egyesült Államok 45. elnöke? Olyan kérdés ez, amire valószínűleg sokan és sokáig keresik majd a választ. Miben volt jobb, mint Hillary Clinton? Mit csinált jobban és hatékonyabban? És tanulhatunk-e tőle valamit? Bármit is gondoljunk Trumpról, ne kövessük el azt a hibát, hogy lebecsüljük (úgy, ahogy azt ellenfelei tették). Érdemes … Read more

Hogyan mesélj el egy történetet? A storytelling elemei

Hogyan mesélj el egy történetet? Lehetőleg olyat, amellyel elérheted a céljaidat, tehát márkát építhetsz vagy eladást ösztönözhetsz. Mindezt úgy, ahogyan a legjobb filmekben láthatod: szórakoztatón, feszesen és professzionálisan. Nincs titok, lényegében a klasszikus dramaturgiáról fogunk egy picit beszélni sok-sok videós példával, amiket piszkosul jó érzés nézni, mert viccesek, aranyosak vagy meghatók. Az így átadott tudás pedig felhasználó bármelyik szöveges vagy videós tartalomban, ahogy azt például ebben az esetben látjuk: Nincs megkötés, csak rajtad áll, hogy építed be a storytellinget a saját anyagaidba. Írtam már PR-cikket úgy, hogy a történetmesélés szabályrendszerét követtem, úgyhogy hiába a videó a legtermészetesebb közeg, senki nem tiltja meg, hogy ezt írásban is használd.

Miért van szükséged történetekre?

Azért, mert a hagyományos megközelítésnek egyre népszerűbb alternatívája például a branded video content, és a direkt értékesítés helyett (főleg egy ekkora reklámzajban) a fogyasztókat hatékonyan el tudod érni azzal, ha az üzenet átadásába egy kis szórakoztatást is beleviszel. Nem véletlen, hogy a hagyományos reklámfilmben bőven látsz már erre példát, és hogy az emberek a tévében is inkább azokat szeretik, amely történetre épül. Hasonlítsd össze ezt a két videót. Jó, tudom, az egyik a Coca-Cola, a másik pezsgő, de mindjárt megérted, mire gondolok. Kezdjük a Hungária reklámfilmjével: És akkor a tipikus Coca-Cola-szpot, még csak nem is a karácsonyi: Oké, ki az a nő és ki az a férfi a Hungária reklámjában? Mi a kapcsolatuk? Járnak, esetleg épp akkor találkoztak és a nőt csak a pezsgő érdekelte? Semmi nem kapcsolódik össze a fejünkben, és a lényege, hogy van benne eye candy (macsó csávó, dögös nő), és hogy pezsgőt inni amolyan Várkert Bazár-os luxus. Coca-Cola? Lehet, hogy nem tetszik neked, de nincs kérdéses pont, tiszta az üzenet, világos a kapcsolat. Történet! Történetet nem a termékelőnyökkel teletűzdelt anyagaid kárára mesélsz, hanem azok mellett, diverzifikálva azt a folyamatot, ahogy a potenciális vásárlóidat eléred. Ezért látod azt, hogy egyre több videóban akarnak neked élményt, történetet adni. Szórakoztatni szeretnének, hogy aztán az így kialakult kötődés apropóján sumák módon becserkésszenek. Az emberek nem reklámokat keresnek, nem a reklámokat osztják meg, hanem az élményeiket.

Storytelling mindenek felett

Read More

[Közkívánatra] Beszéljünk egy kicsit a forgatókönyvírásról (mert fontos a storytelling)

A tartalommarketingről és a szövegírás előnyeiről szoktunk írni. Mit keres akkor itt egy cikk a forgatókönyvírásról? Elárulom. Október utolsó hetében egy különleges kérés érkezett a Marketingszöveg.com exkluzív előfizetői Facebook-csoportjába: „… szívesen olvasnék nagyon sok cikket a dramaturgiáról és a forgatökönyvírásól.” – Vadász Ákos Tullió Aki ismer minket, az pontosan tudja, hogy az előfizetői csoport kéréseit … Read more