Mi a megosztás anatómiája? Mi a legfontosabb dolog, amire oda kell figyelned, ha azt szeretnéd, hogy a tartalmadat emberek tömege ossza meg?

Bryan Kramer azt írja egyik könyvében, hogy nincs B2B vagy B2C, csak H2H. Human to human, vagyis ember az embernek kommunikál, hiszen a cégeknek és a termékeknek nincsenek érzelmeik. Mögöttük viszont ott vannak a hús-vér emberek, akik érezni akarnak, és akiknek döntéseit érzelmek befolyásolják.

Ebből az következik, hogy ha megosztásra ösztönző tartalmakat szeretnél készíteni, akkor a legfontosabb feladatod pontosan megismerni az emberek motivációit.

Mostani cikkünkben nemcsak bemutatjuk a különböző motivációkat, de összeállítottunk egy csekklistát is, amivel ellenőrizheted, érett-e megosztásra a tartalmad.

Mind kommunikálni akarunk

Mielőtt a mélybe ásnánk, valamit azért szögezzünk le: bár egyszerű és céltalan kattintgatásnak tűnik az egész, a megosztás valójában konkrét előnyöket biztosít a megosztónak, és a háttérben egy önközéppontú (de nem önző) hozzáállást találunk.

Nem csak azért nyomunk a share gombra, mert trendi, és bár tucatnyi konkrét motivációt fel tudunk sorolni, az alapindíték minden esetben ugyanaz. Erre vezethető minden vissza: azért osztunk meg tartalmakat, mert kommunikációt akarunk kezdeményezni. Beszélgetni szeretnénk.

Modellezd le magadban, hogy is néz ki egy személyes diskurzus a barátaiddal. Mik a témák, és hogy kerülnek azok elő? Rá fogsz jönni, hogy a panelek mindig egy felvetéssel indulnak.

„Hallottad, hogy mi történt a Józsival?”

„Képzeld, Eszter lediplomázott.”

„Mit szólsz a megemelt reklámadóhoz?”

„Most olvastam, hogy a Kreatív Kontroll-fiúk megint rosszalkodtak egy sort.” – De most megint mit? Nos, nemrég podcasteltünk, és nem finomkodtunk.

Amikor arra keresed a választ, hogy miért fognak az emberek tartalmakat megosztani, akkor szűkebb értelemben ez az indok: olvasóid egy témát akarnak felvetni a közösségi médiában, amivel reményeik szerint kommunikációt kezdeményezhetnek másokkal.

Tágabb értelemben persze konkrétumokkal is tudunk szolgálni.

10 ok, amiért az emberek meg akarnak osztani tartalmakat

1. Érdekesnek találják azt.
2. Hasznosnak találják (és meg akarják mutatni valakinek).
3. Nevetni vagy szórakozni akarnak rajta.
4. Diskurzust akarnak indítani a témáról.
5. Eszmét vagy hitrendszert akarnak népszerűsíteni (például a sajátjukat igazolni).
6. Az adott tartalom által akarják megismertetni magukat.
7. Meghökkentek valamin.
8. Meglepődtek valamin.
9. Megijedtek valamitől (félelem).
10. Dühösek valamire.

via www.i-scoop.eu

Az emberek azt akarják, hogy meghallgassák és megértsék őket. Számítani akarnak. Nézzünk néhány példát a fentiekre.

1-es és 2-es pont: egy cikk olvasásakor rájössz, hogy megéri továbbtanulási szempontból Bécset választani, és mivel érdekesnek találod az anyagot, egyből meg is osztod azt. „Nézzétek, mit találtam!”

A linkre kattintva láthatod egy munkánkat, amire büszkék vagyunk, és ami lassan egy éve sláger a Vienna Life-nál, hiszen úgy vezeti a népszerűségi listát minden hónapban, hogy már majdnem egy éve kint van.

3-as pont: a cicás videók megosztásának hátterében leginkább ez az indok áll.

5-ös pont: amennyiben hangzatos idézetet látsz a Facebookon az élet értelméről, akkor azt nagy eséllyel emiatt osztotta meg valaki.

7-es pont: azt a mindenit, igazolták Einstein utolsó jóslatát.

10-es pont: politikai hírek megosztásánál gyakran ez a pont motiválja az embereket.

Mindez azt is jelenti, hogy a címben szereplő kérdésre nincs általános válasz, sokkal inkább egy lista, amely tartalmazza azokat a triggereket, amik megosztásra sarkallják az olvasót. Ez a lista akár több elemből is állhat, mint 10 (ahogy azt fentebb láthattad).

A megosztás anatómiája tehát egyúttal a megosztás komplexitása is.

A két legfontosabb kérdés a tartalmaddal kapcsolatban

1. Megosztható-e? Vagyis ott van-e a megosztás gomb a cikk tetején vagy alján?
2. Megosztandó-e? Vagyis megéri-e a cikket megosztani?

Mostani anyagunk értelemszerűen a második ponttal foglalkozik, és hogy ezt segítsük, összeállítottunk neked egy 8 elemes csekklistát.

1. Tartalmi relevancia

Feladat: a tartalom előállítása előtt tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy miről akar olvasni a potenciális fogyasztód. Ha ezt nem találod el (vagyis érdektelen cikket írsz), akkor az olyan, mint amikor rossz címet adsz, és emiatt nem nyitják meg a blogposztodat. Ekkor a tartalom nem fogja érdekelni az olvasót, és nem osztja azt meg.

Hogy mi a releváns tartalom? A válasz sosem ugyanaz, hiszen azt rengeteg tényező befolyásolhatja, és a szempontok folyamatosan változnak (például attól függően, hogy az értékesítési tölcsér mely pontján tartózkodik valaki vagy hogy mik az aktuális trendek).

A releváns tartalom kapcsolódhat:

• aktuálpolitikához (új elnöke lett az Egyesült Államoknak)
• egyéb közéleti eseményhez (Vilmos herceg és Kate Middleton összeházasodott)
• vagy valamifajta misztikumhoz, netán történelmi érdekességhez (például a Ma is tanultam valamit rovat az Indexen)

Kis túlzással a határ a csillagos ég, ugyanakkor nemcsak arról van szó, hogy miről akarnak most olvasni az emberek, hanem arról is, hogy miről akarnak majd később olvasni. Angol nyelven ehhez segítséget kap az ember (például a Coveo által), de nem kell kétségbeesni hazai piaci szereplőként sem, legfeljebb egy picit nehezebb lesz a dolgod.

Tanács:

• Próbáld meg hozzápárosítani a témáidat a trendekhez. Keresd a kapcsolatot: például kertészként bátran írhatsz véleménycikket a Liget-projektről, biztosítóként nyugodtan készíthetsz egy kalkulációt, hogy mennyibe kerülne bebiztosítani a Halálcsillagot. Utóbbi meg is történt.
• Légy ott a különböző Facebook-csoportokban és olvasgasd a posztokat, kommenteket. Kiváló ötleteket kaphatsz ezekből a forrásokból. Mi is írtunk már olyan cikket, amit egy marketinges csoport beszélgetése inspirált, és amiből könnyedén le lehetett mérni, hogy az adott tartalomra van-e kereslet. Volt. Amikor kész lett a cikk, be is linkeltük a beszélgetés alá az URL-t, hadd lássák a kommentelők, és ha tetszik, osszák is meg.
• Figyelj oda az aktuális eseményekre. Mi nem azt mondjuk, hogy ne nézz híreket, ahogy azt egy népszerű hazai coach tette, hanem épp ellenkezőleg. Ismerd meg azokat a dolgokat, amik foglalkoztatják az embereket, és ágyazd be azokat a tartalmaidba.

Ne feledd, az olvasók imádják, ha a saját iparágad szemszögéből reagálsz egy-egy aktuális eseményre.

Példák:

Egy autóalkatrészeket forgalmazó partnerünknél azonnal lecsaptunk Trump megválasztásának hírére, és írtunk egy hosszabb cikket arról, hogy milyen változások jöhetnek az autóiparban.

Ha már elnökválasztás: január 20-án, Barack Obama búcsújakor írtunk egy cikket arról, hogy milyen ügyesen használta ki POTUS44 a közösségi médiában rejlő lehetőséget. Az Index2 zabálta, kint is volt az anyag a főoldalon, és csak ezzel a cikkel majd’ 1000 olvasót toltunk ingyen a blogoldalunkra.

2. Minőségi tartalom

Vagyis nemcsak a téma számít, hanem a cikk tartalma is. Ügyelj a szakmaiságra és a helyesírásra, és mindig keresd a trigger lehetőségét a posztban. Az összecsapott cikk elveszi (és soha nem adja vissza) az idődet, ráadásul még csak nem is vezet eredményre. Az olvasó észre fogja venni azt, hogy az anyagod nem minőségi.

A trigger kétfajta lehet:

• racionális
• emocionális

Feladat: olyan tartalmat kell készítened, ami hat az olvasóra, és ami felkelti az érdeklődését. Eltekintve a felfokozott hangulattól, a racionális triggerre alapozunk, amikor Trumpról és az autóiparról írunk. Az emocionális triggerre építünk viszont akkor, amikor azt kommunikáljuk, hogy egy probléma veled is megtörténhet.

Tanács: imádjuk a listákat/csekklistákat, interjúkat, hét híreit/kéréseit vagy a különböző sztorikat (storytelling). Fontos, hogy mindig legyen érdekes és informatív a tartalmad. Hogy ezt miképp érheted el? Úgy, hogy aprólékosan végiggondolod egy téma aspektusait. Csináld azt, amit a forgatókönyvírók, amikor a karakterek fejével gondolkodnak.

Visszafordulok az egyik kedvenc példámhoz:

„Mi lehet az a termék, aminek bebiztosítása vicces vagy épp morbid lenne?” (Halálcsillag)

Építs ki kötődést az olvasó és a tartalmad között (ilyen a fentebb már említett és klasszikus „veled is megtörténhet”). Ne félj attól se, ha egy témát ki kell bontanod, hiszen a hosszabb cikkek egyre népszerűek, és ha releváns a téma plusz jó a minőség, akkor elolvassák azt. A bécsi továbbtanulásos cikk oldalán 8 percnél is többet időznek el az olvasók, tehát érdekli őket a majd' 1500 szavas tartalom. Hosszabb cikk, nagyobb a hitelesség, és nagyobb kedv a megosztásra.

3. Ne spórold meg a kutatást

Jól látható, hogy milyen fontos a megfelelő téma és a minőségi tartalom, de a legjobbat ezekből csak akkor találod meg, ha komoly kutatásokat végzel az írás előtt. Ismerd meg a célcsoportodat és az ő problémájukat (elvégre nemcsak vicces témákról írsz, hanem gyakran a megoldásról is, amit te nyújtasz nekik).

Kutasd le a konkurenseidet is, és keresd ki a sikeres elemeket a kommunikációjukban. Ne lopj, a témaköröket találd meg.

4. Jó főcím nélkül nincs siker

Csak jó headline (vagyis főcím) segítségével érheted el azt a megosztáscunamit, amire vágysz.  Ellenőrizd, hogy jót írtál-e, mert ha az olvasóidat hidegen hagyja a főcímed, akkor semmit nem ér a munkád.

Alapozz a kíváncsiságukra (hatékonyak például a kérdések), hökkentsd meg őket, sőt, emeld  ki bátran ki a termékelőnyeidet.

„45 évesen lett fogszabályzója, és 2 év múlva így nézett ki”

„Miért vagy még mindig szingli? Eláruljuk”

Kihagyhatatlan most: „Hogyan írhatsz ütős főcímet gyorsan és egyszerűen?”

Akár be is vetheted a népszerű formulákat:

Szám + melléknév + főnév + kulcsszó + ígéret (6 egyszerű formula, hogy mindig jó főcímeket írj!)

„Hogyan” szó + akció + kulcsszó + ígéret (Hogyan írhatsz jó főcímeket bármilyen cikkhez?)

Ígéret + definíció + „útmutató” + akció + kulcsszó (2 perc is elég: Egyszerű útmutató a jó főcímek írásához)

Call to action + kulcsszó + ígéret (Próbáld ki ezt a 6 módszert, amivel tökéletes főcímeket írhatsz)

Mindig tartsd észben: a főcímnek az a célja, hogy elolvassák a cikk következő mondatát.

5. Rövid és fontos: a lead

Avagy a bevezető 1-2 mondat, ami kulcsszerepet kap, lévén a főcímmel együtt ez az elem versenyez érted a tartalomzajban. Mit is írtunk róla korábban?

Ez lehet 120–300 karakter, a lényeg minden esetben az, hogy felvezeti az anyagot. A lead nem összefoglalja a cikket, hanem a főcím példájára további olvasásra ösztönöz. Mintegy cold opening az amerikai sorozatoknál: felkelti a figyelmet és meghozza a kedvet.

Legyen ugyanilyen hatásos a meta description is, hiszen a főcím elolvasása után a hezitáló olvasó ezeknél a pontoknál dönti el, hogy kattintson-e.

6. Dizájn és formázás

Vajon megbízhatóságot sugall a honlapod dizájnja? Áttekinthetőre formáztad a cikkedet? Ezekre figyelj:

• rövidek legyenek a paragrafusok
• alkalmazz kiemeléseket (bold és italic)
• idézz bátran (mint ahogy mi fentebb)
• és legyenek listák, felsorolások a cikkben

Legalább ennyire fontosak a képek, hiszen a tömbösített tartalom megtörése mellett a vizuális tartalom is segíthet növelni a megosztási hajlandóságot.

7. Terjesztés

Hol fogod terjeszteni a cikkedet? Nem elég, ha csak élesíted, sőt, még az is kevés, ha csak kiposztolod a Facebookra. Érdemes egy minimális összeggel ráhirdetni a bejegyzésre (például 1000 forinttal), és szakértők szerint még mindig hatékony az, ha hírlevélben küldöd ki ezeket az anyagokat (nálunk pl. hasít a hírleveles terjesztés).

8. Elemezz

Nézd meg, hogy mi történt az előző cikkeddel:

• Mit rontottál el?
• Melyik lépésed bizonyult jónak?

Az elemzés segítségével kijavíthatod a hibákat, és tovább cizellálhatod azokat az elemeket, amik jól teljesítettek.

Használd a cikkben leírt tudnivalókat, és tartalmaid nagyobb eséllyel érnek el sikert a közösségi médiában.