A tartalommarketingről és a szövegírás előnyeiről szoktunk írni. Mit keres akkor itt egy cikk a forgatókönyvírásról?

Elárulom. Október utolsó hetében egy különleges kérés érkezett a Marketingszöveg.com exkluzív előfizetői Facebook-csoportjába:

„... szívesen olvasnék nagyon sok cikket a dramaturgiáról és a forgatökönyvírásól." - Vadász Ákos Tullió

Aki ismer minket, az pontosan tudja, hogy az előfizetői csoport kéréseit igyekszünk komolyan venni, és piszkosul szeretünk ám ott beszélgetni meg segíteni.

Plusz van egy dolog, amit nem tudtok rólam.

Ez pedig az, hogy korábban forgatókönyvírást is tanultam, sőt, volt szerencsém több szkript megírásában részt venni. A mai napig ez az egyik legnagyobb szerelmem, így erről a témáról annyit tudok beszélni, amennyit akartok, csak épp első nem úgy tűnt, hogy erre a Marketingszöveg.com a legjobb felület.

Aztán rájöttem, hogy mi állandóan a storytellingről és annak fontosságáról beszélgetünk, és hogy nekem nagyon sokat segített az, amit a forgatókönyvírásról tanultam.

Megtanított valamire. Arra, hogy a történet a legfontosabb. Éppen ezért összeszedtem a 20 legérdekesebb dolgot a forgatókönyvírásról, és bemutatom, hogy hol van átfedés a copywriting és a script writing között.

Egy jó történetet mindig szívesen olvasunk/nézünk

Képzeld el, hogy eléd tesznek egy ötoldalas írást, amit lelki felkészülés, hideg élelem és mosdószünet nélkül kell elolvasnod.

Ja, és már az első mondatban kiderül, hogy a szöveg szárazabb, mint a Góbi-sivatag, és olyan témáról szól, ami a legkevésbé sem érdekel.

Benyó tökéletesen leírta a fentebb már idézett storytellinges cikkében, hogy ezzel mi a legnagyobb baj: amikor egy szöveg segítségével akarunk hatni valakire (például értékesíteni), akkor nemcsak a logikát kell megszólítanunk, hanem az érzelmeket is.

Itt jön a képbe a storytelling, amely az olvasmányt átélhetővé teszi mindannyiunk számára. Az embert mindig is érdekelték a történetek, talán ezért is szeretünk annyira pletykálni, és ezért vagyunk képesek arra, hogy elolvassunk egy olyan regényt, vagy épp megnézzük egy olyan filmet, amihez hasonlót már láttunk.

Elvégre, akinek volt szerencséje egy romantikus filmhez, az kis túlzással mindent tud a zsánerről. 99 százalék, hogy hőseink összejönnek a film végén. Ezért van az, hogy például romkom esetében hiába várjuk a befejezést, nézőként inkább az út érdekel minket, amit hőseink megtesznek a katarzisig. Értsd: hogyan jönnek össze főhőseink.

A szövegírás sokban hasonlít a forgatókönyvírásra:

• számít a történet
• számít az, hogy mennyire tudsz érdekesen, olvasmányosan írni
• számít az, hogy miképp tervezel meg egy cikket, és hogyan építed fel (ha nem alaposan, megette az egészet a fene)
• és számít az, hogy mekkora benned az alázat.

Ahogy egy jó forgatókönyv, úgy egy jó szöveg sem születik meg pusztán azért, mert leülsz, és megnyitod a szövegszerkesztődet.

„A közönséget nehéz kielégíteni, ha csak effekteket adsz nekik, de könnyű dolgod van, ha egy jó történetet mesélsz el nekik." - Steven Spielberg

Itt jön a képbe a forgatókönyvírás

Közel 15 évvel ezelőtt kezdtem el forgatókönyvírást tanulni, és volt szerencsém kijárni a Schilling-Moharos (később Analog Artists) által szervezett tanfolyamokat, amely a klasszikus dramaturgiára, vagyis a hollywoodi típusú forgatókönyvírásra épült. Az egyik legfiatalabb voltam az osztályban, és megismerkedtem olyanokkal, akik azóta nevet szereztek a szakmában:

• Kovács M. András (imdb-link itt)
• Szajki Péter (imdb-link itt, ő az Intim fejlövésért a Magyar Filmszemlétől megkapta a legjobb elsőfilmes alkotónak járó Simó Sándor-díjat)
• Tóth Róbert (a Hogyan írjunk közönségfilmet című könyv szerzője)

Le se lehet írni, milyen érzés volt, amikor először kinyílt előttem egy új világ. Az embernek van egy prekoncepciója az egész dologról, aztán megismerkedik a szakma fortélyaival, és olyan tömény mennyiségű információt kap, hogy levegőhöz is alig jut.

Nagyjából ilyet érezhetnek azok, akik először ülnek be a Kreatív Kontroll tréningjeire. Persze, a srácok (Benyó, Balázs vagy Zoli) általában szól: ez tömör lesz.

Így néz ki, amikor írsz (via filmfisher.com; Adaptáció):

Így néz ki, amikor forgatsz (via www.al.com):

Utólag arra jöttem rá, hogy a forgatókönyvírás tanulása sokat segített nekem, és nagyon sokat fel tudok használni abból, amit ott és akkor a fejembe vertek. Ettől független nem célunk az, hogy "tanfolyamot" tartsunk, inkább elindítunk egy-két kötetlen beszélgetést.

Mi az a forgatókönyv? Miért olyan izgalmas a világa? Mit kell tudni róla?

„Amikor jó filmet akarsz csinálni, három dolog számít igazán: a forgatókönyv, a forgatókönyv és a forgatókönyv." - Alfred Hitchcock

Forgatókönyvet írni ugyanúgy nagy felelősség, mint amikor az ember megrendelői szöveget kezd el tervezni. Hatalmad van az olvasók/nézők felett, és csak rajtad áll, hogy mit kezdesz ezzel a hatalommal.

A filmélményre azt mondják, hogy az olyan, akár egy hipnózis, és a forgatókönyvíró legfontosabb feladata épp az, hogy a dramaturgiai eszközeivel megteremtse ezt a módosult tudatállapotot. Valójában egy érzelmi manipulációról beszélünk, és az alkotás során a forgatókönyvíró olyan helyzeteket teremt, amelyet a néző képes átélni.

Megint csak: lásd storytelling.

De tegyük fel, hogy azt mondod: „Persze, de én még nem utaztam az űrbe, hogy megsemmisítsem a támadó űrlények anyahajóját."

Ez való igaz, de emlékezz csak a Drágán add az életedre (ha nem láttad, pótold be!): főhősünk mezítláb, üvegszilánkokon mászkálva próbál menekülni ellenségei elől. Ne mondd, hogy életed során legalább egyszer nem léptél legóba, nem vágtad meg a talpad, esetleg nem korzóztál sekély vízben éles kavicsokon. És ennyi elég is, hogy átérezd a másik fájdalmát. Nem kell ugyanaz a szituáció.

A forgatókönyv felerősíti a hétköznapi ember által átélhető dolgokat, és megteremteni az azonosulás lehetőségét.

„Filmet csinálni: 80 százalék forgatókönyv, 20 százalék jó színészek. Semmi más." - William Wyler.

És olyan, mint a matematika: ha egyszerűnek tűnik, valamit biztosan elrontottál...

20 dolog, amit nem gondoltál volna a forgatókönyvírásról

Merthogy a forgatókönyvírás nem arról szól, hogy magad elé húzol egy köteg papírt, és kitalálsz egy sztorit: „A Barátok köztöt is megírták valakik, oszt az se egy nagy szám, hát ilyet én is tudok."

Erre írta Krigler Gábor a (Folyt. köv.) című könyvében, hogy Magyarország nemcsak a fotelfutballisták, hanem a fotelfilmesek országa. 10 millió filmkritikusunk van, akik saját bevallásuk szerint jobbat tudnának írni a látott filmek 99 százalékánál.

Ha néha te is ezt érzed, akkor itt az a 20 dolog, amivel most lesokkolunk. Ezt fogadunk, hogy te sem tudtad a forgatókönyvírásról.

1. A forgatókönyv nem azért készül, hogy elolvasd. Azért készül, hogy filmet csináljanak belőle. Éppen ezért a filmírást nem tekinthetjük önálló műfajnak, hiszen annak csak a filmkészítés kontextusában van értelme. Másképp mondva: a forgatókönyvíró a készülő film tervezője, nem pedig kötött-kardigános-vastag-sálas bölcsész.

Sőt, a forgatókönyvírás még csak a szépírásnak sem számít, és az egész néha rém egyszerű nyelvezetet használ. A cél ugyanis az, hogy a kész anyagból a forgatás során könnyedén dolgozhassanak a stábtagok. A helyesírást persze nem lehet megkerülni, Odaát (értsd: júeszéj) a szakma megbélyegzi azokat, akik nem ismerik a drága szép anyanyelvet.

2. A hollywoodi típusú forgatókönyvírás szabványt használ, és ettől nem szeret eltérni. Lásd fentebb a képet. Külsőre minden forgatókönyv ugyanúgy néz ki, és amatőrnek tartják azokat, aki az erre vonatkozó szabályokat nem tartják be.

Hogy miért van erre szükség? Az 1-es pont miatt: ez nem egy művészi termék, hanem egy tervrajz. Egy 12 órás forgatáson nem mehetnek el hosszú percek azzal, hogy a rendező és az asszisztense megpróbál valamit kideríteni, de nem találja a káoszban.

3. A forgatókönyv esetében a drámai akció a képekben valósul meg (szemben például a regénnyel, ahol a szavakban). Ahogy Syd Field is írta: „A forgatókönyv: történet képekben elmesélve."

A lényeg mindig az, hogy el tudom-e mesélni az adott dolgot képekben. Egyszerűnek tűnik? Nem az.

Ezt írtuk egy korábbi cikkünkben erre:

Képzelj el egy szituációt: férj és feleség, elhidegültek egymástól, nincs többé szikra köztük. Te hogy mutatnád be ezt a közönségednek?

Vacsora az asztalnál, és hosszú, fájdalmas veszekedés, amelynek végén a férfi inni, a nő meg sírni kezd? Klisé. Ha filmezni szeretnél, tanulj meg jó képekben kommunikálni.

A jó megoldás: Férj és feleség áll a liftben. A férfin kalap. A lift megáll, és egy csinos nő száll be a liftbe. A férj leveszi a kalapját.

4. Forgatókönyvet valójában nem is írunk, hanem fejlesztünk. Az alapötletből kiindulva haladunk előre: először egy 1 oldalas anyagot (szinopszis), majd egy 3-4 oldalast vázat (treatment), végül egy részletesebb tervet (outline) készítünk. Ha ezzel megvagyunk, és minden tiszta, akkor jöhet a kiírás. A fejlesztés nem úgy néz ki, hogy leülök, és megírom valaminek az első jelenetét, aztán majd épül magától a dolog.

Szöveget sem így írunk, igaz?

5. A forgatókönyv a feszes írásról szól: minden jelenetnek előre kell vinnie a cselekményt. Nincs csapongás, nincs üresjárat., és az alapötletnek minden oldalon, minden jelenetben vissza kell köszönnie.

6. Egy film ugyanúgy épül fel, ahogy egy fogalmazás: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Csak ebben az esetben ezt 3 felvonásnak nevezzük, és a tárgyalást (Act 2) a másik kettőtől (Act 1 és Act 3) hangsúlyos fordulópont választja el.

A jó történetben mind a három fontos. Ha egy film tárgyalását ki tudod úgy venni, hogy az valójában nem érinti a bevezetés és tárgyalás viszonyát (tehát lényegében az eleje és a vége együtt a középső rész kivágásával is megérthető), akkor nagy hibát követtél el íróként. Én például ezért nem szerettem a King Arthurt (2004).

7. A film olyan élmények átélését teszi lehetővé, amelyet a valóságban nem feltétlenül szeretnénk megtapasztalni.

8. Egy film (és a forgatókönyv) akkor lehet igazán sikeres, ha kialakítja a megfelelő kötődést a karakterekhez.

9. A konfliktus minden, hiszen az a dráma forrása. Ismét Syd Field:

„Konfliktus nélkül nincs történet. Történet nélkül nincs forgatókönyv."

Egy jó forgatókönyv képes arra, hogy másfél órán keresztül fókuszálja a drámát, és fenntartsa a néző figyelmét.

A PR-cikkről szóló anyagunkban is leírtuk, hogy egy izgalmas olvasmányban van főhős, van fő gonosz, van probléma és van megoldás. És ezek kapcsolatban állnak egymással. Ezt olvassuk szívesen, és imádjuk látni a konfliktust, majd később a megoldást.

Ha ez a probléma az öregedés, a főhős egy 40-es éveiben járó egyedülálló anyuka, és a konfliktus az egyedüllét és a csaló férj árulása, akkor a megoldás egy kíméletes arcfiatalítás. Például...

10. Egy jól elmesélt történetnek íve van, vagyis a film egy adott pontjáig egyre több és több konfliktust nyitnak meg az írók, majd a krízishez érve ezt maximalizálják, és végül lezárják azt. Rajzold le, olyan, mint egy hullámvasút.

11. A jó alapötlet a 180 fokos változásra, vagyis az indulóállapothoz képest megvalósítható legnagyobb fordulatra épít. Ez generál mindent, és ez a film mozgatórugója.

Hogy ezt megértsük, leírok néhány példát:
- A szomszédom - valójában egy bérgyilkos (Bérgyilkos a szomszédom)
- Egy maffiózó - pszichiáterhez megy (Maffiózók)
- A gyerekek által játszott társasjáték - vérre megy (Jumanji)
- A taximba beszáll - egy bérgyilkos (Collateral - A halál záloga)
- A világról kiderül, hogy a gépek uralják (Mátrix)

12. A történetben szereplő karakterek archetípusok szerint csoportosíthatók. Van egy Protagonist (a főhős), van egy Antagonist (a rossz), van egy Guardian (az őrző, Obi-Wan Kenobi), egy Sidekick (a támogató), egy Contagonist (a kísértésnek mondják, egyszerűsítve ő a fő gonosz jobbkeze), és vannak Emotion és Reason karakterek (a különböző szituációkat az érzelem vagy az ész oldaláról megközelítő személyiségek).

Sőt, még a Protagoniston belül is meg tudunk különböztetni több csoportot. Furcsa, de Michael Corleone a Keresztapában például Protagonist volt, de abból is az elveszett lélek típus. Az elveszett lélek a film végén nem változik meg (nem vesz fel jó tulajdonságokat, nem tanul saját hibájából, vagyis nem change-el), ezért a néző végül magára hagyja. Lásd még erre: Rekviem egy álomért.

13. Általános szabály, hogy egy jelenetbe a lehető legkésőbb lépünk be, és a leghamarabb lépünk ki abból. Nincs üresjárat.

14. A forgatókönyv egyszerűsíti a való életet. Ezért (és a 13-as pont miatt) talál főhősünk magának mindig parkolóhelyet.

15. A dialógus nem élőbeszéd, csak annak tűnik. A dialógus célja, hogy a szituáción belül tartsa a jelenetet. A dialógus önmagában lassítja a filmet, és sok forgatókönyvíró inkább szükséges rossznak tartja. Használják, mert kell, de egy film nem attól jó, hogy beszélnek benne. Egy jó történet összeáll dialógusok nélkül is.

16. A forgatókönyv írásakor alapvetően befolyásolod, hogy mennyiből fog készülni a film. Értsd: a írótól függ, hogy rém olcsó vagy rém drága lesz egy film.

Általában nem a színész kerül sokba, hiszen még sok sztárral a főszerepben is lehet olcsó egy film, ha a forgatókönyvíró úgy írja meg. Elgondolkodtál már azon, hogy miképp lehet anyagilag sikeres egy olyan film, amiben 10-15 sztár is játszik? Például a karácsonyi meg a Valentin-napra készülő romkomok. A válasz egyszerű: azért, mert ezek a színészek összességében nem szerepelnek sokat a filmben, ezért nem kell nekik annyit fizetni, mintha főszerepet vállalnának 3-4-5 hónapos forgatással és felkészüléssel.

17. A klasszikus dramaturgiára épülő forgatókönyvek végén legtöbbször van megoldás, és a néző megnyugvást talál valamilyen formában. Nincs lezáratlan kérdés.

18. A forgatókönyvírásban is vannak csekklisták, az egyik legjobbat Terry Rossio írta. Ennek első kérdése ez:

„Képzeld el a film trailerjét. Eladható az ötlet?"

Nem tököl, egyből a lényegre megy.

19. A jogokról: egy szellemi jog nem akkor születik meg, ha levédeted a művet, hanem akkor, amikor elkészül. A levédetés csak a bizonyító eljárásban segít (egy esetleges peres ügy során).

20. Az amerikai forgatókönyvírói céhbe évente több százezer forgatókönyv érkezik. Szerinted mennyiből készül film? Elárulom: rettentően kevésből.

Leginkább azért, mert a beérkező könyvek több mint 90 százaléka ipari hulladék, és ez nem saját vélemény. Másrészt azért sem forog mindből film, mert nem minden forgatókönyv győzi meg a stúdiókat vagy a befektetőket arról, hogy megéri abba időt, energiát és pénzt invesztálni.

A titok nyitja abban rejlik, hogy képes vagy-e olyan könyvet írni, amit mindenki meg akar csinálni. Mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy az nagy eséllyel siker lesz.

„Lehetséges, hogy egy jó forgatókönyvből végül rossz filmet készítek, de rossz forgatókönyvből sosem tudnék jó filmet csinálni." - George Clooney

Remélem, elég érdekes volt ez a kis szösszenet, mert ezzel még csak felszínt sem kapargatjuk.

Az igazi forgatókönyvírás ugyanis ezen a tudásbázison túl kezdődik.