A múlt héten arról meséltem, hogyan is működik a storytelling, ha egy rakás száraz adatból kell kiindulnod.
Hoztam néhány példát, hogy hogyan csinálják mások.
De téged nyilván az érdekel, hogyan csináld te magad.
Ezért most lépésről lépésre végigmegyünk a legutóbb leírt folyamaton: megmutatom, hogyan keress adatokat, hogyan válogasd ki a számodra relevánsakat és hogyan kreálj belőlük sztorit.
Idézzük fel gyorsan, mik az adatvezérelt történetek létrehozásának lépései:
- Keress egy olyan témát, ami érdekes lehet a közönségednek.
- Gyűjtsd össze az elérhető legérdekesebb adatokat. (Így gyűjts információkat.)
- Válogasd ki azokat, amelyek segítenek egy összefüggő történetet elmondani.
- Dolgozd fel őket könnyen értelmezhető és kreatív formában.
Így lesz egy érdektelen adatból értékes tartalom. (Köszi, Wikipédia)
Kezdjük az elején.
Hogyan keress témát?
Nehéz feladat, mi sem véletlenül igyekszünk segíteni benne annak, aki tartalomkészítésre adja fejét (és cégét).
Nyilván olyasmit akarsz feldolgozni, ami a potenciális vásárlóid számára érdekes ésvagy hasznos lehet.
Az adatvezérelt történetmesélés ideális arra, hogy a THINK klaszterbe tartozó, edukálandó vásárlókat célozd, akiknek még nincsen vásárlási szándékuk, az adott téma azonban releváns a számukra (és később vásárlási szándékuk lehet).
Tegyük fel, hogy edzőtermet működtetsz.
Szeretnél több vendéget, és azokból is lehetőleg olyanokat, akik személyi edzőt kérnek. Ehhez bizalom kell: azért fordulunk szakemberhez bármilyen téren, mert megbízunk a tudásában és tapasztalatában. De akiről semmit sem tudunk, abban (még) nem is bízunk meg.
A célcsoportodba tartoznak, akik:
- az edzőteremhez közel vannak, legalábbis ugyanabban a városban, és
- érdekli őket az egészséges életmód.
(Az első szemponttal egy más alkalommal foglalkozunk. Izgi lesz!)
Az tehát, aki egészségesen szeretne élni, előbb vagy utóbb találkozik az étrend-kiegészítőkkel. Az egyszerű vitaminoktól a testtömegnövelőkig bármi lehet ez, a lényeg az, hogy el kell majd gondolkodnia azon, hogy kell-e ilyeneket szednie, valóban pozitív hatással lesznek-e rá és így tovább. Az is döntés, ha nem szed semmit (de annyira szaturált a piac, hogy ezt a döntést aktívan meg kell hoznia).
Maguktól nem fogják tudni a választ, tehát nyilván rákeresnek majd a neten.
Ez nagyrészt különféle reklámokhoz fogja őket vinni: céges oldalakra, webshopokba, ahol le akarják nyomni a torkukon (a szó szoros értelmében) a különféle termékeket.
De a reklámszövegektől, a hangzatos szlogenektől és a dobozra nyomott kockahasaktól még nem fogja megtudni, melyik szer biztonságos, vagy egyáltalán pont neki melyiket érdemes szednie.
Felmész egy olyan fórumra, ahol a közönséged beszélget, egymástól kérdez, és bumm, témaötletek.
A témád tehát már meg is van: egy olyan anyagot akarsz készíteni, amely az étrend-kiegészítőkkel foglalkozik, és valamilyen támpontot ad mindazoknak, akiket ilyen kérdések kínoznak. Ha jó választ adsz a kérdéseikre, máris úton vagy a szakértői státusz és a bizalom felé.
Bármilyen más esetben hasonlóan kell eljárnod: gondolkodj el azon, hogy a célközönséged különféle csoportjai milyen kérdésekre keresnek rá.
- Ha tárhelyszolgáltató vagy, írhatsz arról, hogy miért fontos a rendelkezésre állás.
- Ha fodrász, akkor arról, hogy az ilyen-olyan szerek milyen hatással vannak a hajra. (Tudtad, hogy nem tudunk hajat mosni sem? Egyik videónkból kiderül, miért. Működött, ügyfeleket hozott.)
- Ha irodaszékekben utazol (már nem szó szerint, hanem üzletileg), akkor arról, hogy az ergonomikus kialakítás pontosan milyen hatással van az egészségre, vagy hogy milyen reális élettartam várható el az egyes irodabútoroktól.
Ez az ötletelés (amelyet kutatással is megtámogathatsz, például a kérdés-válasz oldalakat vagy szakmai csoportokat, fórumokat figyelve) a legkönnyebb része a folyamatnak.
Ezután ugyanis bele kell ásnod magad az adatbázisokba.
Honnan lesznek adataid?
Jól teszed, ha eleve figyelsz olyan oldalakat, ahol számodra releváns adatok jelennek meg, mert ezek magukban is adhatnak neked témaötletet, és később az adatgyűjtést is megkönnyítik.
Ehhez külön kutatást kell végezned: keresd meg az olyan szervezeteket és cégeket, amelyek a meghatározott témacsoportjaidra nézve releváns adatokat közölnek rendszeresen, figyeld a szakmai oldalakat is, mert ilyeneken is gyakran lelhetsz tanulmányokra, elemzésekre, statisztikákra.
Maradjuk a példánál, az étrend-kiegészítőknél. Tudtad, hogy létezik egy Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete? Én sem, de az adatgyűjtés másfeledik percében már találkoztam is a nevükkel.
Ezen a vonalon kutakodva gyorsan találtam egy 2014-es, tehát még relevánsnak mondható cikket arról, hogy évente hány ilyen termék jelenik meg, és ezekből hány hatástalan vagy kifejezetten káros.
Majd gyorsan a témában találtam egy tavalyi interjút is az OÉTI főigazgató-helyettesével.
Tökéletes: ez éppen a bizalmi oldalát érinti a kérdésnek.
Megvannak az adataink. Félsiker, mert nem mindre lesz szükségünk: következik a rostálás.
Adatválogatás
Csak ebből a két cikkből megtudhatjuk, hogy:
- évente nagyjából 1500 új étrend-kiegészítő kerül a polcokra,
- 30 százalékukkal szemben merül fel kifogás,
- a piac forgalmának 80-90 százalékát körülbelül szintén 1500 termék adja,
- 1270 vizsgált tápszerből csak 45-nél találtak részletes adatokat egy vizsgálat során,
- az előírásoknak megfelelő termékek aránya még a 60 százalékot sem éri el,
- egy terméket 15 szakmai szempont alapján értékelnek a szakemberek,
- tiltott vagy korlátozottan használható gyógynövényből 244 van (volt akkor) a listán
…és így tovább.
Ez rengeteg adat, és egyáltalán nem kell mindet felhasználnod.
Ami ebben az esetben releváns lehet: hány új termék jelenik meg évente, és ebből hány olyan, ami káros, hány hatástalan és hány használ valóban a fogyasztónak.
Ezekből az adatokból jól levezethető, hogy mennyire megbízhatatlanok az ilyen termékek, és hogy miért van szükség a megbízható szakértő véleményére, hogy jól válasszunk.
A rostálás legyen intenzív: nem az a cél, hogy sok adattal áraszd el a közönségedet, mert a statisztikát ők is képesek megkeresni. A célod az, hogy kiválassz néhány olyat, amely köré történetet tudsz szőni.
És hogy ezt hogyan tedd?
Hogyan lesz ebből sztori?
Döntsd el, hogyan fogsz mesélni.
Leírhatod például, hogy amikor te először találkoztál az étrend-kiegészítőkkel, hogyan választottad ki a megbízhatóakat, hogy hányan fordulnak hozzád és mit mondasz nekik, leírhatod azt is akár, hogy egy olyan szernek, amelyben valamilyen káros összetevő van, milyen hatása lehet.
A cél az, hogy személyessé tedd a témát, és az olvasó úgy érezze, hogy a főszereplője is lehetne.
Senkit nem érdekel, hány fokon hőkezeled a tejet, de ha arról van szó, hogy jut el a te ajtódig a te tömegnövelőd, máris érdekel tehéntől repülőig, a gyártó pedig tetszetős infografikában meséli el.
Hogy milyen formában dolgozd fel az adatokat? Gondolkodj el rajta, kinek szánod azokat: milyenek a tartalomfogyasztási szokásaik, melyik klaszterbe tartoznak?
Megfoghatóbbá teszem neked a történetmesélést: adott az az adat, hogy 53 érme felett a boltos visszautasíthatja a fizetésed. Ezt elmeséltem: hol fizettem épp, mit akartam venni, elmondták ezt az adatot, visszajöttem az irodába és így tovább:
Ha szervereket, tárhelyet kínálsz, a rendelkezésre állásról szóló adatok (mit jelentenek pontosan, mekkora kárt okoz, ha alacsony stb.) mellett leírhatod, hogy egy cég pontosan milyen károkat szenved, ha nem jó szolgáltató választ. Ha szobabiciklit, akkor a gyakorlatok, a hosszú távú megvalósítható célok mellett sikertörténetet adhatsz, akár testimonialt is használhatsz a sztoriban.
A lényeg tehát, hogy a meglévő adatokból vond le a következtetéseket. Ennek egyszerű módszere az, ha az adatok mellé odateszed, hogy…
„ez azt jelenti a te céged számára, hogy”
…és megválaszolod, hogy pontosan mit jelent. A fenti segédvonalat a szerkesztési körben majd kihúzod.
Mi a célod?
Az adatvezérelt történetmesélés sok mindenre jó lehet.
- építhetsz vele szakértői státuszt,
- szerezhetsz új látogatókat,
- edukálhatod a hezitálókat,
- bemutathatod egy termék vagy szolgáltatás előnyeit.
Ha nem tudod, hogy mi ez az állandóan emlegetett szakértői státusz, akkor olvasd el ezt a cikket: Hogyan építsd szexoldalakkal a szakértői státuszodat
Ezt a célt viszont a célközönséggel együtt már az első lépésben meg kell határoznod, mert ezen múlik, hogy milyen adatokat keresel, hogyan válogatod és dolgozd fel azokat.
Ám az elsődleges célod az adatvezérelt storytellinggel az, hogy megszólítsd az embereket. Ez az, amire folyamatosan figyelned kell: hogy végül olyan történetet kerekítsd néhány számból, ami egy létező problémával foglalkozik.
Neked mi volt a kedvenc sztorid, amit adatokra és kutatásokra alapoztál? A linket is küldd be, mert elolvasnám!
A Kreatív Kontroll szerzője.
