Egységben az erő és a tartalommarketing: ahol jó szakemberek találkoznak és segítik egymás munkáját, ott nívós eredmények születnek. Kitűnő példa erre a Billingo esete is, ahol a Kreatív Kontroll Hub szakemberei a már amúgy is jól működő folyamatokat megtámogatva, ismét bevetették minden fortélyukat. Ennek pedig összesen 11 db Marketing Diamonds díj – köztük a fődíj – lett az eredménye. Ha inspirációt keresel a saját tartalommarketingedhez, olvass tovább. Jövőre talán már veled mérkőzünk meg a marketinggyémántokért.

Történetünk kiindulópontja még 2019 év végére – 2020 elejére tehető. A Billingo előtt online számlázó programként soha vissza nem térő lehetőség állt: 2020. július 1-jétől ugyanis minden vállalkozások felé kiállított számláról adatszolgáltatási kötelezettséget rögzített jogszabályban a NAV.

Mit jelentett a NAV jogszabálymódosítása a gyakorlatban?

Gyakorlatilag kötelezővé tette az online számlázást a kézi számlatömbök használata helyett. Korábban ez úgy működött, hogy csak a 100 000 Ft feletti áfatartalmú számlákat kellett kötelezően továbbítani az adóhivatal felé, így ez még nem jelentett jelentős adminisztrációs többletterhet a kézi számlát kiállítóknak sem.

A 2020 nyarán életbe lépett jogszabálymódosítás azonban már nem volt ilyen megengedő: nem tett különbséget se a számla áfatartalmának mértéke, se aszerint, hogy egy vállalkozásnak, egyéni vállalkozónak vagy adószámos magánszemélynek állítódik ki az adott számla. Illetve 2021. január 1-től már a nem adószámos magánszemélyeknek kiállított számlát is jelentenie kell a számlázó vállalkozásnak/vállalkozónak.

A jelenlegi szabályozás szerint akár online, akár kézi számlázik valaki, ha belföldi adóalany számára állít ki számlát, erről jelentési kötelezettsége keletkezik a NAV felé. A kézi számlatömböt használók számára ez azt jelenti, hogy ha a kiállított számla áfatartalma 500 000 Ft alatt marad, akkor 4 nap áll rendelkezésre lejelenteni az adóhivatal felé, ha 500 000 Ft feletti az áfatartalom, akkor mindössze 1 napja van minderre.

Ez az előírás két módon is többletköltséget róhatott a cégekre

Vagy saját maguknak kell kézi számlázás után újra rögzíteni az adatokat a NAV rendszerében, vagy a könyvelőjére bízza ezt a terhet, ezzel is emelve a könyvelési költségeket. A kézi számlázás tehát nemcsak időrabló, de drága tevékenységgé vált.

A jogszabálymódosítás tehát soha nem látott lehetőséget jelentett 2020-ban minden online számlázással foglalkozó vállalkozásnak, hiszen a korábbi kézi számlát használók tömegét terelte a nemcsak kényelmes, de sokoldalú és időtakarékos digitális megoldás felé. Ritka, hogy ez vállalkozás életében ekkora lehetőség adódjék: törvényi változás miatt egy soha vissza nem térő alkalom nyílt ezen a piacon, a menedzsment pedig mindenképpen a legjobb szakemberekkel és a legjobb kampányt akarta összerakni erre.

Végeredményben a magyarországi kkv-k esetében a digitális, online eszközök és így az online számlázó programok használata az európai átlaghoz képest alacsonynak volt mondható. Senki sem tudta, pontosan hány vállalkozás fog érkezni a határidőig a piacra, de azt tudtuk, hogy sok százezer új felhasználó fog számlázóprogramot keresni ezekben a hetekben.

Kihívások a Billingo számára

Bár a lehetőség adott volt, a Billingo előtt jelentős kihívások álltak. Egyfelől az online számlázás piacán erős konkurensekkel kellett szembenéznie, mint a többéves előnnyel, ezáltal nagyobb ügyfélbázissal rendelkező szamlazz.huval. Számlázót a többség úgy választ, hogy megkérdezi, ismerőse mit használ, így önmagában a felhasználói volumen elég a növekedéshez. Valami egészen újszerű dologra volt szükség!

Ezen felül a potenciális ügyfeleket is meg kellett győzni arról, hogy a számlázás nem kötelezően rossz vagy időrabló tevékenység, hanem olyan egyszerű, gyors és automatizálható folyamat, ami megjelenhet akár a marketingeszköztárban is. Ez a narratíva el is különbözött a piacon megszokottól: míg a legtöbb számlázónál nemszeretem dolog, bürokratikus időtöltés volt a számlázás, addig egy friss kommunikációt igyekeztünk behozni, amely szerint a számlázás igazából jó dolog, hiszen ezáltal kerül pénz a cégbe, amiért végtére is vállalkozunk.

Fontos szempont volt továbbá az is, hogy aki kézzel számláz, rádöbbenjen, hogy sokkal hatékonyabban töltheti az idejét a kézi számlázás helyett például további értékesítéssel. De akár a családjára és barátaira is fordíthatja az így felszabadult időt.

E többes kihívás mellett volt egy ráadás is: ahhoz, hogy a Billingo felvehesse a versenyt a versenytársaival, termék- és szolgáltatásfejlesztésre, valamint a potenciális ügyfelek megszólítására is szükség volt. Többet, jobbat és mást kellett nyújtania ahhoz, hogy sikerrel vegye az akadályokat és számottevően ugorjon az ügyfélbázis. Fel kellett nőnie a feladathoz, ha nemcsak az ügyfélszámot, de a brand értékét és megítélését is növelni akarta.

Itt jött képbe a tartalommarketing és a rebranding

Ahhoz, hogy a leendő közönséget ne csak elérjék, hanem meg is győzzék a Billingóról, átgondolt és tervszerűen végrehajtott tartalommarketing-kampányra volt szükség. Ennek mentén a cél az volt, hogy az újrahangolt sales funnel bármely pontjára húzta is be az adott tartalom az érdeklődőt, rövidebb-hosszabb útvonalat bejárva, de ügyféllé váljon.

Alapvetően akármelyik kiválasztott tartalommarketing kommunikációs csatornát nézzük, a Billingo a 80:20-as szabályt követte: 80%-ban értékes és a célközönsége számára releváns tartalmakat szolgáltat, míg az értékesítést célzó tartalmak arányát 20%-on tartotta.

Emellett fontos volt az is, hogy a Billingo egy friss, fiatalos, menő márkaként jelenjen meg a közönség előtt és a befektetői piacon is. Ehhez szükség volt egy kis vérfrissítésre a design terén, a voice of tone finomhangolására és persze a tartalmak, valamint terjesztésük tudatos megtervezésére, amiket remarketing és retargeting folyamatok támogatottak meg.

A feladat ugyanis az volt, hogy a meglévő ügyfelek és új érdeklődők számára jelezzék, hogy a szoftver alapvető funkciói ugyan változatlanok maradtak, a szoftver mégis megújult, több lett egyszerű számlázófelületnél. Emiatt mind a saját ügyfelek, mind az új érdeklődők számára is a számlázóprogram korábbi arculatára illeszkedő, de attól mégiscsak eltérő márkaélmény kialakítására volt szükség.

Ehhez első körben természetesen fel kellett mérni, hogy hol tart jelenleg a márka, milyen a megítélése a közönség és a versenytársak szemében. Meg kellett határozni, hogy az akkor érvényben lévő márkaüzenet mennyire volt releváns az extrém mértékű változás által előidézett helyzettel és a Billingónál elvárt növekedési ütemmel.

Ennek fényében arra jutottunk, hogy szükség van egy komoly arculati upgrade-re és az üzenetek újrafogalmazására, valamint erős márkaépítésre is. Ennek elemei nemcsak az arculati változásokban, hanem a tartalommarketing-folyamatok átalakításában is tetten érhetők.

A cikkben leírt folyamatok így, utólag olvasva talán egyszerűnek tűnnek. Ha azt vesszük, a marketing nem is olyan bonyolult dolog, van azonban egy nulladik lépés, amit nem lehet tanítani és ami nélkül sikeres együttműködés nem létezik.

Ez pedig nem a marketingszakember, ő ugyanis sosem fog kellő piac- és cégismerettel rendelkezni ahhoz képest, aki a víziót fogalmazza meg. A marketinges beleszólhat a termékfejlesztésbe, de nem szólhat bele a cég vezetésébe: ezért nem csupán rajta múlik a siker.

A Billingo marketingsikerei mögött az együttműködés kezdetén még a kft.-ben ügyvezetőnek, mára a zrt.-ben vezérigazgatónak nevezett sorozatvállalkozó, Sárospataki Albert áll. Ő látta át már évekkel korábban, milyen irányban fejleszthető a szoftver, és már 2019-ben kereste, kikkel együtt, milyen kapacitások bevonásával sikerülhet az átalakulás.

A karmesteri szerep ezért az övé. A Billingo-projekt kitűnő példája annak, hogy nem lehet látványos és nagy változásokat elérni, ha a cég felsővezetése nem hisz a marketingben, de legalább ilyen fontos, hogy érdekelje is. Az ideális cégvezetővel a munka villámgyors, mert keresi a lehetőségeket, hamar szintetizálja az új ismereteket és kellő kockázattűrése van ahhoz, hogy tesztelni, próbálgatni is tudjunk.

– Mindez Albertben megvan, és ebben az időszakban mi többet tanultunk tőle, mint ő tőlünk – emlékezett vissza ügyvezetőnk, Sipos Zoli a közös munka hónapjaira. – Olyan elkötelezett volt, hogy a marketinget érintő döntéseket végig prioritásban kezelte, és ha anyagi áldozatra vagy a cégből többletkapacitásra volt szükségünk, ezeket biztosította a csapatának. Gyakorlatilag tényleg csak a célokra kellett összpontosítani, és mindent a marketingesei alá tett, ami az eredményekhez szükséges.

Újragondolt márkatervezés és finomhangolás

A Billingo célja nem a mindenáron való erőszakos értékesítés volt, hanem a márkaépítő folyamatokba illeszkedő edukálás és értékteremtés. Ennek érdekében 2020 januárjában felmértük a piac tartalomfogyasztási szokásait: olyan releváns célcsoportú – például vállalkozói, katás adózó és könyvelői – Facebook-csoportokból gyűjtöttük ki manuálisan az azt megelőző 12 hónap posztjait és kommentjeit, melyekben a Billingóról szó esett.

A gyűjtést követően pedig szoftveresen és manuális kategorizáltuk a kapott tartalmakat, ami a későbbi témakörök, hívószavak meghatározását tekintve később komoly segítségnek bizonyult. Azonban ebből a gyűjtésből további feltételezéseket is levonhattunk.

Egyrészt azt, hogy a célközönségünket tekintve a digitálisan érettebb felhasználók igazán aktívak ezekben csoportokban. Ezt a feltételezést egyébként az is alátámasztotta, hogy a Billingót a hozzászólók 29,5%-a ajánlotta és használta, míg 37%-uk a Számlázz.hura voksolt. Ezt az arányt három hónapon belül meg kellett fordítanunk.

Végeredményben úgy találtuk, hogy az online számlázás értelemszerűen az ilyen online eszközöket már előszeretettel használó közösségekben elterjedtebb, mint a teljes populációban, így a rebranding során használt kommunikációs elemeket az innovációra, újdonságra, startupos szemléletre építettük fel.

A fiatalos és laza jelző eddig is jellemző volt a márkára, ezt kellett úgy továbbfejleszteni, hogy illeszkedjék egy olyan piacvezető és jelentős befektetői tőkebevonás előtt álló fintech startuphoz, amivé időközben a Billingo válni fog.

A kitűzött célok között szerepelt, hogy megőrizzük a barátságos, laza karaktert, de emellé innovatív és gyorsan fejlődő tulajdonságokat párosítsunk. A közönség tudtára kellett adni, hogy a Billingo többé nem a homokozóban várat építő kiskölyök, hanem egy ifjú, vonzó üzletember. A megújulási folyamathoz ezért megterveztük a belső munkanevén csak „Felnőtt a Billingo” tartalommarketing és rebranding kampányt.

A tartalommarketing első lépése: a célközönség újradefiniálása

A tartalommarketing-stratégia végrehajtása érdekében első lépésként természetesen alapvető fontosságú volt újra átgondolni, hogy kikre is szeretne a Billingo brand fókuszálni. A célközönség tűpontos ismeretének ugyanis a funnel felépítése és a tartalomtípusok, kommunikációs csatornák meghatározása szempontjából égető szükség van.

A vizsgálatókat követően úgy találtuk, hogy jellemzően 24–46 év közötti férfiak és nők alkotják a közönséget, a visszajelzések alapján pedig értékelik a szép és letisztult felületeket. Elmondható, hogy könnyen kezelhető megoldást keresnek és nem szeretnek elmerülni a funkciótengerben. Javarészt egyéni vállalkozók, katások, cégtulajdonosok, webáruház-üzemeltetők, illetve cégvezetők. Nyitottak és keresik az alternatív megoldásokat, fejlesztik magukat, odafigyelnek a környezetükre, fontos számukra az egészségük.

Az alábbi szegmensekkel kalkuláltunk:

1. Egyéni vállalkozók, katások, cégvezetők, tulajdonosok, akik szeretik az innovatív megoldásokat
2. Geekek, akiknek számít a minőség, nem számláznának kézzel
3. Akiknek a céges marketingstratégia része a számla és annak megjelenése
4. Designerek, grafikusok, tervezők, akik szeretik a „szépet”
5. Fiatal startupperek, akiknek fontos a lazaság és a lendület
6. Webáruház-tulajdonosok, akik automatizálni szeretnék a folyamataikat
7. Zöld vállalkozók, akik papír helyett elektronikusan számláznak, óvják a környezetet

Működő tartalommarketing-folyamatok és -eszközök

Olyan tartalmakra és folyamatokra volt szüksége, amelyek egyfelől bemutatják a program folyamatosan bővülő szolgáltatásainak és eszközeinek használatát. Másfelől viszont releváns információkkal látják el a közönséget a számlázás és a vállalatvezetés világából.

Ehhez a következő tartalommarketing-eszközöket vetettük be:

• blog
• közösségimédia-posztok
• videós tartalmak
• reklámfilmek
• hírlevél (rendszeres és automata sorozatok)
• e-bookok
• pop-up

A sales funnelbe illeszkedik az új stratégia is. Ha egy blogbejegyzés megjelenik az oldalon, azt pár soros kedvcsinálóval megosztjuk a Facebook-oldalon is. Itt ezután egész héten az adott blogbejegyzés köré kapcsolódva készülnek a social media posztok, de a blogcikk terjesztése itt még nem állt meg, hiszen a hírlevéllistára is kiküldésre kerül. (Ez a lista egyébként ma már az egyik legjelentősebb magyar nyelvű B2B felület: a kampány néhány hónapja alatt gyakorlatilag megdupláztuk a lista méretét, így ma már százezres nagyságrendű vállalkozást tud e-mailben elérni a cég. A megnyitási arányok a iparági átlag duplájánál is jobbak.)

E-mailben leggyakrabban hasznos információkat és érdekes blogajánlókat kapnak a feliratkozók, az egyes kampányokhoz dedikált eDM-ek számát a kampányidőszakon kívül visszafogtuk, így időszakos akciókat, különböző játékokat és promóciókat küldünk az olvasóknak.

Ezzel a tartalomterjesztési folyamattal egyidőben, a Facebookon retargeting kampányt is futtatunk annak érdekében, hogy az adott cikkel ezen a közösségimédia-felületen is találkozzék a látogató. A gyakorlatban ezt úgy valósítottuk meg, hogy a címlistánkat importáljuk a Facebookra és akik adott esetben nem nyitották meg a hírlevelet, így is látni fogják és átkattintanak a cikkre.

Ezután pedig indul a remarketingfolyamat azoknak, akik bár átkattintottak a blogra, de nem regisztráltak. Ezeket a leendő felhasználókat egy facebookos remarketinglistába gyűjtik és finoman elkezdik adagolni a Billingo előnyeit, méghozzá a problématudatára hangolódva. A fő üzenet az, hogy a Billingo esetleg megoldás lehet a problémájára, a válasz a kérdésére. Ezekkel a remarketing-tartalmakkal a Facebook-hírfolyamban jelenünk így meg, Google Adsen pedig a displayhálózaton.

Ami az e-könyveket illeti

Ezeket a tartalommarketing-eszközöket a Billingo Facebookon és Google Adsen targetálva hirdeti meg, természetesen kizárólag a célcsoportjába tartozó szegmenseknek. Ezen felül természetesen az oldalra látogató érdeklődők is találkoznak a letöltési lehetőséggel, de itt sem erőszakos módon.

Ilyen témájú e-bookokat képzelj el:

1. Legfontosabb tudnivalók az online számlázásról, hogy elkerüld a szigorú NAV-büntetést
2. 50+1 kérdés és válasz a NAV online adatszolgáltatási kötelezettség kibővítéséről

Hogy ne riasszuk el a látogatót, exit intent pop-upot használunk arra, hogy behúzzuk az értékesítési tölcsérbe. Ez az eszköz úgy van beállítva, hogy kizárólag a látogató számára releváns aloldalakon és a blogban jelenik meg az érdeklődő kilépési szándékát észlelve. Ezt azt jelenti, hogy ha az érdeklődő épp az egyik blogot olvassa, vagy valamelyik aloldalon tartózkodik, de regisztráció nélkül távozna és kihúzza a böngészőből az egeret, felugrik neki a pop-up.

Ezzel az okos soft módszerrel a nem regisztrálók közel 35%-át tudjuk mégiscsak megmenteni és feliratkoztatni. Ennek köszönhetően pedig a szegmentálás is abszolút mértékben megvalósítható, hiszen a folyamatból tudjuk, hogy mi érdekli őket és milyen jellegű témákra haraphatnak. Utána pedig az e-mail-címükkel a zsebünkben célba is vehetjük őket a Facebookon retargeting-hirdetésekkel.

Ha arra lennél kíváncsi, hogy mi történik a regisztrációt követően, azt mondhatjuk, hogy önjáróvá válik a folyamat. Automata hírlevélsorozatok és a regisztrációt követő, 5 részes e-mail-sorozatok is elindulnak.

Például így:

A Legfontosabb tudnivalók az online számlázásról, hogy elkerüld a szigorú NAV büntetést e-könyv letöltése utáni sorozat:

1. E-book-letöltés
2. Tedd élvezetessé a legunalmasabb céges feladatokat
3. 5 trükk, hogy még gyorsabb legyen a számlázás
4. Igényes vagy? És mit mond a számlád?
5. Utolsó emlékeztető (Cél, hogy regisztráljon be a Billingo rendszerébe)

Az 50+1 kérdés és válasz a NAV online adatszolgáltatási kötelezettség kibővítéséről e-könyv letöltését követő sorozat:

1. E-book-letöltés
2. NAV Online Számla és a Billingo összekötése 5 lépésben
3. Így lehetsz benne biztos, hogy sikeres volt a NAV adatszolgáltatásod
4. 5 számlázási feladat, amit a Billingóval automatizálhatsz
5. Minden könyvelőprogrammal összekötheted a Billingódat

A regisztrációt követő sorozat:

1. 5+1 Billingo tipp, hogy könnyebben menjen a munka
2. Így spórolj időt és pénzt a Billingóval...
3. Ez az igazi szabadság
4. Mit szólnál egy ajándékhoz?
5. Már csak pár napod van...

Ahogy láthatod, ezek a sorozatok egymáshoz kapcsolódnak, de követik a felhasználói viselkedést. Például, ha az e-könyvet letöltők közül már a 3. levélből regisztrál az érdeklődő, akkor automatikusan átkerül a másik hírlevél sorozatra. Itt pedig már az lesz a cél, hogy fizessen elő a szolgáltatásra.

Tartalommarketing: ami a blogot illeti

A Billingo blogszekciója nem új találmány, hiszen már 2014-ben publikálták rajta az első bejegyzést. Azonban a 2020-as évben ezen a tartalommarketing területen is felpörögtek az események, ennek egyik legjobb bizonyítéka, hogy már több mint 480 bejegyzés található az oldalon. (És a legolvasottabb hazai vállalkozói felületnek gondoljuk: bár konkrét számokat nem mondhatunk, a Telekom Hello Biznisz – melynél szintén tanácsadói és tartalomfejlesztési feladatot láttunk el – látogatottságának több mint háromszorosát érte el tavaly.)

A témákat illetően azt mondhatjuk, hogy időről időre válogatunk az aktuális, célközönséget érintő eseményekből. Ezen felül azonban minden hónapban van több személyes hangvételű blogposzt, de természetesen egy-egy edukációs és SEO-ra fókuszáló tartalom is megjelenik.

Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy 2020 legsikeresebb blogposztja a KATA 2020: fontos változás jön volt, amire a Billingo saját felületén 5 nap alatt 94 000-en kattintottak. Ezt a nem mindennapi olvasottságot pedig olyan egyszerű tartalomterjesztő eszközökkel érték el, mint az blogbejegyzést ajánló organikus Facebook-poszt, valamint a hírlevélben kiküldött cikkajánló. Innentől kezdve a tartalom önálló életre kelt és virálissá vált. 2020-ban a billingós blogposztok több mint 8,2 millió megtekintést produkáltak.

Ha komolyan veszed a tartalommarketinget, nem feledkezhetsz meg a videókról

Most már elmondhatjuk, hogy a Billingo a 2020 eleji kutatómunkában igazi kincsesbányára lelt: az összegyűjtött információkból kiviláglott, hogy a piacukon rendkívül alulreprezentáltak a tartalommarketing jelenlegi unikornisa: a videók. Főként a jó – azaz szpot-minőségű – videók. A versenytársak főként vagy képernyővideókat, vagy stockalapú animációkat használtak, ráadásul azokat is inkább egyszeri kampányelemként, nem pedig folyamatosan. (Ez persze azóta megváltozott, de nagyon jó érzés volt diktálni a piaci trendeket.)

Emiatt a Billingóval külön videómarketing-stratégiát alakítottunk ki. A stratégia első lépéseként meghatároztuk, hogy mely célcsoportjainknak érdemes videós tartalmakat gyártani, majd az ügyfelek várható élettartamértékétől függően osztotta fel az egyes szegmensekhez kapcsolható büdzsét.

A szegmensek kiválasztásakor természetesen azt is figyelembe kellett venni, hogy az egyes felhasználók változatos motivációk és felhasználói szokások alapján használják a Billingót. Végül 5 kategória született:

• katás vállalkozók,
• webáruházak,
• könyvelők,
• fejlesztők,
• illetve az általános digitális vállalkozók.

A márkaépítés során újrahangolt üzenetek szerint nem a termékről vagy a cégről szóltak a videók, hanem az ügyfél sikeréről. Azt az attitűdöt igyekeztünk átadni a közönségnek, hogy a számlázás nem nyűg, hanem siker. Siker, hiszen aki számlázik az pénzt keres, ergo sikeres. Bár evidensnek tűnhet, a piacon mégsem volt az, hogy a számlázó nem önmagáról beszél, hanem az ügyfeleiről.

Míg a megszokott kommunikáció az volt, hogy kinek milyen funkciója van – esetleg mit ad ingyen vagy olcsóbban –, addig mi azt akartuk transzparenssé tenni, hogy milyen sokféle vállalkozó választotta a terméket. A márkát igazán az építi, ha látszik, hogy erős közönsége van, ezért a billingós videós tartalmak egyharmada szólt csak magáról a brandről, a többiben az adott ügyfél mutatkozott be.

Ennek mentén 3 lépcsős kampány és a Billingo YouTube-csatornája épült fel:

Ügyfélsiker-kampány

Ennek keretében kb. 90 másodperces spotok készültek az 5 szegmensre szabva. Egyébként a 90 másodperc 60%-a szólt az ügyfélről, majd az utolsó harmadban említette csak meg a Billingóhoz fűződő élményeit és a zárómondat foglalta keretbe a videót, ahol a szereplő ismét azonosította magát a célcsoporttal és hozzátette, hogy billingózik. (Pl.: „Katás vagyok, tehát billingózom.”) Ez a formula arra hivatott, hogy erősen pozicionálja a terméket: aki vállalkozó (vagy itt: katás vállalkozó), az természetszerűleg Billingót használ. Ez már előrevetítette a 2021-es terveket, melyekben a számlázótól eltérő üzleti termékeket is fejleszteni kezdtek a Billingo rendszerébe.

A videók terjesztéséhez az organikus felületeken és lehetőségeken kívül természetesen YouTube és Facebook fizetett hirdetéseit is igénybe vettük és mind a szegmensekhez, mind az életút egyes fázisaihoz kapcsolódóan is céloztunk.

Animációs videók

Ebben a fázisban szintén rövidebb – átlagosan 30-40 másodperces – videók készültek a Billingo meglévő, de kevésbé használt vagy a kommunikációban értékes funkcióinak bemutatására. A sorozat érdekessége, hogy a Billingo rég meglévő kabalája, Billy mutatta be az egyes funkciókat. A dinamikus fejlődést hivatott bemutatni egyébként az is, hogy Billy először mozdult meg története során ezekben a szpotokban.

Az előző lépcsőfokhoz képest változás, hogy ezeket a tartalmakat kizárólag olyan ügyfelekre céloztuk, akik már kapcsolatban vannak/voltak a Billingóval. Különösen a díjmentes csomagban lévő felhasználók körében aratott nagy sikert, akiknek egy részét sikerült fizetős csomagba konvertálni.

Időrabló

Mondhatjuk, hogy ez az Időrabló címet kapó videó volt a Billingo legértékesebb reklámfilmje. Témájában a 2020-as törvényváltozásra reflektált a márka, de itt sem a szájbarágás volt a cél. Inkább a rendelkezésre álló vizuális storytellinggel adtuk a közönség tudtára, hogy a kézi számlatömbök helyett online számlázóval mennyivel könnyebb, minőségibb lesz az élete. A filmet egyébként Spáh Dávid rendezte és Brash Bence játszotta benne a főszerepet. Úgy terveztük, hogy minőségét tekintve akár tv-reklámnak is beillett volna. A videót egyébként mind az 5 célközönségre céloztuk és felajánlottuk a végén a regisztrációt is.

A videomarketing-stratégia keretében végül 2020-ban 27 db Ügyfélsiker-videó, 6 db animációs film és az Időrabló reklámszpot készült el

Hatalmas tempót diktáltunk, hiszen a tartalomgyártásra mindössze 3 hónapot irányoztunk elő maguknak és a fizikai jelenlétet igénylő forgatások esetén átlagosan 7 fős stábbal dolgoztunk. A kreatív koncepció kidolgozása nagy kihívás volt, de az operatív gyártás is extrémnek számított, volt idő, mikor három stábot (külső gyártócéget) kellett párhuzamosan mozgatni. A büdzsé itt az összes anyagra nézve bár meghaladta a tízmillió forintot, de a koronavírus-járványra és a mennyiségre való tekintettel jelentős kedvezményekkel tudtunk gyártó alvállalkozókat szerződtetni.

Erre jött még rá a teljes hirdetési keretből a videók támogatására elkülönített, a gyártási költségek néhány százalékát elérő hirdetési büdzsé. Hogy megért-e a tartalomgyártás? Abszolút. A videós tartalmak ugyanis nagyobb bevonódást értek el, mint az alacsony előállítási költségű blogbejegyzések és fotók, ezért összességében olcsóbban tudtuk őket terjeszteni, gyakorlatilag a leghatékonyabb forgalomterelő tartalmakká váltak.

Emellett addig, amíg a 2020 elején gyártott alacsonyabb minőségű videókkal a CPV átlagosan 7,5 Ft volt, ezekkel a videókkal végül 2 Ft-nál állt meg a számláló. Összességében hárommilliónál is több olyan videós megtekintést hoztak a tartalmak, amit követett valamilyen reakció, elköteleződés.

Ennek ellenére azt fontos kiemelni, hogy a több ezer közvetlenül kimutatható ügyféllé válás mellett a videókkal nem a közvetlen regisztráció ésvagy értékesítés volt a cél, hanem:

• az erős imázsépítés,
• az új márkaüzenetek beégetése, célba juttatása,
• valamint a szakértői státuszépítés,
• elköteleződésnövelés.

Marketing új szintre emelve: direkt marketing a Billingónál

A Billingo természetesen nemcsak a tartalommarketing adta eszközökkel élt, felhasználta a direkt marketingben rejlő lehetőségeket is. Direktmarketing-tevékenysége során főként az ügyféléletút kialakítására, azon belül is az onboardingfolyamatok – esetükben a regisztráció – lerövidítésére, míg a fizetős ügyféllé válás idejének kitolására koncentrált.

Erre az egymásnak kissé ellentmondó folyamatra azért volt szükség, mert a számlázó szoftverek piaca egyfelől igencsak kompetitív, másfelől rendkívül alacsony kosárértékkel dolgozik. Annak ellenére, hogy erre már a vállalkozás indításának első napján szüksége van az ügyfeleknek, alapvető funkciókat kínál szinte a teljes paletta – méghozzá ingyenesen. Inkább a kiegészítő szolgáltatások azok, amelyek a bevételt és a profitot termelik, de a szoftverpiac többi résztvevőjéhez képest még itt sem lehet túl nagy összegeket elkérni a szolgáltatásért.

Emiatt állítottuk fókuszba a fizetős csomagok ajánlata helyett a regisztrációt

Ezeknél a folyamatoknál szinte már természetes, hogy az ügyfelek részletesen megadják a cégadataikat, így nemcsak az e-mail-címüket, de például a telefonszámukat is a platform rendelkezésére bocsátják.

Ennek a momentumnak egyébként az eseménymarketing terén is nagy szerepe van, hiszen minden egyes megadott adattal, valamint a programot használók által feltöltött információknak köszönhetően igazi adatbánya áll a cég rendelkezésére. Ezen felül a reklámcélú kommunikációba beleegyező ügyfeleket akár telefonon is meg tudtuk szólítani, hiszen ismertük őket: tudtuk, hogy milyen funkciókat használnak és milyen vállalkozásuk van.

Éppen ezért különböző – például telemarketinges vagy épp e-mailes – kampányokban teszteltük, hogy az egyes szegmensekben mikor ér el a regisztrált érdeklődő az ügyféléletút azon pontjára, hogy fizetős ügyféllé konvertáljon. Például egy hétnapos telemarketing-kampány során 1334 regisztrált, de nem fizető ügyfelet kerestünk meg egy call center segítségével.

A beszélgetések átlagosan 10 percesek voltak, és a felhívottak 71%-a jelezte, hogy fizetne a szolgáltatásért. Az utólagos ellenőrzések során a lista 33,2%-a, 443 fő lett végül fizetős előfizető, ami végül több mint 5,3 millió forintos bevételnövekedést hozott a Billingónak. (A kampányra ennek a bevételnek kb. 15%-át költöttük el.) Mégis a kampány legnagyobb tanulsága az volt, hogy a Billingo egy eddig kiaknázatlan értékesítési csatornát talált magának, amire komplett folyamatokat építhet fel.

Márkaépítés utolsó felvonása: az arculat és a design változása

Mit érnek az újragondolt folyamatok és a tartalommarketing, ha a belső változásokat nem tükrözik a külsőségek? Azt kell mondjuk, hogy a Billingo ezen a téren is körültekintő volt. 2020-ban egyértelművé vált, hogy a cég által képviselni kívánt új irányvonalat és üzleti tartalmat friss megjelenéssel lehet hatékonyan képviselni a piacon.

Mindazonáltal a kihívás adott volt: a célokat úgy kellett elérni, hogy a hét év alatt kialakult, sikeres és beégetett arculati elemek se veszítsenek erejükből.

Éppen ezért a márkához társított laza, fiatalos arculatot kellett úgy átalakítani, hogy az jelképezze a komolyabb, pénzügyi vállalkozásnál elvárható megbízhatóságot, de ne nélkülözze a modern digitális cégek könnyedségét sem. Ez első körben mindenképpen a régi, már négy éve érintetlen weboldal komolyabb hangvételűvé alakítását jelentette. Ugyan a szövegezés megmarad a közvetlen tegeződés és informális formulák narratívájában, de az oldal megjelenése kicsit komolyabb külsőt igényelt.

A színpaletta, a formák, a funkciók és további vizuális elemek megjelenítése során ügyelni kellett arra is, hogy a látogatók 56,6%-a nő, akik számára a túlságosan férfiasra szabott arculat riasztó lehet. Hogy ezt a malőrt elkerüljük, a megjelenő illusztrációk nem egy big data alapú startup, hanem egy könnyen kezelhető és szerethető app hangulatát idézik.

Tovább fokozta a grafikus csapat a kötődést azzal, hogy a célközönség korosztályos felosztására gondolva – a felhasználóik 26%-a 25–34, 25%-a 35–44 év közötti – az illusztrációikban több helyen is olyan popkulturális utalásokat helyeztek el, mely ennél a 25–44 éves korcsoportnál hív elő emocionális emlékképeket. A célok között szerepelt, hogy a két korcsoport minden tagja számára filmekre, hősökre, üzenetekre rímelő, az oldalon felfedezhető kis meglepetések, könnyed illusztrációs elemek jelenjenek meg.

Ennek alájátszva a végleges színpaletta 84 színt tartalmaz, ebből 6 főszín,16 másodlagos szín, a többi főleg illusztrációknál vagy speciális esetekben (pl. szolgáltatáscsomagok jelölése) jelenik meg, míg az oldalhoz indulásához 96 illusztráció és fotó készült el. Fontos arculati változás volt továbbá az is, hogy a korábbi, rózsaszínbe hajló logót sötétkékre váltották, míg a rebrandingelt weboldal háttérszíne világoskék lett, így az összhatás továbbra is világos alapszín, de karakteresebb, jobban megkülönböztethető embléma. Összehangolt design és tartalommarketing: ütős kombinácó.

A Billingo márkaépítésének eredménye

A hatalmas változásokat hozó 2020-as esztendőt értékelve azt mondhatjuk, amit a márka is megfogalmazott: felnőtt a Billingo. Az újragondolt arculat, a tartalommarketing a korábbiaktól eltérő megközelítése és a marketingfolyamatok hatékonyabbá tétele kifizetődött. Bár üzleti titok védi a végeredményt, de a Billingo többet nőtt egy év alatt, mint addigi fennállása alatt összesen, és nyilván ez a siker is kellett hozzá, hogy a következő év elején egy 900 milliós tőkebefektetést ért el. Annak ellenére, hogy bőségesen költöttünk a tartalomgyártásra, mégis gyakorlatilag minden téren költséghatékonyabb számokat produkáltunk, mint annak előtte.

Végeredményben a Billingo kkv-ból startuppá, illetve a vállalkozásból vállalattá válás rögös útjára lépett. Ennek egyébként már az ügyfélelégedettségben – például a profi ügyfélszolgálat, vagy a core felhasználók közül kiválasztott bennfentes tesztelők esetében – és a felelős vállalatokra jellemző CSR-programokban – mint amilyen a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása, a magyar vállalkozók digitalizálódásának elősegítése és a beteg gyerekek támogatása 3 alapítvány segítségével – is megmutatkozik.

És persze a Magyar Marketing Szövetség és a Lounge Group által odaítélt díjak számában is. Ezek is azt mutatják, hogy 2020 a Billingo éve volt, a beadott 12 pályázatból 11-ben nyertünk el, valamint ügyféloldali részről az Év Megbízója címet is megkapta a Billingo.

Az Év Megbízója fődíj mellett elhoztunk egy-egy marketinggyémántot:

• a CSR kampány kategóriában
• a Design és Kreatív kategóriában
• a Direkt Marketing kategóriában
• az Eseményalapú aktivációk kategóriában
• a Kis költségvetésű integrált kampányok kategóriában
• a Közösségi média megoldások kategóriában
• a Márkaépítés kategóriában
• az Online felületen futó kampányok kategóriában
• a Produkciós és nyomdai gyártások kategóriában
• a Tartalommarketing kategóriában,
• valamint az Ügyfél-elégedettségi kategóriában is.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Billingo márkaépítése és arculatváltása sikeres volt, többek között a tudatosan felépített tartalommarketing folyamatoknak köszönhetően. Büszkék vagyunk rá, hogy ehhez lehetőségeikhez és szakértelmükhöz mérten a Kreatív Kontroll Hub szakemberei – részünkről például Sipos Zoltán interim marketingvezetőként – is hozzájárultak.

És hol van még az út vége? A Billingo már most többet tud, mint gondolnánk.