A tartalomstratégia és a tartalommarketing-stratégia közel sem ugyanaz. De mi a különbség a kettő között, és mi köze ennek az üzleti modelledhez? A cikkből kiderül.
Miért van szükséged tartalomstratégiára?
Az egységes stratégiai ütemterv megmutatja, miként érdemes felhasználnunk a tartalmainkat az üzleti célok teljesülése érdekében. Megspórolja a legtöbb felesleges erőfeszítést (a tartalomtúlgyártást, a rossz publikációs időpontokat, a felesleges kampányokat stb.).
Tehát egyfelől időt és pénzt spórol meg, másfelől mérhetővé teszi a tartalmmarketingünket – ezzel előre tervezhetővé.
És ha ez még nem lenne elég indok. A CMI legutóbbi B2B kutatásából kiderül, hogy:
- a legsikeresebb tartalommarketingesek 65%-a rendelkezik dokumentált stratégiával, szemben a legkevésbé sikeresek 14%-val;
- a sikeres cégek 73%-a állítja, hogy a stratégia segít a csapategységeknek fókuszt tartani és prioritást megfogalmazni az egyes tartalmak között;
- 68%-uk pedig úgy látja, mindez segít az erőforrások elosztásában és a kívánt eredmények elérésében.
Mi a különbség a tartalomstratégia és a tartalommarketing-stratégia között?
Rengetegen használják a két kifejezést egymás szinonimájaként. Tévesen.
A legegyszerűbben úgy írhatjuk ezt le, hogy a tartalomstratégia a vállalat által gyártott, gondozott és terjesztett tartalmak stratégiai felhasználására vonatkozik. Tehát a későbbi tartalommarketing-kampányok alapját adó – víziók és kutatások mentén megfogalmazott – stratégia. Míg a tartalommarketing-stratégia már egy-egy kampány egyedi tervezésének eredménye.
Az alábbiakban láthatjuk a Content Marketing Institute tisztázó ábráját a tartalomstratégia és a tartalommarketning-stratégia között.
A tartalomstratégia közvetlenül a UX (user experience) alá tartozik. Az ezzel foglalkozó szakemberek a szervezet tartalmainak egészét vizsgálják és alakítják, a teljes célközönség tartalomfogyasztási élményének javítása céljából. A fő szempont annak vizsgálata: hogyan kapcsolódik egymáshoz a vállalat összes tartalma.
Ezzel szemben a tartalommarketing-stratégia azzal foglalkozik, hogy az egyes tartalmak hogyan segítik elő a vásárlói döntés megszületését, illetve hogyan oldják meg a fennálló problémát a különböző célcsoportoknál.
Azt is mondhatjuk tehát, hogy a tartalommarketing-stratégia a tartalommarketing és a tartalomstratégia halmazainak keresztmetszete.
Üzleti modell nélkül nem fog menni
A legegyszerűbb megfogalmazásban az üzleti terv az adott cég profitszerzésre vonatkozó terve. Azonosítja a terméket vagy szolgáltatást, amit a vállalkozás értékesíthet, és amely a lehető legpontosabban fedi a – szintén lekutatott – célcsoport igényeit.
Ezzel kapcsolatban két félreértést érdemes rögtön tisztáznunk:
- az üzleti modell nem azonos az üzleti tervvel – utóbbi egy 30-40, sokszor ennél is sokkal terjedelmesebb összegzése a cég működési stratégiájának;
- az üzleti modell nemcsak újonnan induló, hanem már működő vállalkozások számára is elemi fontosságú.
Az üzleti modell felépítésének legjobb eszköze a Business Model Canvas, amely egy 9 elemből álló tervezési keretrendszer.
Ez tehát az első lépés, amelyet meg kell tenned, ha valóban pontos, hatékony tartalomstratégiát akarsz építeni.
Tényleg nem érdemes megspórolni az erre szánt időt, mert a későbbiekben sokszorosan fizetjük meg a restség árát. (Elég csak az átgondolatlan munkafolyamatok működés közbeni tisztázására, a következetlen tartalomstratégia miatt feleslegesen legyártott tartalmak terjesztésére, vagy a nem elég pontosan kiszámolt megtérülés okozta bevételhiányra gondolni.)
De hadd ajánljak egy köztes megoldást: mielőtt elkezdenéd kitölteni a Business Model Canvast – vagy épp elvetnéd az ötletet, mondván enélkül is meg tudod tervezni a tartalomstratégiád –, vess egy pillantást a Jobs-to-be-Done módszertanra és a vele kapcsolatban lévő értékajánlatra (Value Proposition).
A tartalomstratégiád legjobb barátai: az értékajánlat (Value Proposition) és a Jobs-to-be-Done módszer
A fentiekben beszéltem neked arról, hogy az üzleti modell célja: feltérképezni a potenciális vásárlók igényeit.
