1000 szó 1 képkockában: ezért kell neked videomarketing (Best of anyagokkal)

Mi már tudjuk, hogy miért akarsz videós tartalmat magadnak, pedig lehet, hogy még el sem gondolkodtál a kérdésen. Főleg, hogy a reklám- és imázsfilmek készítése ma már nem a nagyvállalatok kiváltsága. Nem kell milliókat kifizetni egy jól kinéző anyagért, és nincs szükség tévés főműsoridőre, hogy százezrek lássák azt. Az igazán hatásos videók ugyanis gyakran online, a … Read more

Így hat az agyadra a történetmesélés

Pontosan emlékszem rá, mikor moziban először láttam a 300-at. Nagyobb baráti társasággal mentünk – senki nem akarta kihagyni a filmet, hatalmas volt körülötte a hype. A mai napig remek filmnek tartom: kiválóan képes a hatása alá vonni. A vetítés után, már a mozi előtt több nagyobb társaság felől is a filmbéli Harooh! kiáltásokat hallottam vissza, … Read more

Útmutató az adatvezérelt storytellinghez (az ötlettől a megírásig)

A múlt héten arról meséltem, hogyan is működik a storytelling, ha egy rakás száraz adatból kell kiindulnod. Hoztam néhány példát, hogy hogyan csinálják mások. De téged nyilván az érdekel, hogyan csináld te magad. Ezért most lépésről lépésre végigmegyünk a legutóbb leírt folyamaton: megmutatom, hogyan keress adatokat, hogyan válogasd ki a számodra relevánsakat és hogyan kreálj belőlük sztorit. Idézzük fel gyorsan, mik az adatvezérelt történetek létrehozásának lépései:
  1. Keress egy olyan témát, ami érdekes lehet a közönségednek.
  2. Gyűjtsd össze az elérhető legérdekesebb adatokat. (Így gyűjts információkat.)
  3. Válogasd ki azokat, amelyek segítenek egy összefüggő történetet elmondani.
  4. Dolgozd fel őket könnyen értelmezhető és kreatív formában.
adatvezerelt_tortenetmeseles_p2_1

Így lesz egy érdektelen adatból értékes tartalom. (Köszi, Wikipédia)

Kezdjük az elején.

Hogyan keress témát?

Nehéz feladat, mi sem véletlenül igyekszünk segíteni benne annak, aki tartalomkészítésre adja fejét (és cégét). Nyilván olyasmit akarsz feldolgozni, ami a potenciális vásárlóid számára érdekes ésvagy hasznos lehet. Az adatvezérelt történetmesélés ideális arra, hogy a THINK klaszterbe tartozó, edukálandó vásárlókat célozd, akiknek még nincsen vásárlási szándékuk, az adott téma azonban releváns a számukra (és később vásárlási szándékuk lehet). Tegyük fel, hogy edzőtermet működtetsz. Szeretnél több vendéget, és azokból is lehetőleg olyanokat, akik személyi edzőt kérnek. Ehhez bizalom kell: azért fordulunk szakemberhez bármilyen téren, mert megbízunk a tudásában és tapasztalatában. De akiről semmit sem tudunk, abban (még) nem is bízunk meg. A célcsoportodba tartoznak, akik:
  • az edzőteremhez közel vannak, legalábbis ugyanabban a városban, és
  • érdekli őket az egészséges életmód.
(Az első szemponttal egy más alkalommal foglalkozunk. Izgi lesz!) Az tehát, aki egészségesen szeretne élni, előbb vagy utóbb találkozik az étrend-kiegészítőkkel. Az egyszerű vitaminoktól a testtömegnövelőkig bármi lehet ez, a lényeg az, hogy el kell majd gondolkodnia azon, hogy kell-e ilyeneket szednie, valóban pozitív hatással lesznek-e rá és így tovább. Az is döntés, ha nem szed semmit (de annyira szaturált a piac, hogy ezt a döntést aktívan meg kell hoznia). Maguktól nem fogják tudni a választ, tehát nyilván rákeresnek majd a neten. Ez nagyrészt különféle reklámokhoz fogja őket vinni: céges oldalakra, webshopokba, ahol le akarják nyomni  a torkukon (a szó szoros értelmében) a különféle termékeket. De a reklámszövegektől, a hangzatos szlogenektől és a dobozra nyomott kockahasaktól még nem fogja megtudni, melyik szer biztonságos, vagy egyáltalán pont neki melyiket érdemes szednie. adatvezerelt_tortenetmeseles_p2_2

Felmész egy olyan fórumra, ahol a közönséged beszélget, egymástól kérdez, és bumm, témaötletek.

A témád tehát már meg is van: egy olyan anyagot akarsz készíteni, amely az étrend-kiegészítőkkel foglalkozik, és valamilyen támpontot ad mindazoknak, akiket ilyen kérdések kínoznak. Ha jó választ adsz a kérdéseikre, máris úton vagy a szakértői státusz és a bizalom felé. Bármilyen más esetben hasonlóan kell eljárnod: gondolkodj el azon, hogy a célközönséged különféle csoportjai milyen kérdésekre keresnek rá.
  • Ha tárhelyszolgáltató vagy, írhatsz arról, hogy miért fontos a rendelkezésre állás.
  • Ha fodrász, akkor arról, hogy az ilyen-olyan szerek milyen hatással vannak a hajra. (Tudtad, hogy nem tudunk hajat mosni sem? Egyik videónkból kiderül, miért. Működött, ügyfeleket hozott.)
  • Ha irodaszékekben utazol (már nem szó szerint, hanem üzletileg), akkor arról, hogy az ergonomikus kialakítás pontosan milyen hatással van az egészségre, vagy hogy milyen reális élettartam várható el az egyes irodabútoroktól.
Ez az ötletelés (amelyet kutatással is megtámogathatsz, például a kérdés-válasz oldalakat vagy szakmai csoportokat, fórumokat figyelve) a legkönnyebb része a folyamatnak. Ezután ugyanis bele kell ásnod magad az adatbázisokba.

Honnan lesznek adataid?

Read More

Hogyan írj adatvezérelt történeteket (az 5 legjobb „adatos” sztorifajta)

Az adatvezérelt történetmesélésben semmi új nincs: 200 éve is ismerték már a módszert az újságírók. Miért éli hát mégis reneszánszát napjainkban? Természetesen azért, mert a technológiának hála ma már könnyedén hozzáférhetünk a hatalmas adatbázisokhoz, és ugyanilyen könnyű őket összeállítani is: automata szoftverek gyűjtik nekünk az információkat és gyártják le a jelentéseket. Egy grafikon azonban önmagában még nem sztori, még nem érdekes. Hogyan tegyük érdekessé? Kezdjük az elején (megígérem, hogy az elmélet nem lesz hosszú). Korábban (húsz, harminc, száz évvel ezelőtt) az adatok nehezen megszerezhetőek és hozzáférhetőek voltak. Maga az adatgyűjtés természetesen kizárólag hús-vér emberek munkája révén valósulhatott meg (sokszor persze még ma is így van, gondolj csak a telefonos közvélemény-kutatásokra), azokat pedig könyvekben és tudományos folyóiratokban publikálták, amelyekhez csak egy szűkebb közönség férhetett hozzá. Ma viszont a nyilvános információk korában élünk. Az interneten bárki megtalálhatja azokat az információkat, amelyekre éppen szüksége van vagy amelyekre kíváncsi. Ma már nem csak a kiváltságos újságírók és kutatók, hanem az egyszerű bloggerek is élhetnek az adatvezérelt történetmesélés teljes eszköztárával. Attól még azonban nem lesz érdekes egy blogposzt vagy egy videó, hogy adatokat zsúfolunk bele. Tavaly írtam egy bejegyzést arról, hogyan használja a látogatók adatait a PornHub arra, hogy még több forgalmat vonzzon oldalaira, és így további bevételekre tegyen szert. Az adatvezérelt tartalommarketing alapelveit már ott tisztáztuk:
A big data azonban már önmagában is rendkívül érdekes. Nem véletlenül nőtték ki magukat az infografikák korunk egyik legnépszerűbb tartalomtípusává: a modern kor embere imádja az érdekes információkat szórakoztató formában fogyasztani. (És ma már megvan a lehetőségünk, illetve az erőforrásunk, hogy lényegében azt mérjünk, amit csak szeretnénk.) Az információ tálalása fontos: valószínűleg te sem fogsz lexikonokat lapozgatni, de néhány szellemes figura és mondat elég ahhoz, hogy kis túlzással a legszárazabb adathalmazból is potens és jól teljesítő tartalmat hozzunk létre. Hasznos, mert minél több tartalmat állítasz elő, annál többször jelenhetsz meg (vaslogika). Ha megfelelően érdekes, szakmai anyagokat készítesz, komolyabb források is felfigyelnek rád, az újságírók az oldaladon elidőznek (már valódi munkaként), linkelnek és átveszik az anyagaidat.

Az adatvezérelt folyamat

Hogyan állj neki adatvezérelt sztorit írni? A lépések egyszerűek, szaladjunk is hát végig rajtuk, és aztán belemegyünk a részletekbe:
  1. Keress egy olyan témát, ami érdekes lehet a közönséged számára.
  2. Gyűjtsd össze az elérhető legérdekesebb adatokat. (Így gyűjts információkat.)
  3. Válogasd ki azokat, amelyek segítenek egy összefüggő történetet elmondani.
  4. Dolgozd fel őket könnyen értelmezhető és kreatív formában.
Szinte könnyűnek tűnik, igaz? Hát, nem az. A legnagyobb munka az olyan információk meglelése, amelyekkel tényleg valami érdekeset mondhatunk el, és amelyekből olyasmi derül ki, ami a közönségünket érdekli. A Guardian például lelkesen alkalmazza az adatvezérelt storytelling eszközeit. A munkatársai néha napokig vagy akár hetekig bújják a különféle statisztikákat úgy, hogy semmi érdekesre nem bukkannak. A tapasztalatok szerint az adatvezérelt újságírás vagy történetmesélés 80 százaléka izzadságos munka.

Milyen történetek érdeklik az embereket?

Read More