Ha úgy gondolod, hogy mindenki a célpiacod, akkor ezt a bejegyzést nem olvashatod el.

Hogy miért?

Mert nem neked szól (és nem is értenéd).

De ha már ismered az ideális vevődet, okosan szegmentálsz és szeretnéd a szövegírásodat a következő szintre emelni, akkor olvass tovább.

Miről van szó?

(Kicsit elméletezünk, de mindjárt megmutatom ezt konkrét példákon keresztül is. Ha a kizárás elméletét ismered, akkor görgess le a példákig.)

Adott egy terméked, amiből ajánlatot kovácsolsz. (A termék rólad szól, az ajánlat viszont az ügyfeledről. Termék a tárhely, míg ajánlat az, hogy 2 évre 1400 forintért villámgyors oldalad lesz. Termék a Miniblog csomagunk, viszont ajánlat az, hogy havi 22 000 forintért már lehet egy olvasmányos blogod.)

Ennek az ajánlatnak van egy ideális vevőköre, amely (leegyszerűsítve és szegmenseket nem belevonva) 2 fő részből áll: akik már most vásárolják a terméket, illetve akiknek szeretnéd árulni. Ezekről az emberekről vannak demográfiai és pszichográfiai ismereteid, idővel megismered a nyelvezetüket, stílusukat, motivációjukat, később pedig a viselkedésüket is.

Fontos marketingstratégiai döntés az, hogy eldöntsd: kiket szeretnél kiszolgálni. Nincs kutatásom róla, de a többség megragad az „akinek el tudom adni” szinten, míg egy hatékonyabb cég maga dönti el, hogy ki legyen az ő vevője.

Ugyanakkor azt is tudod, hogy ki lenne rossz vevőd. Róla is begyűjtöd a fent már részletezett adatokat.

A rossz nem emberileg rosszat jelent, hanem annyit, hogy nem a te termékedre van szüksége.

A rossz vevőnek (vagy negatív personának) azért nem akarsz eladni, mert…

• nem lenne boldog a termékeddel (tehát nem építhetsz lojalitást)
• élne a garanciával (tehát nem nyertél semmit)
• rossz híredet keltheti (mindannyian előbb hibáztatjuk a terméket, mint saját magunkat)
• elveszi az erőforrást a jó ügyfeleid elől (akik megérdemlik a jobb kiszolgálást, plusz jobban megéri, ha velük foglalkozol)

Tehát a rossz vevőknek megmondod, hogy ők ne vásároljanak tőled.

Egyszerű, de nagyszerű.

Miért hatékony a kizárás?