Te sem szereted az üres állításokat, közhelybe fúló cikkeket és semmiről nem szóló anyagokat, ugye? Az ügyfeleid sem. A minőségi tartalom egyik jellemzője az, hogy rengeteg adatot használ. Az olvasód látja, hogy állításaid mögött kísérletek, felmérések, kutatások és megbízható információk vannak. Ez azt mutatja, hogy a cikket érdemes elolvasnia (mert valós), másrészt a benne szereplő állításokat érdemes megjegyeznie és megosztania. Magyarul: minden állításod hitelét megnövelted és a szakértői státuszodat építetted. Az információdús cikk (jellemzően) megkülönböztet a versenytársaidtól, növeli az olvasottságodat és növeli a megosztásokat. Eleve a tartalommarketing nem mennyiségi játék, hanem minőségi. Kezdjük az elején.

Milyen információ kell a milyen cikkedhez?

Tegyük fel, hogy cikket szeretnél írni a kisvállalati marketing magyarországi helyzetéről. Ilyenkor olyan független (lehetőleg nem szponzorált) kutatásokat kell keresned, melyek több oldalról megvilágítják a témát (ha van saját anyagod, mely relatíve független, viszont a kutatási módszerekben támadhatatlanul korrekt, az még jobb). A cikk altémáihoz ugyanígy gyűjts adatokat, keresd meg, hogy a szakértők mit mondtak a témáról, olvasd át a már megjelent cikkeket (és idézz belőlük, linkelj rájuk). Szokj rá arra, hogy minden mondatod:

1. vagy kutatási anyagból kinyert információ vagy számadat
2. vagy egy abból levont következtetés

Így máris nem „szerintem így és így van” üres állításokkal készítesz értékelhetetlen zajt, hanem valódi szakmai cikket írsz, melynek következtetéseiről lehet érdemben vitatkozni (vajon helytálló-e a véleményed vagy rosszul gondolod) – mindenesetre az anyag kiváló minőségű lesz és ezt a megosztásokon, oldalon töltött időn és (előbbiek miatt) javuló keresőpozíciókon is látni fogod.

Stratégia

Bármit csinálsz, ahhoz stratégiára van szükséged. Ezzel lesz a marketinged megvalósítható, követhető, mérhető, felskálázható és kiváló. Tisztázd le az alábbiakat, mielőtt információdús cikkeket írsz (és publikálsz): Mi a célod. Hogyan illeszkedik a cikk a nagy egészbe (tartalomstratégiádba)? Hogyan lesz az olvasóból lead? Mi a célkonverziód? Ki a célközönséged. Mit tudnak a témáról? Miért érdekli őket? Milyen stílust szeretnek? Inkább adatokat hozz, vagy bátrabban vonhatsz le következtetéseket is? Milyen csatornán éred el őket? Elég, ha az adatokra hivatkozol (úgyis olvasták vagy hallottak róla), vagy ténylegesen tedd be a grafikonokat? Hogyan terjeszted az anyagodat. Milyen csatornán éred el a célközönségedet? Rendben, hogy eléred őket, de vajon hiteles-e az a csatorna? (Értsd: ha Facebookon posztolod az erősen üzleti cikkedet, az nem ad-e bulváros mellékízt az amúgy kiváló anyagodnak.) Milyen gyakran fogsz publikálni. A rendszeresség mindennél fontosabb. (Mégis mennyire fontos?) Mennyi idő megírni egy anyagot. Ez a tervezés miatt kell: átlagold, hogy egy cikkhez hány forrást gyűjtesz, meddig írod a cikket, majd formázással, feltöltéssel és terjesztéssel együtt mennyi idődet viszi el. A megtérülési számításokba bele kell számolnod a munkaórákat – érthető, hogy magadnak nem számlázol, de lehet, hogy olcsóbb, ha kiszervezed az írást (marad időd pl. üzletfejlesztésre).

Hol keress információkat?

Wikipedia – Csínján a szabadon szerkeszthető óriásenciklopédiával, mert szabadon szerkeszthető, illetve enciklopédia. De a szerkesztők mindent megtesznek azért, hogy az adatok jók legyenek. A Wikipediát használd arra, hogy:

• a terminológiát megértsd
• forrásokat gyűjts
• megértsd a koncepciókat és fontos szereplőket
• és feltérképezd az altémákat

Yum-yum, források!

Google Trends – Egyrészt megtalálhatod a jó témákat, másrészt látod, hogy milyen témának van szezonja épp. Google Scholar – Tudományos cikkekben és publikációkban keres. Hitelesebb, ha az állításaidat olyan emberek eredményeivel támasztod alá, akik értik a kutatásmódszertan finomságait.  

Adatok a főcímedbe

Read More