Ezt tanultam 424 blogbejegyzés megírása után

Több mint négy éven át vezettem egy nyelviskola blogját, mielőtt a Kreatív Kontroll leigazolt. Erre az időszakra úgy tekintek, mint a szövegírói inaséveimre, hiszen korábban csak amatőr műkedvelőként és viszonylag keveset írogattam. (Tudatos szóhasználat, mert a szövegírás is a tudatossággal kezdődik, aminek akkoriban híján voltam.) Ez volt az első komolyabb megbízásom, ahol nyomás alatt, állandó … Read more

Hogyan írhatsz 2500+ szavas cikket bármilyen témáról? (A teljes munkafolyamat)

3 öles lépésben megmutatjuk, hogyan győzheted le az oldalfaló, bő 2000 szavas cikkek iránti félelmedet: végigvezetünk a legfontosabb tennivalókon, amelyek rád várnak, ha hosszabb tartalmakat szeretnél írni. Látni fogod, hogy neked már csak annyi a dolgod, hogy a saját tematikádat átülteted az itt kapott keretbe: mire hármat pislogsz, már élesítheted is a legújabb tartalmadat.

Van-e okod félni a hosszabb cikkektől?

Nincs. Ez persze így túl egyszerű lenne, szóval fejtsük egy kicsit jobban ki. Szinte mindenki fél attól, hogy hosszú cikket írjon, mert „mi van akkor, ha nem olvassák el” és az egész elsüllyed a világháló tengerében. Elvégre úton-útfélén ezt halljuk: „á, az emberek nem is olvasnak”, meg kinek van erre ideje. A szóbeszéddel szemben most foglalkozzunk inkább a tényekkel: 1. A hosszabb tartalmak jobban szerepelnek a Google rangsorában, az ahrefs pedig egy komolyabb (cirka 2 millió kulcsszavat magába foglaló) elemzés után el is készítette azt a grafikont, ami megmutatja, hogy a találati listán előrébb kerülnek a hosszabb cikkek. Persze ezek „csak 750-800” szavas anyagok (viszonyításképp a sokak által preferált 2000 karakteres cikkek általában 300 szó alatt maradnak). Nem véletlen, hogy a Backlinko kutatása is a fentebbi megállapítást támasztja alá.

(Az ahrefs adatit látod a képen)

2. A serpIQ 2012-es kutatásának eredményét már sokszor láthattátok nálunk is (ez már egyértelműen kimutatja, hogy a 2000+ szavas cikkek mekkora előnyt jelentenek):

3. A BuzzSumo szerint a hosszabb cikkeket többször osztják meg: Bármennyire is szeretnék sokan vagy bármennyire is él egy ilyen kép az emberek fejében, a rövidebb cikkek nem hatékonyabbak és egy néhány száz szavas cikk nem feltétlenül visz előre, hiába van belőle több. A hosszabb cikk előnye ugyanis épp az, hogy több értéket tudsz adni. A hosszabb cikkeket:
  • elolvassák és szeretik őket a felhasználók (az sem baj, ha egy megfelelően tördelt cikket csak átfutnak, hiszen az elejétől a végéig történő precíz olvasásnál is fontosabb az, hogy a célszemély megkapja az üzenetet, amit küldtél neki)
  • többen osztják meg
  • több ember iratkozik fel belőlük
  • többen fognak követni a közösségi médiában általuk
Kutatásokat és tapasztalatokat összegző ökölszabály: a 2500 szavas cikkek érik el a legtöbb organikus forgalmat és szerzik a legtöbb backlinket, emellett szakmailag hitelesebbek is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hosszabb az minden esetben jobb, hanem azt, hogy mivel a legtöbb (konkurensed által írt) blogbejegyzés a 200 szót lövi be, ezért könnyebb kiemelkedni a mélyebb, szakmaibb tartalmakkal. Saját példánk: egy tavaly nyáron készült szűk 2300 szavas cikkünk eredményei: Read More

Te is csak árva tartalmakra pazarlod a büdzsét?

A marketingesek többsége meglepő módon csak árva tartalmakat gyárt(at), amivel rengeteg pénzt dob ki az ablakon. A tartalomgyártás sok cégnél már folyamatos, de arra nem figyelnek, hogy a meglévő értékes tartalmakkal kezdjenek is valamit. A folyamat általában így néz ki:
  1. elkészül egy cikk, egy poszt, egy videó,
  2. ezt a cég publikálja,
  3. majd a megfelelő csatornákon terjeszteni kezdi.
És itt általában vége is van. Lefut a terjesztés, a tartalom hoz látogatókat, leadeket, akár konverziót is – majd elfelejtődik. Read More

Készíthetsz kiváló tartalmat – ha a terméked kirívóan unalmas is

Ne mesélj nekem a munkádról. Biztosan nagyon érdekes – de csak neked. Engem nem érdekel, hogy mit hogyan csinálsz. A végeredmény érdekel: hogy fizetek neked, és te a kezembe adsz valamit, amitől jobb lesz az életem. De tudod mit? Ha elmondod, hogyan használjam azt a valamit, akkor már figyelek.

Az első lépés: tudd, hogy miről ne írj nekem

Tegyük fel, hogy szeretnél tartalommarketinget használni. Azt már tudod, hogy a céged önmagában nem izgalmas. Hacsak nem tettél le valami rendkívülit az asztalra, akkor senkit sem fog érdekelni, mivel foglalkoztál az elmúlt 20 évben. Sajnos a céged nem egy Facebook vagy egy Xiaomi, amikről könyveket lehet írni. Jó eséllyel a szolgáltatásod sem különösebben érdekfeszítő. Azt hangoztatjuk, hogy tartalommarketinget bárki használhat – de hogyan tegye ezt valaki, aki rágcsálóirtással foglalkozik? Vagy barkácsszerszámokat árul? Netán épületeket szigetel?
Egyszerűen: nem a termékedről kell írnod, mert köszi, de tudom, mi az a kalapács, és nem, nem akarok arról olvasni, hogyan ölsz csótányokat.
Tudod, mi érdekel? Hogy hogyan építhetek lombházat a gyereknek – többek között a kalapácsodat használva.

Találd meg a kapcsolódó területeket

Read More

Hogyan írj szakmai és részletes anyagokat? (7 konkrét tipp)

A blogbejegyzések többségénél megfigyelheted, hogy csak az alapokat érintik. Elmondják azokat a pontokat és érveket, amiket a szakmában tényleg mindenki tud, de még a laikusok is valószínűleg hallották. „Fontos, hogy sok vitamint fogyassz.” „A marketing közvetlenül növeli az árbevételeidet.” „A tartalommarketing alapja a minőségi tartalom.” És így tovább. Nem arról van szó, hogy ezek ne … Read more

Hogyan készíts „örökzöld” tartalmakat?

Minél több a blogposztod, annál több lead érkezik hozzád. A blogposztok minősége határozza meg azt, hogy milyen leadeket hozol be: hogyan célközönséged tetszését elnyeri-e, és őket sikeresen magadnál tudod-e tartani. Ha sok minőségi posztot halmozol fel, idővel egyre több leaded lesz, ehhez viszont nem szabad, hogy posztjaid elévüljenek. Legalább néhány nagyon erős örökzöld tartalomra szükséged … Read more

A listacikk hasznos: ezért (és így) használd a listicle formátumot

A szakma egyszerre imádja és megveti. Mára fontos helye van bármilyen blogstratégiában, mégis mintha kezdenénk túladagolást kapni belőle. Ez a listicle, vagyis a listacikk, amelyet most alaposan kielemzünk. És nem, nem listaformátumban, mert nem leszek ennyire kiszámíthatóan sablonos.

Gonosz-e eredendően a listacikk?

A lista legnagyobb előnye az, hogy könnyen fogyasztható. Nem véletlen, hogy komplett weboldalak rendezkedtek be erre a formátumra: személyes kedvencem az amerikai Cracked humorszájt, ahol a megjelenő írásos tartalmak 80–90%-a listacikk. Könnyen fogyasztható, hiszen nem egy 1000–2000 szavas cikknek kell az olvasónak nekifutnia. listicle_3

Cracked: ahol még a listákról is listákat írnak, és tarolnak vele.

A lista elképesztően jól tagolható tartalomfogyasztás szempontjából: nem kell az alcímekkel, bucket bridge-ekkel trükköznöd, hiszen minden egyes elem magában is megállja a helyét, önállóan is érdekes. Amiért sok újságíró nem szereti, az éppen az a tény, hogy nem is lehet más, mint vázlatos. Ha fogsz egy nagy témát, és készítesz hozzá egy 5–15 elemből álló listát, nem jut majd helyed az egyes résztémák kifejtésére, nem építheted fel úgy az írást, mint egy hagyományos cikket (nem lesz ugyanolyan íve az anyagnak). A magam részéről az aggályokat nem látom igazoltnak. Nem a formátum hibája az, hogy rengeteg olyan listicle-lel találkozhatunk, amelyek egy fabatkát sem érnek. Bármikor tudok olyan kétezer szavas, szakmainak nevezett cikket mutatni, amit eleve nem volt értelme megírni, mert nem tartalmaz értékes információkat a célközönség számára. Rizsázni könnyű, listaformátumban még inkább, tehát a kontár tartalomgyárosok is felkapták. Ha nem gyártod, hanem alkotod a magad tartalmát, akkor ugyanazért nincs okod aggódni, amiért a tartalomsokk miatt sincsen: magasabb talán a belépési küszöb, de ez csak növeli a befektetett munka értékét. Ezt a rövid előzetes eszmefuttatást David Leonhardt gondolatával szánom, aki a New York Times hasábjain kelt a formátum védelmére:
„As easy as it may be to mock listicles, they’re really no different from traditional articles, quotations, photographs, charts or statistics. They’re an extremely useful tool of expression that can be used well or used poorly.”
Lássuk tehát a gyakorlatot: hogyan alkothatsz olyan listacikkeket, amelyek nem egyszerűen sikeresek, de minőségiek is?

Milyen hosszú legyen a listád?

Read More

Hogyan népszerűsítsd legelső blogposztodat?

Az első posztodat a legnehezebb sikeressé tenni. Mikor első bejegyzésedet élesíted, nincsenek követőid, visszatérő olvasóid, nincsen felépített branded. De még ha a brand meg is van, hát nem ismernek téged tartalomkészítőként. Ha elhatározod, hogy blogot indítasz webshopodhoz, még hűséges, visszatérő vásárlóidnak sem lesz fogalma róla, hogy mire is számíthatnak. (Vagy hogy egyáltalán indítottál egy blogot.) … Read more

Ezért nem szólnak hozzá az üzleti blogodhoz (és így javíthatod ki)

Az üres blog szomorú látvány. Hiába raktad bele a munkaórákat, hiába írod tucatjával a bejegyzéseket, mégis síri csönd honol, és sehol egy bloghozzászólás. Most viszont végre megtudhatod, hogy mi ennek az oka, és hogyan javítsd ki. Miért nem szólnak hozzá? Miért szólnak hozzá? Az elején tisztáznunk kell valamit. Nem tudok olyan formulát mutatni neked, amitől … Read more

11 eszköz, amivel megkönnyítem neked a blogolást

Blogot vezetsz és rendszeresen frissíted. Nagyon jól teszed, nem sok jobb üzleti döntésed lehet annál, hogy belevágtál. Fenn is kell tartanod a rendszerességet, mert a tartalom hosszú távon jövedelmez neked: ha eléred az 50 bejegyzést, a statisztikák szerint már 53 százalékkal növekedik a forgalmad, száz posztnál megháromszorozódik. A HubSpot benchmarkjai szerint a blogposztok számának növelése … Read more