Ezeket a tartalommarketing-eszközöket használják az európai és tengerentúli topmarketingesek

Még szinte meg sem száradt a tinta a CMI legújabb nagy mintás tartalommarketing-kutatásán, máris itt a Databox friss felmérése, amelyben a cég 27 elismert marketingszakembert kérdezett arról, milyen „tartalomfejlesztési beruházásokat” terveznek az évre (és miért). A marketingcélú kutatásokról írt korábbi cikkünkben bemutatott metodikai szempontok alapján nehéz lenne egyértelműen besorolni e felmérést, hiszen egyszerre épül kérdőívre … Read more

[Kutatási összefoglaló] Ezért teszi gazdaggá cégedet a tartalommarketing

Még meg se száradt a tinta a szokásos évindító marketingtrend-előrejelzéseken, de a Joe Pulizzi (korábbi Kontent-címlapos) nevével fémjelzett Content Marketing Institute (CMI) és a MarketingProfs közös kutatása után lehet, hogy máris újra kell írnod az éves marketingtervedet. Miért izgalmas számodra kkv-marketingesként vagy ügyvezetőként egy B2B content marketing tematikájú kutatás a tengerentúlról? Egyrészt azért, mert Amerika … Read more

Forráskritikai kisokos: honnan tudod, hogy jó forrást használsz?

Májusban arról írtunk, hogyan dolgozhatsz több forrásból, és már abban a cikkben is kiemeltük, hogy csak a megbízható forrás a jó forrás. Most arról fogunk beszélni, hogy mi alapján állapíthatod meg, hogy egy forrás jó forrás-e. És hogy miért olyan fontos ez? Nekünk, szövegíróknak ez folyamatos kihívás, hiszen minden projektnél kutatnunk kell. Az ügyfelek által … Read more

[Kutatás] Melyik a leghatékonyabb tartalomforma a neuromarketing szerint?

Az emberi agy különféleképpen reagál a tartalomformákra – a szöveg, a képek, a videók más és más folyamatokat indítanak be (még akkor is, ha az infó maga ugyanaz). Eddig is nagyjából sejtettük, hogy melyik tartalomtípust mire jó használni, hogyan egészíthetik ki egymást. A jó marketinges azonban számokkal dolgozik, és nem a megérzéseivel. Szerencsére erre a … Read more

Így áll 2016-ban a content marketing (friss felmérés)

Magyarországon jelenleg kétfajta cégvezető van: az egyik még mindig azt hiszi, hogy a content marketing valami furcsa buzzword a másik gőzerővel valósítja meg a saját tartalommarketing-programját Mert ez a jövő. Ha a második kategóriába tartozol, akkor biztosan érdekel téged egy olyan kutatás, amin még alig száradt meg a digitális nyomdafesték. Az Ascend2 a június 5-ével … Read more

Hogyan találd meg a célpiacod stílusát?

Anyád azt mondta, hogy figyelj a stílusodra. Bár nem annak szánta, de hasznos marketingkommunikációs tanáccsal látott el téged. Olvasod immár felnőttként egy szakmai cikkben:
„Használd a célcsoportod nyelvezetét.”
Szemed felcsillan, hogy no végre egy megvalósítható copywriting-technika, és még logikus is. De… hogyan találd meg, hogy hogyan beszél a célcsoportod? Nézzük, hogy mi hogyan szoktunk „ez annyira rólam szól, mintha én írtam volna” szövegeket írni.

Interjú

A legkézenfekvőbb módszer az, ha az irodádba hívod az ügyfeled, és beszélgetsz vele. Ez lehet:
  • egy tárgyalás
  • egy projekt megbeszélése
  • szakértői interjú (buyer personákhoz)
Ideális esetben nem piackutatásra hívod be, mert az ügyfeled ideje is drága, ráadásul a válaszok nagyon torzítanak, ha nem jól kérdezel. A tárgyalás, projektmegbeszélés (stb.) viszont olyan megbeszélés, amit amúgy is el kell végezned, és az ügyfeled nem arra fog figyelni, hogy vajon mit akarsz hallani. A beszélgetés elején jelezd, hogy a beszélgetést rögzítenéd. Ha beleegyezik, akkor van 1–3 órányi autentikus anyagod – ahogyan egy célcsoportbeli ember beszél az igényeiről, problémáiról, kihívásairól, termékedről, rólad, önmagáról stb. Ezt a könnyebb kezelhetőség miatt alakítsd szöveggé, és a szövegmintában keresd meg a kulcsszavakat: hogyan írja le a problémáját? Mit várt a termékedtől? Mit volt neki a legkönnyebb használnia?

Kulcsszókutatás kicsit máshogy

Erre a kutatásra nem azért van szükséged, hogy vajon az on-site keresőoptimalizálásod során melyik kulcsszót célozd nagy hévvel, jó tartalommal és mindig használandó H1-gyel. Eleve a salesszövegek célja nem a rangsorolás (egy landing page jellemzően csak a kampány időtartama alatt éles, akkor is deindexált). Viszont a kulcsszavak madártávlati képet adnak arról, hogy hogyan (értsd: milyen szavakkal) keresnek rá témára vagy a problémára az ügyfeleid. Én ezeket szoktam használni: Google Trendsnél különösen, de a többi eszköznél is figyelj arra, hogy magyarországi találatokra szűkítsd, különben lesz meglepi. Google Trends

Ha van egy termékem, akkor inkább szövegíróknak szánom, nem a copywritereknek (holott ugyanazt jelenti a kettő)

Egy „normális” kulcsszókutatásnál figyelembe veszed a keresési szándékot, a versenyt és a javasolt licitet (minél nagyobb rá a licit, várhatóan annál értékesebb a forgalom). Ám itt elsősorban a javasolt kifejezésekre vagy kíváncsi és a kulcsszavak keresési volumenjére. A célod az, hogy végül a szövegedbe beírhasd azokat a kifejezéseket, amelyeket a célcsoport szokott beírni Google-be. Ismétlem: nem azért, hogy erre rangsorolj, hanem azért, hogy az olvasód azt érezze, hogy a terméked (vagy csaliterméked, tehát bármid, amit épp eladsz) neki szól.

Facebook-csoportok

Read More

2020-ban már kétszer ennyit költ a tartalomra Európa

Egy tartalommarketing-kutatás szerint a szemlélet visszatér szülőföldjére. Amikor Joe Pulizzivel beszélgettem tavaly a content marketingről, akkor elmondta azt is, hogy szerinte az egész Európából indult, az amerikai piac azonban mára évekkel beelőzött minket. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy odaát sokkal gyorsabban terjedtek el a technológiai újítások, amelyek az új kommunikációs szemléletnek lehetővé tették azt, hogy … Read more

Így írj információdús cikkeket

Te sem szereted az üres állításokat, közhelybe fúló cikkeket és semmiről nem szóló anyagokat, ugye? Az ügyfeleid sem. A minőségi tartalom egyik jellemzője az, hogy rengeteg adatot használ. Az olvasód látja, hogy állításaid mögött kísérletek, felmérések, kutatások és megbízható információk vannak. Ez azt mutatja, hogy a cikket érdemes elolvasnia (mert valós), másrészt a benne szereplő állításokat érdemes megjegyeznie és megosztania. Magyarul: minden állításod hitelét megnövelted és a szakértői státuszodat építetted. Az információdús cikk (jellemzően) megkülönböztet a versenytársaidtól, növeli az olvasottságodat és növeli a megosztásokat. Eleve a tartalommarketing nem mennyiségi játék, hanem minőségi. Kezdjük az elején.

Milyen információ kell a milyen cikkedhez?

Tegyük fel, hogy cikket szeretnél írni a kisvállalati marketing magyarországi helyzetéről. Ilyenkor olyan független (lehetőleg nem szponzorált) kutatásokat kell keresned, melyek több oldalról megvilágítják a témát (ha van saját anyagod, mely relatíve független, viszont a kutatási módszerekben támadhatatlanul korrekt, az még jobb). A cikk altémáihoz ugyanígy gyűjts adatokat, keresd meg, hogy a szakértők mit mondtak a témáról, olvasd át a már megjelent cikkeket (és idézz belőlük, linkelj rájuk). Szokj rá arra, hogy minden mondatod:
  1. vagy kutatási anyagból kinyert információ vagy számadat
  2. vagy egy abból levont következtetés
Így máris nem „szerintem így és így van” üres állításokkal készítesz értékelhetetlen zajt, hanem valódi szakmai cikket írsz, melynek következtetéseiről lehet érdemben vitatkozni (vajon helytálló-e a véleményed vagy rosszul gondolod) – mindenesetre az anyag kiváló minőségű lesz és ezt a megosztásokon, oldalon töltött időn és (előbbiek miatt) javuló keresőpozíciókon is látni fogod.

Stratégia

Bármit csinálsz, ahhoz stratégiára van szükséged. Ezzel lesz a marketinged megvalósítható, követhető, mérhető, felskálázható és kiváló. Tisztázd le az alábbiakat, mielőtt információdús cikkeket írsz (és publikálsz): Mi a célod. Hogyan illeszkedik a cikk a nagy egészbe (tartalomstratégiádba)? Hogyan lesz az olvasóból lead? Mi a célkonverziód? Ki a célközönséged. Mit tudnak a témáról? Miért érdekli őket? Milyen stílust szeretnek? Inkább adatokat hozz, vagy bátrabban vonhatsz le következtetéseket is? Milyen csatornán éred el őket? Elég, ha az adatokra hivatkozol (úgyis olvasták vagy hallottak róla), vagy ténylegesen tedd be a grafikonokat? Hogyan terjeszted az anyagodat. Milyen csatornán éred el a célközönségedet? Rendben, hogy eléred őket, de vajon hiteles-e az a csatorna? (Értsd: ha Facebookon posztolod az erősen üzleti cikkedet, az nem ad-e bulváros mellékízt az amúgy kiváló anyagodnak.) Milyen gyakran fogsz publikálni. A rendszeresség mindennél fontosabb. (Mégis mennyire fontos?) Mennyi idő megírni egy anyagot. Ez a tervezés miatt kell: átlagold, hogy egy cikkhez hány forrást gyűjtesz, meddig írod a cikket, majd formázással, feltöltéssel és terjesztéssel együtt mennyi idődet viszi el. A megtérülési számításokba bele kell számolnod a munkaórákat – érthető, hogy magadnak nem számlázol, de lehet, hogy olcsóbb, ha kiszervezed az írást (marad időd pl. üzletfejlesztésre).

Hol keress információkat?

Wikipedia – Csínján a szabadon szerkeszthető óriásenciklopédiával, mert szabadon szerkeszthető, illetve enciklopédia. De a szerkesztők mindent megtesznek azért, hogy az adatok jók legyenek. A Wikipediát használd arra, hogy:
  • a terminológiát megértsd
  • forrásokat gyűjts
  • megértsd a koncepciókat és fontos szereplőket
  • és feltérképezd az altémákat
wiki1

Yum-yum, források!

Google Trends – Egyrészt megtalálhatod a jó témákat, másrészt látod, hogy milyen témának van szezonja épp. Google Scholar – Tudományos cikkekben és publikációkban keres. Hitelesebb, ha az állításaidat olyan emberek eredményeivel támasztod alá, akik értik a kutatásmódszertan finomságait.  

Adatok a főcímedbe

Read More

Nincs témád? Így szerezz 115 témaötletet 30 perc alatt

Ismered azt a kényelmetlen érzést, hogy terv szerint az üzleti blogodat jövő héten is 2 cikkel kéne frissítened... de semmi ötleted nincs? A témaválasztás tétje nagy: a jól megírt rossz téma senkit nem érdekel, de a közepesen megírt kiváló téma szivacsként szívja a látogatottságot. Akármilyen piacon is működik az akármilyen céged, a területed tele van megírható és feldolgozható témákkal – még akkor is, ha az alkotói válság legsötétebb perceiben azt gondolod, hogy mindent megírtak már, és egyébként is témaszegény a piacod. Nem fogom azt mondani, hogy jó témákat találni könnyű (mert nem az). De ebben a cikkben bemutatom azokat a módszereket, amelyekkel a profi tartalomkészítők folyamatosan ötleteket generálnak – van az a kritikus mennyiségű rutin, amely felett az üres papírlap sem félelmetes, és szinte önmagától jönnek az ötletek.

Nézzük az ötletelés „szabályait”

Legelőször is: először mennyiségre megyünk, nem a minőségre. Bőven ráérsz a 100 témaötletből később kiválogatni a 10-20 legjobbat. Szoktasd rá magad arra, hogy a brainstorming alatt mindent leírj. Ez annyira belső doksi, amennyire egy doksi belső lehet – senki nem fog belekötni abba, hogy micsoda bugyuta ötlet ez és ez, micsoda rossz helyesírással írtad le ezt a mondatot, né, egy elírás. A doksi neked készül, csak te fogod látni. (Ezt azért emelem ki, mert sok író küzd azzal, hogy nem tud fesztelenül írni, mert írás közben is arra gondol, hogy ezt valaki elolvassa majd.) Mivel ötletelésről van szó, így nem itt kell a tökéletes főcímet megalkotnod, és a témaötletekhez a vázlatot sem most írod meg. Ezek csak viszik az idődet. Ne vessz el a részletekben.

Előkészületek

Fogd a laptopodat, és menj ki a parkba lehetőleg munkaidőben (szabadúszóknak mondom: 8–16 óra), amikor alig van ott valaki. Erre azért van szükség, mert...
  • kiszakadsz az irodádból vagy otthonról, az új környezet serkenti a kreativitásodat
  • nem fognak zavarni
Kapcsold ki a telefonod, tiltsd le a Facebookot, YouTube-ot és minden olyan oldalt, ahol nagyon sok időt el tudsz tölteni azzal, hogy produktivitás helyett pizzát evő macskákról készült videókat nézel. Ha Chrome-od van, használd például ezt a kiegészítőt. Legyen nálad mobilinternet. Állíts be magadnak egy időkeretet, és szigorúan tartsd be. Erre 2 okból van szükség: egyrészt így keretet adsz az ötletelésnek, másrészt ha meghatározott idő alatt kell elvégezned egy feladatot, akkor tényleg megcsinálod. A szövegíró (és talán minden kreatív szakember) úgy működik, hogy a feladat addig tart, amennyi idő van rá. Ha van 3 órád egy blogbejegyzésre, akkor 3 órán keresztül fogod írni. Ha 1,5 órát engedélyezel, akkor valahogy megoldod, hogy beleférjen 1,5 órába. Emberfüggő és természetesen az észszerűség határain belül lehetsz rugalmas (5 perc alatt nem fogsz 3000 szavas cikket írni akkor sem, ha 30 éve szövegírással foglalkozol). Nyiss egy új doksit, mentsd el (ahogy szereted: lehet egy asztalra kitett Word-doksi, új jegyzetlap az Evernote-ban vagy egy dokumentum a Google Docsban). Kezdhetjük is!

Kérdések

Interjúvold meg magad az alábbi kérdésekkel és a válaszokat írd le. E kérdések célja, hogy üzemanyagként táplálják a gondolataidat.
  1. Miért szereted a szakterületedet?
Tegyük fel, hogy az online marketingben dolgozol – ezt rajtad kívül több ezer ember elmondhatja magáról (kishazánkban), és mindenki más miatt kezdte. (Értelemszerűen az online marketing egy példa, amit majd behelyettesítesz a saját területeddel.) Téged mi vonzott? Mikor hallottál erről először? Mi és ki inspirált? Mit olvastál, amitől úgy érezted, hogy a karriered következő 5, 10, 40 évét ennek szenteled? Hol volt a fordulópont? Mikor találtad ki, hogy „ez leszel, ha nagy leszel”?
  1. Hogyan indultál?
A magyar népmesékben visszatérő elem a sikersztori: a legkisebb fiú kalandosan és sok furfanggal legyőzi az akadályt, elnyeri a királylány kezét és a fele királyságot – pedig papíron ő volt a legesélytelenebb. Annyira imádjuk az ún. „honnan indultam” történeteket, hogy az emberiség kultúrtörténetében ez az egyik legerősebb mém. Üres volt a hűtőd, és a villanyszámla befizetése helyett inkább előfizettél egy gyorsabb internetre? Hitelből fizetted ki a beszállítóidat, és nem gondoltad volna, hogy valaha is működőképes céged lesz? Azt mondták, hogy ezzel a területtel ne foglalkozz? Nem hitt benned a családod, kiröhögtek a barátaid? Miért tartottál ki? Mi vitt előre? Hogyan győzted le az akadályokat?
  1. A szakterületed tévedései
Mi az, amit többször hallottál konferencián, és szerinted óriási tévedés? Mi az, amit a többség tévesen gondol? Tudok példákat mondani a reklámszakmából: „a negatív reklám is reklám” egy nagyon mélyen gyökerező tévedés. A negatív PR óriáscégeket dönthet be, és válságkommunikációval (és -forgatókönyvvel) küzdenek ellene nem mindig sikerrel.
  1. Miért a te terméked a legjobb?
Nem azért, mert „minőségi” és „innovatív”, mert ezt mondja boldog-boldogtalan. Mi az, amit csak te adsz a piacnak? Miért fontos ez? Mitől egyedi? Miért szebb? Mi az értékajánlatod?
  1. Szakterületed legjobb anyagai?
Kik az elismert szakértők és véleményvezérek? Legfontosabb blogok? Alapkönyvek? Listázd őket, és mindegyik mellé írd oda, hogy miért éri meg olvasni.
  1. Mi kell, hogy ezen a területen valaki sikeres legyen?
Mitől lesz jó online marketinges valaki? Szaktudás vagy szemléletmód? Legyen kreatív? Egyáltalán mi a kreativitás? Tanulható? Ha igen, hogyan? Mit olvasson a kezdő, mit a haladó? Menjen el a milyen képzésekre?
  1. Milyen eszközöket használsz a munkád során?
Hogyan elemzel? Hogy néz ki a workflow? Mibe írod a blogodat, hogyan keresel rá kulcsszavakra, hogyan adminisztrálsz, milyen CRM-et használsz (ha használsz), milyen ingyenes és fizetős eszközöket ismersz?
  1. Merre tart a területed?
Mi várható a jövőben? Vannak-e pozitív tendenciák, vagy minden aggasztó?

Témagyűjtés a netről, a cégedből és az ügyfeleidtől

Hogyan gyűjt témát a profi szövegíró? Ha nem kapunk készen az ügyféltől, akkor az alábbi listán szaladunk végig. Read More