Lopd el a legjobb tárgymezőimet! (412 193 kiküldött levél megnyitási adatai)

Ennek a cikknek az értéke forintmilliókban mérhető. Ha nem hiszed, akkor pillants rá egyik szolgáltatásunk e-mailes eladási adataira: Esetleg erre: Az e-mail-marketing működik. Nagyon. Ám a sikered nagyrészt azon múlik, hogy milyen jó megnyitási arányokat tudsz elérni. A logika egyszerű: minél jobb arányban szólítod meg a feliratkozóidat, annál több emberhez juthat el az üzeneted (ergo annál több vásárlód lehet). Ebben a cikkben 412 193 kiküldött magyar hírlevél tapasztalatait mutatom meg. Látni fogod az 5 legjobb és az 5 legrosszabb tárgymezőt. Ha komolyan foglalkozol az e-mail-marketinggel, akkor ezt látnod kell.

A cikk teljes élvezetéhez ezekre lesz szükséged

Ez értéke miatt előfizetős anyag, ezért ha még nincs előfizetésed, akkor ide kattintva olvasd el a részleteket (és csatlakozz a közösséghez). Javaslom olvasásra a cikk előző részét: Ezt tanultuk a tárgymezőkről 149 041 levélből és 48 072 megnyitásból Hasonló friss cikk ez is: 152 133 okom van arra, hogy elolvasd ezt a cikket: bizonyítottan sikert és bukást hozó e-mail-tárgymezők A 80 tárgymező teljes listáját pedig az e-mail-marketinges könyvünk 2. kiadásában publikáljuk. (Benne természetesen a megnyitási adatokkal.)

Az adathalmaz és a hibahatár

Read More

152 133 okom van arra, hogy elolvasd ezt a cikket: bizonyítottan sikert és bukást hozó e-mail-tárgymezők

Szenvedsz a tárgymezőírástól. Onnan tudom, hogy én is. Az e-mail-marketing legérzékenyebb pontja egyértelműen a tárgymezőírás. Hiába írsz ragyogó, lendületes, olvasmányos hírleveleket, ha nem tudod elérni, hogy megnyissák az üzeneteidet, akár üres szövegtörzset is küldhetnél a feliratkozóidnak. Ez nyilván fordítva is igaz: egy zseniális tárgymező nem csinál profitnyarat, tehát ha nem elég értékes a leveled, legközelebb a legütősebb subject sem ment meg a spam mappától. Az egyébként is stresszes tárgymezőírás legalább még két esetben jár további masszív kortizolszint-növekedéssel:
  1. Ugyanazokra a listákra kell közel azonos tartalommal és céllal hírleveleket küldened (pl. ingyenes csalianyag letöltését követően próbálod meg rávenni a feliratkozókat a belépőterméked megvásárlására vagy az értékesítési tölcséredben való „továbbcsúszásra”).
  2. Rendszeres időközönként ismétlődő rendezvényről vagy alaptermékről kommunikálsz és kevés mozgástered van a témaválasztásban.
Mielőtt a Kreatív Kontroll marketingmenedzsere lettem, több mint 4 évig dolgoztam egy nyelviskola (Speak!) marketingeseként. Ez idő alatt 3000-nél is több hírlevelet írtam meg. Mindkét esettel heti szinten szembesültem és a hírlevélküldő analitikájának segítségével igyekeztem kialakítani azokat a módszereket, amelyek a lehető legkisebb hajveszteséggel oldották meg a fenti problémát. Most ezeknek az eredményét szeretném veled megosztani. Ebben a cikkben nem tanítalak meg tökéletes hírlevelet írni. Ezt egész napos tréningen oktatjuk és könyvet is írtunk a témában, aminek ott kell lennie a könyvespolcodon, ha naprakész marketingesnek tartod magad. Kárpótlásképp megmutatom, hogy milyen felépítésű tárgymezőkkel érhetsz el magas megnyitási arányokat és melyeket kerüld el, ha jót akarsz magadnak.
Ha szereted az ilyen cikkeket, akkor nézd meg, hogy mit tanultunk korábban a tárgymezőírásról 149 041 kiküldés adatai alapján.

Milyen számot kérsz? Megmutatom az összeset

Az elmúlt 5 hónapban (2017. december 22. – 2018. május 22.) összesen 638 276 db hírlevél landolt a Speak! Nyelviskola feliratkozóinak inboxában. A 435 kiküldött levél átlagosan 28,83%-os megnyitási arányt ért el, amely a Surveymonkey által közölt legutolsó e-mail-marketing-benchmark-adatok alapján kb. 2%-kal van a piaci átlag fölött oktatás és tréning kategóriában. (A Constant Contact valamivel frissebb számai is hasonló értéket mutatnak.) A 152 133 megnyitott levél mellé 1,1%-os átlagos leiratkozási arány társult (ez szintén belesimul az iparági trendekbe). A hírleveleket általában 7 különböző, az értékesítési folyamatban elfoglalt pozíció alapján szegmentált listára küldtük ki:
  1. új feliratkozók
  2. szintfelmérőn részt vettek
  3. bemutatóórán részt vettek
  4. aktív diákok
  5. régi diákok (legalább egy tanfolyamot sikeresen lezártak, de jelenleg nincs aktív kurzusuk)
  6. passzív érdeklődők (nem tudtunk velük szintfelmérő időpontot sem egyeztetni)
  7. passzív ügyfelek (valamilyen szolgáltatást igénybe vettek, viszont nem léptek tovább a következő lépcsőfokra)
Azért írom, hogy „általában”, mert a tudásszint ésvagy „elakadási pontok” mentén rendre tovább bontottuk a listákat. Az elemzésbe bekerült adathalmaz a fenti hét listára kiküldött levelek statisztikáiból állt össze, tehát a mikroszegmentumokat vagy a megnyitási adatok alapján küldött/újraküldött 2., 3. leveleket kiszűrtem, a „nagy listákon” futó automatizált leveleket viszont nem. A szegmensek átlagos megnyitási arányai a következőképpen alakultak 2017 decembere óta (az értékeket növekvő sorrendbe állítottam):
  • passzív érdeklődők: 15,7%
  • passzív ügyfelek: 17,82%
  • új feliratkozók: 34,51%
  • szintfelmérőn részt vettek: 39,97%
  • régi diákok: 42,01%
  • bemutatóórán részt vettek: 45,87%
  • aktív diákok: 50,1%
Tárgymezőfüggetlen jelenség, hogy a vásárlási szándék erőssége vagy a termékhasználat döntő tényező az e-mailek megnyitásában, ezért az átlagokat erősen lerontja a nagy mennyiségű LAQA-típusú feliratkozó viselkedése. (Még egy ok a listáid rendszeres karbantartására, kiváltképp akkor, ha kiküldött levelek után fizetsz a hírlevélküldő szoftver használatáért.) Ezt az adottságot viszont jelentősen árnyalhatja egy ügyesen megírt tárgymező, amivel bármelyik listádon minimum megduplázhatod a tipikus megnyitási arányokat (erre hamarosan mutatok példát). A leveleket szerdán és vasárnap „postáztuk”: 10-ből 9 levélnél hétköznap 17.00-ra, illetve vasárnap délelőtt tíz órára volt beütemezve a küldés. Tapasztalati úton szerzett információk mentén haladva horgonyoztunk le a fenti naptári napok és időpontok mellett. Az első évben szinte minden napot és idősávot teszteltünk, ám az átlagos megnyitási arányokhoz képest csak néhány tizedszázalékpontos eltérést tapasztaltunk, amikor nem a jelenlegi időegységben e-maileztünk. (Ha minimálisan is, de ez volt a két leghatékonyabb időpont, tehát ennél maradtunk.) De nézzük meg, hogy milyen típusú tárgymezők működtek és melyek hoztak gyalázatos megnyitási arányokat.

Ezeket a tárgymezőket „lopd el”

5+1 gyors és hatékony szótanulási módszer Petrától – 70,79%. Az év eddigi legjobban sikerült (és egyik legelső) tárgymezője, amelyet a szintfelmérőn részt vett lista nem tudott nem megnyitni. A „titok” a számokban, a témaválasztásban (a szótanulásról sosem tudtunk eleget vagy népszerűtlen tartalmat írni), a rejtett ígéretben („neked is mehet ez gyorsan, hatékonyan”) és a személyességben (Petra az egyik vezető tanár az iskolában) rejlik. Valószínűleg még jobb eredményeket érhettünk volna el, ha a feladó nem a központi, hanem Petra céges e-mail-címe, ám így sem voltam boldogtalan az eredmények láttán. szenvedsz a szenvedő szerkezettől? (videó) – 70,69%. Április elsején küldtük ki passzív ügyfeleknek ezt a levelet egy 8 elemes kampányfolyam részeként. A kimagasló megnyitási arány a 17,82%-os átlagos open rate fénytörésében válik megdöbbentővé. A sikert vélhetően az örökzöld témaválasztás, a zárójelhasználat, az eltérő formátumra való utalás és a szójáték tette lehetővé. (A kisbetűs kezdés nem elírás, szándékosan kisbetűvel ment ki a tárgymező.) [Videóblog] Mire elég 60 óra? – 65,38%. Ezt a hírlevelet azok az új, potenciális ügyfelek kapták, akik nemrég jelentkeztek be ingyenes szintfelmérőre. (Emlékeztetőül: az ő átlagos megnyitási hajlandóságuk 34% volt a vizsgált időszakban.) A levélben egy edukációs céllal forgatott videósorozat (Például Péterrel) aktuális epizódját rejtettük, amelyből rövid kivonatot is olvashattak a feliratkozók. A hírlevél 29%-os átkattintási arányt ért el és 25 YouTube feliratkozót hozott. szezonális szókincsbővítés sok szeretettel (cikkajánló) – 61,76%. Szintén új feliratkozóknak küldött levelünk, szintén közel kétszer akkora open rate, mint az átlag. A cikkajánló fontos és hatékony eszköze a tartalommarketingnek, a magas megnyitáshoz valószínűleg az alliteráció, valamint a szezonalitás kihangsúlyozása is hozzájárult. (Itt már megfigyelhető a Kreatív Kontroll-hatás, mivel kisbetűvel kezdtem a tárgysort – egyszerűen azért, mert a többség naggyal szokta.) Tudod mi lesz május 11-én? – 60,43%. Ezt az áprilisi, tréningajánló hírlevelet 10-ből 6 aktív diák elolvasta és bár semmilyen, a promócióhoz kapcsolódó link nem volt benne, mégis hozott 3%-nyi átkattintást (láblécben elhelyezett csatornaajánló). A rendezvény egyébként teltházas lett, csak ez a levél 21 jegyet adott el, amelyhez a kíváncsiságuk felpiszkálását és a konkrét dátum említését tartalmazó tárgymező is kellett. Read More

Az első hírlevél: így „szólíts le” egy ismeretlen feliratkozót

Rájöttem, hogy kihagytunk egy nagyon fontos témát. Írtunk már arról, milyen legyen (és hogyan terjeszd) az első blogbejegyzésed, az első podcasted, infografikád és így tovább. Arra viszont még nem adtunk iránymutatást, hogy milyen legyen a legelső hírleveled. Mit írj abba a levélbe, ami meghatározza a kapcsolatot közötted és feliratkozód között? A kérdés már eleve bonyolult. Lehet, hogy az első leveledet közvetlenül a feliratkozás után kapja meg, amikor könnyebb dolgod van – de az is lehet, hogy már van egy listád, csak éppen sohasem használtad azt. A cikkben sorra vesszük ezeket a lehetőségeket.

A hírlevél sohasem az első interakció

Látni fogod, hogy minden esetben arra alapozok: legalább egy halvány emlékfoszlány erejéig élsz valahol a feliratkozód agyában. A hírlevél sohasem a legelső lépés, hiszen valahogy hozzá kellett jutnod az e-mail-címhez. (Hacsak nem vásárolsz listát, de ezzel sajnos nem tudok, jobban mondva nem akarok neked segíteni.) Ha eddig csak vásárolt címeid vannak, állj neki a listaépítésnek. Olvasd el, milyen csalitermékeket használhatsz, aztán térj vissza erre a cikkre. Ha egy leadet el akarsz juttatni a konverzióig, folyamatos diskurzust fenntartva kell végigvezetned a funnelen, kiépítve a bizalmat, egyre jobban megismerve egymást. Ez maga az inbound marketing: nem kéretlenül tolakodsz, kérésre mész. Na, innen indulhatunk.

Első leveled a feliratkozás után

Read More

Perszonalizált e-mail marketing – 7 módszer, amiket már ma alkalmazhatsz

Képzeld magad elé a következőt: belépsz a kedvenc éttermedbe, az ajtónálló azonnal felismer, a kedvenc asztalodhoz vezet. A pincér a neveden szólítva köszön, és mivel tudja, hogy nyaranta a kellemes rozékat szereted kortyolgatni, ezért azonnal fel is ajánl hármat a kínálatból. A legjobbakat. Miután választottál, kihozza azt az előételt, amivel mindig kezdeni szoktál (burgonyacsónakok fokhagymás-tejfölös … Read more

Miért és hogyan használj videót a hírleveledben? (Példákkal)

Egy hírlevélbe ágyazott videó 200–300 százalékkal növeli az átkattintási arányt. Még ennél is megdöbbentőbb, de felmérések szerint a hírlevél tárgyába rakott „videó” szavacskával akár 19 százalékkal nagyobb megnyitási és 65 százalékkal nagyobb átkattintási arány érhető el, nem mellékesen 26 százalékkal csökken a leiratkozások száma. Ennyit arról, hogy miért kell videós hírlevelet küldeni. Nézzünk inkább azt, hogy … Read more

17+1 ok, amiért nem kattintanak a CTA-dra

Csilivili landing page, piszkosul jónak érzett hírlevél, de a CTA-ra mégsem kattintanak. Esetleg nem annyian, mint kellene. Jogos, hogy tudni szeretnéd, hogy mi a kudarc oka, hiszen felépítettél egy kampányt, és most ott állsz egy kicsit csalódottan, leforrázva, mert a konverzió – a karmához hasonlóan – csalfa némberként viselkedik veled. Éppen ezért felsorolunk 17 gyakori hibát, amelyeket … Read more

Hogyan írj 15 perc alatt hírlevelet a legszárazabb termékről? (Tudás a belső szövegíróképzésünkről)

Vannak nehéz és unalmas témák. Ezekről hálátlan hírlevelezni. Szerintem egyetértesz velem abban, hogy egy színes-szagos tréning salesanyagait megírni könnyebb, mint egy csomag jegyzettömbről olyan hírlevelet küldeni, amit megnyitnak (és eladásról még nem is beszéltünk). Egy szövegírótól elvárás, hogy ezekben a témákban is hatékony anyagot állítson össze – ahogy a marketingestől is elvárás, hogy fölépítse az inbound folyamatát egy biztosításnak, illetve ahogy a saleses is megkötött szerződésekkel menjen vissza az irodába.  

A vázlatokat már ismered

  Ha olvasod ezt a blogot (és követed a téma nemzetközi szakirodalmát, pl. a Copybloggert), és írtál már hatékony hírleveleket, akkor van a fejedben egy kép arról, hogy milyen felépítésekkel érdemes hírlevelet írni. Gyakorlatilag minden szöveg vázlatosítható. A vázlat azonban becsapós dolog, mert azt meg is kell töltened jó tartalommal. És itt szoktak sokan leblokkolni.  

Mit csinálunk a szövegíróképzésen? (És miben érint ez téged?)

  Mielőtt ezt megtudod, előbb tisztázzuk a képzés létjogát. Magyarországon nem beszélhetünk kiépült szövegírószakmáról, és piacról fölvenni valakit még fejvadászoknak is komoly kihívás. Tehát képeznünk kell szövegírókat, ezért indult a belső képzés. Erre a képzésre csak a kollégáink ülhetnek be – tanulnak az újságírók és a szövegírók, egytől egyig kiváló szakemberek, és bent ül például az inbound stratégánk, aki előtte a MOL-nál és a Coke-nál dolgozott. Ezt nem azért mondom el, hogy szomorkodj, hogy valamiről lemaradsz – hanem azért, mert hamarosan a Marketingszöveg.com előfizetését kiegészítjük több elvégezhető kurzussal, a felépítést és tapasztalatokat pedig erről a belső képzésről is hozzuk.  

Tanuljunk meg hírlevelet írni nehéz témáról

  Képzeljük el azt, hogy egy irodaszeres cég az egyedi logózott jegyzettömböket akciózza bármilyen okból. (A példa úgy jutott eszembe, hogy épp egy ilyen jegyzettömb volt előttem.) Ennél hétköznapibb és életszerűbb terméket hirtelen nem is tudok mondani. Ha a jegyzettömbről lehet jó hírlevelet írni, akkor mindenről. Így néz ki a mi logózott jegyzettömbünk, ami ezt a szövegírási feladatot ihlette:

#landingpage #workshop #sketch

Marketingszöveg.com (@marketingszovegcom) által közzétett fénykép,

Hogyan kezdenél neki? Hogyan tudsz úgy lelkesedni egy jegyzettömbért, hogy az az olvasódra is átragadjon?

Egy nem szövegírással foglalkozó ember egyből a termékkel kezdi.

Read More

Így írj hatékony e-mailt egy kávészünet alatt

Hírlevelet komponálni nem kétperces feladat, se neked, se nekem. A történelem leghatékonyabb leveleit hónapokig finomították a szövegíró-legendák, mire tökéletesnek ítélték. Mi egy 59 lépéses checklistet használunk, mielőtt a leveleinket kiküldjük, ezen se lehet csak úgy végigszaladni. Szóval: miért akarok én levelet íratni veled szűk negyed óra alatt? Azért, mert néha nincs ennél több időd – és mert néha nem is kell. A legegyszerűbb leveleket ennyi idő alatt is megírhatod, ha tudod, hogyan csináld pontosan, ezért most egy ilyen gyorsabb módszert fogok mutatni. 59 helyett ez a gyorslista mindössze 6 lépésből fog állni, de feltételezi, hogy rendelkezel már némi levélírási rutinnal.

1. Tudd, mit akarsz elérni

Read More

[Kicsempésztem a tréningről] Hogyan szövegezz ünnepkor e-mailt, amit meg is nyitnak?

Hogyan szólsz egy különleges alkalmon a vásárlódhoz? Ne úgy, mint a többi cég. Ha az alkalom ünnep vagy hasonló, akkor mindenki bombázza a vásárlód, így még egy jó ajánlat is elvész a zajban. Ha az alkalom egyedi, mint a regisztráció évfordulója – nos, a legtöbben nem is gondolnak arra, hogy ezt kihasználják. Te most betekintést nyerhetsz a Kreatív Kontroll kétnapos e-commerce tréningtematikájának 4 előadása közül az egyik mintegy 10 percébe – lássuk, hogyan szövegezz megnyitható levelet és emelkedj ki a spamtömegből.

Karácsony és a többi

Read More

Melyik éri meg jobban: hírlevél vagy Facebook-hirdetés? (15 454%-os ROI!)

Az online marketing abból a szempontból idegrendszer-kímélő sportág, hogy minden véleményt le lehet söpörni tényekkel – hiszen szinte minden mérhető. Lehet, hogy egy megrendelő túl bátornak tartja a landing page szövegezését – egy tesztbe kerül, és kiderül, hogy kinek van igaza. Lehet, hogy a tartalommarketinget, a keresőoptimalizálást, a Facebookot vagy a saját weboldalt éppen temetik, … Read more