Rájöttem, hogy kihagytunk egy nagyon fontos témát.
Írtunk már arról, milyen legyen (és hogyan terjeszd) az első blogbejegyzésed, az első podcasted, infografikád és így tovább.
Arra viszont még nem adtunk iránymutatást, hogy milyen legyen a legelső hírleveled.
Mit írj abba a levélbe, ami meghatározza a kapcsolatot közötted és feliratkozód között?
A kérdés már eleve bonyolult. Lehet, hogy az első leveledet közvetlenül a feliratkozás után kapja meg, amikor könnyebb dolgod van – de az is lehet, hogy már van egy listád, csak éppen sohasem használtad azt.
A cikkben sorra vesszük ezeket a lehetőségeket.
A hírlevél sohasem az első interakció
Látni fogod, hogy minden esetben arra alapozok: legalább egy halvány emlékfoszlány erejéig élsz valahol a feliratkozód agyában.
A hírlevél sohasem a legelső lépés, hiszen valahogy hozzá kellett jutnod az e-mail-címhez. (Hacsak nem vásárolsz listát, de ezzel sajnos nem tudok, jobban mondva nem akarok neked segíteni.)
Ha eddig csak vásárolt címeid vannak, állj neki a listaépítésnek. Olvasd el, milyen csalitermékeket használhatsz, aztán térj vissza erre a cikkre.
Ha egy leadet el akarsz juttatni a konverzióig, folyamatos diskurzust fenntartva kell végigvezetned a funnelen, kiépítve a bizalmat, egyre jobban megismerve egymást.
Ez maga az inbound marketing: nem kéretlenül tolakodsz, kérésre mész.
Na, innen indulhatunk.
Első leveled a feliratkozás után
Készítesz egy csaliterméket, meghirdeted Facebookon, az opt-in-oldaladon megadja valaki az e-mail-címét. Hogyan tovább?
A megnyitások 23%-a az első órában történik.
Ha tehát valaki feliratkozik hozzád egy csalitermékért cserébe, azonnal küldened kell neki valamit. Be kell állítanod egy autorespondert, ami a feliratkozás pillanatában kiküldi az első leveled.
A legkönnyebb helyzetben vagy ilyenkor, hiszen az első e-mailben értéket közvetíthetsz. Ebben küldheted el a hozzáférést a zárolt tartalomhoz vagy éppen az eredményeket egy kvízhez (ez, ugye, a csalid típusától függ).
Ilyenkor a feliratkozód várja a levelet, hiszen az abban található értékért adta meg a címét.
De elég-e, ha csak ennyit írsz bele?
Igen.
A második levelet elküldheted másnap vagy harmadnap a feliratkozás után, releváns tartalmakat foglalva bele.
Ha egy személyiségteszt eredményeit küldted el, a második levélben ajánlhatsz cikkeket, melyek leírják, az adott személyiségtípus hogyan lehet sikeres az élet valamely területén. A kulcs az, hogy a 2. leveled valahogyan kapcsolódjon az elsőhöz.
Indíts úgy, hogy rögtön felismerjék, kitől és miért érkezik a levél. A tárgysor lehet ilyesmi:
Ha tetszett az [e-book], akkor ez is fog…
A [hozzád hasonlóknak] ezt kell tudnia [egy adott területen]
Az első lényegében egy welcome e-mail. Kilopok egy diát egyik saját előadásomból (ez az e-kereskedőknek szóló tréningünkön hangzott el), hogy lásd, milyen egy welcome levél ideális felépítése.

Nagyon jó példa erre a Twitter első levele:

Viszont elképesztően rossz ez, amit azután kaptam, hogy egy rendezvényre regisztráltam – igen, ez volna a visszaigazolás…

Apropó, rendezvények.
Leveled egy esemény után
Újfent szerencsés helyzet.
Ha egy rendezvényen építesz listát, ahogyan azt mi is szoktuk tenni, akkor érdemes már a rákövetkező napon kiküldened a levelet.
Ne még aznap – vagy félszáz konferencia tapasztalata mondatja velem, hogy még résztvevőként is elképesztően fárasztó tud lenni egy ilyen, aznap este inkább a pihenéssel, családdal tölti majd idejét a leaded.
Ha másnap hétvége, vedd azt is számításba, hogy valószínűleg sokáig alszik majd, pláne, ha esti bulival, fogadással egybekötött az esemény.
Én (mindenféle statisztika nélkül, érzésre) másnap dél körül küldeném ki az első levelet.
Ha nem dolgoztál ki speciális ajánlatot, mert mondjuk a csaliterméket eleve kiosztottad a címért cserébe (mint ahogy mi szoktuk a Kontent magazint), akkor általánosabb megfogalmazásra lesz szükséged.
A tárgymezőben azonnal folytasd a megkezdett diskurzust, legyen valami ilyesmi:
Jó volt összefutni a [rendezvényen]!
Köszi, hogy odajöttél tegnap a [cég] standjához! 🙂
A [rendezvénynek] vége, de a munka csak most kezdődik…
A cél, hogy a tárgymezőből azonnal tudja a lead, ki vagy, előző nap milyen körülmények között találkoztatok.
Jó trükk, ha a tárgymező elejére berakod a rendezvény nevét, például:
[Ecommerce Plage] A legfontosabb teendőid
De mit írj a levélbe?
Hivatkozz arra, ami a fő ajánlatod volt a rendezvényen.
Tegnap kaptál tőlünk egy [csaliterméket]. Ezt [úgy használd, hogy…]
Ezután áttérhetsz arra, mit ajánlhatsz még, ha a listádon marad a lead. Milyen tatalmaid, más csalitermékeid vannak? Mutasd meg azokat, amelyek a leginkább relevánsak lehetnek!
Mindenképpen javaslom azt is, hogy rendezvényenként hozz létre külön listát (szegmenst) az ott feliratkozókból, illetve ha átirányítod őket az oldaladra az első levélben, készíts egy specifikus érkeztetőoldalt.
Nekünk például ilyen volt az a poszt, amit az Ecommerce Expón gyűjtött leadeknek készítettünk.

Végül ajánld fel a leiratkozási lehetőséget, de persze úgy, hogy közben más csatornáidat ajánlod (Facebook, Instagram, blog stb.). Ezzel együtt viszont mondd el azt is, hogy a leiratkozás mivel jár – avasd be őket, milyen tartalmakat szoktál küldeni, miért és kinek hasznos ez.
Ez abban is segít, hogy akik a listán maradnak, a következő leveleket már várják, számítsanak rájuk, kívánják a bennük foglalt értéket.
Hideg lista, a marketinges réme
Egy hideg listát megszólítani valószínűleg a legnehezebb.
Persze volt idő, amikor a hideghívás volt a kedvenc értékesítési módszer, de ezt az inbound marketing megjelenésével szerencsére meghaladtuk, és ha Isten is úgy akarja, hamarosan végleg elpusztítjuk.
Feltételezem, hogy nem vásárolsz listát, mert ez nemcsak jogilag lehet aggályos, de marketingszempontból is. (A legálisan vásárolt listára kiküldött levélnél is mindig van pár ember, aki nem tudja, hogy miért küldtél nekik levelet. Rendben, hogy legális, ám mégis lábon lőtted magad, mert sokakban rossz szájíz marad.)
Tegyük hát fel, hogy van egy oldalad, ahol szépen gyűltek az évek során a feliratkozók, de soha nem jutottál el oda, hogy levelet is küldj nekik, vagy éppen valaki mástól örökölted meg.
Életem egyik legjobban sikerült hírlevelét éppen egy ilyen listára küldtem ki, és a kihívás miatt, mivel még soha nem csináltam ilyet, szívességként vállaltam el. (Itt olvashatod az esettanulmányt.)
Jelen esetben viszont a cél egy olyan reaktiváló levél megfogalmazása, ahol valójában te voltál az inaktív fél.
Először fel kell fognod, hogy mekkora érték van a kezedben. Egy lista felépítése nem könnyű, neked pedig ezen a ponton szinte az öledbe hullott egy, csak nem foglalkoztál vele.
Épp ezért fontos, hogy az első üzeneteddel ne építsd le.
Írj 3-4 változatot a legelső levélből, és azokat először küldd ki mondjuk a lista 5%-ának. Figyeld meg, hogyan teljesítenek, és a legjobbat küldd a nagy listára. A cél, hogy minél nagyobb legyen a megnyitási arány és minél kevesebb a leiratkozó.
Az átkattintás itt szerintem még nem prioritás, hiszen mindössze annyi a célod, hogy tudjanak rólad, számítsanak a további levelekre és ne utasítsanak el.
Ha igazán prof akarsz lenni, akkor nem is egész hírlevél-változatokat tesztelsz, hanem a tárgysorokat és a body copyt külön-külön. Mutatom, hogyan csinálják ezt a DigitalMarketer szakemberei:

Először a tárgymezőt tesztelik, következésképp kizárólag a megnyitási arányra figyelnek.

Aztán a nyerő tárgymezővel tesztelik a bodyt, itt már a CTR a fő metrika.

Végül a teljes listára már a két nyertes kombinációja megy ki.
Legnagyobb kihívásod az lesz, hogy elég nagy mintán teszteljt. Ha csak 50 embernek megy ki a teszt, akkor olyan alacsony lesz a szignifikanciád, hogy nem tudsz megalapozott döntést hozni, még mindig érzésre dolgozol. Hogy mi mindent kell követned egy A/B-teszt során, arról itt olvashatsz.
De mégis, mit írj a levélbe?
Azt tanácsolom, légy őszinte. Én például szinte biztosan egy ilyen tárgymezővel indítanék:
Még soha nem küldtem neked levelet.
Ez azonnal felkelti az érdeklődést. A levélben ezután több dolgot is le kell írnod:
- Ki vagy te és miért küldesz levelet (mi volt az első interakció?)
- Miért küldesz levelet most?
- Mire számíthatnak a jövőben?
Adj választási lehetőséget is: írd le, hogy megérted, ha esetleg nem akarnak a listán maradni – de ezzel együtt villantsd fel azt is, hogy mit veszítenek a leiratkozással (például nem értesülnek új ajánlatokról, kedvezményekről vagy tartalmakról).
És ajánld fel azt is, hogy mielőtt döntést hoznak, még ismerjenek meg egy kicsit. Rakd oda fő közösségi oldalad hivatkozását, vagy éppen a blogodét.
Hogyan ne indíts?
Szia,
Benyó Dani vagyok, a Marketingszöveg.com szerzője. Az oldalon rengeteg érdekes cikket találhatsz a…
…és itt már senki sem olvassa, mert magamról kezdtem beszélni.
A cikk megírása előtt rákerestem, mit tanácsolnak mások, és rengeteg helyen olvasom, hogy először mutatkozz be.
Ez hülyeség.
A saját vagy branded nevének említése a tárgymezőben vagy az első mondatban éppen csak arra kell, hogy tudják kitől érkezett a levél (ezzel növelendő a megnyitási arányt).
A bemutatkozással ráérsz később: először arról kell beszélned, hogy a feliratkozód miért kapja ezt a levelet és ez miért jó neki.
Róla, nem magadról.
De még ha csak annyit írsz is, hogy „köszönöm a feliratkozást, még találkozunk”, akkor is ki kell küldened a levelet. Nem hagyhatod a listát parlagon, mert egy releváns címlistánál nagyobb érték egyszerűen nem létezik az inbound marketingben.
Te milyen e-maillel indítasz? Írd le kommentben, hadd nézzük meg közösen, van-e rajta mit javítani!
[msz_checklist_59_urlap title=”59 lépéses checklist a tökéletes (és hatékony) hírleveledhez” body=”Nem az számít, hogy elvileg és más piacon mi működik, hanem az, hogy a te listádon a te hírleveidben mi adja el a te termékeidet. Viszont az alábbi lista azonnal megnöveli a hatékonyságodat. Hová küldhetem?” notice=”*A csekklista megrendelésével egyben elfogadod, hogy a továbbiakban e-maileket fogadj a marketingszoveg.com-tól. A további e-mailekről való leiratkozás bármikor lehetséges. Adataidat harmadik félnek nem adjuk ki. Adatkezelőként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-61059/2012. számon tart nyilván minket.” image=”https://kreativkontroll.hu/wp-content/uploads/2016/10/ebook_kep_1.png”]
A Kreatív Kontroll szerzője.



