Ennek a cikknek az értéke forintmilliókban mérhető.

Ha nem hiszed, akkor pillants rá egyik szolgáltatásunk e-mailes eladási adataira:

Esetleg erre:

Az e-mail-marketing működik. Nagyon.

Ám a sikered nagyrészt azon múlik, hogy milyen jó megnyitási arányokat tudsz elérni. A logika egyszerű: minél jobb arányban szólítod meg a feliratkozóidat, annál több emberhez juthat el az üzeneted (ergo annál több vásárlód lehet).

Ebben a cikkben 412 193 kiküldött magyar hírlevél tapasztalatait mutatom meg. Látni fogod az 5 legjobb és az 5 legrosszabb tárgymezőt. Ha komolyan foglalkozol az e-mail-marketinggel, akkor ezt látnod kell.

A cikk teljes élvezetéhez ezekre lesz szükséged

Ez értéke miatt előfizetős anyag, ezért ha még nincs előfizetésed, akkor ide kattintva olvasd el a részleteket (és csatlakozz a közösséghez).

Javaslom olvasásra a cikk előző részét: Ezt tanultuk a tárgymezőkről 149 041 levélből és 48 072 megnyitásból

Hasonló friss cikk ez is: 152 133 okom van arra, hogy elolvasd ezt a cikket: bizonyítottan sikert és bukást hozó e-mail-tárgymezők

A 80 tárgymező teljes listáját pedig az e-mail-marketinges könyvünk 2. kiadásában publikáljuk. (Benne természetesen a megnyitási adatokkal.)

Az adathalmaz és a hibahatár

80 tárgymezőre duzzadt a minta, ezekről ezt kell tudnod:

• 2017 elejétől 2018 májusáig küldtük ki a leveleket
• 4000 főnél több embernek ment a levél (egyetlen e-mail kivétel ez alól)
• magyar piac, magyar nyelv, magyar cég
• saját feliratkozóknak küldtük őket

Az előző cikk mintáját friss tárgymezőkkel dúsítottuk fel, így már nem 33 levelet nézünk, hanem 80-at.

A mintában a megnyitási átlag 31%, a mintaszórás 7, így 95%-os konfidenciaszint mellett kapunk 1,53-as hibahatárt, a konfidenciaintervallumunk így 31±1,53 (vagyis az átlagos megnyitási arányunk máshogyan jelölve 29,5–32,5%).

Mindez a gyakorlatban azt jelenti (például), hogy ha egy tárgymező 32%-os (és ahogy olvastad, az átlagunk 31%-os), akkor az hibahatáron belüli, tehát nem tudom azt mondani, hogy a 32%-os tárgymező valóban hatékonyabb az átlagos tárgymezőinknél. Ha nem érted, hogy miről beszélek, akkor olvasd el ezt a cikket.

Mikor levelezünk veled?

A megnyitási darabszámok a napok szerint így alakultak:

Természetes, hogy a fönti ábrát követi az, hogy melyik napokon hírleveleztünk gyakrabban:

Napok szerinti megnyitási átlagok

Most kezdődnek az izgalmasabb grafikonok: vajon melyik nap érdemes levelezni?

Nem telik el úgy hét, hogy ezt a kérdést ne tegyék föl nekem, ám a minta alapján azt tudom mondani, hogy teljesen mindegy. A szombaton és vasárnap kiküldött leveleink torzítják a mintát a csekély darabszám miatt (4, illetve 2 levél), ezért ezeket kicsit zárójelben kezeld itt és a cikk további részében is. A hétköznapokra eső átlagos megnyitásoknál pedig azt látod, hogy hibahatáron belülre esik az eltérés.

Ez azt jelenti, hogy ez alapján az adatsor alapján nem állíthatom azt, hogy bármelyik nap kiemelkedő lenne: a keddi nap vezet 1 százalékponttal (kerekítve 1,5 százalékpontos hibahatárnál).

Hírleveleztünk reggel, délben meg este

A kiküldési órák és az átlagos megnyitások így viszonyulnak egymáshoz:

 

Az előző cikknél a mintánk nem rajzolt egyértelmű győztest, itt azért már látszik, hogy ha telibekapjuk a munkaidőt (pl. a 10 órát vagy a délután 2 órát), akkor az olvasóink inkább dolgoznak. Ám ha reggel, délben vagy a munkaidő utáni órákban küldjük a levelet, akkor jobb megnyitásokra számíthatunk.

 

Milyen hosszú legyen a tárgymeződ?

 

A karakterek és a megnyitások így oszlanak el:

A szószám és az open rate grafikonja így fest:

Ha a 2 grafikonra trendgörbét teszek, akkor kis túlzással vízmérőként használhatod (szinte tökéletesen horizontális).

Megnéztem azt is, hogy a küldő neve számít-e:

Ezt súlyoznunk kell: Bence nevén 1 db levél ment ki, az én nevemen 9, Benyó 6-szor került az inboxodba, Zoli címéről pedig 64-szer röppent ki egy e-mail.

Érdemes a küldőt variálnod: szinte ugyanolyan erősségű tárgymezőknél sokszor a frissebb küldőnév hozza a magasabb megnyitást. (0. lépés az, hogy ne egy cég levelezzen velem, hanem egy személy.) Adatvédelmileg is rendben van, mert a cég az adatkezelő, nem az egyes személyek.

A legerősebb tárgymezők

Szöveghűen mutatom a tárgymezőket (szándékosan kezdjük időnként kisbetűvel, mert ez is személyesebbé teszi a hírlevelet).

ugye rosszul látom? – Benyó nevéről ment ki és a minta egyetlen kakukktojása (1011 címre küldtük). Azért vettük be, mert a finom presszió és a szép eredmény érdekessé teszi. 54%-ot hozott.

szeretnék tőled egy standot – Az én címemről ment ki, a 43%-os megnyitás mellett hozott 2 kiállítót a Facebook-minikonferenciánkra. Az teszi naggyá, hogy rendkívül személyes (én tőled valamit), nagyon konkrét, illetve szinte tökéletesen szimulálja azokat a tárgymezőket, amelyeket cégen belül (vagy alvállalkozóknak) küld az ember. Nem tűnik hírlevélnek.

ez a könyv miért nincs meg neked? – Én címemről ment ki, 41%-ot hozott. Blind tárgymező: inkább a kíváncsiságra épít (nem mondja meg, hogy melyik könyv, hogy megnézd, hogy melyik könyv), illetve válaszra ingerel. Mind úgy szocializálódtunk, hogy ha föltesznek nekünk egy kérdést, akkor arra illik válaszolni (legalább magunkban elkezdjük megfogalmazni, hogy miért nincs meg a könyv).

ismerem a fajtád – Ismét az én címemről ment ki ez a 39%-os megnyitást hozó levél. Ennek a képlete egyszerű: a megnyitása azt ígéri, hogy valamit megtudsz magadról (legalább azt, hogy én milyennek látlak téged). Rólad van szó és enyhén pofátlan tárgymező egy erős szóval (fajtád).

Soha nem lehetsz szabad, amíg ezt nem érted meg – Ez az előző tárgymezőnél vállalhatóbb (üzleti körökben), szintén 39%-ot ért el és én küldtem ki. A szabadságvágy az egyik legerősebb motivációnk, a levél pedig értéket kommunikál (ha megnyitod, akkor megtudod, hogy mi kell a szabadsághoz). Amikor csak teheted, már a marketingkommunikációdban adj értéket (és ezt kommunikáld is).

Így nyerj minden cikkeden 2 órát (határidős) – 39%, én küldtem. Klasszikus előnyre építő tárgymező sürgetéssel. Azért használd gyakran ezt a formulát, mert ezt a legegyszerűbb megírni (nagy előny + sürgetés), ám látod, hogy milyen hatékony.

ezt csináld a Facebook-apokalipszis után – Zoli küldte és 37%-ot hozott. A kiküldéskor egy algoritmusfrissítés nagy hírértéket adott a levélnek, ezt lehántva pedig egy klasszikus előnyre építő tárgymezőt kapunk ismét (vagyis: a levélből megtudod, hogyan éld túl – már üzletileg – a Facebook változtatásait). Erős szót használ (apokalipszis), amely jobban működik, mintha csak azt írtam volna, hogy algoritmusváltozás. (Mielőtt azt mondod, hogy te B2B piacra célzol, hadd súgom meg: mi is.)

Írnék a cégedről, ha elég jó – Zoli, 36%. Minden cégvezető úgy gondol a cégére, hogy az egy jó dolog (még az is, aki épp beindítja és küszködik: érzelmileg kapcsolódunk ahhoz, amit felépítettünk). Ergo ha a sorok között azt mondom, hogy talán nem elég jó a céged, akkor dafke megnyitod a levelet, hogy megnézd, hogy ugyan ki mondja, miért mondja és hogy képzeli (no meg hajt a kíváncsiság, hogy mitől lehet elég jó a céged). Előnyt is használunk: ha jó a céged, akkor írunk róla (tehát megjelenés).

PÉNTEKIG tudnom kell, hogy jössz-e – Zoli, 35%. A rendezvény kampányának utolsó napjai, amikor löksz a hezitálókon, hogy most már ne várjanak. Ha csináltál már rendezvényt, akkor tudod, hogy az utolsó 1-2 nap ömlenek a jelentkezések. Egyébként a tárgymező sürgetést használ, használj hát te is.

Ezeket a tárgymezőket kerüld el

A tanulási folyamatban kiemelt fontosságú az, hogy mit ne csinálj, a marketing pedig a folyamatos piactanulásról szól. Nézzünk hát együtt perverz élvezettel a legrosszabbul teljesítő tárgymezőinket. (Ismét jelezni fogom a küldőt is, de félreértés ne essék: mindegyiket én írtam, ahogy a sikeres subject line-okat is.)

ma éjfélig – Zoli, 19%. Ez a tárgymező érdekes egyébként, mert többször használtam már (és volt, amikor 30% fölött hozott). Ezektől a levelektől szoktak a kollégák kisebbfajta infarktusokat kapni, illetve egyszer én is félrenyeltem a kávét ijedtemben (elfelejtettem, hogy beállítottam egy hírlevelet). Ettől függetlenül komoly hibája az, hogy a vegytiszta sürgetésen kívül semmit nem tartalmaz, amiért ezt megnyitnám. Mi jár le éjfélkor? Érdekel az engem egyáltalán?

éjfélkor lejár ez a lehetőség (és pár hálás szó) – 19%, Zoli. A zárójeles rész húzhatta volna feljebb (általában a köszönetnyilvánítások, missziós szövegek és minden pozitívum javít), de valószínűleg sírgödörbe lökte a levelet az, hogy ismét túl blind (azaz üres), majd földet szórt rá a tény, hogy a karácsonyi időszakban ment ki a hírlevél. Decemberben a nagy verseny miatt jellemzően eleve rosszabb eredményeket kapsz, hiszen ilyenkor még a nagymamám is eDM-eket küld.

ezeket a hibákat te már ne kövesd el – Például azt, hogy ilyen tárgymezőt küldesz. Konkrétumhasználat. Konkrétumhasználat. Konkrétumhasználat. (20%-os megnyitás, Zoli a küldő.)

Az unalmas igazság – Érzed ezen a tárgymezőn azt, hogy jó lehetett volna, ha – dobpergés – több benne a konkrétum. 22%-ig kúszott, Zoli küldte.

a legköltséghatékonyabb médiamegjelenés? – 22%, Benyó.  Az eldöntendő kérdésekkel az a baj, hogy mindegyiket megválaszolhatja az olvasód azzal, hogy nem. Sokkal jobban működött volna a levél, ha előnyre építek (hogyan tudsz a piaci átlagár alatt médiamegjelenéseket szerezni), azt is lehetőleg konkrétummal (itt: számmal) teszem.

A teljes tárgymezőlistát az e-mail-marketinges könyvünkben megtalálod (a 2. kiadás tartalmazza a friss subject line-okat is).

Írtál egy jobb tárgymezőt? Oszd meg a tapasztalataid kommentben vagy a belső csoportunkban!