Tudom, hogy mit nyitsz meg (és mit nem).

Csak idén már 48 072-szer vettük rá a feliratkozóinkat arra, hogy nyissanak meg egy hírlevelet. Itt van minden, amit az idén kiküldött tárgymezőinkről tudnod érdemes.

(És megmutatom azt is, hogy melyik tárgymezőt másold le.)

Az adathalmaz (és válogatási szempontok)

33 tárgymezőt válogattunk be, melyek közös jellemzője:

• 2017-ben küldtük
• 3000 főnél több embernek ment a levél
• magyar piacra és magyar nyelven
• saját feliratkozóknak (ezt fontosnak tartom kiemelni, hiszen sokan ma is listákat vásárolnak ahelyett, hogy építenének egy sajátot)

A leveleket teljes listára küldtük (minimális szegmentálás történt időnként – ez alatt olyan finomságokra gondolj, hogy például a 90 napja nem aktív embereket egyes leveleknél kizártuk a küldésből). Ez azért fontos, mert ultraszegmentált leveleknél stabilan 50% fölötti megnyitást érhetsz el (és meg sem kell erőltetned magad: a jobb levelek 80% körüli megnyitást hoznak szegmentált és kis listán). Minket viszont az érdekelt, hogy a (relatíve) nagy listán mit nyitnak meg (és mit kevésbé).

Fontos továbbá, hogy csak a legelső küldés tárgymezőit válogattuk be. Több levélnél a levelet nem megnyitóknak ment második kör más tárgymezővel, itt azonban mindig alacsonyabb megnyitást fogsz elérni – mi viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen összefüggéseket fedezünk föl az első körös kiküldésnél.

Azért figyelj oda ezekre az adatokra, mert friss és magyar számokat kapsz arról, hogy melyik tárgymező működik és melyik nem.

Az adathalmazba bevettük a küldés napját (a hét melyik napja) és az időpontját is. Ez nekünk a saját listánknál releváns, a te listádon kevéssé – lehet, hogy a te piacod bioritmusa más, máshogy építik fel a napjukat, máskor érnek rá e-mailezni stb.

149 041 elküldött levélből 48 072 megnyitást értünk el, ami 32%-os átlag.

Nézzük a finomságokat.

Mikor levelezünk veled?

Nézzük a tiszta megnyitási mennyiséget napokra osztva:

Nem okozok nagy meglepetést azzal, hogy a gyakori hírlevélküldésünk követi a fönti ábrát:

„A napot, az órát sem tudom”

Az első érdekesség most jön:

Első ránézésre azt gondolnád, hogy a legjobb küldés időpont a péntek, hiszen akkor érjük el a legjobb megnyitásokat.

Ám 95%-os megbízhatóságnál 32±2-es hibahatárt kapok (a konfidenciaintervallumunk így 30–34%-os). (Te miről beszész?)

Ez érthetőbben azt jelenti, hogy nincs szignifikánsnak mondható különbség a hét napjai között (a megnyitás szempontjából).

Még érthetőbben: e minta alapján mindegy, hogy a hét melyik napján küldünk hírlevelet.

De (és ez egy nagy de): a korábbi évek tapasztalata azt mutatta, hogy a hétvégére időzített levél nálunk jól működik. Matematikailag nem tudom igazolni ebből a mintából, hogy megéri nekünk hétvégén levelezni, de ez nem gátol meg abban, hogy megtegyük (és további adatokkal esetleg igazoljuk).

Van mögötte logika is: pénteken és szombaton van időd azokat a leveleket olvasni, amelyek nem a munkádhoz kapcsolódnak.

Mielőtt belvetnénk magunkat: a 17 órai és 16 órai oszlop egyetlen küldést takar, a 15 órai pedig kettőt, tehát azok csak úgy érdekességként maradtak ott.

A többi időpontnál azt látjuk, hogy 10 órakor nem érdemes levelezni (29%), 12 órakor viszont igen (35%). Ez egy százalékponttal a hibahatárunk alatt, illetve fölött van (95%-os megbízhatóságnál).

Ezt az adatsort kétféleképp olvashatod:

1. Nem elég nagy a minta, tehát még tesztelni kell. És igazad is van.
2. Mindegy, melyik nap és melyik órában küldöd a levelet (feltéve, hogy nem hajnali 3-kor teszed, de miért jutna eszedbe hajnali 3-kor hírlevelezni).

A 2. olvasat a pragmatikus megközelítés, ami miatt valószínűleg a matematikaszak plafonja rám zuhanna arra jártamban, mégis: ez itt 33 hírlevél (melybe nem számoltam bele a legalább ugyanennyi szegmentált kis levélkéket), tehát fél év alatt durván 5 naponta küldtünk egy levelet a teljes listára.

Ebből következik, hogy ha te havi 1 levelet küldesz, akkor megtiltom neked, hogy a kiküldés napján és időpontján aggodalmaskodj (ahogy azt gyakran teszik kkv-cégvezetők), mert egyszerűen nem tudsz akkora mintát generálni, hogy érdemi különbség megmutatkozzon. (És a kiküldési időpontra bizony neked kell rájönnöd, mert az nagyon listaspecifikus.)

Számít a méret?

A szavak száma a tárgymezőben nem számít:

És a karakterszám sem:

Természetesen a szélsőség nem javallt: ha a tárgymeződet levágja az ügyfél levelezője (hiszen túl hosszú), akkor rövidítsd. (Kivéve akkor, ha akkora cliffhangert tudsz adni az első pár szóban, hogy az ügyfeleid már azért megnyitják a leveled, hogy a tárgymező végét elolvassák.)

Az átlagos tárgymezőnk 7 szavas és 47 karakteres.

Mit nyitsz meg és mit nem?