A nagy Blizzard-botrány, avagy a „melyik karomat vágjam le” tipikus dilemmája

Az elején leszögezem: imádom a videojátékokat. (A Blizzard játékaira pedig kvázi első szerelemként gondolok, hogy ez miért fontos, hamarosan kifejtem.) Gyerekkorom óta napi rendszerességgel játszom valamit. Én vagyok az a srác, akinek PC-je, valamint PlayStation és Nintendo Switch konzolja is van, nehogy lemaradjon egy fontos címről. És bár megvan a véleményem a „videojátékok erőszakossá teszik … Read more

Hogyan adj jó ajánlatot (és hogyan értékesíts úgy, hogy nem tűnsz értékesítőnek)?

Ismerem az egyetlen előnyt, amelyre szükséged van. Oké, ez talán egy kicsit hatásvadász és elcsépelt felütés, de hidd el, mire a cikk végére érsz, megérted, miért kulcsfontosságú. Játsszunk egy játékot. Gary Halbert hírlevelei gyakorlatilag a modern szövegírás apokrif iratai. (Balázs egyik Halbert-elemzését itt találod.) Ezen levelek között ráakadtam egy érdekes példára az előnyről. Halbert egyik … Read more

Humorban nem ismerünk tréfát: a mémek és az inside joke szerepe a marketingben

A mémek az internetes társadalom kulturális közös nevezői lettek – az influencer marketing pedig csak még tovább erősíti ezt a hullámot. Manapság pedig már egyre több brand ismeri fel a meme-ekben rejlő lehetőségeket. És hogy miért beszélek most én is ezekről? Kkv-ként épp egy ilyen olcsó, de hatékony, potenciálisan virális terjedést elérni képes marketingeszközre van … Read more

[Kötelező olvasmány] Minden, amit az üzletikönyv-kiadásról tudni akartál

Írnod kéne egy könyvet. Ha nyitott szemmel jársz a marketingtrendek korzóján, megfigyelhetted, hogy a könyvkiadási hajlandóság nemhogy nem csökken, hanem növekvő tendenciát mutat az elmúlt években – úgy szórakoztató, mint üzleti irodalom tekintetében. Te sem vonod tehát kétségbe, hogy könyvet kell írnod. De mégis hogyan? Milyen nehézségekkel kell számolnod? És egyáltalán: mi a marketinghaszna egy … Read more

Megtanítalak anyanyelvi szinten az analitika nyelvén – akkor is, ha kezdő vagy (I. rész) [ContentTECH]

A ContentTECH Summit 2019 első napjának második előadását Andy Crestodina (az Orbit Media CMO-ja és társalapítója) tartotta 9 Tips for Setup, Analysis and Team Collaboration címmel. Az előadás tanulságaiból kiemeltem a legfontosabb állításokat, amely az alapszintű analitikusból haladót formál, majd ezeket néhány olyan tudományos tézissel egészítettem ki, amelyek az elkövetkezendőkben rengeteget segíthetnek neked abban, hogy pontosabb és használhatóbb mérési eredményeket nyerj ki az analitikádból, mint eddig (akkor is, ha korábban nem is foglalkoztál ilyesmivel). Az első blokkban elmélkedünk egy kicsit, majd ha ezzel lefektettük az alapot, megnézzük, mik azok az alapvető mérési hibák, amelyeket a legtöbben éppen azért nem tartottak eddig hibának, mert nem voltak tisztában azzal, hogyan csapják be őket a mért eredmények.

Miért fogadjuk el tényként a téves információkat?

„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok.” Ezzel a Churchillnek tulajdonított idézettel bizonyára találkoztál már korábban. A szállóigével kapcsolatban pusztán annyi a probléma, hogy nagy valószínűséggel nem Churchilltől származik. És ez éppen ennyire igaz a következő, Einsteinnek tulajdonított mondatra is: „Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.” És hogy ebből milyen következtetésre juthatunk? Semmiképpen sem arra, hogy ezek a mondatok haszontalanok vagy igazságtartalmukat tekintve hamisak lennének. Mindössze arról van szó, hogy nagy gondolkodók, híres emberek mondatait szívesebben véljük igaznak, az agyunk pedig könnyen párosítja az idézetet akár azon személyek nevével is, akik száját az adott mondat feltehetőleg sosem hagyta el. És hasonló a helyzet a sokásággal is. Azokat a következetéseket is szívesebben ítéljük meg igaznak, amelyeket nagyobb számú eredmény vagy statisztikus igazol – vagy épp azokat, amelyek a mi eredményeinket vagy feltételezéseinket támasztják alá, de ez más témakör. Pedig az igazság (hiába áll éppen szemben a többség véleményével) köszöni szépen, jól van, és nem veszítette el igaz mivoltát csak azért, mert a számok és az ebből levont következtetések nagyobb arányban mutatnak a vele ellenkező irányba. (Röviden: attól, mert valamit igaznak tart a többség, attól még lehet hamis, és fordítva.) Bár az tény, hogy ha egy jelenséget végtelen számú mintavétel során vizsgálhatnánk, a mintavételi nagyság miatt valóban megtudhatnánk, mi a pontos igazság. Mivel azonban a marketingben (és a valóságban) erre vajmi kevés esélyünk van, más módszerekhez és eszközökhöz kell folyamodnunk.

Hogyan dolgozik a számokkal az emberi agy?

Read More

Így rúgd be a funneled, és száguldozz a leadgyűjtés és a retargeting sztrádáján (Funnel Hacking Live 2019)

A sikeres ember ismérve, hogy nem rest tanulni másoktól. Ezért hát a Funnel Hacking Live 2019 (a ClickFunnels éves eseménye) előadásaiból szemezgetve átadunk neked néhány értékes fogást. Az online marketingmagazin (amit épp olvasol) mindig a legfrissebb marketingtudásról szólt: csatold be az öveket, mert kövér gázzal száguldunk a még frissebb és még értékesebb tudásanyagok felé. Az információanyagot átszűrtük a magyar kulturálközeg rostáján, így itthon is használható, valódi tippeket kapsz. Felkészültél?

A kudarcra ítélt marketinges kifogásokat keres, te forgalmat – és pénzt

Ismersz olyan vállalkozókat, akik mindig valami felsőbb hatalomra, valami külső tényezőre fogják a pillanatnyi sikertelenségeiket? Néhányuknak talán van is igazsága abban, amit mond, de ez még így sem fontos. Mert ami számít, az végső soron mindig az elért eredmény – hangozzon is ez bármilyen kegyetlenül. Talán már magad is megfigyelted a jelenséget: eleinte a legtöbb platform kánaánnak, aranybányának tűnik, majd egy ponton bezár a bazár. Ez történt a tévéreklámokkal, a Facebookkal vagy épp a Google-hirdetésekkel. Eleinte mindegyiken óriási pénzeket lehetett nyerni, manapság inkább csak kötelező elem, amivel bár keresel ugyan, ha ügyesen csinálod, de közel sem olyan könnyen, mint korábban. Ez történik, ha egy platform telítődik: és ezért fontos az elsők között lenni. Van azonban mód arra, hogy az ilyen változásokat különösebb probléma nélkül átvészeld: gondolkodj stratégiában. Ha ugyanis megérted a stratégiát, nem okoz majd problémát platformról platformra vándorolni. Afelől ugyanis ne legyenek kétségeid, hogy a felhasználók időnként vándorolnak a platformok között. Bár a Facebookot még kár temetni, árulkodó adat, hogy 2018-hoz képest egyedül az Instagram volt képes növekedni – a megkérdezettek 39 százaléka használja a képmegosztó alkalmazást, ez a szám egy évvel korábban csak 36 százalék volt. A Facebook eközben 2017 óta 15 millió felhasználót veszített, ráadásul kialakulni látszik egy olyan tendencia, amely szerint a közösségi oldalak regnáló királya már inkább az 55 évnél idősebb korosztály számára vonzó igazán.

Ismerkedj meg a forgalmad három típusával

Az első típus az olyan forgalom, amelyet ellenőrizni, irányítani tudsz, de nem te birtoklod. Tökéletes példa erre a Facebookról érkező forgalmad: a platform birtokolja, némi ellenszolgáltatás (pénz) fejében pedig a te tartalmaidra, szolgáltatásodra vagy termékedre irányítja a figyelmüket. A második típus az általad megszerzett forgalom – bár talán kifejezőbb szó a „kiérdemelt”. Ha valaki például a podcastünket, a Kontent Pubot hallgatva dönt úgy, hogy előfizetőnk lesz, ezt nevezhetjük kiérdemelt forgalomnak. A harmadik típus pedig a célod: az, amit nemcsak időnként tudsz irányítani, hanem végig te tartod a gyeplőt. Bizony, az általad épített listáról van szó. A tanulság tehát: építs listát! Persze gondolkodhatsz úgy is, hogy továbbra is fizetsz a Facebooknak és a Google-nek, ők pedig cserébe feléd irányítják az emberek figyelmét. De mit teszel, ha valamelyik platform (vagy mindkettő) bedől? Nem, eszem ágában sincs azt mondani, hogy ne hirdess ezeken a platformokon. Érdemes viszont átgondolnod, hogy az így megszerzett leadekből (is) listát építs. Mert két dolog van, amit nem vehetnek el tőled az életben: a tudás és az e-mail-listád.

Nem fogyasztóknak gyártasz tartalmat

Read More

Alulárazott a Super Bowl? Méregdrága reklámszpotok és hatásaik

Nem követed a sportokat? Teljesen hidegen hagy, melyik csapat nyert a hétvégén? Azt sem tudtad, hogy léteznek sportcsatornák? Elhiszem. Azt azonban kizártnak tartom, hogy nem hallottad még a nevet: Super Bowl. Ne ijedj meg, ez nem egy virtuális, cikknek álcázott testnevelési átnevelőtábor: az anyag megértéséhez nem érdekes, hogy szereted-e a különböző csapatsportokat. (Persze, ha szereted, … Read more

Azok a makacs első mondatok, avagy a szövegírás legjobb nyitólépései

Amikor ezt a cikket írom, kint farkasordító decemberi hideg van, én pedig a forró radiátor mellett görnyedek egy bögre forró fekete bodzateát szürcsölgetve. És egyre csak ez a mondat jár a fejemben: „A Privet Drive 4. szám alatt lakó Dursley úr és neje büszkén állíthatták, hogy köszönik szépen, ők tökéletesen normálisak.” Feltételezem, tudod, melyik klasszikus … Read more