Kielemeztem több tízezer dollár értékű szóróanyagot, hogy jobbat tudj írni (ContentTECH)

Szokásom, hogy az összes szórólapot elveszem és alaposan átolvasom, mielőtt kidobnám.Nem azért, mert az adott termék érdekel (a kezembe kerülő legtöbb szóróanyag olyat reklámoz, amelynek nem vagyok célcsoportja).Azért csinálom, mert:
  • Ismernem kell a piacokon uralkodó reklámozási stílusokat (szakmai)
  • Folyamatosan keresem az erős mondatokat, jó bevezetéseket és használható elemeket (kíváncsiság)
  • Nem vagyok normális (ez van)
A ContentTECH kiállítói több ezer (vagy inkább tízezer) dollárt fizettek azért, hogy a rendezvényen megjelenhessenek, így tanulságos és gyümölcsöző megnézni, hogy milyen reklámanyagokkal próbálták megszerezni a figyelmem.
A pontos összeget nem tudhatom, mert egyik kiállító sem fogja az orrom elé rakni a szponzorációs megállapodást – a Traffic & Conversion Summitre 30-40 ezer dollár körül van egy alapcsomag, a konferenciajegyek pedig 1000–1500 dollár közöttiek úgy a ContentTECH-re, mint a T&C-re.

Nem vagy érdekes

Ezt nem sértésnek mondom: én sem vagyok az.Szinte mindig olyan környezetben dolgozik az üzenetünk, amikor az ügyfél figyelméért tucatnyi más dolog versenyez – melyek mindegyike érdekesebb, mint a reklámunk. (Vannak kivételek: ha valaki egy rendezvényértesítő hírlevélre feliratkozott, akkor nyitott a rendezvényeid reklámjára. Alapvető, hogy közösséget építs, tartalommarketinget használj és engedély alapú reklámozási modellben helyezd el a marketinged.)Egy rendezvény esetén versenyzel az előadásokkal, a kiállítókkal, a résztvevőkkel, az ebéddel és a helyszínnel – ha pedig mégis belenéz a fogadócsomagba az ügyfél, akkor jön a második forduló: a szóróanyagodnak le kell győznie a többi anyagot.A versenyt így nyerheted meg:Formailag elüt a szóróanyagod – Nincs értelme a 8. A5-ös szórólapnak lenni, ellenben figyelemfelkeltő egy hosszú papírcsík, ami még a csomagból is kilóg.Műfajban lépsz váratlant – Mindenki reklámanyagokra számít, te viszont csomagolsz egy magazint. (Tapasztalatból mondom: értékes és elrakják.)Nem szóróanyagot használsz, hanem valami repicuccot, ami minőségi ésvagy praktikus – Hangsúlyozom, hogy legyen minőségi: egy gagyi tollal nem fogsz marketingforradalmat indítani, ellenben a pendrive hasznos, az étel megehető, a helyszín térképe segít, a kávé üzemanyag, a mobilnetet tartalmazó kártyáért meg imába foglalják a neved (általában van WiFi a rendezvényeken, viszont a T&C-n 6000 ember volt, az meg a legerősebb sávszélt is leterheli).Mindenkinél jobb szöveget írsz – És azért írom ezt a cikket, hogy ezt megtehesd.
Nem a szórólapokért mentünk.A ContentTECH Summitről írt exkluzív anyagainkat érdemes elolvasnod, mert a tartalommarketingben meghatározó konferenciát élhettünk át San Diegóban.Megtanítalak anyanyelvi szinten az analitika nyelvén – akkor is, ha kezdő vagy (I. rész) [ContentTECH]Ez a cikk alapjaiban újraértelmezi azt, amit a tartalomról gondoltál [ContentTECH]„Abból élek, hogy emberek hallgatnak engem” – a ContentTECH Summit 2. napjaEgy, csak egy legény van talpon a vidéken (ContentTECH Summit 1. nap)

A Canto szomjúságot csillapít és GoPro DAM-et kínál

Nézzük az első szóróanyagot:

Ami tetszik:

Egyszerű játékosítás. A leadek kvalifikálása unalmas, ha azzá teszed (pl. egy végeláthatatlan űrlapon kérsz be rengeteg adatot). A Canto bingóra hajazó játékszerűséggel segít neked (meg maguknak) felmérni azt, hogy milyen tartalmakat és hol tárolsz.Több indokot is ad, hogy miért menj a standjukhoz. Kapsz egy üveget és egy sörnyitót, illetve részt vehetsz a szerencsejátékban. Mindkettő jobb indok, mint a „gyere oda és beszélgessünk” üzenet, amit sokan használnak.

Ami lehetne jobb:

Túl sokat akar. Van szerencsejáték is (GoPro), kapsz pár cuccot, töltögesd ki a játékot, illetve az adataidat is – ez rögtön 4 dolog, amit vagy meg kell érteni, vagy meg kell csinálni.Nem koherens az üzenet. Rákérdez, hogy szomjas vagyok-e, majd a GoPro DAM-re utaló szójátékkal folytatja – érthető cél, hogy az üveget és a nyereményjátékot is kommunikálni kell, de a kettő nem kapcsolódik (analóg példa: képzeld el, hogy megkérdezem tőled, hogy éhes vagy-e, majd azt mondom, hogy válassz egy ajándékpólót).Feleslegesen nagy a cégnév a bingós oldalon. Ha van rá hely, áldásunk rá. Itt azonban fontos copy elől veszi el a helyet: a játék instrukciói a lap legaljára szorultak. Az egód ne legyen nagyobb, mint a konverziós céljaid.

Így csinálj jobb szóróanyagot:

Legyen kristálytiszta az üzeneted. Minél kevesebb teendőt és egymástól különálló (azaz itt: GoPro, üveg, bingó) információt adj az olvasódnak, mert az a célod, hogy a lehető leggyorsabban megértse, hogy mit kínálsz, mit csináljon, hova vigye és miért jó ez neki.Vegyél még helyet. Ha több különböző dologgal készülsz egy konferenciára, mint a Canto, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy több kommunikációs felületet vásárolj. Beszélj a szervezőkkel, hogy mi lenne, ha 2 külön szóróanyagot tennél a fogadócsomagba, esetleg a másik anyagodad chair dropként tegyék ki és így tovább. Igen, ez plusz költség (úgy nyomdai, mint szponzorációs), ugyanakkor ha két szóróanyagod van, akkor duplázod a potenciális elérésed.

A trükkös lapocska, amely akár a szervezőké is lehetne

Read More

Megtanítalak anyanyelvi szinten az analitika nyelvén – akkor is, ha kezdő vagy (I. rész) [ContentTECH]

A ContentTECH Summit 2019 első napjának második előadását Andy Crestodina (az Orbit Media CMO-ja és társalapítója) tartotta 9 Tips for Setup, Analysis and Team Collaboration címmel. Az előadás tanulságaiból kiemeltem a legfontosabb állításokat, amely az alapszintű analitikusból haladót formál, majd ezeket néhány olyan tudományos tézissel egészítettem ki, amelyek az elkövetkezendőkben rengeteget segíthetnek neked abban, hogy pontosabb és használhatóbb mérési eredményeket nyerj ki az analitikádból, mint eddig (akkor is, ha korábban nem is foglalkoztál ilyesmivel).Az első blokkban elmélkedünk egy kicsit, majd ha ezzel lefektettük az alapot, megnézzük, mik azok az alapvető mérési hibák, amelyeket a legtöbben éppen azért nem tartottak eddig hibának, mert nem voltak tisztában azzal, hogyan csapják be őket a mért eredmények.

Miért fogadjuk el tényként a téves információkat?

„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok.”Ezzel a Churchillnek tulajdonított idézettel bizonyára találkoztál már korábban. A szállóigével kapcsolatban pusztán annyi a probléma, hogy nagy valószínűséggel nem Churchilltől származik. És ez éppen ennyire igaz a következő, Einsteinnek tulajdonított mondatra is: „Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.”És hogy ebből milyen következtetésre juthatunk?Semmiképpen sem arra, hogy ezek a mondatok haszontalanok vagy igazságtartalmukat tekintve hamisak lennének. Mindössze arról van szó, hogy nagy gondolkodók, híres emberek mondatait szívesebben véljük igaznak, az agyunk pedig könnyen párosítja az idézetet akár azon személyek nevével is, akik száját az adott mondat feltehetőleg sosem hagyta el.És hasonló a helyzet a sokásággal is. Azokat a következetéseket is szívesebben ítéljük meg igaznak, amelyeket nagyobb számú eredmény vagy statisztikus igazol – vagy épp azokat, amelyek a mi eredményeinket vagy feltételezéseinket támasztják alá, de ez más témakör.Pedig az igazság (hiába áll éppen szemben a többség véleményével) köszöni szépen, jól van, és nem veszítette el igaz mivoltát csak azért, mert a számok és az ebből levont következtetések nagyobb arányban mutatnak a vele ellenkező irányba. (Röviden: attól, mert valamit igaznak tart a többség, attól még lehet hamis, és fordítva.)Bár az tény, hogy ha egy jelenséget végtelen számú mintavétel során vizsgálhatnánk, a mintavételi nagyság miatt valóban megtudhatnánk, mi a pontos igazság. Mivel azonban a marketingben (és a valóságban) erre vajmi kevés esélyünk van, más módszerekhez és eszközökhöz kell folyamodnunk.

Hogyan dolgozik a számokkal az emberi agy?

Read More

Egy, csak egy legény van talpon a vidéken (ContentTECH Summit 1. nap)

„Maybe it’s time we got back to the basics of love” – idézi Waylon Jennings sorait keynote-jában Robert Rose, a Content Marketing Institute fő stratégiai tanácsadója és egyben a ContentTECH 2019 házigazdája.Tapasztalatai szerint ugyanis az elmúlt néhány év azzal telt, hogy csábítóbbnál csábítóbb, újabbnál újabb marketingeszközöket és módszertanokat tesztelgettünk, amelyek legtöbbike végül vagy elvérzett, vagy az unalom ködébe veszett. Velük ellentétben azonban a tartalommarketing maratonra rendezkedett be – és nemhogy bírja a strapát, méterről méterre jobb színben van.A legtöbb cégnek azonban van egy apró” problémája a tartalommarketinggel, amelyet ő technical debtnek hív (ezt magyarul talán technikai adósságnak fordíthatnánk). Egy Robert által idézett statisztika szerint a vezérigazgatók 69%-át hátráltatja ez a jelenség, és csupán 3%-uk gondolja úgy, hogy az új tartalommarketing-technológiák integrálása egyszerű mutatvány. A megkérdezett vezetők fele pedig úgy érzi, túl sok elérhető technológia van jelen a piacon.Egy példán keresztül talán érthetőbb a helyzet:

(Az ilyen extra marketinges sztorikért megéri előfizetőnek lenni.)

A nagy kérdés tehát nem az, hogy a tartalommarketing túléli-e az elkövetkezendő éveket, hanem az, hogy a tartalomgyártók hogyan birkóznak meg a technológia fejlődéssel.Probléma továbbá, hogy úgy erőltetjük le a cégünk torkán az új fejlesztések integrálását, mintha anyukánk sütötte volna. És mégsem használjuk ki az ezekben rejlő potenciált. (A megkérdezett cégek 42%-a egyáltalán nem rendelkezik semmilyen technológiával, másik 42%-uk birtokában pedig vannak ugyan ilyen fejlesztések, de nem használják őket, és csak 16%-uk állítja, hogy kihasználják a különféle tartalommarketing-technológiákat.)Pedig a probléma nem az új fejlesztések használatával vagy hiányával van, sokkal inkább a cégek által képviselt szemléletmóddal.Addig ugyanis, amíg a közönségünkre nem egyénként, hanem célcsoportként tekintünk, takaréklángon égetjük a tartalommarketing tűzhelyét. A jövő feladata tehát az, hogy a tartalmaink által adott élményeket és tapasztalatokat termékként, és ne projektként vagy kampányként kezeljük.Ehhez a paradigmaváltáshoz pedig 4 egyszerű lépésen keresztül vezet az út:
  1. Közös értékek és várakozások (ezt nevezhetjük tartalomstratégiának)
  2. Intelligencia és insightok (mit kezdünk a fő adatainkkal?)
  3. Elköteleződés és kapcsolatok (hogyan építünk kapcsolatot a közönségünkkel?)
  4. Tapasztalatok, élmények és terjesztés (hogyan osztjuk meg mindezt a közönségünkkel?)
Ehhez pedig nem (elsősorban) technológiára, hanem felhasználói adatokra van szükségünk. Ennek fényében pedig jobb, ha már az elején tisztázunk valamit. Ha az alábbi három kérdésre nem tudsz választ adni, újra kell gondolnod a tartalommarketinged:
  1. Hogyan támaszkodhatsz a felhasználói adatokra?
  2. Miért adná neked bármely felhasználó is az adatait?
  3. Hogyan adhatsz megfelelő helyett optimális értéket cserébe?
Ugyanis az adatalapú, érzelmekre építő tartalomstratégia a jövő.

Hogyan használd az analitikát?

Read More