Azt a feladatot szokták kiosztani ránk év elején a konferenciaszervezők, hogy a szakterületünk adott évi trendjeit jósoljuk meg.
Így hallgathatod meg minden évben, hogy a videomarketing mily' nagy trend lesz, a remarketing még mindig a csúcson van, no meg megéri hírlevelezni, és a legfontosabb közösségi oldal éppen micsoda.
Bármit jósolhatnánk, a cégek 98% ugyanis nem előzi meg a trendeket, hanem a történések után kullog. Ők nem csinálják a marketinget, hanem valahogyan megtörténik velük.
Itt van 6 marketingtrend, amelyről le fogsz maradni.
Mivel évente úgy 50-60 előadást és tréninget tartunk, így részletes statisztikám van a közönségek viselkedéséről.
Előfordult, hogy egy konferenciaelőadásra egy tréningünkről vittünk egy tudásanyagot (persze nem az egészet). Látom, hogy a nettó 35 000 Ft-os tréningjegy már ad akkora súlyt az információnak, hogy azt a résztvevő megtanulja és a cégére fordítsa – a néhány ezres (vagy ingyenes) konferencia viszont inflálja ugyanazt az infót, az ilyen résztvevő jellemzően nem használja fel azt, amit kap.
Rendszerint paraméterezzük az előadásokban szereplő linkeket, és látjuk, hogy egy 100 fős közönségből rákattint… átlagosan 2–5 ember. A kiküldött videók megtekintéseit mutatja a Wistia, így látom, hogy hónapokkal a konferencia után a vendégek alig 10%-a nézett bele. A kkv-piac fejlődésén is látom, hogy a cégek hány százaléka figyeli a trendeket… és kik azok, akik lemaradnak.
A Piac és Profit konferenciáján a kb. 120 fős tudásszomjas közönségből 5 nézte meg a linkelt anyagot. Fölhívtam a figyelmet előadás közben, hogy a linkeket paramétereztük, az anyag pedig az előadás tudását mélyíti el. Még így is.
Gyors adaptálás = profit
Geoffrey Moore adaptációs eloszlása megmutatja, hogy egy új technológiát kik és milyen gyorsan kezdenek el használni.
Az innovátorok (kb. a lakosság 2,5%-a) azonnal lecsap az újdonságokra. Őket követik a korai adaptálók, majd a korai és késői többség, végül pedig a lemaradók.
Pirossal látod azt az időszakot, amikor a komoly profitokat leszakíthatod. Amint egy marketingtechnológia érettebb fázisba lép, onnantól a jelenlét már nem profitlehetőséget ad, hanem kötelességgé vált. (via Matthews On Marketing)
Ez egy terméknél jellemzően azt jelenti, hogy a korai adaptálók megjelenéséig relatíve drága az előállítás (így pedig a fogyasztói ár is), majd amikor a korai többség elkezdi használni, addigra a legyártott mennyiség és a széles terjesztési háló már lehetővé teszi, hogy széles rétegeknek megfizethetővé váljék. Magyarul: tömegtermékké válhat az újdonság.
A marketingtechnológiáknál más a helyzet. Amikor megjelenik egy új lehetőség, akkor annál nagyobb az előnyöd, minél hamarabb szállsz be. Ennek oka az, hogy korai adaptálóként még nem követett a konkurensed, tehát a célcsoportodat zaj nélkül szólíthatod meg. Továbbá hatalmas pozicionálási előny, hogy te már használod az új szoftvert, az új csatornát vagy az új bármit.
És még egy hatalmas érv: amikor megjelenik egy új csatorna, akkor az elérés általában olcsóbb, hiszen a piac még nem tudta beárazni a (mondjuk) Facebook-posztok értékét.
Egy konkrét példára lefordítva mindez azt jelenti, hogy ha a céged 6-8 évvel ezelőtt csatlakozott a Facebookhoz, akkor egyetlen konkurensed sem volt még ott. Tiéd volt az egész piac. Ma már kötelező fönt lenned, és nem ad előnyt, mert tele van a piac.
Instagram és Snapchat
Ugyanez az adaptációs eloszlás igaz az Instagram esetén: a korai adoptálók már elvitték a piacod, ma már kötelező jelen lenned, és nem ad igazi előnyt.
És most itt vagyunk a Snapchattel, ami dinamikusabban bővül, mint maga a Facebook. A Snapchat első 4 éve kispadra küldi a Facebook első 4 évét – a teljes igazsághoz tegyük hozzá, hogy a Facebook 2004-ben startolt, míg a Snapchet 2011-ben. 2011-re a közösségi oldal már egy jól beágyazott műfajjá vált.
A Snapchattel tele van a marketinges közbeszéd, folyamatosan cikkeznek róla, folyamatosan jönnek a videók, a Marketingkonferencián külön előadásban mutatták be az első magyar esettanulmányokat.
Itt a technológia, itt a lehetőség, itt a piac.
És a cégek 98%-a nem lép, csak akkor, amikor már késő.
Gary Vaynerchuk a Traffic & Conversion Summit keynote-jában kiválóan megragadta, hogy miért marad le a cégek többsége.
„As people in our space over the next 12-24 months start talking more about Snapchat, there is a disproportionate amount of people in this fucking room that are gonna think it’s stupid, and not believe in it, because there is no functionality to quantify the direct ROI in a transaction when you’re marketing on Snapchat. It’s the reason so many of you missed the Instagram boat as a major play for you, because each post didn’t have a link out, and because you couldn’t track the conversion or make your sale or do those things, you didn’t value it.
The value curve of a transaction vs the lifetime branding of something is the disconnect and the opportunity. Period. That’s the arbitrage.”
És eltelik 1-2 év, körbenézel a piacodon, és már lépéskényszerben vagy. Minden konkurensed fönt van Snapchaten, ezért most már te is regisztrálsz. Oda az előnyöd.
Marketingautomatizáció: már most nagyobb a kereslet, mint a kínálat
A General Electric Budapesten inboundközpontot nyit. Ezzel Magyarország igen komolyan felkerült a nemzetközi marketingtérképre.
LinkedInen szembejött velünk most januárban egy álláshirdetés, amelyben marketingautomatizációs specialistát kerestek (és keresnek).
A marketing most már Magyarországon is történik.
Sok szerencsét kívánok nekik, a Nokiától azt az értesülést kaptam, hogy ők is keresik a terület szakértőit, de alig találnak embereket.
A marketingautomatizációra olyan bődületes kereslet van már most, hogy a hazai piacon messze nincs elég szakember, hogy a kínálati oldalt megtöltse. És a kereslet csak nőni fog, hiszen a marketingautomatizáció időt szabadít fel a cégben úgy, hogy közben a marketingedet hatékonyabbá teszi.
Ha azt mondom, hogy marketingautomatizáció, akkor nagy eséllyel automatizált hírlevélküldésre gondolsz. Pedig gondolhatnál például a hirdetések tömeges tesztelésére. Azt tudtad, hogy Trump szakemberek szerint a Facebookon nyerte meg az elnökválasztást? A hirdetéseikben minden nap több tízezer variánst teszteltek (képek, hirdetésszövegek, gombok, célzás stb.). A harmadik vita napján 175 000 variánssal futottak a hirdetések. Ez kizárólag nagyvállalati szoftverrel és marketingautomatizációval érhető már el.
További részleteket az előfizetőknek fenntartott zárt csoportban olvashatsz.
Ha én most lennék 16-18 éves, akkor kérdés nélkül a marketingautomatizációt kezdeném el tanulni.
Ha nagy a digitális zaj, akkor irány a print
A printmagazinról az a tévképzet él még ma is, hogy az biztosan nagyon drága.
Valószínűleg találkoztál már a Kontent magazinnal (hiszen szakemberként illik találkoznod azzal a tartalommarketing-magazinnal, amely Magyarországon az egyetlen, de talán egész Európában egyedülálló).
Ez a magazin lapszámonként kb. 1 millió forintba kerül – a meglévő 500 előfizetővel plusz hirdetésekkel a lap már nullszaldóra kijön. Ez évi négyszeri megjelenéssel havi 300 000 Ft körüli költség. Nem kibírhatatlan, és a Kreatív Kontroll sem egy nagyvállalat.
És hogy mire jó a magazin? Nyilvánvaló előny, hogy van egy saját médiafelületed, és a marketingkommunikációd nem zavaró reklám, hanem értékes tartalom lesz. Ez, ugye, a tartalommarketing alapja.
De például jó a kiállításokra.
Egy nagyobb fesztiválon van 40-50 kiállító. Mindenki az adataid gyűjti, mindenki el akar neked adni valamit, és a kiállítói csomag tele van szórólapokkal.
Ebből a hatalmas kupacból kellene kitűnnöd egy szórólappal, amihez sok szerencsét kívánok. (Külön édesek azok a cégek, akik 40-50 reklámanyag közé betesznek egy vécépapírt (apró szórólapot). Te ne rakjál be vécépapírt, hanem tegyél be egy magazint, mert az kitűnik.
Mi kiállítóként nem akarunk neked azonnal eladni. A standunknál egy e-mail címért cserébe adjuk a magazint (ami közvetve reklám ugyan, de teljes értékű magazin, vannak előfizetői, pénzbe kerül).
A kedves vendég a magazint hazaviszi, és legalább átlapozza, hiszen nem egy reklámanyagot kapott, hanem értékes anyagokat. Később eljön egy tréningre, rendel egy blogot, feliratkozik a hírlevelünkre.
És szép lassan ügyfelünkké válik. (A magazint tördelő partnerünk a mi hatásunkra épp a mai Marketingfesztiválon debütál saját magazinnal. Egy irodaszékes partnerünk tavaly indított saját magazint a Kontent alapján.)
Ezzel az inboundfolyamattal kiállításonként 200 értékes névjegykártyát begyűjthetsz. És nem akármilyen névjegyeket: törzsügyfeleket szereztünk így. A módszert több ügyfelünk is kipróbálta már (magazint visznek, amit adatért adnak), és ők is százával gyűjtik a névjegyeket. Semmi nem tiltja, hogy te is megcsináld.
Itt olvashatsz bővebben arról, hogy hogyan generálj leadeket kiállítóként.
Az Airbnb is tudja, hogy a content marketing király dolog. (via Brandchannel)
Az Airbnb-nek is van magazinja. Az Ubernek is van magazinja. A bankodnak is van magazinja. A kedvenc pékségednek van magazinja. A kedvenc autómárkádnak van magazinja. A kedvenc energiaitalodnak van magazinja. A konkurensednek is lesz printmagazinja.
Hírlevél még mindig
A B2B cégek a marketingjük sikerét elsődlegesen az e-mailjük sikerén mérik: szereztek-e új feliratkozókat, milyen a megnyitási arány, mekkora a megtérülés.
A Facebookot nem te uralod, és ez igaz az összes közösségi felületre. Egy ideig majdnem ingyen volt, most meg már azért is fizetsz, hogy a saját követőid lássák a posztjaidat.
Eközben a kutatások kihozzák, hogy minden e-mailre költött dollár 36–42 dollárt hoz vissza, a megtérülése tehát nevetségesen nagy. Mi a Facebook-kampányokat rendre megverjük a hírlevelekkel. Itt van 70 stat az e-mailről, csemegézz.
A The Washington Postnak 75 külön hírlevele van, míg a New York Timesnál 12 ember csak a hírlevelekkel foglalkozik.
És Trump beiktatásának napján a Fehér Ház oldala átalakult egy opt-in oldallá.
Ha az elnöknek sem derogál az e-mail marketing, akkor neked se derogáljon.
Az e-mail marketing erősebb, mint valaha.
Bár időnként megjelenik egy-egy vélemény, hogy az e-mail a múlté, már nincs megtérülés, már senki nem olvas e-maileket, az e-mail marketing nem működik. Igen? Valószínűleg neked nem működik. Lehet, hogy nem a csatornával van gond, hanem azzal, amit beletöltesz.
Videomarketing (tudtad, hogy említeni fogjuk)
A videomarketinget különösebben nem kell bemutatnom. Ez a trend is létezik már, és egyre erősebbé válik.
Csak néhány statisztika:
- A Cisco szerint idén már az internetes forgalom 69%-át az teszi ki, hogy videókat nézegetünk.
- Webáruházaknál a termékvideót megtekintő látogatónál 85%-kal megnő az esélye annak, hogy vásárol (Internet Retailer).
- Az Orion21 úgy találta, hogy a videókat 12-szer szívesebben osztjuk meg, mint más tartalmakat.
- A MarketingSherpa kutatásából tudjuk, hogy a videós aloldalak 157%-kal több organikus keresőforgalmat hoznak, mint videó nélküli aloldalaink.
- A felsővezetők 59%-a szívesebben kapja rövid videókban az információt, mint mondjuk szövegesen, ezt a Brainsharktól tudjuk. A Forbes ugyanezt az 59%-ot hozza.
És így tovább.
Blogolj vagy maradj le
Minden évben elmondom, hogy a blogokat nem tudod megverni.
Ha nincs rendszeresen frissített blogod, akkor az online marketing nevű játékot 2017-ben nem érted.
A blog:
- ad neked egy saját csatornát, ahol te vagy az úr
- növeli a láthatóságodat minden közösségi oldalon és a keresőkben is
- leadeket generál neked, az értékesítési tölcséredbe folyamatosan viszi a forgalmat
- edukálhatod a piacod a saját narratíváddal
- igen, eladhatsz
- az ügyfélszolgálatod tehermentesítheted
És mindemellett a hatása hosszú távú. Az elköltött forintjaid itt térülnek meg a legjobban.
Ha rám hallgatsz, akkor a cikk elolvasása után letöltöd a Snapchatet, regisztrálod a céged Instagramra, videostratégiát készítesz, no meg frissíted egy bejegyzéssel a céges blogod. Tartozz a 2%-ba.
Show More