Bréking: mégis van Magyarországon marketingszakma.

Legalábbis amit a 27. Országos Marketingkonferencián (helytelenül, de hivatalosan: 27. Országos Marketing Konferencián) láttunk, hallottunk és tapasztaltunk, az már alapjaiban kezd hasonlítani egy tényleg szakmai alapon működő szakmára.

A rendezvény most először 2 napos (Marketing Vágta nov. 17-én, Marketing Masters nov. 18-án), kiosztották a Marketing Gyémánt-díjakat, az első nap ebéd után párhuzamosan 5 teremben ment a vidám műsor, a második napon előadott a megbízói oldal (a top 50 hazai marketingvezető jó része).

Mivel részletesen végigközvetítettük mindkét napot (a linkeket megtalálod e cikkben), ezért ez nem egy klasszikus beszámoló lesz: kicsipegetjük a legnagyobb híreket, és eltöprengünk a marketing hazai helyzetén.

 

De milyen volt a konferencia?

 

Röviden: alakul.

Látványra, színre, hangra, érzületre, cateringre, helyszínre és névsorra ez egy kiváló rendezvény. Nemcsak látszik az igyekezet és az a ránk is jellemző lánglelkű-missziós szándék, hanem általában ki is jött.

Zoli és Kata átveszi a Marketing Gyémántot (a Sodexo inbound marketing stratégiájának kivitelezési részéért kaptuk).

A fíling-részlegben igazán csak a wifi kap mínuszt, amely a magyar konferenciákon híresen kiszámíthatatlan: fönt csak a Park Inn vendégwifijét értem el, lent csak a konferencia wifije kötött össze a világhálóval, és mindkettő megszakadt néha.

Nem értem, hogy miért nem használja ki ezt egyik telcocég sem, a Telekom amúgy is a Gyémánt-díj főtámogatója.

Én kihoznám a legerősebb vasat és jelet, amim csak van, majd a rollupjaimra fölírnám hatalmas betűkkel, hogy „Brutálisan erős a wifi, ugye? Jó konferenciát kíván a Telekom.”

Hogy teljes legyen a hatás, a konferencia végeztével push üzenetet küldenék a résztvevők telefonjára: „Jó volt a Marketingkonferencia? A wifin nem múlt. Jó pihenést kíván a Telekom.”

 

Aces full of kings, reraise all-in

 

Mert konferenciákra a szakmázás és a networkölés miatt jössz.

Az előadók névsorát átpörgetve látod a „kötelező neveket” épp úgy, ahogy az új arcokat: szakmai szervezetek vezetői (MRSZ, MPRSZ, MMSZ), egyetemi tanárok, nagy cégek marketingvezetői, ügynökségi emberek és fiatal titánok.

Mindkét napot végigközvetítettük, a helyszíni élő beszámolók összeadva 17 694 szót adnak ki.

Közvetítés az első napról (Viktor)

Közvetítés az első napról (Balázs)

Közvetítés a második napról (Viktor & Balázs)

Hasonló közvetítést készítettünk volna a Kreatív Content+Marketing Konferenciájáról vagy a 2016-os Internet Hungaryről. Egyikre sem kaptunk sem sajtójegyet, sem felkérést a közvetítésre, így a szakma egy kicsit kevesebb lett.

 

Amikor a sales qualified CFO-t a megfelelő kontenttel meglövöm a lead nurturing során

 

A GE-nél sok tartalmat készítenek, de a legnagyobb költség a szövegírás. Érdekesség, hogy egy angol szövegíró könnyedén együtt tud dolgozni a budapesti ügynökséggel (és van olyan angol szövegíró, aki ugyanolyan áron dolgozik, mint magyar kollégája).

A GE egy óriási cég, mégis kkv-barát tippje van: ha számtalan buyer personád van (és higgy a GE-nek: több száz országot céloznak), akkor először csak egy personával kezdj, neki építsd fel a journey-t, hozd ki ezt ROI+-ra, majd csak ezután foglalkozz a következő personáddal.

Bonyhádi kifejezetten híve a blognak, illetve minden olyan autentikus tartalomformának, ahol nem derül ki azonnal, hogy a GE-től jön az információ – ez egyszerű udvariasság: a célcsoport egy része megszeppenne, ha kiderülne, hogy a GE a szerző (hiszen nagy cég bivalyerős márkával).

 

A Snapchat (szinte) mindenkit elér

 

(Már az igencsak fiatal felhasználói körén belül.)

Mekkora az organikus elérésed Facebookon? Azért emlékeztetlek erre, mert a Snapchat elérése jelenleg talán az összes social felület közül a legmagasabb. Az Arena Plaza egy snapjén 75,5%-os elérést kapott, azóta is 40-60% közötti reacheknek örülhetnek.

A likeablelocal is 75%-os reachet tapasztal a saját snapjein, és ha átfogó kutatást nem is találtam, a marketingesek azt tapasztalják, hogy jelenleg a Snapchat az organikus elérés királya.

Ennek több oka is van.

Egyrészt maga a Snapchet hálás környezet már azért is, mert a snapeket egymástól elszeparálva látod. Amikor egy snapet nézel, akkor nem zavar be más üzenet (vö. a Facebook-hírfolyam nyüzsijével, ahol a megjelenésedet minden oldalról körbeveszi más tartalom).

A másik ok, hogy a Snapchat relatíve új (hazánkban főleg), és minden platform magas reach-csel nyit (akár az újdonság varázsa, akár a kevés felhasználó miatt nem visszafojtott organikus elérés, akár mindkét faktor mián).

 

0,4 másodperc

 

Ennyi időd van a Facebook-hírfolyamban, hogy valaki figyelmét megszerezd – tudtuk meg Baráth Péter előadásából. Az előadásból („Marketinggyorsulás”) megtudtuk, hogy a világ fölgyorsult. Nos, valóban.

Grósz Judit (Microsoft) szerint a közösségi média elég olcsó ahhoz, hogy a nagy brandek magabiztosan bénázzanak rajta. Egyébként a Facebookon nem a konkurensed a legnagyobb konkurens, hanem a felhasználó rokonai és baráti köre – ha náluk nem vagy érdekesebb, akkor a posztodnak annyi.

 

A Messenger az új Facebook

 

A (Facebook) Messenger 2016 júliusában belépett az „1 milliárdos klubba”, hiszen havi felhasználói köre átlépte az 1 milliárdot (ezzel csatlakozott a Gmail és a WhatsApp mellé).

Csetalkalmazás, mondanád felhasználóként.

Új csatorna, mondjuk marketingesként – annál is inkább az, mert Facebookon már célozhatsz hirdetéseket a Messengerre. Fogd a jól ismert „Clicks to Website” célt, majd a kreatív oldalán destinationnek nem egy url-t adsz meg, hanem a Messengert. Ha valaki a hirdetésedre kattint, akkor kap egy üzenetet az oldaladtól (amit te írsz be).

Valahogy így:

Mi értelme ennek?

Nos, a hatalmas elérés. Kicsit más területen (de ugyanúgy a Messengerben), egy csetbotokat használó kampány során az RG Stúdió 30-40%-os megnyitást ért el 48 órán belül, és a tapasztalat a Snapchathez hasonló: új csatorna, ahol nem vagyunk reklámüzenetekhez szokva, így mindent megnyitunk, amit ott kapunk. (Perspektíva: az e-mail hazai megnyitási benchmarkja 10-15% körüli.)

Ez azonban a veszélye is: Lévai Ricsi is kiemelte, hogy intim üzenetkörnyezetben tényleg tojásokon lépkedve csinálhatsz bármit is, ellenkező esetben leépíted a bizalmat a Messenger-hirdetések és a céged iránt (előbbi piacrontás, utóbbi marketinges baklövés).

 

A Coca-Cola nyílt titka a tartalom

 

Amíg Magyarországon ki lehet állni szakmai színpadra úgy, hogy a kampányod eredményeit (tehát a lényeget) udvariasan elhallgatod… és amíg pályázatokat lehet beadni (sőt díjakat nyerni) úgy, hogy a büdzsédet vagy a konverziódat nem mondod meg, mert „titok!”… addig a Coca-Cola nyíltan elmondta, hogy mit fognak csinálni 2020-ig.

A Content 2020 videójukra gondolok természetesen.

A videóban nincsenek üzleti titkok és féltendő adatok, viszont határozottan belőtték az irányt a kontent felé – és biztos lehetsz abban, hogy a konkurensek a videó kikerülése utáni fél órában már látták az anyagot.

A Coca-Cola az egyik legnagyobb reklámköltő, a nevük egybeforrt a reklámozással. Minden lépésüket figyeli a reklámszakma, ebben a magazinban is olvashattál már róluk, előadásainkban is hivatkozunk a videóra és a tartalmas átállásukra.

Ültem a plenáris teremben, és Leszkay-Kovács Renáta (a Coca-Cola magyarországi marketingmenedzsere) olyan gyorsan sorolta a főleg tartalomalapú kampányokat, hogy alig bírtam lejegyezni őket.

A Mondd el zenével, Kiss happiness és Taste the feeling c. kampányokról bizton hallottál, a legérdekesebbnek nem ezt tartom – hanem egy hazai influencer-kampányt és a Coke Stream nevű blogjukat.

„Az influencerekkel együtt kell dolgoznod, ez van.”

Ez nem ízlés- vagy kedvkérdés: a Tomoson kutatása szerint az influencerek jelenlegg a leggyorsabban bővülő csatorna.

A Coke felismerte, hogy egy fiatalnak nem a híradós és a valóságshow-k hőse a celeb, hanem olyan vloggerek, bloggerek és instagrammerek, akikről a szüleik sok esetben nem is hallottak (azon szüleik, akik épp marketingkonferenciákon adogatnak elő, érted).

Nem úgy a Coke lengyelországi divíziója, amely 40 YouTube-vloggerrel dolgozott, itthon Palvin Barbit láttad a plakátokon a Taste the feeling új szlogen idején, előtte a Kiss happines kampányban Jakabos Zsuzsannát vagy Fluor Tomit „csókolhattad meg”, ha valamiért szíved vágya ez volna.

Az influencer hitelesíti és közelebb hozza a márkát, plusz további (jó) elérést ad neked – egy megállapodás része szokott lenni az, hogy a social felületeiken posztoljanak márkázott tartalmakat.

A Coke Stream blog különösen érdekes: ezt kizárólag social mediában hirdették és hirdetik (és ATL-megjelenése egyáltalán nincs).

A Coca-Cola fölismerte, hogy amennyiben az Y és Z generáció nem néz tévét és elutasítja a reklámokat, akkor nem reklámoz nekik, hanem tartalmat ad. A blog ráadásul nem kólafétis, hanem csupa olyan témát dolgoznak fel, ami egy fiatalt érdekelhet:

• Snapchat vs Instagram
• Szakítottunk, hogyan tovább?
• 10 idegőrlő dolog ruhavásárláskor
• Hogyan lazíts az érettségi évében?
• Meglepő sztárévfolyamtársak
• Dolgok, amiket csak a gimis gólyák értenek

Nem a kóla van a középpontban, hanem a fogyasztó vásárló. (Meg most így egymás között: azért 130 év alatt elmondasz mindent, amit egy cukrozott vízről el lehet mondani, valahogy meg kell újulni.)

Az igazán szépséges az, hogy látod, ahogy a Content 2020 megvalósul, és tartalommarketing-történelmet ír az egyik legnagyobb reklámozó – kint van a videó, még konferencián is bemutatják, és valahogy sokan elcsigázva bóklásznak, és mintha nem értenék, hogy 10 év múlva ez egyetemi kurzusok gerincét adja majd, akkora dolog.

Egyről a kettőre, pushról a contentre.

 

A lineáris televízió halott

 

De hogy pontosan miért az, azt a Kontent magazin legfrissebb számából tudod meg. A cikk a Kontent 2016/IV-es számában folytatódik.

Itt tudsz előfizetni, ha még nem lennél előfizető.