Hála az égnek, ebben a hónapban kétezernél is több cikkes megrendelést kötöttünk és jelenleg is harminc projektet viszünk egyszerre, így megint fölmerült a bővülés lehetősége. Az egyik új partnerünk egy startup vállalkozás, amely egészségügyi témában ezercikkes adatbázissal indul el. A piacon lévő valamennyi elérhető szövegírótól kértek ajánlatot, többen is elkezdték a munkát, de végül mi kaptuk a legtöbb feladatot: a teljes anyag több mint 50%-át ránk bízták, mert akár nyolcan is tudunk dolgozni, és egészségügyi végzettséggel rendelkező munkatársakat is ráállítunk a feladatra. Ők kértek tőlünk keretszerződés-tervezetet, mivel kiderült, hogy a konkurencia nem rendelkezik megfelelővel.

Mivel úgy gondolom, hogy a szolgáltató feladata, hogy jogilag is megfelelő, a megrendelő számára is fontos garanciákat és törvényi védelmet jelentő szerződést adjon, ezért mi jogászokkal készítettük el a saját, általában hatoldalas keretszerződésünket. Azóta több jogi osztály is ellenőrizte, hiszen a nagyobb megrendelőink, főleg részvénytársaságok esetében minden szerződést jogászok ellenőriznek. Sosem volt még vele semmi baj!

Ez elsőre bürokratikus körülményességnek tűnhet, hiszen végül is szerződés köthető szóban, sőt ráutaló magatartással is: tehát például egy e-mailbeli megállapodás is érvényes szerződés lehet, mely megáll a bíróság előtt. Azonban sokkal nagyobb biztonságban van a szolgáltató és a megrendelő is, ha egyértelmű feltételek mellett dolgoznak együtt, ehhez pedig egy írásbeli szerződés szükséges.

Az előző írásomban igyekeztem abban segíteni, hogyan lehet jó szövegírót választani. Jelen bejegyzésemben igyekszem néhány ötletet adni arra vonatkozóan, hogy mit kérjünk (kérhetünk), mikor valaki tartalomszolgáltatásra szerződést kötünk. Természetesen a formai követelményeken túl természetes, hogy a határidőket, szolgáltatói díjat, fizetési feltételeket és a megrendelés pontos tárgyát föltüntessük. Ezeken kívül viszont van még mit belefoglalni a megállapodásba!

A minőség biztosítása

A szövegíró vállalja, hogy a magyar helyesírás szabályai szerinti, a megrendelő instrukcióinak megfelelő anyagokat ad át, melyeket rendes gazdasági tevékenysége részeként, a szükséges szakvégzettségek birtokában készít el. Ezzel kizárhatjuk, hogy az anyagot hozzá nem értő, esetleg olcsó mellékest kereső vagy unatkozó magánzók készítsék el. A szövegíró a mi online kommunikációnkat, ezáltal minket képvisel: alapvető elvárás, hogy ezt nemcsak makulátlan helyesírással, de kitűnő nyelvhelyességgel is tegye!

A szerzői jogok átruházása

Ez sarkalatos kérdés, mégis az általam ismert szövegírók egyike sem mond le hivatalosan a szerzői jogairól! Ez jelenthet problémát: egy ízben a weboldal tulajdonosa jelentős bevételekhez jutott a szövegírója anyagának köszönhetően, de már nem rendelt tőle több anyagot. A szerződés megszüntetésére válaszul a szövegíró felszólította, hogy vegye le az anyagokat, hiszen azok az ő művei. Úgy gondolta, hogy aránytalan a haszon, melyet a szövegeivel kerestek, ezért állandó jutalékot követelt.

Ez egy rendkívül kellemetlen helyzet, mert bár a józan ész szerint elképesztő, hogy egy személy az elvégzett munkájáért (melyet korrekten ki is fizettünk neki) utólag többet követeljen, de bizony ő minősült a mű szerzői jogi tulajdonosának. Szerintem a szövegíró annyiért dolgozzék, amennyit a munkája ér: de utólag már ne kérjen plusz pénzt azért, mert a weblap tulajdonosa jól járt a szövegekkel. Ez csak természetes, ezért kérte szakember segítségét! A weblap fölépítése, az ötlet megvalósítása és a fenntartás így is az üzemeltető érdeme, ezért a szerződésben meghatározotton túl a szövegíró más előnyre ne számítson.

Ezért vegyük a szerződésbe, hogy a szerzői jogokról a szolgáltató lemond úgy, hogy azokat átruházza a megrendelőre. Ez különösen nehéz jogi kérdés, ha engedélyezzük, hogy a szövegírónk alvállalkozókat alkalmazzon a munka alatt vagy többen készítik az anyagot: ilyenkor külön hívjuk föl arra a figyelmet, hogy ez a szerzőijog-átruházás valamennyi átadott műre érvényes. (Ehhez szükség van valamennyi szerző nyilatkozatára!) Ezután a megrendelő korlátlanul módosíthatja, felhasználhatja az anyagokat, származékos műveket hozhat létre, sőt továbbértékesítheti azokat!

Titoktartási záradék

Nekünk minden szerződésünk természetes része a titoktartási megállapodás. Ez olyan vállalkozások esetében különösen fontos, melyek nagy piaci verseny közepette dolgoznak. Van például egy megrendelőnk, aki biztosítási témákban kér anyagokat: a verseny óriási, a Google-ben való jó helyezés vagyonokat jelent. Ő külön is azért kedvel minket, mert még referenciaként sem használhatjuk őt: bár tudom, milyen komoly megrendelő, nem mondhatom el, hogy neki dolgozunk, mert ő nem szeretné, ha a konkurensei megtudnák, hogy kitől rendeli a webszövegeit, illetve milyen mennyiségben rendel (elmondhatom, hogy ilyen verseny esetén nem elég heti egy-két cikk a honlapra).

Nekünk a titoktartás éppen ilyen szempontból nagy kárt is jelent: sokan kérnek (természetesen) referenciákat és korábbi anyagokat bemutatásra. Ilyenkor mindig föl kell keresnünk az új megrendelő témájával releváns korábbi partnerünket, hogy esetleg megmutathatjuk-e referenciának, amit nekik készítettünk. A többség persze engedi. A titoktartás azért fontos, mert a munka során mi néha megtudhatjuk, hogy egyes termékeken mennyi a haszonkulcs vagy más üzleti titkok derülhetnek ki. Szintén nem fordulhat elő olyan, hogy egy konkurensnek eláruljuk, hogy milyen témákkal, milyen üzenettel szólítja meg a megrendelőnk a célpiacát. Ami kettőnk között történik, az kettőnk között marad.

Természetesen itt is fontos, hogy a szerződés kötelezővé tegye a szolgáltató (tehát a szövegíró) számára, hogy a vele dolgozó alvállalkozókra, munkatársakra is kiterjessze ezt a szerződést.

Garanciavállalás

Ezt sokan nem szeretik a szolgáltatók közül, nálunk természetes, és szerintem bármelyik megrendelő megkövetelheti. A szövegírással megbízott szolgáltató garanciális munkavégzéssel szolgáljon! Ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben, mikor a szöveg valamiért rossz (például a szövegíró hibázott, mert félreértette a pontos feladatot vagy akár a megrendelő fogalmazott homályosan), a szövegíró költségmentesen javítsa ki, ha kell, írja át az egész anyagot!

A szövegírás bizalmi munka, ezért nekünk kell rászolgálnunk a megrendelők bizalmára, hiszen mi akarunk eladni valamit. Ezért élen kell járnunk a megrendelő kockázatainak csökkentésében, emellett szavatolnunk kell a kitűnő minőséget.

A fentieken túl persze van még néhány apróbb finomság, de ezeket már megtartanánk magunknak. Mint látható, a szerződés főleg a megrendelőt védi, ami teljesen logikus, hiszen ezen szerződések jelentős részét távollévőként kötjük meg. Vannak olyan milliós szerződéseink, melyeknél nem is találkoztunk soha a megrendelőkkel, mégis már akár évek óta együtt dolgozunk.