A karácsonyi marketinget lehet szeretni vagy nem szeretni, de tény, hogy a jelenség létezik és újra meg újra masszívan meghatározza az év végi vásárlói döntéseket. A döntések előkészítésében pedig hatalmas szerepet játszik az internet: A nemzetközi statisztikák szerint az elmúlt évben 10-ből 8 ember internetes keresőben nézett utána, mit ajándékozzon. A vásárlók 68%-a YouTube-videót is … Read more
Kétfajta marketinges létezik. Az egyik tudja, hogy az online marketing (könnyen) mérhető. A másik mér is. Szerencsénkre a modern szoftverek sokszor helyetted gondolkoznak (és dolgoznak), így általában néhány kattintás itt, néhány kattintás ott, és máris megtudtál a kampányodról mindent. Ám mi történik akkor, ha a jó öreg Google Analyticsből kell kibányásznod azt, hogy a kampányodon belül egyik vagy másik hirdetés hogyan teljesített? Akkor elolvasod ezt a cikket.
Így paraméterezd a hirdetéseid
A most bemutatandók feltételezik, hogy a kampányod során végig paraméterezett URL-eket használsz, tehát ha 10 Facebook-hirdetést futtatsz és 2 hírlevelet küldesz, akkor 12 külön címkézett URL-t használsz. (Azt is feltételezzük, hogy a kampányoldalad mögött fut Google Analytics.) A mutatványhoz menj föl a Google URL Builderére. Ha a „Hogyan kerülj a sajtóba ingyenesen” című könyv kampányoldalához szeretnék feladni egy Facebook-hirdetést egy februári kampány során, akkor például így címkézem az URL-t. (Ha megnézed a könyv linkjét pár sorral följebb, az is paraméterezett.) Nézzük lebontva: Website URL: ide a kampányoldalad rakod. Campaign source: a saját jelölésed írod, ez a legkisebb szintű paraméter, tehát a hirdetések vagy adott hírlevelek megkülönböztetésére szolgál (én az ad1, ad2, ad3… rendszert használom, de tényleg bármilyen rendszert követhetsz). Campaign medium: a csatorna neve, például „facebook”, „email”, „linkedin” vagy bármi más (kisbetűzz és ne használj ékezeteket, mert szebb lesz az URL-ed). Később ezzel tudod majd leszűrni a (például) Facebookról érkező forgalmad. (Egy kampányon belül előfordulhat, hogy Facebook-csoportokat, organikus posztokat, eseményoldali megosztást és hirdetéseket is használsz, ezeknél a medium mind Facebook lesz, majd a source alapján különbözteted meg, hogy melyik melyik. Campaign name: nevezd el a kampányod. Ez bármi lehet: felőlem írd be, hogy „töltöttkáposzta” – ám egy kampányon belül ezt ne váltogasd, mert így tudsz majd a teljes kampányra szűrni. (És persze emlékezz, hogy adott kampánynevek mikor milyen kampányra vonatkoznak). A másik kettőt üresen hagyhatod, esetünkben nem kellenek. Ahogy töltögeted ki a mezőket, úgy generálja neked dinamikusan a paraméterezett URL-ed. Ha ezt az URL-t megnyitod, akkor ugyanúgy a kampányoldalad nyílik meg (tehát semmiben nem tér el a látogatói élmény), a ? mögötti rész a különböző szoftvereknek „szól”. Könnyíti az életed (és az eligazodásod), ha minden használt URL-t följegyzel. Ez a saját adminisztrációd stílusára van bízva: gyűjtheted Excelben vagy életművészként berakhatod őket egy Word-doksiba, mint én (és sárga háttérszínnel jelzem magamnak, hogy melyik URL-t használtam már és melyiket nem).
Az előző részben elolvashattad, hogy hogyan számoltuk ki, hogy egyáltalán megérné-e ez a kampány. A marketinges válasszal („ki kell próbálni”) nem érjük be – indítás előtt érdemes a korábbi tapasztalataid alapján belőni a várható számokat. Most fölépítjük a célcsoportot Facebookon.
Buyer persona felépítése a hirdetéskezelőben
Nehézkesnek találom az Audiences alól megcsinálni a közönséget (kivéve akkor, ha pl. ügyféllistát töltesz föl), ezért indítunk egy új kampányt, ott összerakjuk a célzást és elmentjük a közönséget. De mielőtt megnyitjuk a hirdetéskezelőt, előbb gondoljuk végig a legnagyobb termékelőnyöket (Marketingszoveg.com-előfizetés):
Segít abban, hogy az online marketingeddel minél több pénzt keress, a kampányaid minél sikersebbek legyenek (400+ anyag, részletes szövegírási segédletek).
Naprakésszé tesz a Magyarországon aktuálisan működő reklámszövegek terén.
Lemodellezheted a sikeres hírleveleket, landing page-eket, salesoldalakat, videószkripteket (stb.), így olcsóbban érsz el jobb eredményeket (nem neked kell kikísérletezned mindent, illetve gyorsabb a megvalósítás, ha ott van készen a vázlat)
És így tovább. Itt elvágjuk a felsorolást, mert ez nem promó, hanem szakmai cikk. Azt tehát látjuk, hogy olyan embereknek lesz hasznos a termék, akik minden nap a marketing megvalósítási oldalán harcolnak (ésvagy szöveget írnak), és olyan anyagokat keresnek, amelyekkel a kampányaik jobbá, szebbé, nagyobbá (stb.) tehetők, illetve a munkájuk gyorsabb, kényelmesebb és fejvakarásmentesebb lesz. Az alábbi buyer personákat fogjuk felállítani:
egyéni vállalkozók és szabadúszók, aki maguk csinálják a teljes marketingjüket
szövegírók
szabadúszó marketingesek (tanácsadók, stratégák, AdWords-szakik, Facebook-hirdetők, SEO-szakemberek stb.)
mikrocégek ügyvezetői (ahol nincs marketinges)
kis- és középvállalatok marketingesei (marketingvezetők, marketingmenedzserek stb.)
nagyvállalatok marketingkommunikációs osztálya
tanulók
Kisvállalati szinttől a marketingvezetőket máshogy célozzuk: nekik elsősorban azt a gondolatot próbáljuk eladni, hogy „ez nagyon hasznos lesz a csapatomnak”. A csapat kivitelezőinél megpróbáljuk elérni, hogy hasonló kötelező „szaklapként” gondoljanak az előfizetésre, mint mondjuk a Kreatívra – és a céggel vetessék meg. Tudjuk még az ideális ügyfélről, hogy olvassa a Kreatívot és évi legalább 1 marketingkonferenciára kimegy, viszont (a mostani kampányban) nem lájkolja az oldalunkat és nem olvassa a Kontent magazint – hiszen új emberek elérése a cél. Nem mindegyik célcsoportra fogunk lőni. Read More
az egyik még nem ismerte fel, hogy milyen értékes a szövegírás
a másik annyi landinget, hírlevelet és salesanyagot készít, amit csak kapacitással bír
„Now, let’s write a swimming pool”, mondta volt John Lennon. A szabadságérzeted új szintre emeli az, ha képes vagy írni egy olyan landing page-t, ami milliókat hoz be minimális hirdetési költséggel. Itt van minden, amit tudnod kell. A kampányt most marketingszempontból vesézzük ki.
A termék és az ajánlat
Remélem, hogy köztudomású, hogy marketinges tréningeket tartunk. Ezekről bővebben olvashatsz itt. Mindegyikről készül felvétel profi stábbal, a videókat pedig a résztvevők vehetik meg 15 000 Ft-ért. Ha valaki jegy nélkül venné meg, akkor a tréning jegyárát kérjük. Ez tehát 35 000 Ft, kivéve az e-commerce tréningnél, amelynél 30 000 Ft – a cikk összes ára nettóban értendő. Ezen árazás oka kettős: egyrészt ne kannibalizálja a részvételt az, hogy a videó jegy nélkül olcsóbb, másrészt a felvételeket a jegyek mellé szántuk extraként. Fogtuk a 2016-os évben tartott tréningjeink felvételeit (kivéve a befolyásolási tréninget, mivel az idei tematika, hiába volt decemberben a bemutatása), és összeraktuk őket egy csomagba. Ez teljes áron 130 000 Ft lett volna.
Ezután elkezdtünk gondolkozni azon, hogy hogyan ösztönözzük a teljes videócsomag megvételét
Hosszú, hektikus előjáték után elnyújtott orgazmus – ilyen a termékbevezetés, ha a Metallica csinálja. De vajon tanulhat a világszerte ismert amerikai együttestől egy magyar kkv, ha termékbevezetésről van szó? Természetesen igen, mutatjuk részletesen a kampányt. 8 év után jelentkezett új albummal a Metallica, a világ, illetve minden idők legismertebb metálegyüttese. Ennek így még önmagában semmi helye nem lenne egy marketinggel (pláne tartalommarketinggel) foglalkozó blogon, de az együttes (stábja) olyat ment marketing terén, ami egyrészt nem hétköznapi, másrészt erősen követendő. Nem kell megijedni, nem fogunk zenei bloggá átalakulni, hiszen ahhoz nem értünk (bár sokan zenével zárjuk ki a külvilágot szövegírás közben), illetve nagyotmondó véleményvezérekké sem szeretnénk válni, van abból elég az interneten. Nem is fogom azt bizonygatni bekezdéseken keresztül, hogy képes vagy te is fél év alatt olyan kampányt csinálni, ami után az egész világ rólad fog beszélni és lesz közel 37 millió követőd Facebookon, mert annyira azért ez sem lenne igaz. Láthattunk viszont olyan elemeket a legújabb Metallica-album promója során, amiket egy csipetnyi kreativitással átültethetsz a saját marketing-, illetve tartalomstratégiádba.
A világ egyik legismertebb együttesének sem árt a még nagyobb ismertség
Hogyan érte el tehát a Metallica, hogy még az is róluk beszéljen az új album kapcsán, aki csak a St. Anger-t és a Master of Puppets-et ismerte eddig? Mi lehet a titka annak az együttesnek, amelyik pár nap alatt elérte, hogy az internet valamennyi csapjából az új albumuk folyjon és tényleg csak nagy szerencsével lehessen a hírük elől kitérni? Teljesen nyilvánvaló, hogy a Metallica – a zenetörténet legsikeresebb metálegyütteseként és a maga közel 100 millió eladott lemezével – bőven nagyobb büdzséből dolgozik, mint amiről a legtöbben valaha is csak álmodni merünk. Ennek ellenére (vagy éppen pont ezért) tetszenek azok a „filléres” megoldások, amelyeket a Hardwired… to Self-Destruct című új lemezük kapcsán kitaláltak a kreatívjaik. A kampány során alapvetően a klasszikusnak mondható elemeket keverték az online marketinggel. Előbbiekkel én nem is szeretnék bővebben foglalkozni, csupán a kampány íve és a különböző elemek időzítése, a kampány egészének a megtervezése miatt fogok róluk említést tenni. Ennek nagyon egyszerű oka van: te, én vagy a magyar kkv-szektor szereplői közül nagyon kevesen fognak együtt dilizni Jimmy Falonnal, vagy zenélni Howard Stern stúdiójában, de erre szerencsére se nekünk, se pedig a világnak nincs túl nagy szüksége.
Persze nem azt mondom, hogy egy ügyes vírusmarketinggel ne juthatnál be a magyarországi fősodratú médiába, vagy akár a tengerentúlra egy jó gaggel, de az egy másik műfaj.
Az új album hivatalosan 2016. november 18-án jelent meg. Igyekeztem összeszedni, hogy mi történt addig a promó kapcsán. Nem volt annyira nehéz – pláne, mert alaposan dokumentálják magukat a saját oldalukon, amit ők blognak neveznek, elképesztő –, mint amennyire tanulságos. Olvasd el az egész eseménytörténetet, hiszen apró kis tanulságmorzsákat rejtettem a sorok közé, no meg így áll össze a kép. Ezt a cikket ne csak átfusd.
A kampány 3 hónapja 10 pontban
1. Idén nyáron, egészen pontosan augusztus 18-án, napra pontosan 3 hónappal a megjelenés előtt a banda bejelenti, hogy jön az új album. Olyannyira jön, hogy novemberben meg is jelenik, megvan a tracklist, duplaalbum, dupla öröm mindenkinek. A bejelentéssel együtt a lemez címadó dalát egy rögtönzött videoklip formájában meg is osztják mindenkivel, nyilván ingyen, hogy minél jobban felcsigázzák a rajongókat. Erről a következő három hónapban lehet beszélni, lehet véleményezni, meg lehet osztani, rongyosra lehet hallgatni stb. Ezzel szépen megágyaznak az új albumnak, a rajongók között természetesen villámgyorsan terjed a hír és a tartalom (jelenleg 22 millió megtekintés fölött jár ez a videó). (Ugye látod az összefüggést a lead magnet és a videoklip között?) A feketeöves fanatikusoknak és a szakmának (naná!) ráadásul egy közel félórás Facebook Live videón beszél Ulrich és Trujillo az új albumról, 787 ezer megtekintésre, 13 ezer hozzászólásra és több mint 3 ezer megosztásra azért ez is jó volt. A Facebook Live közben persze bejelentették, hogy rádión is hallható az új album első száma, amit pár nap alatt több millióan hallgattak meg a Nielsen Music mérése szerint. Itt kezd igazán integrálttá válni a dolog, és még el se kezdtük igazán. A bejelentés és az ehhez csapott tartalom természetesen végigsöpört a világ zenei sajtóján, se időm, se kedvem összeszámolni, hogy hány zenei szakíró véleményezte már ekkor a közelgő albumot (sok). A fenti számok (letöltések, megtekintések, elért felhasználók) alapvetően nem rosszak, és a kampány kezdetekor még csak a hardcore rajongók és zenebolondok figyelemfelkeltése zajlott. (Inboundra és kkv-ra lefordítva: szólsz az evangelistáknak.) 2. A következő lépés természetesen az interjúk, visszaemlékezések időszaka, eközben persze dübörög az éppen aktuális turné promója is, a banda a felszínen, hurrá. A sajtósaik nem győzik minél több zsurnaliszta torkán lenyomni, hogy utoljára 2008-ban volt új album, most pedig rögtön dupláznak – a lényeg, hogy hibátlanul etetik a médiát, foglalkozzanak csak velük. A gyorsan jött plusz figyelmet kihasználva beiktatnak még pár plusz turnékoncertet, nem mintha a teltház nem lenne garantált, de (1) jobb biztosra menni, (2) a dupla hírverés mégis csak kétszer akkora, mint a szimpla. 3. Szeptember 5-én bejelentik, hogy tényleg kész a lemez, kijönnek a stúdióból, ez értelemszerűen újabb lökést ad a kampánynak, a szokásos riportok, és hosszabb, elemző cikkek hetei után pedig szeptember 26-án újabb számmal és videoklippel jelentkeznek Hetfieldék. Rád szabva: kommunikáld a termékfejlesztésed fázisait. (Mi is mutatni szoktunk egy tréningnél előre helyszínt, diasorból részeket, étlapot: ami épp van.) 4. Ezután egy kicsit megint belassulnak (már ami a kreatív részét illeti a kampánynak), jönnek megint a nyilvános szereplések, új turnéhelyszínek bejelentései, nem valami izgi, ha csak a marketinget nézi az ember. 5. Október 24-én meglepik a rajongókat „újalbumos” halloweeni maszkokkal, amelyeket világszerte a kijelölt lemezboltokban lehet átvenni. Lásd a maszkcsodát itt alább (via Metallica). Az ötlet kiváló, bár annyira nem hasított végig a neten, dacára a Twitteren és Instagramon is útjára indított #metallicamask hashtagnek. A mókázáson kívül még valamire azonban jó volt ez a maszkos ötlet: megtudhatta a közönség, hogy október végén érkezik a következő, a sorban harmadik szám az új albumról, amit a maszktulajdonosok 30 perccel hamarabb láthattak, mint a világ maszk nélküli fele. Egyúttal lehet csekkolni, hogy kik a legelvetemültebb rajongók, akik (1) elmennek ezért a marhaságért a legközelebbi boltba, és (2) nem bírják ki azt a 30 percet és nekiesnek a kódjukkal a letöltőoldalnak. (Belépőtermék és tripwire!) 6. Október 31-én tehát újabb videoklippel jönnek ki, de joggal érezhetjük úgy, hogy a hivatalos megjelenésig hátralevő 2,5 hétben azért elvárható egy kicsivel nagyobb pörgés az addigi sablonos PR-hadjárattal szemben. 7. Novemberben láthatóan átveszi a terepet a Metallica Facebook-oldala, ami egyébként is példásan oszt meg mindenféle tartalmakat, ápolja a kapcsolatot a rajongókkal stb. Különösebben meglepőt azonban itt sem húznak (interjúk, visszaszámlálás, turnébeszámoló, koncertbeharangozó, semmi extra), viszont november 16-án este beindul az online metálúthenger, már ami a kampány csúcsra járatását illeti. Ekkor ugyanis kidobnak még egy videót az egyik új számhoz. Rá 2 órára még egyet. És még egyet. Magyar idő szerint reggel 6-ig az összes új dalukat feltolják a YouTube-ra, na nem ám csak úgy statikus háttérrel, hanem mindegyikhez külön klipet forgatva. Természetesen nem olyan komoly munkák ezek, mint a ’90-es évek zenei videói, de ma már nincs is erre szükség. 8. Tehát a Metallica, a világ legsikeresebb, legismertebb, legtöbb lemezt eladó metálegyüttese fogja magát és egy nappal az új lemez hivatalos megjelenése előtt az összes számot feltölti a videomegosztóra, hogy teljesen ingyen hallgathasd. Szokványosnak éppenséggel nem nevezhető húzás ez, pláne annak fényében, hogy idén áprilisban Peter Mensch, a banda menedzsere egyenesen az ördöggel említette egy szinten a YouTube-ot, a 2000-ben kirobbant Napster vs. Metallica harcnak pedig külön szócikket írtak a Wikipedián. Azóta úgy fest, belátták az urak, hogy széllel szemben sokkal nehezebb elvégezni a dolgukat, ezért inkább befogják az online tornádót, és minden korábbinál nagyobb reklámot csinálnak maguknak. 9. A videók annak rendje és módja szerint önálló életre kelnek és futótűzként terjednek a kibertérben, ennek köszönhető, hogy alig egy héttel a hivatalos megjelenés után szinte nincs is olyan ember a világon, aki ne értesült volna az új Metallica-korongról. A csúcson még rátettek egy kisebb lapáttal és kidobtak egy jópofa logógenerátort, ha van olyan ismerősöd, aki csak egy kicsit is szereti a fémzenét, akkor bizonyára találkoztál a napokban a „metalizált” nevével valamelyik közösségi portálon. 10. A továbbiak megint csak a szokásos mederben zajlanak – bár a megjelenés napján élőben streamelt koncert is megér egy elismerő csettintést –, azért érdemes lesz egy év múlva megnézni a lemezeladási számokat. Biztos, hogy nem ez lesz minden idők legtöbbet eladott lemeze, de nem az együttes és még csak nem is a marketingesek hibája lesz, mindkét fél elégedett lehet magával, elég korrekt hírverést csináltak az albumnak.
Ha egy címben 2 idegen (eredetű) szó szerepel, akkor tudod, hogy a cikk nagyon jó lesz. A sztori ott indul, hogy eszembe jutott, hogy milyen jó volna online marketinget végezni nemcsak ügyfeleinknek, hanem magunknak is. A következő gondolatom az volt, hogy készítsünk egy kvízt. Megírtam a kérdéseket és nagyjából az oldalt, plusz hozzá a több oldalra bontott sales page-t. A fejlesztőnk fölrakta, aztán pihengetett a dolog. Ám amikor megláttam Neil Patel gamifikációs cikkét, akkor tudtam, hogy ezt azonnal meg kell csinálnunk. Megcsináltuk. Mutatom az eredményeket, a felépítést és a kampány tervét – hogy te is megcsinálhasd. Szerintem dobj félre mindent és olvasd el a cikket.
Kezdődött minden egy teszttel
3 egyszerűnek gondolt kérdésre kellett válaszolni, és megtudhattad, hogy felkészültebb vagy-e, mint a marketingszakma. A kérdések az alábbiak:
Mi a tartalommarketing?
Miről szóljon a „Rólunk” aloldalad?
Hány link van egy jó landing page-en?
Kitöltheted a tesztet itt. A teszt elkészítésénél komoly feladat, hogy ne legyen túl könnyű ugyan, de túl nehéz se. A kérdésekre könnyedén tud válaszolni az, aki rendszeresen olvas minket, ergo potenciális előfizető a magazinra – vagy találomra nyomogatta, és pont eltalálta. Az sem túlzás, hogy a marketingszakma 90%-a ezt nem tudná helyesen kitölteni. 2015-ben kijött az ArvaliCom felmérése arról, hogy a cégvezetők és hazai döntéshozók ismerik-e a tartalommarketinget, és nem. A felmérés reprezentativitása kérdéses lehet, ugyanakkor a hazai helyzet nem rózsás. De épp ezért kell a kreatív kontroll a szakma felett. (Heh.) A válaszok helyességétől függően látott az illető ugyanazon az oldalon (ez fontos: nem kell új oldalt betölteni) két továbblépési opciót. Ha 2 vagy 3 helyes válaszod volt, akkor: Ha 1 vagy 0 helyes válaszod volt: Figyeld meg, hogy e pillanatig 104-en megosztották.
Mi történt eddig?
Adott egy kis kvíz, ami igazi látogatómágnes. A kvíz azt ígéri neked, hogy valamit megtudsz magadról, illetve az ember vonzódik a kihívásokhoz – főleg akkor, ha valakinél jobb lehet (itt: a marketingszakmánál). Emlékezz az „Okosabb vagy, mint egy ötödikes?” műsorra, ami szintén nagy siker volt. A látogató megválaszolja a kérdéseket – ha a minimális szegmentálásunk (a kérdésre adott válaszok) alapján célcsoportbelinek ítéltük, akkor a több részre bontott sales oldalra küldtük a látogatót. Ez eddig sima ügy. Viszont ha sok választ rontott el, akkor megtiltottuk neki az előfizetést. A fordított pszichológiát nem kell bemutatnom – megadtuk a másik sales oldal linkjét, valamint a blog linkjét. És kicsit olvastunk a gondolataiban. Szerintem te sem örülsz annak, ha megmondják neked, hogy mit csinálhatsz és mit nem – és tényleg bicskanyitogató az, ha egy cég megtiltja neked a vásárlást (amihez joga van, amennyiben nem állami cég). Tehát ebbe az embertől függően eltérő intenzitású felháborodásba keményen belenyomtuk azt, hogy föl is lehet ám háborodni, hatalmas piros nyíl és Facebook-megosztás. E pillanatig a 3340 egyedi látogató 3,1%-a háborodott föl (vagy találta poénnak, és osztotta meg).
Milyen salesoldalakra mehetett?
Ezeket nem ragoznám túl, mert másik esettanulmányt (és több tesztet) készítünk még arról, hogy ha több oldalra bontod a sales page-t, akkor vajon nő-e a konverziód. A logika:
minden kattintás egy pici elköteleződés, és minél több elköteleződést gyűjtünk, annál könnyebb lesz a terméket is megvásárolni
nem tűnik olyan hosszúnak, tehát nem riaszt el
könnyebb „félúton” vásárolni
Utóbbinál gondolok arra, hogy emberenként eltérő, hogy mennyi információra van szükségünk a vásárláshoz. Van, aki 1 bekezdés után „kész van”, és vásárolhat (ezért ott a gomb) – és van, aki nemcsak végigolvassa az oldalad, de még a neten is utánanéz. A klasszikus megoldás az, ha az oldaladra sok-sok CTA-t szórsz. A mi megoldásunk az, hogy több oldalra bontjuk. Az első oldal.A második oldal.A harmadik oldal.A negyedik (és végső oldal). Ha előfizetőnk vagy, akkor sok újdonságot nem találsz rajta.
Kíváncsi vagy az ügyfeleid véleményére, nem? (De.) A visszajelzéseik alapján fejleszted a termékeidet, jobban megértheted a piacodat vagy épp felhasználhatod a marketingkommunikációdban. Egy szóval: megéri. Hogyan gyűjts véleményt? Nézd meg egy saját kampányunkon. Mit akartunk elérni? Nem titok neked, hogy a Marketingszöveg.com legjobb anyagait unlockolhatod egy előfizetéssel. Ha most hallasz erről először, akkor olvasd el … Read more
