Ha egy címben 2 idegen (eredetű) szó szerepel, akkor tudod, hogy a cikk nagyon jó lesz.
A sztori ott indul, hogy eszembe jutott, hogy milyen jó volna online marketinget végezni nemcsak ügyfeleinknek, hanem magunknak is.
A következő gondolatom az volt, hogy készítsünk egy kvízt. Megírtam a kérdéseket és nagyjából az oldalt, plusz hozzá a több oldalra bontott sales page-t. A fejlesztőnk fölrakta, aztán pihengetett a dolog.
Ám amikor megláttam Neil Patel gamifikációs cikkét, akkor tudtam, hogy ezt azonnal meg kell csinálnunk.
Megcsináltuk.
Mutatom az eredményeket, a felépítést és a kampány tervét – hogy te is megcsinálhasd.
Szerintem dobj félre mindent és olvasd el a cikket.
Kezdődött minden egy teszttel
3 egyszerűnek gondolt kérdésre kellett válaszolni, és megtudhattad, hogy felkészültebb vagy-e, mint a marketingszakma.
A kérdések az alábbiak:
- Mi a tartalommarketing?
- Miről szóljon a „Rólunk” aloldalad?
- Hány link van egy jó landing page-en?
A teszt elkészítésénél komoly feladat, hogy ne legyen túl könnyű ugyan, de túl nehéz se. A kérdésekre könnyedén tud válaszolni az, aki rendszeresen olvas minket, ergo potenciális előfizető a magazinra – vagy találomra nyomogatta, és pont eltalálta.
Az sem túlzás, hogy a marketingszakma 90%-a ezt nem tudná helyesen kitölteni. 2015-ben kijött az ArvaliCom felmérése arról, hogy a cégvezetők és hazai döntéshozók ismerik-e a tartalommarketinget, és nem. A felmérés reprezentativitása kérdéses lehet, ugyanakkor a hazai helyzet nem rózsás.
De épp ezért kell a kreatív kontroll a szakma felett. (Heh.)
A válaszok helyességétől függően látott az illető ugyanazon az oldalon (ez fontos: nem kell új oldalt betölteni) két továbblépési opciót.
Ha 2 vagy 3 helyes válaszod volt, akkor:
Ha 1 vagy 0 helyes válaszod volt:
Figyeld meg, hogy e pillanatig 104-en megosztották.
Mi történt eddig?
Adott egy kis kvíz, ami igazi látogatómágnes. A kvíz azt ígéri neked, hogy valamit megtudsz magadról, illetve az ember vonzódik a kihívásokhoz – főleg akkor, ha valakinél jobb lehet (itt: a marketingszakmánál).
Emlékezz az „Okosabb vagy, mint egy ötödikes?” műsorra, ami szintén nagy siker volt.
A látogató megválaszolja a kérdéseket – ha a minimális szegmentálásunk (a kérdésre adott válaszok) alapján célcsoportbelinek ítéltük, akkor a több részre bontott sales oldalra küldtük a látogatót. Ez eddig sima ügy.
Viszont ha sok választ rontott el, akkor megtiltottuk neki az előfizetést. A fordított pszichológiát nem kell bemutatnom – megadtuk a másik sales oldal linkjét, valamint a blog linkjét.
És kicsit olvastunk a gondolataiban. Szerintem te sem örülsz annak, ha megmondják neked, hogy mit csinálhatsz és mit nem – és tényleg bicskanyitogató az, ha egy cég megtiltja neked a vásárlást (amihez joga van, amennyiben nem állami cég). Tehát ebbe az embertől függően eltérő intenzitású felháborodásba keményen belenyomtuk azt, hogy föl is lehet ám háborodni, hatalmas piros nyíl és Facebook-megosztás.
E pillanatig a 3340 egyedi látogató 3,1%-a háborodott föl (vagy találta poénnak, és osztotta meg).
Milyen salesoldalakra mehetett?
Ezeket nem ragoznám túl, mert másik esettanulmányt (és több tesztet) készítünk még arról, hogy ha több oldalra bontod a sales page-t, akkor vajon nő-e a konverziód.
A logika:
- minden kattintás egy pici elköteleződés, és minél több elköteleződést gyűjtünk, annál könnyebb lesz a terméket is megvásárolni
- nem tűnik olyan hosszúnak, tehát nem riaszt el
- könnyebb „félúton” vásárolni
Utóbbinál gondolok arra, hogy emberenként eltérő, hogy mennyi információra van szükségünk a vásárláshoz. Van, aki 1 bekezdés után „kész van”, és vásárolhat (ezért ott a gomb) – és van, aki nemcsak végigolvassa az oldalad, de még a neten is utánanéz. A klasszikus megoldás az, ha az oldaladra sok-sok CTA-t szórsz. A mi megoldásunk az, hogy több oldalra bontjuk.
Ha előfizetőnk vagy, akkor sok újdonságot nem találsz rajta.
Nézzük a kampányt
Előfizetői tartalom
Kattints a gombra és olvasd el, hogy mi mindent tartalmaz az előfizetés, miért éri meg és miért nem akarsz ebből kimaradni.
