Ezért hiszed azt, hogy személyesen levelezek veled (útmutató a személyes tárgymezőkhöz)

Ha küldök egy e-mailt, néha hozzáteszem a tárgymezőhöz, hogy „(ez nem hírlevél)”. Teszem ezt azért, mert több ügyfél is jelezte, hogy néha nem tudják eldönteni, hogy mikor küldök célzott e-mailt (csak neki) és mikor kap hírlevelet. Ez zene füleinknek és megnyitási arány az analitikánknak. Ebben a cikkben fölfedjük titkainkat: a cikk elolvasása (és a tudásanyag alkalmazása) után te is képes leszel olyan tárgymezőket küldeni, melyeket az olvasóid annyira személyesnek éreznek, mintha célzottan csak nekik küldted volna.

„Várj. Jó, ha a listám azt hiszi, hogy személyesen levelezek velük?”

Természetesen. A családtól, kollégáktól és ügyfelektől érkező levelek szinte mindegyikét megnyitod te is – ezek fontosak, személyesen neked szólnak ésvagy a kettőtök között lévő kapcsolat miatt megnyitod. A reklámlevelek és hírlevelek nem élveznek hasonló szeretetet: jóval válogatósabbak vagyunk és csak a legizgalmasabb, legszaftosabb, legrelevánsabb tárgymezőket nyitjuk meg, hogy kicsit beleolvassunk. Célunk tehát az, hogy az e-mail minél jobban hasonlítson egy olyan levélhez, amit családtag, kolléga vagy ügyfél küldene a mi címzettünknek – és minél kevésbé tűnjön „még egy hírlevélnek” a… nos, hírlevelünk. Az eredmény: magasabb megnyitások. (És ó, hogy élvezem én azt, amikor Zoli nevével kimegy a „ma éjfélig” tárgymezővel küldött levél, az irodában levő kollégák pedig gyöngyöző homlokkal nézik, hogy mi lehet ez a sürgős feladat.)

A személyes tárgymezők nevetségesen egyszerű trükkje

Read More

Lopd el a legjobb tárgymezőimet! (412 193 kiküldött levél megnyitási adatai)

Ennek a cikknek az értéke forintmilliókban mérhető. Ha nem hiszed, akkor pillants rá egyik szolgáltatásunk e-mailes eladási adataira: Esetleg erre: Az e-mail-marketing működik. Nagyon. Ám a sikered nagyrészt azon múlik, hogy milyen jó megnyitási arányokat tudsz elérni. A logika egyszerű: minél jobb arányban szólítod meg a feliratkozóidat, annál több emberhez juthat el az üzeneted (ergo annál több vásárlód lehet). Ebben a cikkben 412 193 kiküldött magyar hírlevél tapasztalatait mutatom meg. Látni fogod az 5 legjobb és az 5 legrosszabb tárgymezőt. Ha komolyan foglalkozol az e-mail-marketinggel, akkor ezt látnod kell.

A cikk teljes élvezetéhez ezekre lesz szükséged

Ez értéke miatt előfizetős anyag, ezért ha még nincs előfizetésed, akkor ide kattintva olvasd el a részleteket (és csatlakozz a közösséghez). Javaslom olvasásra a cikk előző részét: Ezt tanultuk a tárgymezőkről 149 041 levélből és 48 072 megnyitásból Hasonló friss cikk ez is: 152 133 okom van arra, hogy elolvasd ezt a cikket: bizonyítottan sikert és bukást hozó e-mail-tárgymezők A 80 tárgymező teljes listáját pedig az e-mail-marketinges könyvünk 2. kiadásában publikáljuk. (Benne természetesen a megnyitási adatokkal.)

Az adathalmaz és a hibahatár

Read More

152 133 okom van arra, hogy elolvasd ezt a cikket: bizonyítottan sikert és bukást hozó e-mail-tárgymezők

Szenvedsz a tárgymezőírástól. Onnan tudom, hogy én is. Az e-mail-marketing legérzékenyebb pontja egyértelműen a tárgymezőírás. Hiába írsz ragyogó, lendületes, olvasmányos hírleveleket, ha nem tudod elérni, hogy megnyissák az üzeneteidet, akár üres szövegtörzset is küldhetnél a feliratkozóidnak. Ez nyilván fordítva is igaz: egy zseniális tárgymező nem csinál profitnyarat, tehát ha nem elég értékes a leveled, legközelebb a legütősebb subject sem ment meg a spam mappától. Az egyébként is stresszes tárgymezőírás legalább még két esetben jár további masszív kortizolszint-növekedéssel:
  1. Ugyanazokra a listákra kell közel azonos tartalommal és céllal hírleveleket küldened (pl. ingyenes csalianyag letöltését követően próbálod meg rávenni a feliratkozókat a belépőterméked megvásárlására vagy az értékesítési tölcséredben való „továbbcsúszásra”).
  2. Rendszeres időközönként ismétlődő rendezvényről vagy alaptermékről kommunikálsz és kevés mozgástered van a témaválasztásban.
Mielőtt a Kreatív Kontroll marketingmenedzsere lettem, több mint 4 évig dolgoztam egy nyelviskola (Speak!) marketingeseként. Ez idő alatt 3000-nél is több hírlevelet írtam meg. Mindkét esettel heti szinten szembesültem és a hírlevélküldő analitikájának segítségével igyekeztem kialakítani azokat a módszereket, amelyek a lehető legkisebb hajveszteséggel oldották meg a fenti problémát. Most ezeknek az eredményét szeretném veled megosztani. Ebben a cikkben nem tanítalak meg tökéletes hírlevelet írni. Ezt egész napos tréningen oktatjuk és könyvet is írtunk a témában, aminek ott kell lennie a könyvespolcodon, ha naprakész marketingesnek tartod magad. Kárpótlásképp megmutatom, hogy milyen felépítésű tárgymezőkkel érhetsz el magas megnyitási arányokat és melyeket kerüld el, ha jót akarsz magadnak.
Ha szereted az ilyen cikkeket, akkor nézd meg, hogy mit tanultunk korábban a tárgymezőírásról 149 041 kiküldés adatai alapján.

Milyen számot kérsz? Megmutatom az összeset

Az elmúlt 5 hónapban (2017. december 22. – 2018. május 22.) összesen 638 276 db hírlevél landolt a Speak! Nyelviskola feliratkozóinak inboxában. A 435 kiküldött levél átlagosan 28,83%-os megnyitási arányt ért el, amely a Surveymonkey által közölt legutolsó e-mail-marketing-benchmark-adatok alapján kb. 2%-kal van a piaci átlag fölött oktatás és tréning kategóriában. (A Constant Contact valamivel frissebb számai is hasonló értéket mutatnak.) A 152 133 megnyitott levél mellé 1,1%-os átlagos leiratkozási arány társult (ez szintén belesimul az iparági trendekbe). A hírleveleket általában 7 különböző, az értékesítési folyamatban elfoglalt pozíció alapján szegmentált listára küldtük ki:
  1. új feliratkozók
  2. szintfelmérőn részt vettek
  3. bemutatóórán részt vettek
  4. aktív diákok
  5. régi diákok (legalább egy tanfolyamot sikeresen lezártak, de jelenleg nincs aktív kurzusuk)
  6. passzív érdeklődők (nem tudtunk velük szintfelmérő időpontot sem egyeztetni)
  7. passzív ügyfelek (valamilyen szolgáltatást igénybe vettek, viszont nem léptek tovább a következő lépcsőfokra)
Azért írom, hogy „általában”, mert a tudásszint ésvagy „elakadási pontok” mentén rendre tovább bontottuk a listákat. Az elemzésbe bekerült adathalmaz a fenti hét listára kiküldött levelek statisztikáiból állt össze, tehát a mikroszegmentumokat vagy a megnyitási adatok alapján küldött/újraküldött 2., 3. leveleket kiszűrtem, a „nagy listákon” futó automatizált leveleket viszont nem. A szegmensek átlagos megnyitási arányai a következőképpen alakultak 2017 decembere óta (az értékeket növekvő sorrendbe állítottam):
  • passzív érdeklődők: 15,7%
  • passzív ügyfelek: 17,82%
  • új feliratkozók: 34,51%
  • szintfelmérőn részt vettek: 39,97%
  • régi diákok: 42,01%
  • bemutatóórán részt vettek: 45,87%
  • aktív diákok: 50,1%
Tárgymezőfüggetlen jelenség, hogy a vásárlási szándék erőssége vagy a termékhasználat döntő tényező az e-mailek megnyitásában, ezért az átlagokat erősen lerontja a nagy mennyiségű LAQA-típusú feliratkozó viselkedése. (Még egy ok a listáid rendszeres karbantartására, kiváltképp akkor, ha kiküldött levelek után fizetsz a hírlevélküldő szoftver használatáért.) Ezt az adottságot viszont jelentősen árnyalhatja egy ügyesen megírt tárgymező, amivel bármelyik listádon minimum megduplázhatod a tipikus megnyitási arányokat (erre hamarosan mutatok példát). A leveleket szerdán és vasárnap „postáztuk”: 10-ből 9 levélnél hétköznap 17.00-ra, illetve vasárnap délelőtt tíz órára volt beütemezve a küldés. Tapasztalati úton szerzett információk mentén haladva horgonyoztunk le a fenti naptári napok és időpontok mellett. Az első évben szinte minden napot és idősávot teszteltünk, ám az átlagos megnyitási arányokhoz képest csak néhány tizedszázalékpontos eltérést tapasztaltunk, amikor nem a jelenlegi időegységben e-maileztünk. (Ha minimálisan is, de ez volt a két leghatékonyabb időpont, tehát ennél maradtunk.) De nézzük meg, hogy milyen típusú tárgymezők működtek és melyek hoztak gyalázatos megnyitási arányokat.

Ezeket a tárgymezőket „lopd el”

5+1 gyors és hatékony szótanulási módszer Petrától – 70,79%. Az év eddigi legjobban sikerült (és egyik legelső) tárgymezője, amelyet a szintfelmérőn részt vett lista nem tudott nem megnyitni. A „titok” a számokban, a témaválasztásban (a szótanulásról sosem tudtunk eleget vagy népszerűtlen tartalmat írni), a rejtett ígéretben („neked is mehet ez gyorsan, hatékonyan”) és a személyességben (Petra az egyik vezető tanár az iskolában) rejlik. Valószínűleg még jobb eredményeket érhettünk volna el, ha a feladó nem a központi, hanem Petra céges e-mail-címe, ám így sem voltam boldogtalan az eredmények láttán. szenvedsz a szenvedő szerkezettől? (videó) – 70,69%. Április elsején küldtük ki passzív ügyfeleknek ezt a levelet egy 8 elemes kampányfolyam részeként. A kimagasló megnyitási arány a 17,82%-os átlagos open rate fénytörésében válik megdöbbentővé. A sikert vélhetően az örökzöld témaválasztás, a zárójelhasználat, az eltérő formátumra való utalás és a szójáték tette lehetővé. (A kisbetűs kezdés nem elírás, szándékosan kisbetűvel ment ki a tárgymező.) [Videóblog] Mire elég 60 óra? – 65,38%. Ezt a hírlevelet azok az új, potenciális ügyfelek kapták, akik nemrég jelentkeztek be ingyenes szintfelmérőre. (Emlékeztetőül: az ő átlagos megnyitási hajlandóságuk 34% volt a vizsgált időszakban.) A levélben egy edukációs céllal forgatott videósorozat (Például Péterrel) aktuális epizódját rejtettük, amelyből rövid kivonatot is olvashattak a feliratkozók. A hírlevél 29%-os átkattintási arányt ért el és 25 YouTube feliratkozót hozott. szezonális szókincsbővítés sok szeretettel (cikkajánló) – 61,76%. Szintén új feliratkozóknak küldött levelünk, szintén közel kétszer akkora open rate, mint az átlag. A cikkajánló fontos és hatékony eszköze a tartalommarketingnek, a magas megnyitáshoz valószínűleg az alliteráció, valamint a szezonalitás kihangsúlyozása is hozzájárult. (Itt már megfigyelhető a Kreatív Kontroll-hatás, mivel kisbetűvel kezdtem a tárgysort – egyszerűen azért, mert a többség naggyal szokta.) Tudod mi lesz május 11-én? – 60,43%. Ezt az áprilisi, tréningajánló hírlevelet 10-ből 6 aktív diák elolvasta és bár semmilyen, a promócióhoz kapcsolódó link nem volt benne, mégis hozott 3%-nyi átkattintást (láblécben elhelyezett csatornaajánló). A rendezvény egyébként teltházas lett, csak ez a levél 21 jegyet adott el, amelyhez a kíváncsiságuk felpiszkálását és a konkrét dátum említését tartalmazó tárgymező is kellett. Read More

Ezt tanultuk a tárgymezőkről 149 041 levélből és 48 072 megnyitásból

Tudom, hogy mit nyitsz meg (és mit nem).

Csak idén már 48 072-szer vettük rá a feliratkozóinkat arra, hogy nyissanak meg egy hírlevelet. Itt van minden, amit az idén kiküldött tárgymezőinkről tudnod érdemes. (És megmutatom azt is, hogy melyik tárgymezőt másold le.)

Az adathalmaz (és válogatási szempontok)

33 tárgymezőt válogattunk be, melyek közös jellemzője:
  • 2017-ben küldtük
  • 3000 főnél több embernek ment a levél
  • magyar piacra és magyar nyelven
  • saját feliratkozóknak (ezt fontosnak tartom kiemelni, hiszen sokan ma is listákat vásárolnak ahelyett, hogy építenének egy sajátot)
A leveleket teljes listára küldtük (minimális szegmentálás történt időnként – ez alatt olyan finomságokra gondolj, hogy például a 90 napja nem aktív embereket egyes leveleknél kizártuk a küldésből). Ez azért fontos, mert ultraszegmentált leveleknél stabilan 50% fölötti megnyitást érhetsz el (és meg sem kell erőltetned magad: a jobb levelek 80% körüli megnyitást hoznak szegmentált és kis listán). Minket viszont az érdekelt, hogy a (relatíve) nagy listán mit nyitnak meg (és mit kevésbé). Fontos továbbá, hogy csak a legelső küldés tárgymezőit válogattuk be. Több levélnél a levelet nem megnyitóknak ment második kör más tárgymezővel, itt azonban mindig alacsonyabb megnyitást fogsz elérni – mi viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen összefüggéseket fedezünk föl az első körös kiküldésnél. Azért figyelj oda ezekre az adatokra, mert friss és magyar számokat kapsz arról, hogy melyik tárgymező működik és melyik nem. Az adathalmazba bevettük a küldés napját (a hét melyik napja) és az időpontját is. Ez nekünk a saját listánknál releváns, a te listádon kevéssé – lehet, hogy a te piacod bioritmusa más, máshogy építik fel a napjukat, máskor érnek rá e-mailezni stb. 149 041 elküldött levélből 48 072 megnyitást értünk el, ami 32%-os átlag. Nézzük a finomságokat.

Mikor levelezünk veled?

Nézzük a tiszta megnyitási mennyiséget napokra osztva: Nem okozok nagy meglepetést azzal, hogy a gyakori hírlevélküldésünk követi a fönti ábrát:

„A napot, az órát sem tudom”

Az első érdekesség most jön: Első ránézésre azt gondolnád, hogy a legjobb küldés időpont a péntek, hiszen akkor érjük el a legjobb megnyitásokat. Ám 95%-os megbízhatóságnál 32±2-es hibahatárt kapok (a konfidenciaintervallumunk így 30–34%-os). (Te miről beszész?) Ez érthetőbben azt jelenti, hogy nincs szignifikánsnak mondható különbség a hét napjai között (a megnyitás szempontjából). Még érthetőbben: e minta alapján mindegy, hogy a hét melyik napján küldünk hírlevelet. De (és ez egy nagy de): a korábbi évek tapasztalata azt mutatta, hogy a hétvégére időzített levél nálunk jól működik. Matematikailag nem tudom igazolni ebből a mintából, hogy megéri nekünk hétvégén levelezni, de ez nem gátol meg abban, hogy megtegyük (és további adatokkal esetleg igazoljuk). Van mögötte logika is: pénteken és szombaton van időd azokat a leveleket olvasni, amelyek nem a munkádhoz kapcsolódnak. Mielőtt belvetnénk magunkat: a 17 órai és 16 órai oszlop egyetlen küldést takar, a 15 órai pedig kettőt, tehát azok csak úgy érdekességként maradtak ott. A többi időpontnál azt látjuk, hogy 10 órakor nem érdemes levelezni (29%), 12 órakor viszont igen (35%). Ez egy százalékponttal a hibahatárunk alatt, illetve fölött van (95%-os megbízhatóságnál). Ezt az adatsort kétféleképp olvashatod:
  1. Nem elég nagy a minta, tehát még tesztelni kell. És igazad is van.
  2. Mindegy, melyik nap és melyik órában küldöd a levelet (feltéve, hogy nem hajnali 3-kor teszed, de miért jutna eszedbe hajnali 3-kor hírlevelezni).
A 2. olvasat a pragmatikus megközelítés, ami miatt valószínűleg a matematikaszak plafonja rám zuhanna arra jártamban, mégis: ez itt 33 hírlevél (melybe nem számoltam bele a legalább ugyanennyi szegmentált kis levélkéket), tehát fél év alatt durván 5 naponta küldtünk egy levelet a teljes listára. Ebből következik, hogy ha te havi 1 levelet küldesz, akkor megtiltom neked, hogy a kiküldés napján és időpontján aggodalmaskodj (ahogy azt gyakran teszik kkv-cégvezetők), mert egyszerűen nem tudsz akkora mintát generálni, hogy érdemi különbség megmutatkozzon. (És a kiküldési időpontra bizony neked kell rájönnöd, mert az nagyon listaspecifikus.)

Számít a méret?

A szavak száma a tárgymezőben nem számít: És a karakterszám sem: Természetesen a szélsőség nem javallt: ha a tárgymeződet levágja az ügyfél levelezője (hiszen túl hosszú), akkor rövidítsd. (Kivéve akkor, ha akkora cliffhangert tudsz adni az első pár szóban, hogy az ügyfeleid már azért megnyitják a leveled, hogy a tárgymező végét elolvassák.) Az átlagos tárgymezőnk 7 szavas és 47 karakteres.

Mit nyitsz meg és mit nem?

Read More