Kíváncsi voltam, milyen lehet egy marketingkonferencia Londonban, de nem volt kedvem a kb. félmillió forint értékű belépőt kockáztatni. Ezért jelentkeztem előadónak, amiért cserébe a Digital Marketing Innovation Summit kétnapos rendezvényén ingyenesen vehettem részt – virtuálisan pedig most te is.
Lesz szó arról, hogy ment egy 173 éves magazin Snapchatra, hogy mi lesz a következő sláger a videó után, és vajon lecserélhetik a robotok a marketingeseket (spoiler: dehogy!).
Mit hoz a jövő?
A rendezvényt az Unilever fogkrémekért felelős marketingese kezdi arról, hogy mi vár ránk a jövőben. Bemutatja, ahogy a közösségi médiában a szöveg helyét átvette a kép, majd a videó, szerinte a szöveg el is fog tűnni. (Itt felszisszentem.)
A következő lépés a hang szerepének erősödése, és a digitális asszisztensek elterjedése. A Microsoftnak ott van Cortana, az Amazonnak Alexa, a Google-nek Allo, „akik” a kérdéseinkre mindig átfésülik a piacot, és a legjobbat ajánlják.
Nagyobb szerepük lesz a szenzoroknak: Dániában most is vannak olyan közlekedési lámpák, amik szenzoraikkal érzékelik a forgalmat, és eszerint priorizálnak. Vagy ott van az a biciklis póló, amelybe be van építve a Citymapper térképes alkalmazás, így a biciklistának nem kell semmilyen egyéb eszköz a navigációhoz. A prognózis szerint minden felület érintőképernyőssé válik körülöttünk, és weboldal helyett egy webtérbe lépünk majd.
Kérdésként merült fel, hogy a cégek hogyan tudják majd befolyásolni a virtuális asszisztenseket, az egyik lehetséges megoldás az előfizetési modell.
Tartalom az utazási szektorban
Az Expedia tartalommarketingese következik számomra különösen érdekes előadással, hiszen az Expedia a világ egyik legnagyobb online utazási ügynöksége (az övék pl a Trivago, Venere, Hotels.com, Homeaway.com).
Tímea társadalmi vállalkozása a Szállás másképp, amely a listázott szállások és algoritmikusan megtervezett utazások korában kitűnik személyességével. Timi minden ajánlott szálláshelyet és környéket ismer, no meg a projekt segít hátrányos helyzetű települések lakóinak abban, hogy a lakóhelyükön jövedelemhez jussanak.
Az előadó hamar levezeti, hogy az utazási piacon, ahol ádáz a verseny, és nagyon magas az ügyfélszerzés költsége, nem marad más választás, mint a tartalommarketing. Seth Godint idézi, aki szerint „a tartalommarketing az egyetlen marketing, ami megmaradt.” Szerinte ez annak metszete, amit a cég mondani akar, és amit az ügyfelet érdekli. Végül Kevin Spacey-t idézi: „Nem a hossz vagy az eszköz számít, hanem a sztori.” (Eddig is imádtam Kevin Spacey-t.)
Abban hisz, hogy a felhasználókat a vásárlási út minden szakaszában nyomon kell követni a tervezéstől a foglalásig, és a fizetésig, és ahol csak lehet, hasznos és inspiráló tartalommal ellátni.
Az emberek 70%-ának nincs ötlete, hogy hova menjen nyaralni, így a megfelelő inspirációs tartalommal már az álmodozási szakaszban is befolyásolni tudják a majdani döntést.
A méret számít: minél nagyobbak a képek, annál nagyobb a konverzió. A tervezési szakaszban jó összehasonlításokkal tudnak segíteni, a landing oldalakon pedig a környék bemutatásával. A foglalási oldalon fontos, hogy ne csak az ár legyen ott, hanem a hotel képe, lássa, hogy milyen szépet kap a pénzéért. Ez a legjobb lehetőség ahhoz, hogy a hűségprogramodhoz csatlakozzon a látogatód.
Mindez hasonlatos a szándék alapú szegmentálás klaszterjeihez.
Példaként hozza a Marriott médiabirodalmát: ők a Disney Studios egyik vezető tartalomtervezőjét alkalmazzák és komplett nagyfilmeket gyártanak, amik persze sokszor saját szállodáikban játszódnak.
Elhangzik még a felhasználó által előállított tartalom (pl. bloggerek bemutatják, milyen a repülő első osztályán utazni), és a retargeting fontossága.
Természetesen kérdésként elhangzik, hogyan mérhető a tartalommarketing megtérülése. Az előadó szerint ez nem a közvetlen bevételszerzésről szól, de el kell adnod házon belül a programot, ezért meg kell határozni a saját KPI-okat. Hányan említik a céget a közösségi médiában, hányan keresnek rá direktben stb.
Hogy mit érdemes mérni, az pedig cégenként eltér.
Snapchaten az Economist
A The Economist (a legjelentősebb angol gazdasági hetilap) marketingvezetője bemutatja a legelső számot, amely még 1843-ban jelent meg, és csak szöveg volt benne. 173 évvel később, idén október elejétől Snapchaten is elérhetők, a kettő közötti utat mutatja be előadásában.
Kutatásaik szerint bár az emberek a közösségi médiából értesülnek a hírekről, de még a fiatalok 78%-a is megnézi utána a hagyományos médiát, mert megbízhatóbbnak tartja azt.
Az Economist nem friss híreket tesz közzé, hanem kiválasztja a legtöbbeket foglalkoztató témákat, és annak jár utána alaposan. 2010-ben jelentek meg iPaden, de ezt még csak adaptációnak, és nem innovációnak tekinti.
Azóta a különböző csatornákra különböző tartalomformákat fejlesztettek: mobilra az Economist Espressót, amely naponta 5 rövid sztorit mutat be. Erre külön elő kell fizetni, amit a meglévő felhasználóik 90%-a meg is tett.
Videós tartalmuk is van: korábban egyik szerkesztőjük járt körbe egy témát, ma már filmstábot és producereket alkalmaztak, akiknek átadnak egy sztorit megfilmesítésre.

Economist Espresso: az Economist mélysége minden nap a mobilodon (via Storybench.org)
Öt hónapja tárgyalnak a Snapchattel, felvettek erre egy embert, és azt próbálták megismerni, hogy ott hogyan viselkednek a felhasználók.
Végül az előadás előtt 2 héttel debütáltak: a jövő foglalkozásairól szóló kis videókat tettek ki. Bár eredményeket ilyen rövid idő után nem tudnak, az első hétvégén többen nézték a Snapchatüket, mint az online magazint.
„Ha hiszel a márkádban, akkor nem a csatorna számít” – zárja előadását.
Mobilhirdetések a Forbesnál
A Forbes régiós igazgatója a mobilhirdetések jövőjéről beszél.
Elmondja a kedvenc mondatom: „print is not dead”. Ezt azzal támasztja alá, hogy az eddigi legtöbb lapszámot tavaly adták el (Ashton Kutcherrel a címlapon).
De a bevételük 80%-a a digitális világból származik – júliusban 53 millió egyedi látogató ment az oldalukra (nyilván az eredeti Forbesról beszélünk, nem a magyarról). Nemcsak saját szerzőik vannak, hanem külsősök is, akiket az alapján fizetnek, hogy mennyien olvasták az általuk írt cikket.
Rátér a BrandVoice-ra, ahol cégek is írhatnak cikkeket, ez belefolyik a szerzői tartalomba. Innentől egy arcátlan saleselőadásba csapunk át, amelyben azt taglalja, hogy az emberek mennyire szeretik a céges tartalmakat. Hogyne! Kár érte.
Szükség lesz-e a marketingesekre az adatvezérelt marketing korában?
Kerekasztal-beszélgetésben veszek részt két másik előadóval az adatvezérelt marketingről.
Beszélgetőtársaim az unileveres termékmenedzser, és egy értelmes srác a Philipstől. Mind marketingesek vagyunk, ezért természetesen egyetértünk abban, hogy minket semmivel nem lehet helyettesíteni, pláne nem robotokkal.
Komolyra fordítva a szót: inkább átalakulnak a szerepek – az IT és marketing sokkal szorosabban dolgozik együtt. Érdekes, hogy a két FMCG szektorban dolgozó kolléga csak a webáruházban megjelenítendő ajánlatok megszemélyesítésére gondol a vevő adatainak megismerése alatt, míg igazából ez a kommunikáció minden területére kiterjesztendő a tartalomtól az emailekig. Ezért is van szükség a marketingesekre, hogy kitalálják, hogy milyen adatot gyűjtenek és azt mire használják, majd az egyes szegmenseknek más-más tartalmat kínáljanak.
A közönségből valaki megjegyzi, hogy ha ez azt jelenti, hogy külön-külön tartalmat kell gyártanunk a különböző igényekre, akkor az rengeteg munka. Az bizony.

Épp Kádár Timinél a szó!
Ebéd következik, amit az előadók egy VIP teremben fogyaszthatnak el, de ettől nem lesz finomabb.
Rövid networkölés után inkább körülnézek: a konferencia az ExCeL London kiállítási központban zajlik még rengeteg más rendezvénnyel párhuzamosan – van pl. drónkiállítás, stratégiai tervezés is. Még sincs tömeg, remekül elszeparálják az egyes eseményeket. Az épület a Temze partján van, régebben kereskedelmi raktár volt.

ExCeL kiállítási központ az egykori Royal Victoria Docks épületében.
Influencer marketing a szépségiparban
A Running in Heels bloggere következik, aki az influencer (véleményvezér) marketingről beszél.
Kitesz egy hosszú idézetet a slide-ra és felolvassa (!). Majd itt is elhangzik a szinte minden előadásban kötelező „mindenki mindent mobilon csinál, különösen a fiatalok, és csak képeket nézegetünk” mantra.
A véleményvezéreket már a termék bevezetése előtt bevonhatjuk, így kulisszatitkokat oszthatnak meg a közönségükkel, és a véleményüket a termékbevezetésnél is felhasználhatjuk.
Példákat hoz, amelyek már nem feltétlenül kapcsolódnak a véleményvezérekhez: a kozmetikai meglepetésdobozokat forgalmazó Birchbox vásárlói kiposztolják, ahogy kibontják a dobozt, vagy hetente sorsolnak egy kozmetikai csomagot azok között, akik betagelik a barátaikat.
A kedvencem viszont az volt, amikor egy szépségcikkeket forgalmazó webáruházban a felhasználók jelezhették, hogy melyiket kitől kérik ajándékba (és megadhatták az illető e-mail-címét is). Utána a cég folyamatosan emlékeztető e-maileket küldött szerencsétlen pasiknak (mert ők voltak a többségben), hogy mivel lepjék meg a párjukat. Volt, aki kinyomtatta a levelet, és így ment be vele az áruházba.
Tudjuk, hol jársz és mit csinálsz ebben a pillanatban
„2020-ra a 6 év feletti lakosság 90%-ának lesz mobilja” – kezdi a következő előadást egy szabadúszó szakértő.
Majd megmutatja, hogy a telefonján lévő alkalmazások közül három felhasználta a tartózkodási helyét az elmúlt 24 órában. Ezzel lehetséges például aktív üzentet küldeni a felhasználónak: „Paul, 200 méterre vagy egy Sturbuckstól, gyere be egy félárú kávéra.”
Ezt egyre többen használják is, pl. London egyik legismertebb bevásárlóutcáján, a Regent Streeten még applikációt is létrehoztak a geolokált üzeneteknek. Ennek az az eredménye, hogy ott sétálva minden boltból érkeznek az üzenetek, hogy épp mi mennyivel olcsóbb.
Az előadó azonban azzal érvel, hogy ennél kreatívabb üzeneteket kellene kitalálni (ezért sem pusztán IT-s tevékenység az adatvezérelt marketing). Példaként a KLM Meat & Seat programját hozza fel, ahol az utasok a többi utas LinkedIn-profiljait vizslathatják meg, és megszervezhetik, hogy ki mellé akarnak ülni. Így az unalmas üzleti repülés hasznos networkingbe csaphat át.
Neil Patelnek még az évi 180 000 dollárnyi repülős utazás is megtérül (olvasd el itt). A repülőút networkinges aranybánya.
A közönségből valaki felveti, hogy „bezzeg az amerikaiak” (mindenkinek van „bezzeg”-je) milyen jól csinálják, mire az előadó azzal védi meg a briteket, hogy sokkal találékonyabbak és jobban bánnak a szavakkal.
Viselkedésmarketing a Yahoo-nál
Az élet iróniája, hogy ezután következik a konferencia egyetlen amerikai előadója, aki szépen le is csapja ezt a labdát.
Ő egyébként a Yahoo viselkedésmarketingért felelős igazgatója, és elmeséli, hogy a Yahoo tudja, hogy San Fransiscóból jegyet foglalt Londonba, hiszen oda érkezett a visszaigazoló e-mail. Tudja, hogy milyen jellegű szállodákat választ, és milyen éttermekbe jár, ezért máris elkezdi küldeni erre a hirdetéseket.
Azt javasolja, hogy ne célcsoportokban gondolkodjunk, ne mi döntsük el előre, hogy ki veszi meg a termékeinket, hanem nézzük meg, hogy valójában ki veszi meg, és ismerjük meg őt. Példaként hozza azt a városi legendát, amikor egy hipermarket azt látta, hogy a pelenkát és a sört együtt veszik állítólag ezért, mert az apukát küldték le pelenkát venni, és ők sörrel jutalmazták magukat.
Összességében az a tanácsa, hogy holisztikusan gondolkodjunk, és állítsuk a középpontba a közönségünket. Végül ő is isteníti a retargetinget.
A közönség nagyon aktív, minden előadás után 5-6 érdekes kérdés hangzik el. Többeket érdekel, hogy lehet az elhangzottakat a B2B marketing világában alkalmazni, és ilyenkor az is kiderül, hogy az olyan frappáns szólamok, mint az „előbb érintjük meg reggel a mobilunk, mint a párunk”, nos, nem sokat segítenek egy ügyvédi irodának vagy könyvelőszoftvert értékesítő cégnek. Ezért is jelentkeztem be márciusra egy nagy B2B marketingkonferenciára, ahol csak erről lesz szó.
Kávészünet következik még angol viszonylatban is borzalmas kávéval, nézzünk inkább körül a kiállítóknál.
Mindenkinél csodaszép roll-up és sajtófal – nincs kétségem afelől, hogy a CEO-nak nagyon tetszenek.
Az én (mint szakember és mint potenciális ügyfél) figyelmemet azonban nem igazán keltik fel: többségében teleírták őket apró betűkkel, vagy sejtelmesen egy számomra semmitmondó logó van csak rajtuk.
Végül a terem másik végéből is kiszúrok egy egyszerű kék alapon fehér szöveget: „Küldj olyan e-mailt, amit az ügyfeleid nem hagynak ki.” Erről van szó, oda is sietek, kiderül, hogy ők a CampaignMonitor, egy e-mail-küldő szoftver, ami jobb, mint a Mailchimp.
Kapok tőlük egy Moleskine-t, egy másik standnál meg két kisoroszlánt a gyerekeimnek. Szuvenírok pipa, mehetek vissza a terembe.

Az egyetlen roll-up, ami felkeltette a figyelmem. Pedig nem is színes.

Ilyen szuvenírokkal tértem haza.
Lojalitásteszt egy hipermarketben
A Nectar vezérigazgatója az első nap utolsó előadásában egy érdekes tesztről számol be.
A Nectar a legnagyobb brit hűségprogram, amely nagy cégek korábbi programjait egyesítette. Jelenleg 19 millióan használják.
Ha valahol, itt bizonyára nincs hiány ügyféladatokból, amit nemcsak online, hanem a bolti viselkedés alapján is gyűjtenek.
Az ő világukban nyilván óriási szerepe van az árakcióknak és a pontokért járó ajándékoknak. Ezt tesztelték le 8 héten keresztül a nagy hipermarketlánc, a Sainsbury 200 önkéntes vásárlóján, akiknek le kellett tölteni egy speciális applikációt. Az előadó bemutatta, hogy milyen utat jártak be az emberek az üzletben, miközben információt, recepteket küldtek nekik a termékekkel kapcsolatban. Amikor a vevők már közel jártak a pénztárhoz, felajánlottak nekik 200 pontot, ha vesznek egy újságot – ami a bejáratnál volt.
Sokféle ajánlatot és ajánlatsűrűséget teszteltek, és kiderült, hogy 5 üzenet az ideális. Akik ugyanis 4–6 üzenetet kaptak a boltban, 33%-kal több időt töltöttek ott, mint a kontrollcsoport. De egyébként az összes tesztalany több ideig maradt és több pénzt költött a program alatt, és a végén pozitívnak értékelték azt.
7 P az Economistnál
A második napot az Economist egy másik igazgatója kezdi a 7 P-ről (ez volt egyébként a rendezvény legjobb előadása).
A termékkel (product) kezdi: ők – a Forbessal ellentétben – nem engednek hirdetői tartalmat a szerkesztőségi anyag közé, hanem co-branded tartalmat állítanak elő. Erre példa a GE-vel közös projektjük, ahol az Economist újságírói a technikai vívmányokról írnak, de ott a GE mint szponzor. A Rolex szponzorálja a Timekeeper alkalmazást, amely a kedvenc cikkek elmentésére szolgál.
Eleinte azért vesztettek előfizetőket, mert túl soknak találták a tartalmat, ezért elkezdték felvenni az anyagokat, hogy akár az autóban vagy utazás közben is meghallgathassák az olvasóik (akik immár hallgatóik is).
(A Marketingszoveg.com lemorzsolódó előfizetőinél is túlnyomó többségben a túl sok anyag a fő motivátor. Ki gondolta volna? Van a csőben pár fejlesztés, ami könnyíti a fogyasztást, illetve most már heti 5 cikk helyett 4 van, a felszabaduló időt pedig a belső csoportban „költjük el”. Mi is folyamatosan tanulunk. Köszönöm, hogy olvasol minket – Balázs)
Az árazáshoz (price) elmondja, hogy a piacon először ők vezették be az ún. csaliárazást: külön ára van az online és a print előfizetésnek, de csupán az online áráért megkapják mindkettőt, csak kérni kell. Így még több emberhez eljutnak online is, de regisztrálniuk kell.
Ami a kommunikációt (promotion) illeti, kiemeli az online mellett az offline jelentőségét (hurrá!). Volt, amikor ingyenes fagyit kínáltak, aminek a tetejére ehető rovarokat lehetett kérni. Miközben a felhasználó evett, megnézhette az Economist egy filmjét vagy elolvashatta a cikket az ehető rovarokról. Ilyenkor mindig adtak egy promóciós kódot az érdeklődőknek, amivel előfizethettek, így valamennyire mérhetővé vált a kreatív.
Ami a platformot illeti, 2 éve teljesen új ökoszisztémában gondolkodnak, nemcsak printben és online-ban – ennek része a már többször emlegetett Snapchat is. A printet nemcsak jövedelmezőnek látják, hanem növekednek is. Most alakítanak ki content personákat, akiknek személyre szabott weboldalt mutathatnak.
Végül az emberek (people): náluk nincs olyan, hogy a marketingcsapat kitalálja, hogy mi legyen, és átküldi az IT-nak megvalósításra, hanem együtt ül és él a digitális csapat. Fontos az innováció, ne a régit akarjuk átmasszírozni, hanem a céljaink szerint építsünk fel egy új rendszert.
Az előadás közben a mellettem ülő pasi idegesen fészkelődik. Kiderül, hogy ő a következő előadó, a Google találatokért felelős menedzsere (és ott ült mellettem!). Nemcsak az előadása címe ígéretes, hanem a tartalma is: hogyan növeljük jelenlétünket a Google-ben. Megkérdezi a közönséget, hogy szoktak-e a weboldal kódjába nyúlni, hogy ehhez igazítsa az előadását – néhányan felteszik a kezüket.
A Google Knowledge Graph Cardról lesz szó, amire rákerestem, hogy mi is ez magyarul, és első helyen ez a cikk jött ki – a Marketingszoveg.com már áprilisban írt róla. Mivel a hivatkozott cikkben minden nagyon jól érhetően benne van, ezt nem is ismétlem.
Szó esik még az Event Markupról, amihez szintén egy kódot kell a weboldalhoz hozzáadni, és azt mutatja, hogy milyen eseményeid lesznek. Beszél a Rich Cardsról, hogy képekkel jelenjenek meg a hozzád kapcsolódó találatok. Érdemes regisztrálni a Search Consolra, ahonnan sok érdekes riportot kapunk, és ezzel maximalizálhatjuk a továbbkattintási arányt.
Részletekbe menően elmondja, hogy mit hogyan állítsunk be, de én mindenképp szakemberhez fordulnék ezzel.
Megkérdezi, hogy kinek jobb a mobiloldala, mint a desktop verzió. Egyedül az Economist előadója jelentkezik. „De miért?” – fakad ki. Miért csinosítja mindenki a végletekig a desktop verzióját, míg a mobiloldalnál elég, ha „rendben van”. Érdekes kérdés.
Tőle is megkérdezik, hogy a digitális asszisztensek (amikor rákérdezünk valamire hanggal, és arra egy választ kapunk) hogyan befolyásolják a cégek találatait. A válasz az, hogy minél relevánsabb választ kell adni az emberek szükségleteire (tehát a szokásos Google-válasz).
Kerekasztal következik a többcsatornás marketingről
Egyik és legértelmesebb résztvevője az Economist korábban már szerepelt előadója.
Szerinte végig kell néznünk a teljes vásárlói útvonalat, és értelmezni a réseket. A personákat nem csak a vásárlóinkra, hanem partnerekre, belső ügyfelekre is létre kell hozni – nekik 10 perszónájuk van. Megemlíti, hogy az ügyfélmegtartást meg kell előzze az ügyfél bevonása, lenyűgözése, így nem lesz gond a megtartással. A kerekasztal egyik résztvevője elmondja, hogy minden cégnek mindnen csatornát fel kell térképeznie, de nem kell mindet használnia.
A Yahoo és a Tumblr kreatív igazgatója érkezik, elvileg elmondja majd, hogyan lehet értékesítésre is használni a Tumblrt – kíváncsi vagyok. Nem indul el az előadása és ettől ő is lefagy, 10 kínos perc következik. A közönség viszont nem marad lecke nélkül: a prezentáció a közönség megértését kell, hogy segítse, és nem az előadó előadását.
A technikusoknak köszönhetően végül elindul a prezentáció, de bár ne így lett volna. Sikeres Tumblr-felhasználókat látunk, bemutatja, hogy miket posztolnak – ehhez kár konferenciára járni.
Végül elmeséli az Amazonnal közös kampányukat, amikor a Mr Robot c. sorozat promóciójára tumblrösöket fizettek meg, hogy erről posztoljanak – bemutatta, hogy miket. Azt nem tudtuk meg, hogy ha egészen véletlenül a termékem csekély mértékben eltér a Mr Robot sorozattól, akkor hogyan segíthet a Tumblr.
Nekünk is van Tumblrünk. De szerintem sokkal izgalmasabb az Instánk.
Időjárásmarketing
Úgy látszik a briteknél még egy marketingkonferencián is téma az időjárás: a következő előadó a Met online marketingigazgatója. (A Met Office a britek nemzeti időjárásszolgálata.)
Kiderül, hogy az időjáráspiac rendkívül telített, 77%-a a Google kezében van, és sokszor nincs is átkattintás, hiszen anélkül is látjuk a főbb adatokat. Mi lehet ilyenkor a kiút? Természetesen a tartalommarketing.
A 2000 tudós mellett összesen 12 online marketinges dolgozik náluk, egy részük foglalkozik a tartalommal. Az 1854 óta fennálló intézményben óriási tudás gyűlt össze az időjárásról, ezeket dolgozzák fel szezonális, videós, grafikonos és azonnali tartalomhoz. Merítés a témáik közül: hogyan jön létre az eső, hol van hurrikán, vagy egy népszerű helyszín időjárása.
Nagyon sokat idézi őket a BBC és a Yahoo, aminek egyik oka az, hogy megbízható szolgáltató, de az is fontos, hogy a tartalommarketingnek köszönhetően van mit idézni.
Folyamatosan nézik a kulcsszavakat, és aszerint írnak, hogy mire keresnek az emberek – az eredményeket megosztják cégen belül. Tőle is elhangzik az, hogy a cégen belül is vannak buyer personáid, és nekik is el kell adni, amit csinálsz.
Szerkesztőségi csapatuk külön tartalmat gyárt az egyes platformokra: a Facebookon a cikkeket és videókat osztják meg, a Twitteren kérdezni lehet az időjósoktól, akik fél órán belül válaszolnak (kipróbáltam és tényleg!).

Az emberek által továbbosztott tartalmaik 80%-a videós. 1 millió követőjük van egyébként a közösségi médiában. A weboldaluk forgalmának 55%-a mobilról jön, máricustól augusztusig folyamatosan emelkedik, illetve természetesen a kritikus időjárási viszonyok alatt is.
eDM, amely rólam szól
Én egyik kedvenc témámról, a perszonalizálásról beszélek, erről már többször hallhattál tőlem.
Bemutatom, hogy a szülinapomra mennyi eDM-et kaptam, amelyhez az egyik legszemélyesebb adatomat használták fel (azt hiszem, az egyetlen személyes adatunk, amit nem tudunk megváltoztatni az életünk során), mégsem lehettek volna kevésbé személyesek. Mindegyik betett egy x százalékos kupont, de általában még azt is megcsillagozta, és egyéb feltételekhez kötötte.
Fontos, hogy a perszonalizálás nem egyenlő a „Kedves Név!” használatával – vagy ne adja Isten: azzal, hogy a tárgymezőbe berakod a nevét.
Ellenben ha az olvasó problémájáról írunk az ő szavaival, ha beszélt nyelvi fordulatokat használunk, ha van benne érzelem, amivel azonosulni tud, akkor még a személyes adatai nélkül is úgy fogja érezni: „ez rólam szól”.
Ezután azt mutatom meg, hogyan lehet a perszonalizációt a szokásostól eltérően használni, ha hajlandóak vagyunk átgondolni a koncepciót ebből a szempontból is. Beszélhetünk például a Kerekes család otthonáról vagy a Megyeri szülőkről. Írhatjuk, hogy ha ma 12 óráig megrendeli a termékünket, akkor másnap délre már ott is van a futárunk az Eskü utca 11-ben, hogy átadja.
Elmesélem azt a nyugdíjbiztosításos e-mailt, aminek a tárgysorában a születésnapot használtuk: „Legyen boldog szülinapja 2041. október 7-én”. Itt mindenkinek a 65 éves szülinapját használtuk – ki ne nyitna ki egy ilyet! Az e-mailben pedig leírtuk, hogy mekkora összeget vehet majd fel akkor, ha most megköti a biztosítást. Olyan sikeres volt a kampány, hogy félévente elővettük.

Egyik kedvenc témámról, a perszonalizálásról beszélek
A következő két előadásra már nem tudtam maradni, így a közvetítésnek is vége. 2 előadás kivételével nagyon tetszett: sok esettanulmány, konkrét tény hangzott el, az időt végig tartották. A moderátor egy modellszépségű lány volt, aki jól tudta motiválni a meglehetősen aktív közönséget.

Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy nem feltétlenül kell elhagyni Magyarország határait ahhoz, hogy ilyen színvonalú konferencián vehessünk részt.


