Kíváncsi voltam, milyen lehet egy marketingkonferencia Londonban, de nem volt kedvem a kb. félmillió forint értékű belépőt kockáztatni. Ezért jelentkeztem előadónak, amiért cserébe a Digital Marketing Innovation Summit kétnapos rendezvényén ingyenesen vehettem részt – virtuálisan pedig most te is.

Lesz szó arról, hogy ment egy 173 éves magazin Snapchatra, hogy mi lesz a következő sláger a videó után, és vajon lecserélhetik a robotok a marketingeseket (spoiler: dehogy!).

Mit hoz a jövő?

A rendezvényt az Unilever fogkrémekért felelős marketingese kezdi arról, hogy mi vár ránk a jövőben. Bemutatja, ahogy a közösségi médiában a szöveg helyét átvette a kép, majd a videó, szerinte a szöveg el is fog tűnni. (Itt felszisszentem.)

A következő lépés a hang szerepének erősödése, és a digitális asszisztensek elterjedése. A Microsoftnak ott van Cortana, az Amazonnak Alexa, a Google-nek Allo, „akik” a kérdéseinkre mindig átfésülik a piacot, és a legjobbat ajánlják.

Nagyobb szerepük lesz a szenzoroknak: Dániában most is vannak olyan közlekedési lámpák, amik szenzoraikkal érzékelik a forgalmat, és eszerint priorizálnak. Vagy ott van az a biciklis póló, amelybe be van építve a Citymapper térképes alkalmazás, így a biciklistának nem kell semmilyen egyéb eszköz a navigációhoz. A prognózis szerint minden felület érintőképernyőssé válik körülöttünk, és weboldal helyett egy webtérbe lépünk majd.

Kérdésként merült fel, hogy a cégek hogyan tudják majd befolyásolni a virtuális asszisztenseket, az egyik lehetséges megoldás az előfizetési modell.

Tartalom az utazási szektorban

Az Expedia tartalommarketingese következik számomra különösen érdekes előadással, hiszen az Expedia a világ egyik legnagyobb online utazási ügynöksége (az övék pl a Trivago, Venere, Hotels.com, Homeaway.com).

Tímea társadalmi vállalkozása a Szállás másképp, amely a listázott szállások és algoritmikusan megtervezett utazások korában kitűnik személyességével. Timi minden ajánlott szálláshelyet és környéket ismer, no meg a projekt segít hátrányos helyzetű települések lakóinak abban, hogy a lakóhelyükön jövedelemhez jussanak.

Az előadó hamar levezeti, hogy az utazási piacon, ahol ádáz a verseny, és nagyon magas az ügyfélszerzés költsége, nem marad más választás, mint a tartalommarketing. Seth Godint idézi, aki szerint „a tartalommarketing az egyetlen marketing, ami megmaradt.” Szerinte ez annak metszete, amit a cég mondani akar, és amit az ügyfelet érdekli. Végül Kevin Spacey-t idézi: „Nem a hossz vagy az eszköz számít, hanem a sztori.” (Eddig is imádtam Kevin Spacey-t.)

Abban hisz, hogy a felhasználókat a vásárlási út minden szakaszában nyomon kell követni a tervezéstől a foglalásig, és a fizetésig, és ahol csak lehet, hasznos és inspiráló tartalommal ellátni.

Az emberek 70%-ának nincs ötlete, hogy hova menjen nyaralni, így a megfelelő inspirációs tartalommal már az álmodozási szakaszban is befolyásolni tudják a majdani döntést.

A méret számít: minél nagyobbak a képek, annál nagyobb a konverzió. A tervezési szakaszban jó összehasonlításokkal tudnak segíteni, a landing oldalakon pedig a környék bemutatásával. A foglalási oldalon fontos, hogy ne csak az ár legyen ott, hanem a hotel képe, lássa, hogy milyen szépet kap a pénzéért. Ez a legjobb lehetőség ahhoz, hogy a hűségprogramodhoz csatlakozzon a látogatód.

Mindez hasonlatos a szándék alapú szegmentálás klaszterjeihez.

Példaként hozza a Marriott médiabirodalmát: ők a Disney Studios egyik vezető tartalomtervezőjét alkalmazzák és komplett nagyfilmeket gyártanak, amik persze sokszor saját szállodáikban játszódnak.

Elhangzik még a felhasználó által előállított tartalom (pl. bloggerek bemutatják, milyen a repülő első osztályán utazni), és a retargeting fontossága.

Természetesen kérdésként elhangzik, hogyan mérhető a tartalommarketing megtérülése. Az előadó szerint ez nem a közvetlen bevételszerzésről szól, de el kell adnod házon belül a programot, ezért meg kell határozni a saját KPI-okat. Hányan említik a céget a közösségi médiában, hányan keresnek rá direktben stb.

Hogy mit érdemes mérni, az pedig cégenként eltér.

Snapchaten az Economist

A The Economist (a legjelentősebb angol gazdasági hetilap) marketingvezetője bemutatja a legelső számot, amely még 1843-ban jelent meg, és csak szöveg volt benne. 173 évvel később, idén október elejétől Snapchaten is elérhetők, a kettő közötti utat mutatja be előadásában.

Kutatásaik szerint bár az emberek a közösségi médiából értesülnek a hírekről, de még a fiatalok 78%-a is megnézi utána a hagyományos médiát, mert megbízhatóbbnak tartja azt.

Az Economist nem friss híreket tesz közzé, hanem kiválasztja a legtöbbeket foglalkoztató témákat, és annak jár utána alaposan. 2010-ben jelentek meg iPaden, de ezt még csak adaptációnak, és nem innovációnak tekinti.

Azóta a különböző csatornákra különböző tartalomformákat fejlesztettek: mobilra az Economist Espressót, amely naponta 5 rövid sztorit mutat be. Erre külön elő kell fizetni, amit a meglévő felhasználóik 90%-a meg is tett.

Videós tartalmuk is van: korábban egyik szerkesztőjük járt körbe egy témát, ma már filmstábot és producereket alkalmaztak, akiknek átadnak egy sztorit megfilmesítésre.

Economist Espresso: az Economist mélysége minden nap a mobilodon (via Storybench.org)

Öt hónapja tárgyalnak a Snapchattel, felvettek erre egy embert, és azt próbálták megismerni, hogy ott hogyan viselkednek a felhasználók.

Végül az előadás előtt 2 héttel debütáltak: a jövő foglalkozásairól szóló kis videókat tettek ki. Bár eredményeket ilyen rövid idő után nem tudnak, az első hétvégén többen nézték a Snapchatüket, mint az online magazint.

„Ha hiszel a márkádban, akkor nem a csatorna számít” – zárja előadását.

Mobilhirdetések a Forbesnál