2017 nagy durranása volt, hogy folytatódott a kultikus tévésorozat, a Twin Peaks.

Ám nem csak tévétörténeti szempontból volt figyelemreméltó az új, 3. évad.

A Twin Peaks már a 90-es években sem csak filmként szólt nagyot. Jórészt neki köszönhetjük, hogy ma megoszthatjuk véleményünket az interneten.

Érthető, ha kíváncsiak voltunk rá, hogy ezúttal mit tett hozzá életünkhöz. A Twin Peaks anno korát megelőzve kirobbantotta a közösségi média elődjét, ma pedig (korát talán ismét megelőzve) maga a sorozat egy marketingcélt szolgál.

De ne szaladjunk előre:

 „Nem minden tartalom öregszik szépen” – írta Benyó Dani egy korábbi cikkünkben, amiben azt tanácsolta, hogy azért még ne válj meg régi tartalmaidtól.

Nos, az eredeti Twin Peaks már csak azért is megérdemelte a folytatást, mert kifejezetten jól állt neki a kor, még a mai sorozatokhoz szokott nézők szemével nézve is.

Kollektív intelligencia

A David Lynch által rendezett Twin Peaks első évadát 1990. április 8-án mutatta be az amerikai ABC tévétársaság.

A korabeli szappanoperáktól eltérően egészen más volt a sztorija, szokatlanok voltak a misztikus fordulatai, meglepő figurák szerepeltek bennne. Emiatt mondják: megváltoztatta mindazt, amit addig a tévézésről gondoltak az emberek.

Egyes médiakutatók szerint emellett létrehozta azt a médiakörnyezetet is, ami lehetővé teszi, hogy beszélgessünk az interneten.

Most biztosan azt gondolod, hogy ez azért túlzás.

Döntsd el magad.

A Twin Peaks annyira foglalkoztatta ugyanis a nézőket, hogy mindenképp meg akarták azt beszélni.

Ma pár kattintással csatlakozhatsz egy zárt Facebook-csoporthoz, vagy a rajongói oldal(ak)hoz. De hozzászólhatsz a nézői blogokhoz vagy a Google-ben pillanatok alatt megtalálható újságírói kritikákhoz is. Vagy ha mázlid van, írhatsz róla egy cikket egy népszerű szakmai blogba.

Na de mit tehettél volna 1990-ben?

Nem sokat:

• Nem volt Facebook. A 12 éves Mark Zuckerbergnek talán meg sem engedték a szülei, hogy nézze a sorozatot.
• Nem volt Google. Az első keresőprogramok ekkortájt kezdtek csak megjelenni.
• Nem volt világháló, ahogy ma ismered. A világ első weboldalát 1991-ben mutatták be.
• Nem voltak a maiakhoz hasonló tévésorozatok sem.

Ahogyan a Showtime egyik kizárólag feliratokból álló, lefordíthatatlan filmelőzetese összefoglalja:

Before man were mad / Before Thrones played games / Before bad was broken / Before the dead walked / Before they got lost / There was wonderful and strange / Twin Peaks

Mi volt olyan meglepő Twin Peaksben?

A Twin Peaks első 2 évada (1990–1991) egy békésnek tűnő kisvárosban zajló gyilkossági nyomozás története. Legalábbis a felszínen.

A fő rejtély, hogy ki ölte meg Laura Palmert, a középiskolás lányt. A kérdésre a városba érkező Dale Cooper FBI-ügynök próbál választ találni. Kiderül ugyan (SPOILER!), hogy a gyilkosságot az apa követte el, de „csak” azért, mert megszállta Bob, a gonosz, aki további áldozatokra vadászva elmenekül. A sorozat végül egyre inkább a jó és rossz megértéséről, a gonosz legyőzéséről szólt.

A természetfölötti fordulatok annyira meglepőek voltak az akkori tévésorozatokhoz képest (mint a Dallas, a McGyver, a Miami Vice, a Magnum vagy a Columbo), hogy a fél világ felbolydult.

A második évad végén Dale Cooper eljut a rossz világát jelképező Fekete-barlangba, de onnan végül a gonosz által megszállt hasonmása tér vissza a világba. A meggyilkolt Laura Palmer, akivel találkozik a Fekete-barlangban, a fülébe súgja, hogy 25 év múlva újra látják egymást.

Innen indult a 3. évad története – méghozzá valóban 25 év múlva. (Magára a sugárzásra 27 évvel később került sor a Showtime tévécsatornán, 2017. május 21-én.)

A Twin Peaks népszerűségéhez hozzájárult az a valószerűtlen, időtlen világ is, ami a cseresznyéspitékből, a feketekávékból, az ötvenes évek Amerikáját idéző ruhákból, zenékből állt össze.

Mi történt 1990-ben?

 A túlfűtött rajongók megtalálták a Usenetet és beszélgetni kezdtek.

A Usenet számítógépes hálózat már 1980-tól létezett és levelezésre szolgált, alapját az úgynevezett hírcsoportok (newsgroupok) képezték. A Twin Peaksről szóló alt.tv.twin-peaks nevű csoport hamarosan a legnépszerűbbnek számított.

Az IndieWire magazinban megszólaló Edward Jenkins médiakutató szerint ezekben a csoportokban már az a „kollektív intelligencia” és sokféle viselkedésminta jelent meg, ami a mai közösségi médiát jellemzi.

A cikkben Mark Frost forgatókönyvírót is megszólaltatták, aki elárulta, hogy bár tudtak erről és ő maga bele is olvasott a beszélgetésekbe (kinyomtatva adták oda neki), nem tulajdonított neki nagy jelentőséget.

Mindez azért is érdekes, mert ahogyan az IndieWire is megjegyzi, a mai sorozatok fejlesztői külön embereket alkalmaznak arra, hogy a közösségi médiában kutakodjanak a felhasználói vélemények után.

Pont úgy, ahogyan mondjuk egy weboldal készítésénél is érdemes körülnézni ott, ahol a célcsoportod előfordul, hogy feltérképezd stílusát, érdeklődési körét. Minél szűkebb piacról van szó, annál inkább.

A Usenet szép lassan, 2011-re teljesen eltűnt. A sorozathoz köthető diskurzus azonban fennmaradt, a twinpeaks.org rajongói oldal archívumában most is elérhető.

A Twin Peaks viszont folytatódott.

Ez nem tévé, ez valami más

Pontosan tudjuk, mennyi ideig tartott elkészíteni, mert David Lynch rendező nemrég egy belgrádi filmfesztivál közönségének egy Skype-beszélgetésben elárulta, „négy és fél évig tartott, míg megírtam és filmeztem”.

A 3. évadot a Showtime elnökét idézve a legjobban úgy lehetne összefoglalni, hogy ez „Cooper ügynök Odüsszeiája a Fekete-barlangból vissza Twin Peaksbe”. Már nyoma sincs a feketekávés-pités romantikának, sőt, Twin Peaksből is keveset látunk. Sokkal sötétebb, kegyetlenebb, erőszakosabb világban járunk, egyáltalán nem könnyű szórakozás, sőt, néha kifejezetten megterhelő nézni.

Lynch rajongóinak viszont igazi tobzódás az apró utalásokban, képekben, az életmű korábbi darabjainak mozaikjaiban. Annak ellenére, hogy egyértelmű megfejtés (szerencsére) nincs. Fontos tudni, hogy valamennyi részt maga Lynch rendezte, ellentétben az első 2 évaddal.

Nevezték 18 részes mozifilmnek, az életmű összegzésének és ünnepelték azért is, mert az egyik rész kísérleti filmként inkább értelmezhető, mint sorozatepizódként. A Hollywood Reporter kritikusa egyszerűen azt mondta: „ez nem tévé, ez valami más”.

It’s Showtime. Anytime. Anywhere

Hogy mi, ha nem tévé?

Okosan felhasznált és folytatott régi tartalom egy konkrét marketingcél érdekében. Vagy ha úgy tetszik: leadmágnes.

Ez persze nem titok, csak nem „reklámozták” annyira. A csatorna vezetői a premier körüli nyilatkozataikban már elmondták, hogy streaming szolgáltatásuk előfizetőinek számát szeretnék növelni a Twin Peaksszel.

A Showtime addigi sorozatai között is volt olyan, ami színvonal terén jócskán kiugrott az átlagmezőnyből, pl. a Californication, a Homeland vagy a Dexter, de joggal remélték, hogy a Twin Peaks egyenesen a tévétörténelembe (is) repíti őket.

Ezért mindent elviseltek David Lynchtől, aki 1 év 4 hónap után 2015-ben ideiglenesen faképnél is hagyta őket, mert úgy érezte, a pénz nem elég arra, hogy úgy alakítsa a scriptet, ahogy neki tetszik. A rendező Twitteren közölt bejelentésére, miszerint pénz híján továbblép, egy rajongó rögtön azt írta: „egy Kickstarter-kampány csodákat tehet a mai időkben”. Erre persze nem volt szükség, mert végül megkapta a pénzt.

Eredmények

A Showtime név több csatornát és platformot takar, ezek közül csak egy a streamingszolgáltatás, a nézőszám megállapítása már csak ezért sem könnyű.

• A viszonyítás kedvéért: az első évad első részét 1990-ben az ABC tévécsatornán 34 millióan nézték.
• A 2017-es (dupla részes) premier után a Showtime annyit közölt, hogy rekordot döntött a streamingszolgáltatásra feliratkozók száma.
• Bár menet közben kiderült, hogy a vasárnapi esti új részeket élőben mindössze 300 000-en nézték, a finálé után hangsúlyozták, hogy sikeresnek ítélik a sorozatot.

Azt sem nehéz kitalálni, miért: értékes előfizetőket szereztek, nagy kérdés persze, hogyan tartják meg őket. Ráadásul a közösségi médiában keltett visszahangra sem panaszkodhattak.

És itt a nagy különbség a korábbiakhoz képest: a téma ezúttal csak látszólag a Twin Peaks, valójában a Showtime.

Hát ennyit változott a média (és főleg a marketing) 25 év alatt.

Egy olyan filmsorozat lett a személyre szabott tévézés „reklámja”, amelynek készítésénél valaha bevallottan fittyet hánytak a nézői elvárásokra.

És mindeközben ez az a sorozat is, ami szinte kirobbantotta a nézőkből a netes véleménynyilvánítást, megalapozva ezzel a felhasználói tartalom kultúráját.