Még mindig azt hiszed, hogy a modern SEO a kulcsszavakról és százvalahány rangsorolási faktorról szól?

Ismerd meg a Knowledge Graph-ot, valamint azt, hogy hogyan tudod úgy optimalizálni az oldaladat, hogy az új találati oldalon a te céged szerepeljen (és ne a konkurensedé).

12 perc 48 másodperces videóban elmondok mindent, amit a Graph-ról cégvezetőként és marketingesként tudnod érdemes.

Az előadást először a meetupunk résztvevői hallgathatták meg. Mi így képzeljük el a könnyed, „csak gyorsan bemutatunk egy témát” előadásokat (a tréningjeink ennél jóval mélyebbek). Folyamatosan jöhetsz új és új meetupjainkra, a következő 2016 májusában lesz. Kövesd a Marketingszoveg.comot Facebookon, hogy biztosan értesülj az előadások időpontjairól.

A videó megnézése után fusd át az előadás szöveges verzióját is (beleraktam az említett linkeket).

Az előadás teljes átirata

Az internet ősidejében keresni külön skill volt. Tudnod kellett egy csomó paramétert (idézőjelbe rakjuk a kulcsszót stb.), a kulcsszavakra nagyon érzékeny volt (elírások miatt már nem találta meg), mai szemmel nézve már tényleg kényelmetlen a használata. De egyébként forradalmi cucc volt.

Ma beírod a kifejezésedet, és egy gazdag találati oldalt kapsz. Jelen esetben Emily Ratajkowskiról egy összefoglaló: mikor született, milyen magas, kik a szülei, milyen filmekben szerepelt stb. – ez a Google Knowledge Graphjának köszönhető.

De a Knowledge Graph az éttermi (vagy fizikai bolt) kereséseidet már térképen adja ki (ún. „local 3-pack”). Ha Tarantino filmjeire keresel, akkor mintha egy releváns oldalt ad, hanem már a találati oldalon ott van egy filmválaszték. A Knowledge Graphnak köszönheted azt is, hogy a Google-lel árfolyamokat tudsz megnézni, számolni tudsz, megkérdezheted a Nap felszíni hőmérsékletét.

És (szinte) minden marketinges kérdésedre megtalálod a választ a Marketingszoveg.com előfizetős anyagaiban. Teljes gőzzel dübörög a magyar marketingtudás, minden hétköznap egy cikket élvezhetsz, minden hétköznap kapsz valamit, amitől a marketingkommunikációd jobb, egyszerűbb és hatékonyabb lesz.

A kérdés nem az, hogy megéri-e csatlakoznod.

A valódi kérdés az, hogy mikor leszel előfizetőnk.

Kattints ide és fizess elő most, mert egy alacsony havidíjért folyamatosan kapod a tudásunkat (és azt is megvalósítható formában). Ez lényegében nonstop konzultáció: mintha minden hétköznap reggel ott ülnénk az irodádban és elmondanánk, hogy aznap hogyan győzheted le a konkurensedet jobb kommunikációval.

A Google célja az, hogy a kérdésedre a választ már a találati oldalon megkapd. Logikus, hogy ha a találati oldalon maradsz (és nem kattintasz rá egy-egy oldalra sem), akkor tovább látod a hirdetéseiket, nagyobb eséllyel kattintasz rá valamelyikre és ezzel növelték a bevételeiket – ez az egyik ok. A másik ok viszont az, hogy döbbenetesen jó felhasználói élményt kapsz, ezért továbbra is a Google-t fogod használni (ergo továbbra is az ő hirdetéseiket látod).

Régen a Google is kulcsszavak alapján keresett: ha tartalmazta az adott oldal azt a kulcsszót, hogy „Emily Ratajkowski”, akkor az oldal releváns volt a keresésre, tehát kiadta. A relevanciát befolyásolta, hogy hányan linkeltek az oldalra és azt is milyen linkszöveggel, ebből lett a PageRank. A Google egyik újítása volt egyébként, hogy nem attól lesz relevánsabb az oldal, hogy a kulcsszó többször szerepel rajta, hanem például attól, ha több linket kapott.

Ez a fajta keresés elsősorban találatokat ad: oldalakat, képeket, videókat.

Jött az újítás, az „entitásalapú” keresési modell. Az entity-t az egyszerűség kedvéért „dolognak” fogjuk nevezni (entity lehet egy személy, egy fogalom, egy esemény, egy hely stb.).

Itt a Google már megérti, hogy ki az az Emily Ratajkowski, és megérti a keresési szándékodat is.

Úgy értheti meg a „dolgot”, hogy óriási adatbázisuk van és a dolgokat összekötik, felcímkézik és rendszerezik. A keresési szándékodat pedig a keresési kifejezésből és a keresési történetedből következteti ki. Nyilván ez bonyolultabb, de itt most nekünk elég ez a mélység.

Ez a keresési modell már válaszokat ad: ahogy korábban láttad, például egy összefoglalót a személyről, helyeket a találati oldalon vagy épp árfolyamot.

Olvass bővebben a SEO jövőjéről.

A Wikipediáról szedtem a ma már valószínűleg elavult adatokat: a Google 570 millió dolgot ismer.

1. Emily Ratajkowski egy dolog.
2. Az Apple még egy dolog.
3. A sarki fűszeres egy harmadik dolog.
4. Tarantino Ponyvaregénye egy negyedik dolog.

Na ilyenekből van 570 millió.

Ezekről tud 18 milliárdnyi adatot. Pl. tudja az Apple-ről azt, hogy ki a vezérigazgató vagy hová van bejegyezve a cég vagy mekkora az árbevételük.

Jelenleg ott tartunk, hogy a Google keresőmotorból átalakult egy olyan óriási könyvtárosnénivé, akitől bármit megkérdezhetsz és válaszokat ad neked (nem pedig egy könyvet, amiben a válasz megvan). Knowledge engine!

Azt gondolnád, hogy „majd a keresőoptimalizálási szaki elszórakozik ezzel”, de nem rád tartozik igazán, hiszen kkv-cégvezető vagy, a Google változik, és hogyan lesz neked ebből pénzed.

Azért kell odafigyelned erre, mert...

• A Google ezt tartja a keresés jövőjének. Ez a fő csapásirány, errefelé jönnek majd az újítások.
• A céged jól kitöltött adatokkal (erről beszélünk mindjárt) dominálhatja az iparágad keresési kifejezéseit. Már nem rangsorolásról beszélünk, hanem arról, hogy a Knowledge Graph-ba a te éttermed kerül-e vagy a szomszédé.
• Ugyanezt megteheti a konkurensed is. De inkább te tedd meg.
• A Knowledge Graphot úgy rakták ki a találati oldalra, hogy minél többen lássák. Nohát. Szemkamerás vizsgálatokkal is bizonyították, hogy mindenki észreveszi.
• Ellophatja a forgalmad. Ha már a találati oldalon ott a válasz, akkor talán nem jutnak el az oldaladra. Pedig milyen sok pénzt költöttél már SEO-kára

Na de van egy hatodik pont is.

A Hubspot felmérése a dizájnról szól: a megkérdezettek 76%-a a gyors navigálást és egyértelműséget minden másnál fontosabbnak tartja (vagyis azt, hogy azonnal megtalálja azt, amit keres).

Ugyanezt akarjuk a Google-től is. (Ezért olyan fontos trend a mikromomentumoké.)

Ezt csak úgy ideraktam, hogy amikor legközelebb véres vitákat folytatsz a grafikussal a vörös egyik színárnyalatán, akkor emlékezhess arra, hogy talán nem az a legfontosabb.

Hanem mi a legfontosabb?

Oké, van egy Knowledge Graph-unk, de mit lehet ezzel kezdeni? Mit lehet befolyásolni és mit nem?

Nézzünk egy átlagos összefoglalót. (A kép kattintható.)

A logót a Schema markuppal tudod jelölni. A céged típusát Wikipediával ésvagy Wikidatával tudod jelezni a Google felé. A céged összefoglalóját szintén Wikivel, illetve pl. a Google+ profiloddal és Schema markuppal.

A közösségi oldalaidat is külön markuppal adhatod meg, a Google+ posztokat értelemszerűen Google+-on tudod posztolni.

Egyedül a kapcsolódó „mások ezt szokták keresni” részt nem te adod meg.

Akárhogyan is nézzük, ez durván 75%-nyi olyan rész, amibe beleszólásod van.

Hagyjuk most már az elméleteket, mert sokkal izgibb, hogy hogyan lehet megcsinálni a micsodát.

Az új keresőoptimalizálási barátod: Schema markup

A Schema markup egy olyan közösség által kifejlesztett jelölőrendszer, amivel az adatokat strukturáltan tudod jelezni. Pl. megadod, hogy ez itt a cím, ez itt egy kép, ez itt egy link, ez itt a nap, ez itt a ház. Ennek az a célja, hogy így a Google-nek még jobban meg tudod mondani, hogy az adataid és tartalmaid mit jelentenek és mivel kapcsolódnak össze.

A Google segít, van egy oldaluk, amit linkeltem.

Először megadod az aloldalad típusát és az URL-jét, majd kattagomb.

A bal oldali képet látod: szépen beírogathatod kézzel a tageket (feldobja listából, csak ki kell választanod). Még egyszerűbb, ha a betöltött oldaladon kijelölöd mondjuk a szerzőt, és rákattintasz, hogy ez itt Author.

Az alábbi képen látod kitöltve az egyik cikkünket. (A kép kattintható.)

Generálsz magadnak egy forráskódot, amit – ha minden jó – betöltesz az oldaladra és máris markupoltad az oldaladat.

De ennél okosabb, ha előbb ellenőrzöd, hogy jól jelölted-e be és jót jelöltél-e be. (A kép kattintható.)

Van egy külön aloldaluk, oda bemásolod a forráskódot és részletesen kijelzi neked a hibákat. Nekem a 2 perc alatt belevandálkodott Schema markupjaim tele vannak hibával, hiszen prezentációs célzattal töltögettem ki tök random adatokkal – viccen kívül még a Google eszközével sem annyira egyszerű a dolog, de egy jó SEO-szakember ezt csípőből megoldja neked.

Kapcsolódó linkek:

Hivatalos oldal: http://schema.org/

Google Markup Helper: https://www.google.com/webmasters/markup-helper/u/0/

Google Structured Data Testing Tool: http://www.google.com/webmasters/tools/richsnippets

Aszpirin (Wordpress-plugin): https://wordpress.org/plugins/all-in-one-schemaorg-rich-snippets/

Második dolog, amit a Google figyel és beköt a Knowledge Graph-jába: a Wikipedia

Azt tudnod kell a Wikipediáról, hogy ez egy enciklopédia. A „szabadon szerkeszthető” először csábítónak tűnhet, hogy „szuper, akkor felrakom a cégem”, de ha a céged az Encyclopedia Britannicába nem kerülhetne be, akkor ide sem.

Sanyi bácsi fagyizója nem érdemel meg egy külön Wikipedia-szócikket, ahogyan Sanyi bácsi sem. Ezt nem ellenségeskedésből mondom, hanem van mögöttem 8-10 év Wikiszerkesztői tapasztalat.

Leegyszerűsítve: Wikire való a híres ember, az iparágat megváltoztató technológia és az iparágadban hiánypótló, semleges és enciklopédikus tartalmak. Ha a céged részvénytársaság, akkor kb. elég nagy vagy ahhoz, hogy a cégednek is legyen saját szócikke, pl. egy Apple, egy Microsoft, egy Coca-Cola felkerül.

A szerkesztéshez kell egy szerkesztői profil. Szerencsés, ha ezt nem ma este hozod létre, hanem már megvan egy ideje és van „története” – tehát nem a cégedhez kapcsolódó módosítás lesz az első módosításod.

Ezután kutasd fel a témádat, keress hiányzó szócikkeket, elavult és már nem élő forráslinkeket. Keress tartalomlehetőségeket vagy tartalmi rést, amit egy szócikkel vagy egy szócikk kiegészítésével betömhetsz.

Szerkesztésnél nem ám csak beleírod a szöveget: speciális jelölőnyelvvel adod meg a címet, forráslinket, képet, belső linket. További nehézség, hogy a szintaktika nem univerzális, hanem nyelvről nyelvre változik (pl. máshogy kell angol szócikket szerkeszteni, mint magyart).

A módosításodat ellenőrizni fogja egy szerkesztő. Itt reménykedsz, hogy tartalmilag megfelelő-e, a nyelvezet elég semleges-e, a forrásaid jók-e és általában kint marad-e az anyagod.

Őszintén mondom, hogy ha még nem csináltál ilyet, akkor bízd inkább profikra, mondjuk ránk. Ha valamit elrontasz vagy reklámnak ítélik, akkor többszöri visszaesésnél simán tiltják a szerkesztői profilodat.

Megnézheted a reklámozási szabályokat itt.

A Wikidata egy mennyország az adatbuziknak

Adott egy „dolog”, pl. „Budapest”, és ehhez kapcsolódóan látod az irányítószámot, a határos településeket meg minden információt. A Google ezt az óriási adatbázist is használja.

Szabadon szerkeszthető a cucc, hiszen Wiki-projekt.

Viszont...

A Wikidata közössége utálja a marketingeseket és SEO-sokat, hiszen van már történelmük: gondolj bele, hogy hány keresőoptimalizálási szakember mehetett már fel a Wikidatára, hogy felcímkézze a saját cégét.

A közösségben sok mindent előre egyeztetni kell a fórumokon, és megérteni az egész rendszert is időigényes.

Ökölszabály kb., hogy ha a céged nem „Wikipedia-érdemes”, akkor Wikidatára sem igazán való.

Hasznos linkek a Wikidatához:

FAQ: https://www.wikidata.org/wiki/Help:FAQ

„Marketer’s guide”: https://www.semrush.com/blog/seo-professionals-how-to-get-started-with-wikidata/

A videomarketing egyre erősebb

Azt már tudod, hogy ha felteszel YouTube-ra egy videót és nem nagyon rontod el az adatok kitöltését (video-SEO!), akkor a videó megjelenhet a találati oldalon.

Viszont ha zenész vagy, akkor a Knowledge Graph is merít a videóidból – nem feltétlenül az számít, hogy te mint Eminem töltsd fel a hivatalos csatornádra, hanem az, hogy jó minőségű, jól címkézett, jól seózott videó legyen akárki csatornáján. Értelemszerűen a nagyobb csatorna előnyt élvez. Az eminem songs keresési kifejezésre pl. ilyen találatot kaptam, mindegyik egy videó.

Feliratkoztál már a Marketingszoveg.com YouTube-csatornájára? Érdemes, mert elsőként nézheted meg az új videóinkat.

Itt jön az a rész, amit azonnal csinálj meg:

Részletesen töltsd ki a G+-profilodat.

A Google+-t szokás lesajnálni, hogy valami félresikerült Googlefacebook, amit senki nem használ. Valójában van közönsége, de a lényeg nem ez, hanem az, hogy a Google és a Knowledge Graph ezt aranybányának tartja, és amit itt megadsz, az befolyásolja egyrészt a rangsorolásod, másrészt ha a Knowledge Graph-ban megjelensz, akkor az ott szereplő adatokat.

A McDonald's brand page-e szánalmas. 2011-ben posztoltak utoljára.

A te Google+ oldalad ne legyen ilyen elhanyagolt.

Az Hugo Boss oldala viszont aktív, a screenshot készítésekor épp 20 perce és 4 órája posztoltak valamit. Kint van minden infó a cégről, kint van az összes social felületük. Ez legyen a minta.

A kitöltésben igazán nem akarok „ide írd be a Facebook-profilodat” szintre lemenni, mert tényleg egyértelmű. Hozz létre egy brand page-t a cégednek (vagy töltsd ki megfelelően), vagy ha fizikai boltod van, akkor írasd fel magad a térképre, ezért nem kell 30 000 Ft-ot fizetni kétes hátterű „marketingcégeknek”.

Elképzelhető, hogy a boltod már fent van, olyankor igazolhatod, hogy az a tiéd, és átveheted a szerkesztést – mintha egy katalógus lenne, mert hisz az is.

„Ha ez az ingyenes cikk ilyen jó, akkor vajon az előfizetős anyagok milyenek lehetnek?”

Olvasd el a Marketingszoveg.com előfizetés részleteit. A most olvasott cikk csak a jéghegy csúcsa.

sameAs

És akkor most szépen megőrültök, mert kódokat is hoztam.

A sameAs egy Scheme markup arra, hogy segíts a Google-nek összekötni a dolgokat. Pl. ha linkeled Emily Ratajkowskit, akkor ezzel az itemprop=”sameAs” jelöléssel megadhatod Ratajkowski Wikipedia-oldalát – innen fogja tudni a Google, hogy a linked és Ratajkowski ugyanaz.

Ha a Knowledge Graph-ot a nevének megfelelően gráfként vagy inkább hálóként képzeled el, akkor ezzel a jelöléssel húzol egy vonalat.

„Fuj, ezt majd később elolvasom”: https://developers.google.com/structured-data/customize/social-profiles

„Meg egy másik forrást is”: http://www.whitespark.ca/blog/post/50-how-to-make-your-local-business-schema-better

Ma minden valamirevaló SEO-szakember és online marketinges azt mondja neked, hogy long tail kulcsszavakra lőj. Egyrészt sokkal több van belőlük, másrészt könnyebb rájuk rangsorolni, harmadrészt a keresésünk kezd átalakulni.

Már nem azt írom be, hogy szövegíró, hanem azt, hogy legjobb budapesti szövegíró vagy szabadúszó szövegíró referenciák.

A long tail szépen belesimul abba a tendenciába, hogy a keresőtől kérdezünk: hogyan kell hatékony reklámszöveget írni, hány fokos a nap, hogyan hámozzak hagymát könnyezés nélkül, hogyan hazudjak hatékony, mi van a mókuseledelben.

Tetszett ez a cikk? Van még videós anyagunk, itt megnézheted, hogy hogyan készíts minőségi tartalmat.