SAJTÓKÖZLEMÉNY – Egy most elkészült gyorselemzés gyászos képet fest a hazai non-profit szféra webes jelenlétéről: óriási a digitális szakadék a civilek között. A legtöbb adófelajánlást kapó szervezetek félmilliós rajongótáborral rendelkeznek a közösségi médiában, mások évtizedes lemaradásban vannak.

Félmilliós online közösség

A civilek internetes jelenlétét vizsgáló felmérés közel száz non-profit szervezet webes jelenlétét elemezte, külön hangsúlyt fektetve az adófelajánlások nyerteseire.

Egyértelműen kiderült, hogy a legtöbb támogatást nyerő szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek internetes jelenlétükre és különösen a Facebookon való kommunikációra. Köztük teljesen általános a tízezer főt meghaladó rajongótábor, de vannak százezer főt meghaladó Facebook-oldalak is. A tíz legtöbb adófelajánlást kapó szervezet online közössége 505 ezer főt számlál. Az első helyezett a 197 ezer tagot számláló Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány.

Böjte Csabáék a legaktívabbak

Szinte mindegyik szervezetnél megfigyelhető, hogy míg a közösségi médián naponta vagy akár óránként adnak közzé új tartalmat, addig a honlapjuk frissítése heti egy-két alkalomra korlátozódik. A Facebookon a legaktívabb az elmúlt időszakban a Dévai Szent Ferenc Alapítvány volt, amely szinte óráról-órára közöl bejegyzéseket.

A weboldalak általában megfelelő színvonalúak, de még ezek a szervezetek is alig használják ki az internet lehetőségeit. Az e-mail marketing 10% alatt marad, a videók használatával is csak a szervezetek fele él, az internetes hirdetéseket viszont egyre szélesebb körben használják – derül ki a marketingszoveg.com felméréséből.

Digitális szakadék a civilek között

A civilek között azonban óriásiak a különbségek. A legtöbb felajánlást szerző civilek weboldala általában igényes, egyedi megjelenéssel rendelkezik, azonban a megvizsgált többi non-profit szervezet webes jelenléte nagyon gyenge és csak egy-egy szervezet emelkedik ki az átlagból.

A weboldalak minőségét osztályozva a civilek weboldalai gyenge minősítést kaptak, igen gyakori az egy évtizeddel ezelőtti megoldásokat és megjelenéseket alkalmazó oldalak. Nem ritkák a valamilyen tartalomkezelő rendszerre épülő, félkész weboldalak sem.

Mozgássérültek hátul, karitatívak elöl

A szektoron belül különösen az érdekvédelmi, kulturális és oktatási célból létrejött szervezetek weboldalai az igénytelenek. A sor végén a mozgássérülteket támogató civilek honlapjai vannak. Ellenpontként a karitatív, gyermek-egészségüggyel és környezetvédelemmel foglalkozó oldalak említhetőek meg.

Természetesen vannak üdítő kivételek minden területen. Az érdekvédők közül például kiemelkedik a Társaság a Szabadságjogokért, míg a zöld szervezetek közül a Tudatos Vásárlók a példája annak, hogy lehetnek sikeresek a civilek a weben.

Honlap helyett Facebook

A tartalomfrissítés gyakoriságát tekintve megszokott jelenség, hogy a szervezetek weboldalukat elhanyagolva inkább a Facebookon kommunikálnak szimpatizánsaikkal. Ennek oka vélhetően az, hogy a weboldal szerkesztése több hozzáértést igényel, mint a közösségi média használata. A weboldal tartalmának elhanyagolása viszont gyengébb keresőpozíciót eredményezhet.

– Mindig veszélyes egy külső szolgáltatóra bízni valamennyi anyagunkat – véli Sipos Zoltán, a Kreatív Kontroll tartalomfejlesztő ügynökség vezetője. – A Facebook kitűnő kommunikációs csatorna, de nem váltja ki a hagyományos platformot, azaz a hivatalos weboldalt.

Az átlagos civil szervezet online közössége a Facebookon azonban nem jelentős, jellemzően néhány száz fős rajongótáborral rendelkeznek, amelyből szigetként emelkednek ki az állatvédő és gyermekegészségüggyel foglalkozó, illetve a karitatív szervezetek oldalai.

A közösségi média sikere azonban csak viszonylagos. A honlappal rendelkező civil szervezeteknek csak 50%-a van jelen a Facebookon.

Online marketing gyerekcipőben

Az azonban egyértelmű, hogy az online marketing lehetőségeit még alig használja ki a civil szféra. Videotartalmat csak húsz százalékuk tölt fel az oldalára, hírlevelet kevesebb mint 10%-uk használ. A tartalomfejlesztés gyerekcipőben jár, a szervezetről közölt hírek mennyiség nagyon csekély, minősége pedig alacsony színvonalú.

Tudatos keresőoptimalizációra, linképítésre utaló nyomokat pedig szinte nem is lehet fellelni a non-profit szektor weboldalain.

És a lehetőségek

A tavalyi évben az adózóknak alig több mint fele ajánlotta fel adójának 1%-át valamely célból, így a felosztható pénzekből több mint tízmilliárd forint az államnál maradt. A civil szervezeteknek tehát még óriási lehetőségeik vannak a felajánlások megszerzésében, amelynek egyik legfontosabb eleme lehetne a szervezetek láthatóságának és kommunikációjának javítása. A gyors felmérés eredményei alapján azonban a non-profit szektor alig fordít figyelmet az internetes jelenlétre, és az online marketing eszköztárából pedig még a legsikeresebb szervezetek is keveset használnak. Ma a hazai lakosság mintegy kétharmada használja az internetet rendszeresen, a hazai Facebook-felhasználók száma meghaladta a 4,4 millió főt. Az online marketing professzionális felhasználása jelentős kitörési pont lehetne a non-profit szféra számára.