A mesterséges intelligencia megjelenése egyáltalán nem új dolog. Az elmúlt időszakban azonban felgyorsultak az események. A játékszabályok megváltoztak, nekünk pedig vállalkozóként meg kell tanulnunk alkalmazkodni ezekhez.

Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia alkalmazása a mindennapi életben is megjelent. A technológiai fejlődés mára nemcsak a nagyvállalatok játékszere, de a kisvállalkozások számára is elérhetővé vált. Ez a hozzáférhetőség azonban úgy tűnik, alapjaiban változtatta meg az üzleti világ játékszabályait. Átformálja azokat a kereteket, amelyek eddig meghatározták, hogyan dolgozunk, döntünk és kommunikálunk.

Most megtudhatod azt, hogyan alakította a mesterséges intelligencia az elmúlt években az üzleti világ gondolkodását, és hogy milyen hatással lehet a kreatív szakmák jövőjére. A januári Floow Day-en pedig részletesen is megismerheted ezeket a változásokat és megismerkedhetsz azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az AI a Te vállalkozásod számára tartogat.

A kezdet: a gép győzelme a sakkmester felett

Rengeteget hallunk manapság az AI-ról, érdemes azonban tudni, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése egyáltalán nem újkeletű dolog. A világ már 1997-ben megismerkedhetett például az IBM AI-alapú szuperszámítógépével, a Deep Blue-val, melyet kifejezetten sakkozás céljából terveztek.

A sakk egy olyan készség, amelyhez semmilyen más emberi kvalitás nem szükséges. Nem kell történelmi, kulturális tudás, humor, a kreativitásnak is csak egy elég szűk mezsgyéjére van szükség. A rendszer fix szabályokkal rendelkezik. Vannak bizonyos bábuk, amelyek bizonyos módon léphetnek, a játéknak pedig egyetlen célja van: mattot adni a másik játékosnak. Ez egy nagyon egyszerűen betanítható dolog.

Azért is fontos, mert a mesterséges intelligencia mérésével kapcsolatban a legfőbb problémánk általában az, hogy nem tudjuk meghatározni, hogy az az emberhez mérten mennyiben pontos vagy kreatív. Olyan fogalmakat próbálunk definiálni vele kapcsolatban, amelyek alapvetően emberi jellemzők. A sakk esetében azonban nincs ilyen. Teljesen világos, hogy egy meccs végén a számítógép nyer, vagy veszít.

A Deep Blue egyetlen sémát ismer, az adott helyzetet megvizsgálva pedig percenként 200 ezer lehetséges állás alapján határozza meg, hogy mi az ideális lépés. A számítógép képességeit kiválóan mutatja, hogy a gép 1997-ben sikeresen győzte le Garri Kaszparov világbajnok sakkmestert. A sakksportban érintettek már ekkor jelezték, hogy az AI személyében egy problémával állunk szemben, amit a közeljövőben egyértelműen kezelnünk kell majd.

Az újabb, nagy áttörést az AlphaZero nevű sakkozóprogram jelentette, mely a Deep Blue-hoz képest egészen más elven működött. Az AlphaZero esetében nem voltak előre meghatározott sémák. A gépnek megtanították a sakk szabályait, ami ezután elkezdett magával játszani. Négy óra múlva a világ összes sakkozó programját megverte, két hét múlva pedig az emberek közt sem akadt sikeres kihívója.

Az AlphaZero egyértelműen bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos területeken sokkal jobban teljesít az embernél. Ez a sakkvilágban komoly hullámokat kavart, 2017-ben például Simon Williams sakknagymester úgy fogalmazott, hogy a technológia rabszolgasorba fogja dönteni az emberiséget. Ha pedig ez ilyen formában nem is igaz, az egészen biztos, hogy a korábban ismert játékszabályokat megváltoztatja.

A nagyvállalatok játékszerétől a kisvállalkozások lehetőségeiig

Ha a mesterséges intelligencia játékszabályokat átformáló szerepéről beszélünk, érdemes megemlíteni olyan megoldásokat, mint az Amazon termékajánló rendszere, melyet 23 éve kezdtek el fejleszteni és a vásárlási szokásainknak és a hozzánk hasonló termékeket vásárlók szokásainak megfelelő módon javasol terméket. Vagy épp a Netflix algoritmusát, melynek fejlesztésére a cég 2009-ben egy millió dollárt ajánlott fel.

A jutalmat az vihette el, aki 10 százalékkal képes volt javítani a pontosságát annak érdekében, hogy rendszer jobb filmeket tudjon ajánlani a nézőknek. A streaming szolgáltató számára már ekkor világossá vált, hogy az ajánlást AI-alapon kell megoldani. Azóta a Netflix ajánlórendszere a szokásos demográfiai adatok helyett egyetlen dolgot figyel: hogy miket néztünk korábban és a hozzánk hasonló ízlésűek miket szoktak nézni. Ennek eredményeképp a lineáris televíziózás esetében a következő filmmel kapcsolatos elégedettség 40 százalék körüli, míg egy streaming szolgáltatónál 80 százalék fölötti.

Ennek tükrében már nem meglepő, hogy azóta az AI rengeteg egyéb feladatot elláthat egy ilyen profillal rendelkező vállalat esetében. A felhasználói szokások alapján az algoritmus döntheti el, hogy milyen témájú legyen a következő film, kik szerepeljenek benne. A mesterséges intelligencia feliratozza a filmeket és az AI dönti el azt is, hogy milyen szerverkapacitást tegyenek a szolgáltatás mögé, várhatóan mennyi új felhasználó várható, és hogy milyen képekkel hirdessék az adott streaming tartalmat.

Ebből is jól látható tehát, hogy az AI már régóta velünk van. Az elmúlt időszakban egyszerűen csak felgyorsult, exponenciálissá vált a fejlődése. És míg korábban a nagyvállalatok játékszere volt, most a kisvállalkozások számára is elérhetővé vált.

Miért és hogyan változik a kreatív szakmák funkciója a jövőben?

2022. november 30. egy fontos fordulópont a mesterséges intelligenciával kapcsolatos diskurzus terén. Ekkor vált ugyanis nyilvánossá a ChatGPT. Az a technológia, mellyel a legtöbben még most is ismerkedünk és tapogatózunk, hogy hogyan is alkalmazhatjuk mindennapos munkánk során.

Fontos megjegyezni, hogy a ChatGPT nyelvi modell, nem mesterséges intelligencia. Mesterséges intelligencia alapon működik, de alapvetően csak valószínűségek szerint rak egymás mögé szavakat, nem érti azok jelentését. Távol áll tehát még attól, hogy szuperintelligenciává váljon. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen rendszer esetében a fejlődése nem feltétlenül fokozatos. Ez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel lesznek pontok, amikor meg fog rekedni, vagy akár vissza is fog esni valamennyit. Nem feltétlenül kell tehát rettegnünk attól, hogy elvesztenénk a munkánkat.

Akadnak azonban olyan területek, melyeken a megfelelő promptolás esetén valóban képes lehet kiváltani az emberi munka oroszlánrészét. Marketingszempontból ilyen például a kulcsszókeresés, a témakutatás és a termékleírások készítése. Utóbbi esetben azonban még mindenképp szükség lesz a kész szövegek lektorálására.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az AI használatával metaadatokat és kulcsszavakat is jól tudunk generálni, összefüggő szövegek esetében azonban szükség van egy emberre, aki ellenőrzi és átírja a nyelvi modell által generált szöveget. Az AI megfelelő promptolásán keresztül generálható egy brief, melynek segítségével a szövegíró könnyebben dolgozhat. Sőt, a nyelvi modell akár a cikk vázát is megírja, amit utólag emberi erővel megtisztíthatunk, kiegészíthetünk, tökéletesíthetünk.

Miért lehet hatékony az AI használata a kreatív szakmákban?

Az AI használata hozzásegíthet minket ahhoz, hogy a munka során értékes időt spóroljunk. Alkalmazásán keresztül nagyban növelhetjük a kapacitásunkat, hiszen a kész anyagok lektorálása lényegesen lerövidíti a munkafolyamatot ahhoz képest, mintha teljesen nulláról kellene belekezdenünk péládul egy szakmai cikk megírásába.

Ez összességében azt jelenti, hogy a ChatGPT-hez hasonló megoldások nem képesek százszázalékban átvenni a kreatív feladatokat. Nem kell tehát amiatt aggódnunk, hogy munka nélkül maradnánk. Az azonban egész biztos, hogy a jövőben a szövegírók és egyéb kreatív szakmák funkciója is – ha tetszik, ha nem – gyökeres változáson fog keresztül menni.