A tartalom már most is rulez, de a technológiai vívmányoknak és a folyamatosan jelen lévő innovációnak köszönhetően jelentős változásokra készülhetünk a közeli jövőben.

A rohamléptékű fejlődés miatt az ember izgatottan teszi fel a kérdéseit:

• Hogy fognak kinézni a jövő tartalmai?
• Miképp fogjuk azokat fogyasztani?

De legfőképpen: mik azok a trendek, amelyek befolyásolják majd a tartalomfogyasztási szokásainkat?

Virtuálisvalóság-szemüvegen keresztül olvasunk majd mindannyian? A hagyományos médiaszereplőket felváltják a személyre szabott hírcsomagokat kínáló alkalmazások? Vagy megszűnik végre a popup és a többi idegesítő formátum, hogy a helyüket még hatékonyabb, de a személyes szféránkba is jobban belelátó rendszerek vegyék át?

Megannyi kérdés, amelyekre most még nem is lehet tökéletesen válaszolni. De be tudunk mutatni 3 trendet, amelyről azt gondoljuk, hogy jelentősen befolyásolják a tartalomfogyasztási szokásainkat.

1. Interaktivitás

Az interaktivitás alapja a kölcsönös viszony.

A kommunikációnál ez azt jelenti, hogy a befogadónak lehetősége van arra, hogy azonnal reagáljon a küldő üzenetére. A marketingüzenetek és a tartalmak esetében egy ma még igencsak passzív viszony tehető aktívvá, hiszen a résztvevők képesek lesznek valós időben, releváns módon kommunikálni egymással (értékesíteni és vásárolni).

Filmrajongóként én például alig várom, hogy lehetőségem legyen egy bemutatott filmet azonnal (a reklámra kattintva) megnézni a kiválasztott eszközön – hosszadalmas átirányítási procedúra vagy várakozás nélkül.

Vagy akár úgy, ahogy a Netflix teszi: a filmnézési szokásaim alapján ad tippeket, hogy mit érdemes megtekintenem. Előfordult ugyanis, hogy csak a premier után fél évvel jutott eszemben, mennyire érdekelt valamelyik film korábban.

Vagy képzeljük el a következő szituációt: egy utazási iroda kedvcsináló cikkét olvasva azonnal ajánlatot kérhetünk arra az időszakra, amikor a naptárunk szerint épp szabadságon vagyunk. A rendszer érzékeli, hogy tetszik nekünk a horvát tengerpart, és felugrik a lehetőség a foglalásra.

via www.convinceandconvert.com

Jobb eredményeket érhetünk el vele

Valószínűleg nem kell sokat várni arra, hogy a mostani tartalomtípusokat felváltsák az interaktív tartalmak, hiszen azok:

• vonzzák a fogyasztókat és nagyobb forgalmat generálnak,
• növelik az engagementet,
• és javítják a konverziós rátát.

Az interaktivitás lehet az a trend, amely megmenti a tartalommarketinget, hogy ne történjen vele ugyanaz, mint ami a hagyományos reklámozással történt, nevezetesen, hogy a nagy mennyiség miatt már-már allergiás reakció lép fel a felhasználónál.

A reklámok szőnyegbombázása és a hirdetésvakság miatt ugyanis még egy jól targetált közönséget sem egyszerű elérni, és gyakran azoknak a figyelmét is elmulasztjuk felkelteni, akik amúgy érdeklődnének a termékünk vagy szolgáltatásunk iránt.

Hogy ilyen ne történhessen meg a tartalmak esetében, szükségünk van az interaktív megoldásokra, amelyek újszerűen hatnak ránk, és amelyek a személyre szabottság (lásd második pont) miatt megbízhatónak tűnnek majd.

Az interaktív tartalomhoz viszont megfelelő eszközökre van szükség, és most ne arra gondoljunk, hogy a Samsung vagy Apple megnöveli a kijelző méretét a kényelmesebb tartalomfogyasztás érdekében. Jobb példa ennél az, hogy az MIT-nél már elkezdték az interaktív dinamikus videók (IDV) fejlesztését – melyekkel azonnal megvásárolhatunk bármilyen terméket, amit a reklámokban vagy filmekben látunk.

Egy interaktív videó! (via cloudfront.net)

A tartalom valószínűleg hamar kétirányú utca lesz majd, ahol az értékesítést segítő rendszerek képesek lesznek felismerni a(z emocionális) reakciónkat, hogy a tartalmakat arra adaptálva, valós időben reagálva generáljanak még jobb eredményeket és interaktív élményeket.

2. Ultraperszonalizáció

Amit valahogy úgy írhatunk körbe, hogy minden elképzelhetőnél jobb személyre szabottság.

Ahogy a reklámok is egyre perszonalizáltabbak, úgy a tartalmaknál is számolni kell a változással. A tartalom ugyanis adaptálódni fog, és a rendszerek mindent az az ultraperszonalizált élmények alá fognak majd rendelni, legyen az a személyiségünk vagy épp a fogyasztás helyszíne.

Ott, azt és úgy kapjuk meg, amire nekünk akkor és ahogyan szükségünk van.

Ha előző este rákerestünk az ultrahangos medvecsapdára, és másnap egy olyan bolt közelében sétálunk el, ahol az épp kapható, akkor arról valószínűleg tudni fogunk. Egy fogorvosi rendelőben várakozva értesítést kapunk egy olyan cikkről, amely a fogaink épségét megőrző vitaminkiegészítőket mutatja be.

A rendszerek képesek lesznek arra, hogy tökéletesen kikalkulálják és megfelelően tálalják a tartalmakat nekünk, a fogyasztóknak – ezzel pedig maximálják a content hatékonyságát.

Ehhez természetesen szükség van a big datára, hiszen személyre szabott üzeneteket csak akkor közvetíthetünk, ha tökéletesen ismerjük a célközönség tulajdonságait.

3. (Tartalom)gondozás

Szakértők szerint 2020-ra a felhasználók már szinte az összes eszköz segítségével kapcsolatot teremthetnek majd kedvenc márkájukkal, ezért mind nagyobb és nagyobb hangsúlyt kap a meglévő fogyasztók megtartása.

Sőt, idegesítő és agresszív reklámok helyett a cégek inkább arra törekednek majd, hogy minőségi tartalmakat hozzanak létre. Az interaktivitás és a személyre szabottság mellett ezért a meglévő kapcsolatok ápolása is olyan trend lesz, amivel számolhatunk a jövőben.

Ebben pedig – sok más mellett – a  tartalomgondozás fog segíteni, amelynek lényege az, hogy miképp gyűjtjük be, szűrjük meg, dolgozzuk fel és csoportosítjuk a különböző tartalmakat, hogy mindig a releváns információkat mutassuk.

Éppen ezért a tartalomkurátori munka kiegészíti az új és eredeti tartalmak előállítását, hiszen egyetlen nap alatt több száz millió fotó kerül fel a Facebookra, közel egy millió órányi videót töltenek fel a YouTube-ra, vagy épp majd' félmillió tweet születik.

Olyan tartalommennyiségről beszélünk, amely földolgozhatatlan (sőt, nem ismerhető meg), ezért szükség van a szűrésre és a szűrést végző személyre – akinek hozzáadott értéke nyilván az, hogy előszűr, és így időt spórol. Az ebben részt vállaló tartalomkurátor lehet maga a cég is, hiszen megfelelő tartalomgondozással bizalmat építhet, véleményvezér lehet, valamint vásárlókká alakíthatja az érdeklődőket.

A tartalomgondozás terén ráadásul kiemelt szerepet kap majd a dolgok internete (IoT): az egymással folyamatosan kommunikáló eszközök tengerében az analitikai szoftverek hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek majd össze. Ezeknek a segítségével még jobban megismerhetnek minket (hibák nélkül), hiszen pontosan látható lesz, mikor mit vásárolunk, mikor mire hogyan reagálunk, vagy hogy mit miért teszünk.

Így aztán a tartalmakat is eredményesebben tudjuk targetálni.

via intca.org

Ijesztőnek hangzik? Tőlünk függ, hogy ezzel a lehetőséggel mit kezdünk.

Ahogy környezetünk mind intelligensebb lesz az általunk használt eszközöknek köszönhetően, úgy már abból is rengeteg információt ki tudnak nyerni a rendszerek, hogy egy séta során mire figyelünk, mit csinálunk.

Biztosan kijelenthetjük, hogy 2020-hoz közelítve egyre fontosabb szerepet kap majd életünkben a tartalom, csupán az a kérdés, hogy a különböző trendeket hogyan tudjuk meglovagolni.