Ha ügyes vagy, akkor a tartalommarketing korában (a jelenre gondolok) adhatsz értéket úgy is, hogy te magad nem hozol létre tartalmakat.

Gondolj bele, hogy hogyan választod ki azt a filmet, amit este megnézel. Valószínűleg felmész egy olyan oldalra, ahol a legfrissebb filmeket spoilermentes értékeléséből el tudod dönteni, hogy az adott filmet érdemes-e megnézned.

Hogyan keresel új zenét? Megnézel egy zenei blogot, ahol a legjobb új kiadványok listáját ésvagy kritikáját átfuthatod.

Hogyan keresel szakmai cikkeket? Valószínűleg felmész a vonatkozó alltop.com oldalra vagy elolvasod a szakértő összeállítását a hónap legjobb cikkeiről vagy legfontosabb híreiről.

A 3 példában volt egy közös pont: szűrt és kontextusba helyezett tartalmakat kaptál. Annyi film, annyi zenei kiadvány és annyi szakmai újdonság jelenik meg minden nap, hogy azt még a szakemberek is alig tudják követni – hát még a laikus. Ezért a szűrés és értelmezés komoly hozzáadott értékkel bír és az életedet megkönnyíti.

Pontosan erre az elvre épül a (buzzword-veszély!) content curation. Ezt fordítják tartalomkurációnak (tükörfordítás, nem az igazi), Pécsi Ferenc tartalomgondozásnak hívja (ez sem tökéletes terminus, mert a tartalomgondozás inkább a saját tartalmaid újrafelhasználására vonatkozzék), szerintem hívjuk tartalomválogatásnak vagy a szakember szűrőmunkájának.

„Tartalomkuráció... hogy mi?”

A tartalomkurációt azért hívják így, mert a múzeumok és tárlatok kurátorának munkájához hasonlítják a tartalomválogatást is.

A múzeumok általában egy témához igazítják a tárlatot, és a kurátor feladata, hogy a múzeum saját tárgyait és a kölcsönbe kapott tárgyakat a téma szerint válogassa és kiállítsa.

Végeredményben nem egy véletlenszerűen összehányt tárgyhalomért veszed meg a belépőt, hanem a 19. századi impresszionisták festményeit láthatod akár időrendben, akár az impresszionizmuson belüli irányzatok szerint csoportosítva. A kuráció könnyíti a tárlat (vagy épp a tartalom) befogadását és értelmezését.

Kontextust ad a kontentnek.

A festészet stílusirányzatai és másegyebei rokoníthatók a piac/réspiac felosztásunkkal. Maga a festészet a nagy egész, azon belül az impresszionizmus (és az impresszionizmuson belül a 19. századi francia impresszionizmus és így tovább) más érdeklődőket (célcsoportot) vonz.

Ha van réspiac, akkor van réstartalom is

A tartalomkurátor réspiacokkal dolgozik (amelyre a cége céloz), és a (pl.) szövegírás legjobb, legrészletesebb cikkeit „állítja ki” úgy, hogy kontextust ad az anyagoknak.

A tartalomkurátor feladata tehát, hogy...

• kövesse egy terület új anyagait
• ezeket olvassa el és értelmezze
• válogassa ki az értékes tartalmat, dobja el az értéktelent, majd...
• mutassa be a talált anyagokat könnyen fogyasztható formában.

Például ha a héten megjelent 200 tartalommarketinges cikket elolvasom helyetted (én vagyok a szakember, én dolgom, ugye), majd a 10-20 legjobb cikket egy bejegyzésben feldolgozom (összefoglalom a cikkek legfontosabb insightjait és linkelek rájuk), akkor hálás leszel, mert sok időt megspóroltam neked.

A válogatás szempontjai (héten megjelent cikkek vagy épp a tartalomkurációról szóló cikkek vagy a hónap legjobb cikkei) oly bőségesek lehetnek, mint a platform, ahol a kurált tartalmakat gyűjtöd, vagy a tartalom formátuma, ahogyan az anyagokat feldolgozod. Ezekre mindjárt kitérek, de elébb...

Kinek higgyek, kinek ne?

Az interneten mindenről találsz információt – majd ennek a mindennek az ellenkezőjéről is találsz információt. Ez az egyik probléma.

A másik az, hogy irtózatos információhegyet termelünk minden nap, és ennek nagy része értékelhetetlen szemét és zaj.

Nézd meg, hogy hány ismerősöd van Facebookon (legyen mondjuk 300), és ők naponta átlagosan hány tartalmat „készítenek” (állapotfrissítés, megosztás, lájk stb., tehát minden olyasmi, ami a hírfolyamodban megjelenhet). A világátlag 90 tartalomdarab per felhasználó per hónap – ezt szorozd be az 1 milliárd Facebook-felhasználóval. És ez csak egyetlen weboldal volt a sok közül. A 300 ismerősöd 90 tartalmas átlagával számolva egy hónapban 27 000 tartalom jelenhetne meg a hírfolyamodban (azaz napi 900), de ettől az őrülettől a Facebook algoritmusa megvéd. Ezért (is) csökkennek a céges oldalak elérései (meg a saját profilod állapotfrissítései sem jutnak el mindenkihez, csak azt nem látod kiírva).

Az internet adatmennyiségét már bőven nem terabyte-okban (1000 Gb), nem is petabyte-okban (1000 terabyte), hanem exabyte-okban mérjük (1 millió Gb).

Egy friss (2015 márciusi) cikket találtam arról, hogy mekkorára becsülik az internet adatmennyiségét. Eric Schmidt (a Google ügyvezetője) 5 millió terabyte-ot tippel (vagy másképp: 5 billió gigabyte-ot vagy 5 trillió megabyte-ot). Összehasonlításképp: a most olvasott cikk Wordben 20 kilobyte. Ha már adatfetisizálunk: 4,59 milliárd weboldalra becsülik az internetet (2015. május, és ez csak az indexelt oldalakat jelenti), amit 75 millió szerveren szórt el az emberiség. Ha az összes szervert Magyarország lakóinak adnánk (amit most felkerekítünk 10 millióra), akkor mindannyiunknak jutna 7,5 szerver.

Szóval az interneten rengeteg az információ. Nem csoda, hogy a tartalommarketinget időnként azért kezdik el temetni, mert a sok információ tartalomsokkot okoz(na a kritikusok szerint).

Viszont nem olvasol el mindent (emberileg is lehetetlen lenne). Főleg akkor nem, ha egy tartalomkurátor is segít abban, hogy ne kelljen mindent elolvasnod ahhoz, hogy egy-egy területen naprakész maradhass.

A hozzáadott érték és a kuráció főbb előnyei

Ebben az igencsak zajos környezetben a válogatott és értelmezett információ értéke óriási.

Hasonló okokból rajongunk a big datáért. A bődületesen nagy adathalmaz önmagában csak ennyi: bődületesen nagy adathalmaz. Rendszerezéssel, feldolgozással és insightkinyeréssel viszont versenyelőny.

A content curation főbb előnyei az alábbiak.

Megbízható forrást adsz. Feltételezem, hogy szakember vagy és jó minőségű anyagokat válogatsz ki. Ezzel sokat segítesz annak, aki vagy most kezdi a szakmát, vagy épp laikus, mert nem ez a szakmája (pl. az ügyfeled). Te ránézésre megmondod az egyflekkes cikkizzadványról, hogy egy általánosságokat (és gyakran tévedéseket) tartalmazó minősíthetetlen hulladék – de aki először olvas a témában, az nem lát át az általánosságokon, nem ismeri fel a tévedéseket és nem feltétlenül tudja, hogy lehet ennél minőségibb anyagokat is készíteni. Tartalomjegyzéket adhatsz a szakterületedhez.

Időt spórolsz. Mint feljebb: ha te átrágod magad rengeteg tartalmon és kiválogatod a gyöngyszemeket, akkor az érdeklődőknek és ügyfeleidnek megspóroltad ezt az időt. Az idő pedig a legértékesebb erőforrása mindenkinek. Érdemes ajándékba adnod: ha spórolsz nekem hetente 20 percet, akkor gondolkodás nélkül feliratkozom a hírleveledre.

Építed a szakértői státuszod. A sorok között kommunikálod azt is, hogy sok szakmai cikket olvasol és ismered a legfontosabb forrásokat.

Thought leadership. Ezt véleményvezérnek szoktam fordítani (mert azt jelenti), de rossz csengése van a szónak. Mindenesetre ha a kurációd ismertsége eléri a kritikus tömeget, akkor a szavad formálni fogja a piacot. Sajnos nem jut eszembe jobb példa: Oprah könyvajánlói best sellerré emelnek könyveket.

Értéket adsz és hasznos vagy. A tradicionális marketing azzal ámítja a cégvezetőket, hogy a fantasztikus, lehengerlő (stb. stb.) cég és reklámja nyeri el az ügyfelek szívét. Legyünk őszinték egymáshoz: nem lesz minden vírusvideó-kísérletből vírusvideó, és minden bámulatos reklámra jut 99 rossz reklám, melyért ugyanúgy sok pénzt fizettek. Ne fantasztikus akarj lenni, hanem hasznos. Könnyebb elérni. A tartalomválogatás pedig hasznos.

Könnyíted az értelmezést. Megadod a kontextust. Ha a tartalom a király (de utálom ezt a kifejezést), akkor a kontextus a királynő.

Gyöngyszem, amiről csak te tudsz. Minden területen vannak mainstream blogok, feltörekvő oldalak és (még) alig ismert szereplők (melyek vagy a frissességük, vagy a réspiacosságuk miatt nincsenek szem előtt). Ha egy területtel behatóan foglalkozol, akkor találni fogsz kiváló, ám kvázi ismeretlen anyagokat. Ha ezeket megosztod, akkor a közönségednek is értéket adsz (elolvashatnak egy olyan anyagot, melyet nélküled talán soha nem találtak volna meg), illetve felkarolsz egy felkarolásra érdemes szerzőt vagy céget. Segíteni és értéket adni öröm.

Mi nem tartalomkuráció?

Ne értsük félre egymást.

A tartalomkuráció nem annyi, hogy összehánysz sok linket. Ez nem „ki tud több linket megosztani”-verseny, hanem egy módszer arra, hogy a közönségednek segíts.

És nem új (ahogy a tartalommarketing sem az). A múzeumok régóta csinálják kvázi ugyanezt, most épp az online marketingedbe emelheted a gyakorlatot. Ne hagyd magad szőrszálhasogató szakmai vitákba belekeverni, mert nem az elnevezés a lényeg, hanem a módszer.

Fontos, hogy a tartalomkuráció nem tartalomlopás. A feldolgozott anyagok nem a te szellemi műveid, és ennek egyértelműnek kell lennie. Te rendezed őket rendszerbe, te osztod meg a közönséggel, de ettől még nem te szerezted őket.

Felhasználási ötletek

Elkezdenéd? Adok pár ötletet.

heti/havi poszt. Írsz egy cikket a legjobb anyagokról, amiket a héten találtál. Több digitális ügynökség (Econsultancy, SE Land) gyűjti a friss híreket és kutatásokat, és egy-egy bejegyzésben tálalják, én pedig elolvasom.

hírlevél. Akkor fognak feliratkozni a hírleveledre, ha értéket adsz. Ez talán triviális pontnak tűnik, de sok olyan hírlevelet láthatsz, ahol nem egyértelmű, hogy miért értékes az a heti 1 levél, amit a feliratkozás után kapok. Válogasd az iparágad legfontosabb híreit, majd heti hírlevélben küldd el az összefoglalót és a kommentjeidet.

infografika. Összeszedtél 30 kutatást a blogbejegyzések hatékonyságáról? Hát készíttess belőle egy infografikát! Az infografika hálás tartalomtípus, mert a vizualizált információ általában több megosztást kap, mint az ugyanezen információkat feldolgozó blogbejegyzés. Gyorsabban értjük meg a képi infót.

Facebook-bejegyzés (vagy egyéb social). Valamivel meg kell töltened a hírfolyamodat. Miért ne lehetne ez egy kiváló cikk, ami nemcsak téged érdekelhet, hanem a követőidet is?

Ne bonyolítsd túl a tartalomkurációt, mert nem rakétatudomány. Arra azért figyelj, hogy ne csak más tartalmait oszd meg, mert a szakértőtől elvárják, hogy saját anyagokat is publikáljon.

Eszközök és oldalak

Scoop.it – Egyklikkesíti a tartalmak megtalálását, kommentelését és publikálását. Kiváló oldal, ha tényleg egy kattintással szeretnél megosztani valamit több oldaladon is.

Curata – Talán ez a vezető szoftver a tartalomkurálási réspiacon. Segít neked megtalálni, rendszerezni, kommentálni, megosztani, elemezni és automatizálni több száz és több ezer tartalmat.

List.ly – Közösségi tartalomkuráció! Hozz létre egy listát („legjobb tartalommarketinges cikkek”, melybe ezt a cikket természetesen berakod). Az olvasóid és ismerőseid ezt kiegészíthetik új cikkekkel és kommentálhatják a lista elemeit. A listát cikkekbe ágyazhatod.

Storify – Közös munkához. Találj tartalmakat, írjatok belőle cikket (közösen!), osszátok meg egy kattintással mindenhol. Google Docs tartalomkurálásra szabva.

Pinterest – Volt (van) parafatáblád, amelyre feltűzdeled a fotókat, friss cikkeket, heti teendőket? A Pinterest hasonló elven működik, csak ez megosztható és webalapú. Egyik legnépszerűbb közösségi platform.

Alltop.com – Több tucat (több száz) tematikus aloldaluk van, pl. content-marketing.alltop.com. Itt a népszerű blogok és oldalak legfrissebb cikkeit találod. Nincs válogatás (bár egy dobozban kiemelik a legnépszerűbb anyagokat) és a figyelt oldalak listája sem teljeskörű, de kiváló oldal, ha egy felületen akarod átnézni, hogy mi történik az adott szakterületen.

Feedly – Olvasni minket és másokat. Elsősorban tartalomfogyasztó eszköz, de blogokat és kapcsolódó cikkeket is könnyedén találhatsz a keresőjükkel.

Evernote – Az egyik legjobb szoftver valaha, ha annyi forrásból dolgozol, mint én. Gyorsbillentyűkkel gyűjtheted a fontos linkeket és jó mondatokat, írhatsz jegyzeteket, gyűjtheted a kapcsolódó anyagokat – és mindent meg fogsz találni. Van már appjuk is, a freemium-modelljüknek köszönhetően az alapszolgáltatások ingyenesek (mint a Dropboxnál).

Ha javasolsz egy jó eszközt, kiegészítem az alábbi listát és megköszönöm. De addig is: lájkold ezt a cikket.